Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-19 / 65. szám

MS' 2003. Március 19., szerda 7. OLDAL A FÜRGEDI KÉPVISELŐ-TESTÜLET (balról jobbra): dr. Pálinkás József körjegyző, Tóth Gáborné, Barkóczi József polgármester, Szépszó Ferenc, Csirke Lászlóné, Kántor József, Govnik Ferenc. A képről hiányzik: Paholik Mihály és Tyukodi Lajos. ___________________________ ■ id ősek napi ünnepségen volt. Műsorukban népdalok, nóták szerepelnek. Két alkalommal részt vettek a Cinegemadár népdaléneklési versenyen, egyszer pedig a gálára is bejutottak. A kórus rendszeresen fel- lép a helyi idősek napján és anyák napi ünnepségen.______ ■ Nag y érdeklődés kísérte Fürgédén 2002 őszén a szüreti felvonulást, amelyet második alkalommal rendeztek meg. A szüreti menetben magyar ruhás lányok és fiúk vonultak végig a falu utcáin.________■ Nem biztos, hogy fürgedi specia­litás, mindenesetre Fürgédén népszerű étel a betyárgombóc. Elkészítésének módját Csirke Lászlóné osztja meg olvasóink­kal. A hagymát megdinszteljük, majd megízesítjük szokás és íz­lés szerint paprikával, sóval, ke- • vés borssal. A hagymával együtt kis füstölt szalonnát is lehet süt­ni. Felöntjük egy kis vízzel, ösz- szefőzzük, és beletesszük a tej­fölt, amit egy kicsit behabarunk. Az így készülő szaftba beletesz­szük a gombát. A gombócokat úgy készítjük, mint a töltött ká­posztába, de nem kell bele rizs. Hozzávalók: hús, zsemlemorzsa, ételízesítő, tojás. A gombócokat a szaftban főzzük meg, nyáron friss paprikát, paradicsomot is le­het bele vágni. Ezután tálalható a tejfölös-gombás egytálétel. Csirke Lászlóné anyósától ta­nulta, de valószínűleg ő sem sza­kácskönyvben találkozott a re­cepttel. Nem tesznek le a munkahelyteremtésről Földgázt, jó utakat szeretnének Fürgédén is Fürgéd már a 90-es évek közepétől olyan helyzetben van, amilyenbe Bonyhád és környéke került a Sabona Kft. meg­szűnését követően. A Tamási Állami Gazdaság megszűnését most a helyi termelőszövetkezet felszámolása követi. A köz­ségben továbbra is az infrastruktúra fejlesztésére és a mun­kahelyteremtésre törekednek - mondja Barkóczi József pol­gármester.- Szeretnénk többek közt a Fürged-Kecsegepuszta közti út másik felét is felújítani és szélesí­teni - mondja a közelebbi tervek­ről a polgármester. - Felvetődött, hogy átadnánk a közútkezelő­nek, de probléma, hogy, amikor az út önkormányzat tulajdonába került, vállalni kellett, hogy tíz évig fenntartjuk. Továbbra is tá­mogatjuk a Nagyszokoly-Fürged térségfeltáró út befejezését, ami szintén félig készült el. Nagyon szeretnénk, ha sikerülne bevezet­ni a földgázt a községbe, hogy Fürgédén is legyen lehetőség ol­csó, energiatakarékos fűtésre. A településre nemrég készült tanulmányterv szerint 56 millió forintba kerülne a beruházás. A polgármester szerint Fürgédén jó, Barkóczi József ha az önkormányzat és a lakos­ság tízmillió forinttal hozzá tudna járulni a hálózat kiépítéséhez. A községben a hivatalos sta­tisztikánál jóval magasabb a munkanélküliség. Fürgéd már a 90-es évek közepétől abban a helyzetben van, amelybe Bony­hád térsége került a Sabona Kft. megszűnésével, s mára a termelő- szövetkezetnél is megszűnt a munkalehetőség. - A volt dolgo­zók kisebb részt el tudnak he­lyezkedni vidéken, ingáznak, de sokan nem találnak más munkát, néhány hektár földből pedig nem lehet meggazdagodni - mondja Barkóczi József. - Nem teszünk le a munkahelyteremtésről, de eddig is kiderült, hogy központi­lag ösztönzött beruházás nélkül ez nem megy. Az elmúlt években több intézményfelújítás történt Für­gédén. A megújult művelődési ház idén otthont adhat a Bogár István népdaléneklési verseny­nek. A polgármesteri hivatal már rendelkezik internet-hozzáférés­sel; további terv, hogy az idősek otthonának épületében egy tele- házhoz hasonló helyiséget hoz­zanak létre. Fontos Időpontok Fogadóórák Polgármester: hétfőtől csütör­tökig 8-16 pénteken 8-14.30. Jegyző: kedden 8-16, pénteken 8-14.30. Orvosi rendelés hétfő: 15.30-17. kedd: 11-13. csütörtök: 13-15. Római katolikus istentisztelet minden második vasárnap 12 óra. ■ A TELEPÜLÉS ADATAI A falu lakossága: 730 Háztartások száma: 245 Egyéni vállalkozók száma: 8 Telefonállomások száma: 138 Csatornázottság: ­Munkanélküliség: 18% Az oldal az önkormányzat támogatásával Jelent meg. Az írásokat és fényképeket Tóth Ferenc készítette Híres szülöttek Fürgéd két híres szülöttel dicse­kedhet. Horhiban született 1536 körül Méliusz Juhász Péter, re­formátor író, aki 1561-től a ti­szántúli reformátusok püspöke volt 1572-ben bekö­vetkezett haláláig. Nevét több változat­ban, így Horhi alak­ban is használta. Debrecen püspök­sége idején vált a magyar kálvinista hitélet központjává, „kálvinista Rómá­vá” . Méliusz Ju­hász az egri vár vé­dőinek kérésére írta meg a Debrecen- Egervölgyi hitval­lást, amelyben a kálvinizmus legfon­tosabb tanításait fo­galmazta meg tö­mören. Az 1567-es debreceni zsi­naton adja ki a Keresztény hitrül vallástétel című munkáját, amely a magyar reformátusság alapok­mányává lesz. Amellett, hogy a magyar protestantizmus legna­gyobb alakjai között foglal he­lyet, az első magyar orvos-bota­nikai könyv szerzője is. Füves könyve 627 növényfaj leírását ad­ja, s 2000 növénynevet közöl. Felsorolt növényeinek 99 száza­lékát ma is gyógynövénynek tart­Vas Gereben szobra ják, közülük 138 elismert hazai gyógynövény. Vas Gereben eredeti nevén Radákovics József 1823. április 7- én született Fürgédén. Édesapja uradalmi ispán volt, ő, bár középiskoláit nem fejezi be, jogi tanulmányok után Győrött lett ügyvéd, írói álnevét szelle­mes, de metszőén kritikus stílusáról kapta. 1848-ban A nép barátja című lap szerkesztője Arany Jánossal, ké­sőbb egyedül szer­keszti az ország­szerte népszerű la­pot, amely a falu számára akarja vilá­gossá tenni a forra­dalom céljait. írói munkásságának jelentősebb ré­sze a szabadságharc utáni két év­tizedre esik, a kor olvasott regé­nye a napóleoni háborúkat idéző Régi jó idők, a reformkor világát bemutató Nagy idők nagy embe­rek és a vándorszínészekről szó­ló A nemzet napszámosai. Nép­szerűsége Jókaiéval vetekszik. 1867- ben ismét az újra induló lap, A nép barátja szerkesztője. 1868- ban Bécsben halt meg. Szüreti felvonulás Egy kisiskola előnyei Több idő jut a gyerekekre A falu iskolája azon kevesek között van, ahol összevont tanulócsoportokban oktatják a kisdiá­kokat, külön osztályra való gyerek mindegyik év­folyamra nincs ezen a hétszáz főt számláló telepü­lésen. Az alsó tagozatos iskolában most összesen harminchármán tanulnak, az elsősök a harmadi­kosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel egy osztályban, és működik egy kis létszámú felzár­kóztató osztály. Az összevont oktatás azonban nem okoz hátrányt a tanulóknak - mondja az is­kola két tanítónője, Gebhardt Tiborné és Szabóné Lack Edit - inkább előnye, hogy több idő jut az egyéni foglalkozásra, a fejlesztésre. A fürgedi is­kolások ugyanúgy tanulnak idegen nyelvet - né­metet számítástechnikát, mint másutt, minden nap van testnevelés, a tornaórákon sok játék mel­lett tartásjavító gyakorlatokat végeznek, beszédhi­báikkal pedig hetente logopédus foglalkozik. Gebhardt Tiborné, a három fős felzárkóztató cso­port tanítója elmondja, a csoport egy tanulója vár­hatóan visszakerül az általános tantervű osztály­ba, és társaival együtt tud majd haladni. Az iskolát 2001-ben újították fel, miután meg­süllyedt, és nem lehetett folytatni benne az okta­tást. Azután készült számítógépterem, a testneve­lés órákat a szintén felújított művelődési házban tudják tartani, jó időben pedig a világítással is el­látott sportpályán tornázhatnak a gyerekek. Azok a feltételek, amelyek egy nagyobb település isko­lájának rendelkezésére állnak, itt is adottak. A pe­dagógusok azt is elmondják: a fürgedi gyerekek a tamási általános iskolába kerülve megállják a he­lyüket, átlagos teljesítményt nyújtanak. A község eredete Fürgéd Község története ezen a néven 1871 után kezdődött. Eb­ben az időben váltak le a kör­nyékbeli puszták és majorok Felsőnyékről, s tizenhárom puszta és major lakosságából te­vődött össze az új önálló telepü­lés. Fényes Elek 1851-ben megje­lent Geographiai szótárában Fürgéd és Horhi szerepel, mind­kettő megjelölése: puszta. Az adatok a falu keletkezésekor a lakosság számáról bizonytala­nok, bizonyára attól függ, hogy hány pusztát számítottak már akkor Fürgédhez. A hivatalos statisztika 1870-ben 483 főt mu­tat ki, más adatok 820 főről be­szélnek. A terület régóta lakott hely volt, ezt bizonyítják a kő­kori és a középkori leletek, Horhi községet pedig Fürgéd elődjének tekinthetjük. Für­gédén egyesületek az 1920-30-as években alakultak: a Levente Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület és az Önkéntes Tűzol­tó Testület. Ez utóbbi a mai na- pig működik. _____________ ■ Be tyárgombóc

Next

/
Thumbnails
Contents