Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-03 / 52. szám
2003. Március 3., hétfő ITTHON EURÓPÁBAN 7. OLDAL Magyarország tervezési-statisztikai régiói és az egy tőre eső bruttó hazai termék a régiókban, 2000-ben (ezer Ft/lakos) Forrás: KSH Pályázati Figyelő Egyházi iskolai programok. Határidő: 2003. 03. 21. Tanösvények a veszélyeztetett élővilágért. Határidő: 2003.03.24. Civil szervezetek programjai (Phare ACCESS - mikro-projekt program) 2003. 03. 28. (Módosított határidő!) Civil szervezetek programjai (Phare ACCESS - makro-projekt program). Határidő: 2003.03.28. (Módosított határidő!) Könyvajánló Melyik tagországban nem került bevezetésre az euró? 1. Franciaország, 2. Egyesült Királyság, 3. Olaszország. Az euró mely pénznemekkel válhat egyenrangú partnerré a nemzetközi piacokon? 1. márka, frank, , 2. rubel, grivnya, 3. dollár, yen. Melyik az a neves EU politikus, akit 2000-ben lovaggá ütött II. Erzsébet? 1. Javier Solana, 2. Jacques Delors, 3. Romano Prodi. Az EU melyik tagállamában tölthetik egyes rabok szabadon, mindössze egy chipes jelzőkészülékkel a lábukon a börtönbüntetést? 1. Dániában, 2. Hollandiában, 3. Svédországban. Hány képviselő van az Európai Parlamentben? 1. 626, 2. 544, 3. 412. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerke: tősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu Civil szervezetek programjai (Phare ACCESS - hálózatépítésiprojekt program). Határidő: 2003. 03.28. (Módosított határidő!) Projekttámogatás civil szervezeteknek (Phare ACCESS - ösz- szefoglaló). Határidő: 2003. 03. 28. (Módosított határidő!) Forrás és további információ: EIP, Szekszárd Az aktuális lista megtalálható a www.tolnamegye.hu honlapon.m Európai Regionális Politika (Horváth Gyula, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2001). A könyv-az európai regionális politika cél-, eszköz- és intézményrendszerének fejlődését, az azt befolyásoló tényezőket elemzi. Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai (Formán Balázs, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001). A könyv segíti a regionális politika jobb megismerését és alkalmazását Magyarországon. A kötet három különálló, de összefüggő részből áll. Az első rész az aktuális, a témához szinte nélkülözhetetlen ismereteket tartalmazza, a második és a harmadik részekkel a szerző a lelkesebb, kitartóbb olvasók igényeit kívánta kielégíteni. Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz (Flamm Benedek László, Közép- Európai Üzleti Tanácsadó Kft., Budapest, 2002). A kiadvány célja, hogy bővítse az uniós pénzforrásokra vonatkozó pályázati ismereteket. Egyrészt részletesen elemzi több EU-tagállam gyakorlatát és tapasztalatait, másrészt megvizsgálja az európai közösségi támogatások fogadására kialakítandó hazai rendszerben mutatkozó nehézségeket. A bemutatott könyvek, valamint egyéb kiadványok a témában megtalálhatóak a Tolna Megyei Önkormányzat Európai Információs Pontjában (Szekszárd, Szt. István tér 11-13., 138-as szoba). _______■ 20 06-tól lehetünk uniós régió A támogatások lehívásához kidolgozott tervek kellenek Az Európai Unió jelenlegi költségvetési időszakában a magyar régiók közvetlenül nem juthatnak hozzá a strukturális alapok forrásaihoz. 2007-től, ha a regionális autonómia kiépül, a dél-dunántúli Regionális Operatív Program felett a régió dönthet. Az Európai Unió az összes csatlakozó országnak azt javasolta, hogy, mivel a régiók még nincsenek kellően megerősödve, egy regionális operatív program készüljön az egész országra, amely figyelembe veszi a -régiós igényeket. A programért a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal felel (NTH), a források azonban nem régiókra, hanem öt támogatási területre vannak lebontva. Az unió ezzel nem a régiók létét kérdőjelezi meg, hanem a felkészültségét - mondta Bogdán Rajcs Katalin, az NTH területfejlesztési főosztályának munkatársa. Ahhoz, hogy a régiók rendelkezzenek az uniós források felett, választott regionális önkormányzat kell, amely a tervek szerint 2006-ban jöhet létre.