Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám
2003. Március 20., Csütörtök TOL NA MEGYE 200 3 S I M O N T 0 R N Y A 11. OLDAL Salamon fia Simon A település nevét a XIII. század második felében kapta a Fejér megyei főispán Salamon fia Simon alországbíróról, aki IV. Béla engedélyével felépítette a vártornyot. A település 1377-ben vásár- tartási jogot és ezzel mezővárosi rangot kapott. Mátyás a várat feleségének, Beatrixnak ajándékozta. Az özvegy királyné 1500-ban elhagyta az országot, s ekkor Gergelylaki Buzlay Mózes országbíró szerezte meg a várat és a hozzátartozó birtokot. Az ő idejében nyerte el a vár reneszánsz várkastély formáját, ahogy a hely- reállítás után ma is láthatjuk. ■ A TELEPÜLÉS ADATAI A város lakossága: 4806 fő Háztartások száma: 1830 Csatornázottság: 25 % Egyéni vállalkozók száma: 138 Munkanélüliség: _____16,5% Fog adóórák Polgármester: kedd 7.30-16. Jegyző: csütörtök 7.30-16. Orvosi rendelések I. számú orvosi körzet dr. Dobroviczky Imelda: hétfőn, szerdán 15-től 17 óráig, kedden és csütörtökön 8-tól 11 óráig, pénteken 11-től 12 óráig. II. számú orvosi körzet dr. Jovi Károly, és III. számú körzet dr. Mihócs Zsolt: délelőtt hétfőtől péntekig 8II, délután hétfőtől csütörtökig 16-tól 17 óráig. Gyermekorvosi rendelés dr. Tipphanove Doungsy: délelőtt hétfőtől péntekig 8-tól 11 óráig, délután hétfőtől csütörtökig 16-tól 17 óráig. Istentiszteletek Római katolikus: téli időszakban hétfőn, kedden, szerdán, pénteken 17 óra, csütörtökön 8 óra, szombat 17.30, vasárnap 8.30. Nyári időszakban hétfőn, kedden, szerdán, pénteken 19 óra, csütörtökön 7 óra, szombaton 19.30, vasárnap 8.30. Református: vasárnap 11 óra. Szerda: bibliaóra felnőtteknek, 17 óra. ■ Az oldalon megjeleni írások szerzője Tóth Ferenc. Az összeállítás az önkormányzat támogatásával jelent meg. Kistérségi központtá válna a város Miért nem lett Simontomya vasúti csomópont? Simontornya Tolna megye kilencedik, egyben legkisebb városa. Múltját, a közigazgatásban betöltött szerepét ma meg sem közelíti, de talán kezdi visszanyerni régi erejét. A fejlődés elsősorban a település lakóin és vezetőin múlik - véli Csőszné Kacz Edit polgármester és Bárdos László címzetes főjegyző. Csöszné Kacz Edit- A város és a vár történelme hű képét adja hazánk történetének - mondja a város múltjáról a polgármester asz- szony. - Ha megmarad az évszázados A polgár- mester ________ Csöszné Kacz Edit 49 éves. Végzettsége: Pécsi Tudmányegyetem, okleveles humán szervező. 1994- től önkormányzati képviselő. 2002-től polgármester. Család: férjezett, férje Csősz József, a Simovill Ipari Szövetkezet dolgozója. közigazgatás, Simontomya önálló vármegye központjává fejlődik. A 18. században Simontornya volt hatvan évig Tolna vármegye székhelye, itt székelt a főjegyző, a' főszolgabíró, a főadószedő. Egy jellemző történet: ha 1883-ban a helyi vezetés területet és 6000 forintot ad a vasútfejlesztéshez, Simontornyáról indult volna a szekszárdi vasúti elágazó. A pénzt és a földet a szomszédos Cece teremtette elő, így a szárnyvonalat ma is Sárbogárd irányítja. Sárbogárd lakossága megháromszorozódott ezáltal, Simontornya pedig tespe- désre volt kárhoztatva.- A város szem- | pontjából nem mindegy, hogy az államigazgatás reformjának középpontjába mely kistérségek kerülnek - mondja a jövőről Bárdos László. - Az új közigazgatási rendszer súlyponti tényezővé szeretné tenni a kistérségeket. Simontornya jelenleg a tamási kistérséghez tartozik, de szeretne onnan elválni, és önálló kistérséget szervezni Tolna és Fejér megyei településekkel. Simontornya jövőjét meghatározhatja, ha besorolják a 150 statisztikai kistérség mellett tervezett 200-250 új típusú komplex kistérségbe. Valódi térségi szemlélet kialakítása a cél, ennek azonban gátat szabhat, hogy Fejér megye egy másik régióba kerül. A régióhatárokat pedig nem lehet átlépni. Simontornya ez esetben megint sújtva lesz, mint múltja során több esetben. A város vezetése most azon dolgozik, hogy a valós földrajzi és funkcionális igéA címzetes főjegyző Bárdos László 1973 óta dolgozik a közigazgatásban. A Jegyzők Országos Szövetsége Közigazgatási Bizottságának és Tolna Megyei Gyűlésének elnöke. nyék alapján szerveződjön a kistérség, és Simontornya kistérségi központtá fejlődhessen. ■ Simontornyai hírességek Styrum Károly (1720-1798) A hollandiai Styrum-család tagja, amely száz évig volt ura a kuruc háborúk után elnéptelenedett Simontornyának. Gróf Styrum (II.) Károly a 18. század másodig felében német majorosokkal és mesterekkel lendítette fel simontornyai gazdaságát. A gróf hagyatékából Udvariban és Kisszékely- ben templomot emeltetett, és alapítványt tett elszegényedett nemesek segítésére, valamint jól tanuló gyerekek támogatására. Dr. Kiss István (1861-1954) Simontornya krónikása. Budapesten szerzett orvosi diplomát 1884-ben. 1885-től simontornyai körorvos, 1914-től nyugdíjazásáig vármegyei főorvos. Gyűjtötte Simontornya néprajzi, történelmi, régészeti adatait, neki köszönhető, hogy a Vámszőlőhegyről egy 7. századi avar fejedelmi családi temető 1898-ban előkerült leletei eljutottak a Nemzeti Múzeumba. 1916-ban jelent me^ A simontornyai vár című munkája, 1938-ban fő műve, a Simontornya krónikája. Ifj. Pillich Ferenc (1876-1948) 1902-től Simontornya gyógyszej része, négyezer rovar- és 800 nőj vényfajt gyűjtött össze. Megfigyeléseit rendszeresen publikálta, tanulmányait 1914-ben jelentette meg német nyelven. Hét rovar- és három növényfajt nevezi tek el róla. Mit adott a szülőváros? Dr. Fodor Imre, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem informatikai tanszékének tanszék- vezető tanára régi simontornyai családban született 1944-ben. Nagyapja a két világháború között nagy tekintélynek örvendő bíró volt a faluban, édesapja agrármérnökként dolgozott. Általános és középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, majd 1962-től Moszkvában folytatott egyetemi tanulmányokat. 1968-ban villamosmérnöki oklevelet szerzett, a katonai akadémiát 1975-ben Budapesten végezte el. A hadtudományok kandidátus (1982), a számítástechnika-tudomány doktora (1984). 1969-től hivatásos katona, jelenleg ezredesi rendfokozatban. Simontornyai emlékeiről, kötődéséről őt kérdeztük.- Három olyan dolog van, amit mindenképpen Simontornyáról hoztam - kezdte válaszát. - Elsőként a felnőttek, a tudás, és a hagyományok tiszteletét. A másik nagyon fontos a természet, a föld, az állan tok és a munka szeretem te. Lehet, hogy furcsán hangzik, de gyerekkoromtól fogva a mai napig szeretek dolgozni, s ezalatt a kétkezi munkát is értem. Harmadrészt úgy érzem, hogy Simontornyáról hoztam a problémaérzékenységet, az őszinteséget, nyíltságot és a toleranciát]. Ha másként kérdeznék, hogyan emlékezem gyerekkorom falus) embereire, azt mondanám, hogy problémaérzékenyek, őszinték, nyíltak voltak és toleránsak, tisztelték mások véleményét.- Sajnos a legnagyobb kötődésem ma Simontornyához, hogy egy kivétellel a közvetlen családtagjaim a simontornyai temetőben fekszenek, ez mindenképpen hazavonz. Rokonaim élnek még itt, és gyerekkori barátok;, játszótársak is vissza-visszavon- nak egy-egy szüretre, pinceszerre. ________________________| Ha gyományos programok Május végén nyolcadik alkalommal rendezi meg a Vak Bottyán Iskola, a Vármúzeum és a Fried Művelődési Ház az Illyés Gyuláné Országos Komplex Művészeti Vetélkedőt enyhe fokban sérült gyermekek számára. A másik jelentős kulturális esemény szintén nyolc éves múltra tekint vissza: június 27. és július 6. között a Simontornyai Nyári Színház a hétszázéves vár udvarán nyújt nívós színházi előadásokat. A Régiók Összművészeti Fesztiválja idén csendes lesz, hogy erőgyűjtés után újra teret adjon a Dél-Dunántúl hivatásos és nem hivatásos művészei és a közönség találkozójának. A Szuperbuli produkciója Varga László vezetésével időről időre megjelenik a város kulturális palettáján. Tánciskolája leköti az érdeklődő fiatalok idejét és energiáját, emellett állandó fellépési lehetőséget ad számukra. December első napjaiban kerül sor a Fried Művelődési Ház által szervezett, s ma már hagyományosnak tekinthető Fried Napokra, amikor színvonalas műsorok kerülnek színpadra az alapító-névadó Fried család emlékére. Ezeken a programokon részt vesznek a testvérvárosok - Nyárádszereda, Miléész, Marpingen, Wernesgrün, Lanester - kulturális csoportjai, delegációi is. 2003 nyár végén első gimnázium alapításának negyvenedik évfordulóját ünnepük Simontornyán, amely alkalomból nagyszabású találkozó ad lehetőséget az elszármazottak és az itthon maradottak közt a kapcsolatok felelö- venítésére. ■ A város vezetői A város képviselő-testülete: Csőszné Kacz Edit polgármester, Körtés István alpolgármester, Bencze János (független), Cserháti Péter (független), Csősz László (független), Fehérvári Andrásné (független), Könyv István János (független), Sudár Mátyás (független), Torma József (független), Tóthné Unghy Ilona (független), Várni István (független), Várni László (független) Jegyző: Bárdos László címzetes főjegyző Bizottságok PÉNZÜGYI-GAZDASÁGPOLITIKAI BIZOTTSÁG: Várni László elnök, Sudár Mátyás, Torma József Borbás József, Papp István EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG: Csősz László elnök, Bencze János, Fehérvári Andrásné, Schweigen Györgyné, Nagy Sándorné OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS SPORTBIZOTTSÁG: Tóthné Unghy Ilona elnök, Várni István, Könyv István, Endreffyné Takács Mária, Pálné Mikó Katalin ÜGYRENDI BIZOTTSÁG: Cserháti Péter elnök, Várni István, Sudár Mátyás, Lacza Attila, Horváth Kálmán____________.___________■ A HAGYOMÁNYŐRZŐ simontornyai citerazenekar 2002-ben a Csornán rendezett minősítő versenyen ezüstminősítést kapott. A most hat fős együttes 1999-ben alakult, városi és környékbeli rendezvények rendszeres résztvevője. A hagyományosan, tollszárral játszó zenekar dunántúli és Tolna megyei népdal- csokrokat játszik._______________________________________________________ ■ A második Illyés-könyv Illyés Gyula születésének századik évfordulójára 2002. decemberében a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiadásában látott napvilágot a simontornyai Vármúzeum igazgatója, Endreffyné Takács Mária: Illyés Gyula könyvtára című munkájának második kötete. A szerző az írb könyvtárából 3088 könyv bibliográfiáját közli 19 nyelven. Az idegen nyelvű könyvek közül kiemelkedik 445 francia szerző könyve, amelyek közt 205 dedikált. A könyvről Kovács Sánddr Iván irodalomtörténész így ír: „Az Illyés-könyvtár kötetei, dő- dikációi és autográf kéziratai |a könyvküldők által írt levelekkel együtt a XX. század különleges értékű forrásgyűjteményévé avatják az Illyés birtokolta könyvek jegyzékének kötetét.” . __________________! \ > X L Ér ettek lesznek az első gimisek Negyven éve nyűt gimnázium Simontomyán Két okból is a figyelem középpontjába kerül a közeljövőben a simontornyai Vak Bottyán Gimnázium. A tanév végén érettségi vizsgát tesz a hat éve ismét elindított nappali tagozatos gimnázium első végzős osztálya, a 12/g., nem sokkal később az első simontornyai gimnázium megalapításának negyvenedik évfordulóját ünnepelhetik. sarlabdapalyán is jeleskedő, kel méterhez közelítő fiatalember pedig testnevelés-német tanári szakra, és egy műszaki főiskolára jelentkezik. Egyetértenek abban is, jó közösség kovácsoló- dott össze a hat év alatt, vannak olyanok is, akik az általános iskola kezdetétől egy osztályba járnak. Pali elmondja: volt diáktársuk, aki két év után másutt, négy osztályos gimnázi1963-tól 1978-ig működött az első gimnázium a városban. Az első osztályban negyvennégy diák kezdte meg tanulmányait, és huszonötén érettségi vizsgáig jutottak. Az akkori osztályfőnök Horváth Kálmán, az alma mater egykori igazgatója, Zsigmond Ti- borné ma is oktat, s több egykori tanítvány Simon- tornyán tanár, Várni István igazgató, s helyettesei Por- dány Ilona és Tóth Irén. A 12/g. huszonöt tagja áll a májusi érettségi előtt. Be- ' szélgetőpartnere- im, Botos Lilla, Ányos Ágota és Andriskó Pál alap vetően nem tarta nak a vizsgától, azt azért elárulják, előtte bizonyára izgulni fognak. Az osztály túlnyomó része a felsőoktatásban kíván tovább tanulni, néhá- nyan pedig most választanak szakmát. Lilla három közgazdasági kart jelölt meg jelentkezési B- lapján, Ágota kertészeti, vagy gazdasági-agrármérnöki szakon szeretne tanulni, a kézi- és koumban folytatta, köztük akadt, aki visszatért Simontornyára. Nekik megérte a megszokott környezetben maradni - mondják. Visszatérve az érettségire: a diákok tudják, hogy nagy az elvárás velük szemben, most nem csak ők, hanem a hat- osztályos gimnázium is vizsgázik, s ők szeretnének is megfelelni ennek az elvárásnak. ■ A 12/g-sek túlnyomó része a felsőoktatásban kíván tovább tanulni
