Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-12 / 60. szám

■■■ 2003. Március 12., Szerda TOLNA MEGYE 2003 - DÚZS 7. OLDAL Klub nyugdíjasoknak Négy évvel ezelőtt alakult meg a nyugdíjasklub, mely­nek huszonkét tagja azóta hetente találkozik a polgár- mesteri hivatal egyik helyisé­gében.- Szerdánként jövi össze. Kezdetben né­hány férfi is ellátogatott közénk, azonban idővel ők kikoptak, így ma már csak mi, nők talál­kozunk - mondta Ti­borc Rudolfné, aki ta­valy vette át a Dúzsról elköltözött Nesz Ferencnétől a klubvezetői tisztséget. Összetar­tó közösséget alkotunk, mindig találunk sokakat érdeklő témá­kat. A leggyakrabban a magunk módján elpolitizálgatunk, szó esik a betegségeinkről és sűrűn beszélünk arról is, hogy ki mit fő­zött az elmúlt napokban. Ünnepi alkalmakkor süteményt és üdítőt hozunk magunkkal, hogy aztán remekül elszórakoztas­suk egymást. Korábban a hőgyésziekkel közö­sen kirándultunk, mos­tanában önállóan jár­juk autóbusszal az or­szágot. Voltunk már Budapesten, Veszprém­ben, Zircen és a Duna­kanyarban is. A képvi­selőtestület az idén is ígéretet tett arra, hogy az eddigiekhez hason­lóan támogatni fogja az utazá­sunkat. Pikáns szarvaspörkölt Az 1991 óta évente megrende­zett borbírálat eredményhir­detésén a közel 180 vendég minden alkalommal Máté Zoltán főszakács pikáns szarvaspörköltjét fogyasztja vacsorára. Az erdész most el­árulta közkedvelt főztjének a titkát. Nagy bográcsban felo],- vasztjuk a zsírt, majd beletesszük az apróra felkockázott hagymát, amit üvegesre dinszte- lünk. Azután fokozato­san hozzáadjuk a Hőgyészi Erdészettől ajándékba kapott hat­van kilónyi szarvasborjúhúst, amit kezdetben sóval, papriká­val, őrölt borssal, köménymaggal fűszerezünk. Később natúrle­csót, fokhagymát, ételízesítőt, va­lamint piros aranyat teszünk bele és nagyon ügyelünk arra, hogy lassú tűzön - mintegy két órán át - főjön. A végén néhány babérle­véllel hintjük meg és vörösbort öntünk hozzá, amit hosszas kós­tolgatás során válasz­tunk ki a szőlősgazdák által kínált mintákból. Mielőtt a fiatal állat hú­sa rostjaira esne szét, az edény alatt eloltjuk a lángot és sós vízben főtt krumplival, vegyes savanyúsággal, vala­mint friss kenyérrel tá­laljuk a pikáns szarvaspörköltet. Buszoznak a gyerekek Ahhoz, hogy a 3-14 éves gyerekek elérjék az őket Hőgyészre szállító autó­buszt, reggelente hatkor kell felkelniük mind a hat­vannyolcuknak, ugyanis a Gemenc Volán Rt. járata pontosan egy órával ké­sőbb indul el a faluból a szomszédos településre. A szülők szíve szinte meg­szakad akkor, amikor gyak­ran a legjobb álmukból kell csemetéiket ébreszteniük, hogy le ne késsék a buszt. A mosakodást követően a fiúk és a lányok magukra kapják az előző este gondosan ki­készített ruháikat, majd megreggeliznek, hátukra . veszik a táskájukat és a na­gyobbak egyedül, a kiseb­bek pedig apukájukat, vagy anyukájukat kézen fogva in­dulnak a megállóba. Hétközben mindig így megy ez függetlenül attól, hogy esik az eső, hull a hó, vagy fúj a szél. Telente fázó­san húzódnak össze a busz­ra váró gyerekek, akik közül a legszívesebben csaknem valamennyi hazamenne és visszabújna a jó meleg ágyá­ba. De nem lehet, mert várja őket a Hőgyészen lévő óvo­da és iskola. A Gemenc Volán Rt. jára­tára felszállva már vidám a gyerekek hangulata, akik néhány perc múlva meg is érkeznek a szomszédos településre. Ott a diákok nak és sietnek a pályaudvarra, hogy a negyed délután egy óráig tanulnak, majd gyorsan meg- ötös járattal ők is hazatérjenek. A szülők persze ebédelnek