- A brüsszeli kritika csak részben jogos - reagált Márton György, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. fejlesztési igazgatóhelyettese. Úgy véli: bár nincs régiós választott testület, a jelenlegi regionális intézményrendszer már több éve működik, a regionális fejlesztési tanácsok teljesen lefedik a hét régiót, és az ügynökségek sokrétű feladattal bírnak. - 2007-től az a cél, hogy az egyes régiók önálló operatív programmal rendelkezzenek, és a Nemzeti Fejlesztési Terven (NFT) belül a jelenleginél jóval nagyobb forráshoz jussanak. 2004 és 2006 között az NFT öt operatív programja között az egyetlen regionális operatív program mind Somogy Tolna Dél-Du,,. Régióközpont: Pécs *** Baranya Hova kerülünk? Az EU három célkitűzés szerint sorolja be a régiókat; az 1. számú célkitűzés alá azok a régiók tartoznak, amelyekben a egy főre eső nemzeti jövedelem nem éri et az unió átlagának 75 százalékát. 2004 és 2006 között minden magyar régió ilyen besorolást kap. 2007-től az új tagállamok alacsonyabb nemzeti jövedelme miatt az EU átlaga is kisebb lesz, a Dél-Dunán- túl ennek ellenére valószínűleg a hátrányos helyzetű régiók közt marad. össze 17,9 százalékkal részesedik, s a központilag kezelt, ún. szektorális programokba a régiók beleszólása erősen korlátozott. Azt szeretnénk, hogy 2007-től a regionális operatív programok 50 százalékkal részesedjenek. Márton György szerint előre kell lépni projektelőkészítésben is: a strukturális támogatások lehívásához kidolgozott tervekkel és „kulcsra kész” projektekkel kell rendelkezni. Utóbbi téren jelenleg rosszul állunk, ami egyaránt igaz a regionális és a szektorális programokból finanszírozható projektekre. A tervezésnek legkésőbb 2005- ben el kell kezdődnie; nem csak a pénz a lényeg, a forrásmegkötő képesség is fontos. _ TÓTH FERENC Milliárdok a vidék segítésére Két Közösségi Kezdeményezésből részesülünk 2004-től 2006-ig 1,765 milliárd euróval részesül Magyarország a régiók felzárkóztatását szolgáló strukturális alapokból. A vidék társadalmának segítő Közösségi Kezdeményezés, a Leader+ céljai a vidékfejlesztési operatív programban jelennek meg. A strukturális célokra az Európai Unió 2000 és 2006 között összesen 182 milliárd eurót fordít, hazánk 2004. májusa és 2006 decembere között 1,765 milliárd euróval részesül. A négy Közösségi Kezdeményezés közül a határmenti régiók együttműködését segítő Interreg, és a munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenségeket felszámoló Equal indul el. A Leader+ céljait, amely a vidék társadalmának és gazdaságának szereplőit „hozza össze”, hogy a vidék fenntartható fejlődésének stratégiáját kidolgozzák, a vidékfejlesztési program foglalja magába. A Leader egy programja már tavaly elkezdődött Tolnában: a tíz hegyháti településen működő Közép-Hegyhát Fejlesztési Egyesület 2002-ben kezdte kidolgozni a helyi Leader-stratégiát, s a program most jutott el oda, hogy a napokban kiírják a pályázatokat. Az egyesület négy célt határozott meg: a minőségi tejtermelés, a szőlő- és gyümölcstelepítés, a mikrovállalkozások és a 4H ifjúsági klubok segítését. Mint Tajti Gábor, az egyesület menedzsere elmondta: a remények szerint a program hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok helyben maradjanak. TÓTH F. Hogy csinálták az írek? Turizmus nem fajtatiszta lovakkal Ha Írországról és az Európai Unióról hallunk, két dolog juthat eszünkbe: a csatlakozásról tartott ír népszavazás és az „ír csoda”. Az adatok szerint a zöld sziget hátrányos helyzetű régióiban valóban imponáló fejlődés következett be. Millstreet ezerötszáz lelket számláló kistelepülés a Blackwater folyó mellett Dél-Nyugat Írországban. A kisváros az egyik olyan példa, amit az írek az ablakba tehetnek (amint ez az Európai Bizottság honlapján nyomon is követhető). A mill- streetiek a kilencvenes évek közepén olyan projektet valósítottak meg, ami az egész környék gazdaságának lendületet adott. A lótenyésztésre alakult Millstreet Horses Ltd 2,5 millió - akkor még - ecu-re rúgó uniós támogatással 21 hektáros nyílt és fedett lovascentrumában lehetőséget adott a tenyésztőknek belovaglásra és értékesítésre. A centrum évente öt nagy lovas show-t és két „csúcsversenyt” rendezett, amelyre ötvenezren voltak kíváncsiak, egyébként a lovarda miatt évente kétszázezren keresik fel a kisvárost. A lovas projektből a lovagláshoz közvetlenül kapcsolódók mellett a turizmus húzott legnagyobb hasznot. Millstreet az ország dél-nyugati, félmillió lakosú régiójában fekszik. A régió az ország csatlakozása utáni hét évben szintén jelentős eredményeket ért el: a foglalkoztatás 26,6 százalékkal nőtt, a munkanélküliség 64,4 százalékkal (3,8 százalékra) csökkent. A húzóágazat az ipart is megelőzve a harmadik szektor: a turizmus bevételei több, mint duplájára nőttek 1993 és 2000 között. T. F. 1 T Hírek Megtérülő befektetés Költséget takaríthatnak meg, és egyúttal megfelelhetnek az egyre növekvő piaci elvárásoknak azoljr a cégek, melyek bevezetik a környezetközpontú irányítási rendszert, az ISO 14001-et. A rendszer hosszú vagy akár már rövid távon megtérül, s komoly megtakarítást eredményezhet. Ezt egy országos kísérlet igazolja; tizenkét cégnél] 45 intézkedéssel 1,5 milliárd forintot sikerült megtakarítani, a befektetetés pedig 7,2 hónap alatt térült meg. (További információd Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál.) A mezőgazdaság az unióban Az EU-csatlakozással kapcsolatos agrárkérdésekről tart tájékoztatót Kővári László, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke holnap Nagyszokolyban. A Tolna Megyei EIP rendezvénye délelőtt 10 órakor kezdődik a polgármesteri hivatalban. Ugyanerről lesz szó kedden 17 órakor a dunakömlőcli faluházban is, az előadó ott dr. Popp József, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet főigazgató-helyettese. A régiókról Tolnán Az Európai Unió regionális politikájáról lesz szó a Tolna Megyei' Európai Információs Pont támo) gatásával indult európai uniós ismeretterjesztő előadássorozat szerdai rendezvényén. Márton ’ György, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. fejlesztési igazgatóhelyettese előadása délután fél ötkor kezdődik a művelődési központban. A környezetvédelemről Pakson Az EU-csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi szabályozásról tart előadást dr. Gerzsényi Gabriella, a Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosa Pakson, a művelődési házban március 6-án 19 órakor. ■ Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kisérheti; www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. RIS: középtávon segít Innovációs stratégia, brit közreműködéssel Hamarosan munkacsoportokban kezdik a Regionális Innovációs Stratégia (RIS) megvalósítását a Dél-Dunántúlon. Ez a stratégia hivatott megmondani, milyen fejlesztésigénye van a régió gazdaságának. Az Európai Unió a 90-es évek közepén indította útjára a regionális innovációs stratégiákra irányuló projektjeit, mivel kutatás-fejlesztés terén a közösség elmaradt az Egyesült Államok mögött.- Ezek a projektek lehetőséget teremtettek arra, hogy a régiók maguk dogozzák ki stratégiájukat, s ha ezt következetesen alkalmazzák, megfelelő fejlődési pályára tudják állítani gazdaságukat - mondta Beréti Zsolt, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára. A Dél-Dunántúlon a projekt 2000. június 15-én indult, amikor a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség koordinálásával a régió benyújtotta pályázatát egy konzorciumon keresztül. A szervezetben az ügynökség és az MTA Regionális Kutatások Központjának Dél-Dunántúli Intézete mellett az ír Shannon Develope-ment, valamint a szintén brit Yorkshire & Hunderside Techno-logy Network Ltd. vesz részt. Jelenleg munkacsoportok kialakítása van napirenden. Szekciók képviselik majd a textil- és bőripart, a gépgyártást, fémfeldolgozást és elektronikát, az élelmiszeripart és agrárinnovációt, környezeti ipart és energetikát, valamint az egészségügyi és kulturális szférát. A csoportokba a megyei iparkamarák javasolnak két-két személyt területükről. A szekciók munkáját kifejezetten gazdasági szervezetek képviselői végzik majd, hiszen ők tudják, hogy a gazdaságnak milyen innovációra van igénye - mondta Beréti Zsolt, hozzátéve: e stratégia készíti elő azokat a fejlesztéseket, amelyek a közeljövőben megvalósulhatnak. A RIS a megye feldolgozóiparának visszaesését is orvosolhatja, de inkább abban nyújt hatékony segítséget, hogy közép- és hosszú távon milyen irányban kell fejleszteni a régió gazdaságát. Sapard, Ispa és Phare Az EU-s előcsatlakozási alapok nyomában Az Európai Unió által az elmaradt területek felzárkóztatása, a versenyképesség és alkalmazkodóképesség javítása, a munka- nélküliség elleni küzdelem, az egyenlő esélyek biztosítása és a környezet védelme céljából támogatást nyújt a leendő tagországok számára is. Az úgynevezett Előcsatlakozási Alapokból való részesedés a Sapard, Ispa és Phare programok révén valósulhat meg. Ezekről nyilatkozott lapunknak Meixner Gábor, a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, program menedzser.- A Sapard támogatás célja a mező- gazdasági, illetve vidéki térségekben jelentkező különleges gondok megoldása - kezdte Meixner Gábor. - Sajnos nem sikerült időben létrehoznunk az .EU előírásainak megfelelő Sapard hivatalt, ezért ezt a támogatási formát csak 2002. szeptemberében lehetett először meghirdetni. Éves szinten 13 milliárd 500 millió forintra lehet pályázni, tavaly decemberben több Tolna megyei pályázó is benyújtotta munkáját. A döntés idén márciusban várható. Az Ispa a környezetvédelem és a közlekedés területén hozhat előrelépést. Ez az alap, a környezetvédelmen belül, a nagy beruházásokra koncentrál, például a szennyvíz, a szilárdhulladék-kezelés, az ivóvíz biztosításának kérdéseire. Tavaly Tolna megye is az Ispa nyertesei közé került, a Dél-balatoni és sióvölgyi települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozó projekt révén. A hulladéklerakó helyszíne Cikó lesz. A Phare - mely a három közül a legrégebbi - az EU-s csatlakozás előkészületeiljien nyújt segítséget. Egyik fő prioritása az intézményfejlesztés, a közigazgatás átalakítása. De emellett komoly szerepet játszik a szociális felzárkóztatásban, a szakember- képzésben is. A Tolna megyeiejk a Phare jótékony hatását tavaly1 az úgynevezett regionális tükörpijog- ram révén érezhették. Szűkebb pátriánkból a benyújtott tizennyolc pályázat mintegy 566 millió forint támogatásban részesült. ___ SZERI ÁRPÁD l I