és utaznak vissza Dúzsra. Miközben már ott sorakoznak a falu központjában és viszik ők ismét a buszon ülnek, az óvodások a többórás otthonaikba a gyerekeket, játékban elfáradva éppen az igazak álmát alusz- A program hétfőtől péntekig mindig ugyanaz... szák. Felébredésük után a kicsik meguzsonnáz- _______________________________________S Az óvodások késő délután érkeznek haza Hőgyészről Megszépül a templom A község lakói­nak többsége római katoli­kus vallású, akik közül több mint félszázan rendszeresen járnak a hétvé­gi misékre. Az egyházközség a hívek és a Pé­csi Püspökség támogatásával tavaly ősszel kezdte meg az 1828-ban elké­szült klasszicis­ta stílusú temp­lom felújítását. Eddig a tető ré­gi faszerkezetét és a cserepeket cserélték ki a szakemberek, akik az épület homlokzatának vakolatát is meg- lás, aminek köszönhetően várha- javították, majd újrafestették azt. tóan az év végéig kívülről telje- Szabó József esperes elmondta, sen megszépül a falu főutcáján hogy idén folytatódik a renová- lévő templom.______________■ Sok t erve van az Önkormányzatnak A csodaszép természeti környezetben található község pol­gármesterével, Ignácz Istvánnal az előző és a mostani képvi­selőtestület tevékenységéről beszélgettünk.- Milyen bemházások valósultak meg a faluban az elmúlt néhány évben?- Elsőként a földgázt ve­zettük be a településre, majd 700 méter hosszúságban szilárd burkolatú járdát épí­tettünk, azután a vízelveze­tő árkokat tisztítottuk meg a lerakódott iszaptól és egy ré­szüket betonlapokkal bur­koltuk ki. Aszfaltoztuk az egyik utcát és megkezdtük a köz­ségháza tatarozását.- Miből futotta ennyi fejlesztés­re?- Szűkös költségvetésünkben mindig különítettünk el pénzt új beruházásokra. Ez az összeg pá­lyázataink önrészét fedezte. 1998 óta több mint tízmillió forintot nyertük a Tolna Megyei Terület- fejlesztési Tanácstól és különféle minisztériumoktól. számlánk összege mintegy 60%- kal csökkenni fog. A Béke utcá­ban az árkok betonlappal történő burkolását is be akarjuk fejezni. Terveink között szerepel a játszó­tér bővítése és a falu közterülete­inek további csinosítása is. A szennyvíz-kezelés problémájával is foglalkoznunk kell, de megíté­lésem szerint ezt a feladatot csak- Mik a terveik 2006-ig?- A polgármesteri hivatal épü­letének a külső-bel­ső felújítását foly­tatni kívánjuk. A te­lepülés közvilágítá­Névjegy Bikácson született 1952-ben, majd öt év múlva a család Dúzsra költözött. Végzettsége: fémszerkezet- lakatos és minősített hegesztő. Dolgozott a budapesti központú Hőtechnika Vállalatnál, a Hőgyészi Állami Gazdaság­nál, a tamási Vegyépszemél és Németországban, később önálló vállalkozást indított. 1994 óta önkormányzati képviselő, 2000-től pedig a község tiszteletdíjas polgármestereként tevé­kenykedik. Hobbija a horgászat. Nős, felesége nyugdíjas. Két fiuk és egy lányuk, valamint három unokájuk van. si rendszerének korszerűsítését és energiatakarékossá tételét sa­ját forrásból szeretnénk megvaló­sítani, amitől azt reméljük, hogy az évi 1,5 millió forintos áram­a kistérség más településeivel összefogva tudjuk megoldani ak­kor, ha jelentős mennyiségű álla­mi és EU-s támogatáshoz jutunk hozzá. ■ Dúzs nevének eredete A település neve valószínűleg a XIII. században divatos szláv ere­detű Dús személynévből szárma­zik. A krónikákban először 1230- ban említik Dúzsként az-erdők­kel körülölelt falut. A magyarok által lakott község a török uralom idején teljesen elnéptelenedett. Németekkel való betelepítése 1740-ben kezdődött el. A népi eti­mológia szerint a messze földről ideérkezők a táj szépségét meg­látva így kiáltottak fel „Tu sau!” (Du schau!= Te nézd!). A sváb- ság ma is Tusau-ként emlegeti a települést. _________________■ NÉ HÁNY ADAT Lélekszám: 314 Háztartások száma: 110 Vezetékes vízellátás: 90% Csatornázottság: 0% Szilárd burkolatú járdák: 100% Szilárd burkolatú utak: 95% Vezetékes telefonok száma: 61 Földgázbekötések száma: 37 Autók száma: 32 Regisztrált munkanélküliség: 12% Fontos időpontok: Községháza nyitva tartása: hétfőtől péntekig 7.00 és 15.00 között Könyvtár nyitva tartása: kedden és pénteken 16.00 és 18.00 között Posta nyitva tartása: hétfőtől péntekig 8.00 és 11.00 között Fazekas Márton József jegy­ző fogadóórái: csütörtökön 12.00 és 15.00 között Kilvinger György falugaz­dász fogadóórái: csütörtökön 13.00 és 15.00 között Csáki Mónika gyermekvé­delmi referens fogadóórái: csü­törtökön 8.00 és 15.00 között Dr. Princz István családor­vos rendelési ideje: csütörtö­kön 10.30-tól Misék a katolikus templom­ban: az egyik héten szombaton 15.30-tól, a másik héten vasár- nap 8.00-tól________________■ Az oldal anyagait írta: Glaub Róbert. Az összeállítás a dúzsi önkormányzat támogatásával jelent meg. Aranyérmes olaszrizling és oportó Korábban messze földön híresek voltak a dúzsi borok. Az egykori szőlősgazdák méltó utóda Sípos Mihály, aki az utób­bi időben olaszrizlingjével és oportójával csak aranyérmeket visz haza a bírálatokról. Vele beszélgettünk hobbijáról.- Mióta foglalkozik szabadidejében szőlőműveléssel és borászkodással?- Nagyapám gyerekkoromban mindenre megtanított, de több év­tizeden keresztül csak besegítet­tem a szüleimnek. Amikor ők már nem bírták, akkor néhány eszten­dővel ezelőtt teljesen átvettem tő­lük a munkát. Korábban nem is gondoltam, hogy mennyi örömet hoz számomra a szőlészkedés és a borászkodás. Ezek nélkül már egy­általán nem tudnék meglenni. Szinte mindennap kimegyek a hegyre, ahol élvezem a csendet és szívesem elpücskörészek a kert­ben, vagy a présházban.- Milyen fajtákat termeszt?- Hétszázhúsz tőke olaszrizlin­gem van, amit hagyomá­nyos módon művelek, húsz sorban pedig kor­donon oportó található. A kötött talajon lévő ül­tetvényem elöregedett, ezért minden évben szükség van a póüásra. Négy éve merlot és fran­cia kadarka fajtákat is telepítettem. A kapálásba, a kacsolásba, a kötö­zésbe és a szüretelésbe a felesé­gem, valamint a lányom is besegít. Tavaly vettem egy motoros perme­tezőt, ami megkönnyíti a dolgom.- Hány liter bora van évente?- Átlagosan 1000-1200 liter ke­rül a földbe vájt pincében lévő hor­dókba, amik közül a legtöbbet egy kitűnő mecseknádasdi kádártól vásároltam. A bor egy részét meg­iszom, a többit pedig családi ünne­peken kínálom a rokonoknak, il­letve odaajándékozom barátaimnak, vagy isme­rőseimnek.- Mi a titka az arany­érmes borainak?- Másokhoz képest vi­szonylag későn szedem le a fürtöket. A szőlő fel­dolgozásakor és a bor ke­zelésekor nagyon ügye­lek a tisztaságra. Az évenkénti mi­nősítés komoly rangot vívott ki a helyi és a környékbeli kertbarátok körében, ugyanis a szigorúságáról ismert kurdi kertészmérnök, Neogrády István által vezetett zsű­ri minden alkalommal alaposan megvizsgálja a mintákat és csak a hibátlan borokat jutalmazza aranyéremmel. ______________■ A TELEPÜLÉS GAZDÁI. Felső sor balról jobbra: Máté Zoltán, Ignácz István, Lehmann György. Alsó sor balról jobbra: Sinka Lajos, Polonyi Andrea, Oszbach József.____________________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents