Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-10 / 58. szám

2003. Március 10., hétfő ITTHON EURÓPÁBAN 7. OLDAL A fogyasztóvédelem Magyarországon (2002) Általában elégedett-e a vásárolt termékek minőségével? I3H 40 30 20 10 1% >» Hová fordul, ha elégedetlen az üzletben történő ügyintézéssel? (Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) felméréséből) •s i e ,?> .'ey’" V <<C „ , ■Eli Könyvajánló Felvételi versenyvizsga az Európai Bizottság Intézményébe (Csi­szár Rita - Vass Réka, Göttinger Kiadó, 2002). A könyv praktikus útmu­tató az Európai Bizottság munkaerőtoborzási politikájáról. Felépítését tekintve négy részre tagolódik: az első rész a szükséges háttérismere­tek felvázolására vállalkozik. A második rész a felvételi versenyvizsga fajtáit és egyes fázisait elemzi, valamint praktikus tanácsokat ad a pá­lyázóknak. Végül egy csokor feleletválasztós teszt, feladatsor. A könyv végén található kétnyelvű (magyar-angol) szójegyzék a leggyakrabban előforduló kifejezésekkel és fogalmakkal segíti az eligazodást. Kézikönyv az Európai Unióról (Horváth Zoltán, Magyar Országgyű­lés, 2002) Engem is Érint sorozat: Az Európai Közösségek fogyasztóvédelmi politikája A bemutatott könyvek, valamint egyéb kiadványok a témában meg­találhatóak a Tolna Megyei Önkormányzat Európai Információs Pontjában (Szekszárd, Szt. István tér 11-13., 138-as szoba). _______■ Pál yázati Figyelő Alkotások a tavaszról 2003.03.31. Ösztöndíj előadóművészeknek - 2003. 04. 01. Kutatás, dunatáji népek - 2003. 04. 02. Forrás és további információ: EIP, Szekszárd Az aktuális lista megtalálható a www.tolnamegye.hu honlapon.m m m 1 Hány ország írta alá a Ró­mai Szerződést, vagyis indí­totta el az európai integráci­ós folyamatot? 1. Hat, 2. kilenc, 3. tizenkettő. Ki az Európai Unió soros el­nöke? 1. Habsburg Ottó, 2. Romano Prodi, 3. Nem ki, hanem mi: mindig egy-egy tagország az EU soros elnöke, félévenkénti váltás­ban.. Hogy hívják az EU bővítésé­ért felelős főbiztost? 1. Romano Prodi, 2. Michael Lake, 3. Günter Verheugen. Mi szerint ülnek a 626 fős Európai Parlamentben a képviselők? 1. Ábécé-sorrendben, 2. politikai pártok szerint, 3. országok szerint. Hány tagja van az Európai Bizottságnak? 1. Ahány tagállam, vagyis ti­zenöt, 2. húsz, a nagyobb tagálla­mok ugyanis két biztost dele­gálnak, 3. tagállamonként kettő, va­gyis összesen harminc. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu Lezárult februári EU-kvíz fordulónk. Sokan küldtek be helyes meg­fejtést, tanúbizonyságot téve tájékozottságukról. Közülük Péter Szil­via sióagárdi, Kászpári Anita tengelici és Bodóné Tündik Valéria keszőhidegkúti olvasónk kap lapunktól ajándékcsomagot. Ezeket kézbesítőink juttatják el címükre. Mindenkinek köszönjük a játékot, s egyben kérjük olvasóinkat, továbbra is kísérjék figyelemmel uniós összeállításainkat, s küldjék be megfejtéseiket címünkre. ________■ Ha tóság, civil szervezet, fogyasztó Középtávú fogyasztóvédelmi koncepció született A fogyasztóvédelem egységes megnyilvánulására az Európai Közösség belső piacán azért van szük­ség, hogy az egyes tagállamok eltérő szabályozá­sa mellett érvényesülhessen a közösség által el­várt magas szintű fogyasztói érdekvédelem. Dr. Varga Tibor, a Tolna Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség vezető­je tájékoztatta lapunkat a csaüakozás előkészítését célzó jogharmonizációs tevékenységről, valamint a kormány második fogyasztóvédelmi koncepci­ójának egyes területeiről.- Ma már Magyarországon is igen széleskörű a fogyasztók törvényben és más jogsza­bályokban biztosított védelme. Hol tart most az EU- s fogyasztóvédelmi politika érvényesítése hazánk­ban?- Véleményem szerint a fogyasztóvédelemmel, piacfelügyelettel kapcsolatos területen jól állunk. Az elmúlt években jelentős számú direktívát átvettünk, s beépítettük azok követelményeit a magyar jog­rendbe. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a te­rületi felügyelőségek napi munkájuk során rendre ellenőrzik a hatáskörükbe tartozó átvett és hatályba lépett joganyag előírásainak betartását. Az eddig végzett tevékenységről elismerően szóltak az EU- szakértők is értékeléseiben. Az elkövetkezendő években megvalósítandó főbb feladatokat, célkitű­zéseket - összhangban az Európai Közösség jelen­leg érvényes fogyasztóvédelmi politikájával - a na­pokban kihirdetett 1012/2003. számú Kormányha­tározat tartalmazza. A kormány elismerte a fogyasz­tóvédelem fejlesztése terén eddig elért eredménye­ket és elfogadta a fogyasztóvédelmi politika megva­lósítására kidolgozott, 2006-ig szóló feladattervet. A cél az egységes, magas szintű fogyasztóvédelem to­vábbfejlesztése, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek erősítése létszámban, technikában, az EU Bizottság által módosított, kor­szerűsített fogyasztóvédelmi irányelvek, jogsza­bályok folyamatos átvétele, a vonatkozó hazai jog­szabályok módosítása, az EU-konform jogszabály­ok betartásának fokozott ellenőrzése. A politika és a feladatterv kiemelten foglalkozik a fogyasztók biz­tonságának védelmével olyan területeken is, mint az elektronikus kereskedelem. A fogyasztói jogok hatékony érvényesítését célozzák azok a feladatok, amelyek az alternatív vitarendezésre, a civil szer­vezetek és önkormányzatok fokozottabb bevo­nására utalnak. Természetesen komoly hang­súlyt kell fektetni a fogyasztóvédelmi oktatás lti- terjesztésére a fogyasztók és vállalkozók felé.- A hatóságok mellett kik segíthetik még a fo­gyasztóvédelmi munkát?- Folyamatosan erősödik a fogyasztói jogok képviseletét ellátó társadalmi szervek szerepe és feladatköre. Hogy még hatékonyabbak legyenek, működési feltételeik javítását írja elő a közép távú fogyasztóvédelmi politika. A fejlett piacgazdaságú országokban a fogyasztóvédelmi civil szervezetek a hatóságoknál is jelentősebb szerepet játszanak az érdekvédelemben, s megfelelően egészítik ki a ható­sági feladatokat ellátó fogyasztóvédelmi szerveztek munkáját. Ezért kell elérnünk, hogy hatékonyab­ban működjenek hazánkban is.- Hogyan lehet minél szélesebb körben ismertté tenni a fogyasztói jogokat, illetve az azokat védő jog­szabályokát? Hogy minél szélesebb körben ismertek legyenek a fogyasztóvédelmi jogszabályok és a fogyasztók jogérvényesítési lehetőségei, elengedhetetlen az ok­tatás kiterjesztése minden érintettre, többek között a pedagógusok képzésével, valamint a fogyasztóvé­delemmel kapcsolati ismeretek beépítésével a Nem­zeti Alaptantervbe. Az Európai Unió tagországainak nagy részében már gyermekkortól hangsúly helyez­nek a fogyasztói öntudatra nevelésre, Magyarorszá­gon viszont még nem elég erős a fogyasztói öntu­dat. A jogalkotó szándéka szerint ebben is pozitív változást hoz majd a középtávú fogyasztóvédelmi koncepció. A fogyasztóvédelmi jogszabályokat ak­kor lehet majd igazán érvényesíteni, ha felnő egy olyan nemzedék, amelyik tisztában van fogyasztói jogaival. VENTER MARIANNA A magyarok nem szívesen békülnek Nyugat Európában nagy a tekintélyük a testületeknek A legtöbben tanácsot kérnek a fogyasztóvédelmi békéltető testülettől. Az átlagosan havi egy eljárás sajnos ritkán vég­ződik egyezséggel. Negyedik éve működnek Magyarországon, így Tolna megyében is, az eurokonform jogszabály alapján létrejött fogyasz­tóvédelmi békéltető tes­tületek. A megyei testület elnökhelyettesét, Mátyás Tibort kérdeztük a tapasztalatokról. Mint elmondta, a testületeket uniós mintára hozták létre, ott már régóta működnek a fogyasz­tóvédelem szerves részeként. A bírósághoz hasonlóan, de annál gyorsabban és olcsóbban segíte­nek a fogyasztó és a gazdasági szervezet közötti vita rendezésé­ben. Technikailag a gazdasági ka­mara mellett működnek, ám szak­mailag teljesen függetlenül, sem­milyen kamarai fórumnak nincs beleszólása a döntéseikbe.- A megyei békéltető testület­nek 16 tagja van, az elnököt a gaz­dasági miniszter nevezte ki. A ke­reskedelemben, szolgáltatásban nagy jártassággal rendelkező szakembereket választottak, akik­nek több évtizedes a tapasztalata és jogilag képzett szemé­lyekről is gondoskodtak. Minden ügyet három tagú tanács tárgyal. A vitázó fe­lek képviseletükre egy-egy testületi tagot választanak, majd a két kiválasztott képviselő dönt arról, hogy a többi testületi tag közül ki legyen az adott tanács elnöke. A törvény szerint a fogyasztói jogviták tartoznak a testület hatás­körébe: Ezek: az áruval, a szolgál­tatással, minőséggel kapcsolatos viták, a termékfelelősség kérdései, valamint a szerződések megköté­sével és teljesítésével kapcsolatos jogviták. Meglehetősen széles te­hát a hatáskör, s mivel a törvény elég pongyolán sorolja fel azokat az eseteket, amelyek nem tartoz­nak a hatáskörbe, minden adott ügyben a testület elnöke dönt ar­ról, hogy tárgyalják-e. Ha nem sikerül létrehozni a fe­lek között a megegyezést, akkor a három tagú tanács kötelező dön­tést, vagy ajánlást hoz. A kötelező döntés jogi érvénye olyan, mint egy bírósági ítéleté, végrehajtást is ered­ményezhet. Ajánlást akkor adnak, ha már az eljárás kezdetén kijelenti a gazdálkodó, hogy nem fogadja el a kötelező döntést. Nyugaton az ajánlásnak is megvan a maga jelen­tősége, ugyanis ott nyilvánosan közzéteszik, ha a gazdálkodó nem hajtotta végre, s ez nagy presztízs- veszteséggel jár. Nálunk sajnos még nem így van, bár volt már po­zitív példa is erre, s éppen Tolna megyében. Az elmúlt években Tol­na megyében átlagosan havi egy ügyük volt. Nem csak nálunk, de másutt is a leggyakoribbak a szol­gáltatásokkal, főként az építőipari szolgáltatások minőségével, illetve az utazási irodákkal kapcsolatos ki­fogások. Magyarországon, így Tol­na megyében sem jellemző, hogy sikerül létrehozni az egyezséget, leggyakrabban az ajánlással élnek. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamra épületében (Szek­szárd, Arany J. u. 23-25.) található a békéltető testület hétfőn 10-től 16 óráig. Telefonszámunk: 74/411­661. IHÁROSI IBOLYA Hírek Szociális háló az EU-ban Az európai szociális modellről tart előadást dr. Tolnai Gyula fő­iskolai tanár a Tolna Megyei EIP és a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara kö­zös, pedagógusoknak szóló, ' akkreditált Európa-továbbképzé- si sorozat keretében. A március 12-én 14 órakor a megyei önkor­mányzat hivatalában kezdődő programban dr. Váradi Zoltán főiskolai tanár Európai szociális alap a strukturális politika rend­szerében címmel tart előadást. Mi lesz a nyugdíjasokkal? A nyugdíjasokat és a mezőgaz­dasági vállalkozókat érintő kér­désekről lesz szó Kölesden, a Tolna Megyei EIP rendezvé­nyén. Kővári László, a Tolna megyei Agrárkamara elnöke elő­adása március 13-án, 14 órakor kezdődik a művelődési házban. A stájer példa Konferenciát rendez a Tolna Me­gyei Európai Információs Pont Szekszárdon. A téma: a csatla­kozás hatása Stájerország gazda­ságára és közigazgatására, külö­nös tekintettel a vidékfejlesztési elképzelésekre. A program már­cius 14-én délelőtt 10 órakor kezdődik a vármegyeháza dísz­termében. Kis- és középvállalkozásokról Szekszárdon Kis- és középvállalkozások az EU csatlakozás küszöbén címmel konferenciát szervez a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara 2003. március 27-én 10 órától a régi Vármegyeháza dísz­termében. A rendezvény fővéd­nöke Csillag István Gazdasági és Közlekedési miniszter. Az elő­adók a Széchenyi Vállalkozásfej­lesztési program aktuális pályá­zatairól, a sikeres pályázatírás alapvető tudnivalóiról, valamint a magyar mezőgazdaság csatla­kozás utáni helyzetéről beszél- nek majd. __________________■ Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kisérheti: www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. Munkahelyi egészség, biztonság A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei Magyarországon, ahol a mun­kavédelemnek régi hagyomá­nyai vannak, máris komoly eredményeket mutathatunk fel a vonatkozó európai uniós szabályok átvételében és al­kalmazásában. Az Európai Megállapodás 67. cik­kelye alapján Magyarországot meghatározott jogközelítési köte­lezettség terheli, amelynek ered­ményeképpen a lehetséges mér­tékig összeegyeztethetővé kell tennie jogszabályait a közösség jogszabályaival. A megállapodás három első kiemelt témája között már szerepel a dolgozók munka­helyi védelme. A jelenlegi idő­szak egyik legfontosabb teendője az Európai Unió munkahelyi egészséggel és biztonsággal kap­csolatos irányelveinek átültetése a magyar jogrendbe. Ez a harmo­nizációnak nevezett folyamat több éve tart, és elmondhatjuk, hogy nagyrészt már be is fejező­dött. A közösségi irányelvek ki­mondják, hogy az egészségvéde­lem és biztonság szempontjából a munkáltató tartozik felelősség­gel, továbbá ő felel azért, hogy a munkavállaló olyan munkát vé­gezzen, amely nemcsak szakér­telmének, tudásának, szakmai gyakorlatának, hanem egészségi állapotának is megfelel. így pél­dául a különböző veszélyforrá­sokkal történő munkavégzésre csak az a munkavállaló kötelez­hető, aki megfelelő képzést ka­pott ahhoz, hogy veszélyes anya­gokkal, vagy veszélyes eljárással dolgozzon, A munkáltató felelős­sége kiterjed arra is, hogy megfe­lelő védőintézkedéseket tegyen baleset, tűz, illetve egyéb azonna­li veszély esetére. E védőintézke­déseknek magukban kell foglalni­uk az elsősegélynyújtásról való gondoskodást is. A munkavállaló jogosult arra, hogy a szükséges információkat megkapja a külön­féle munkahelyi kockázatokról, illetve az ezek elhárítása vagy csökkentése érdekében tett intéz­kedésekről. A munkáltatónak ez a tájékoztatási kötelezettsége minden munkavállalóval szem­ben fennáll. A munkavállaló fele­lőssége pedig elsődlegesen arra terjed ki, hogy amennyire lehet­séges, vigyázzon saját egészségé­re és biztonságára, így különösen arra, hogy az előírásoknak megfe­lelően használja a különböző esz­közöket és berendezéseket. Képviselet és védelem Piacfelügyelet hazánkban és az EU-ban Magyarország a Föld egyetlen országa, amelynek fontos nem­zeti ünnepére, március 15-ére esik a fogyasztóvédelmi világ­nap. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) ezért kezdeményezte néhány évvel ezelőtt, hogy hazánkban a már­cius idusa előtti, illetve utáni napokban legyen a Fogyasztók Hete. Szűkebb pátriánk, azon belül Szekszárd is otthont biztosít en­nek a rendezvénynek, az OFE Tolna Megyei Szervezete révén. Az érdeklődők több előadást hall­gathatnak meg, s ezek egyike, amelyik a piacfelügyelet téma­kört részletezi, önmagán is túl­mutat. Történik ez azért, mert a közönség arról is képet kaphat - a ma 13 órakor a Civil Házban kez­dődő előadás által -, hogy az Eu­rópai Unióban milyen szabályok, rendelkezések érvényesülnek a piacfelügyelet terén.' Mindez jól jelzi, hogy az Orszá­gos Fogyasztóvédelmi Egyesület Tolna Megyei Szervezete is szem előtt tartja az EU-s csatlakozással kapcsolatos tennivalókat, annak a törekvésnek a kereteiben, melyet a fogyasztók tájékoztatása, a fo­gyasztói jogok érvényesítése és vé­delme fémjelez. Miként a megyei szervezet elnöke, Szabó Zsoltné fo­galmazott, jelen időszakban az Eu­rópai Unióra vonatkozó, a csatla­kozás során várható változásokról való információátadás kerül a kö­zéppontba. Ez adja alapját a márci­us 10-e és 16-a között lezajló ren­dezvénysorozatnak. Az OFE megyei szervezete egyébként széles körű tevékeny­séget fejt ki, ezek közé tartozik a fogyasztók tájékoztatása, részvé­tel a hatósági - önkormányzati - árak megállapításában, a fogyasz­tók képviselete és védelme, rész­vétel a békéltető testület munkájá­ban és közreműködés egyéni sé­relmek megoldásában. Az egyesü­letnek hatósági jogköre nincs, ta­nácsot adhat, tájékoztathat, illetve az ügyet továbbíthatja a megoldás ban illetékes szervezethez. Figye­lemre méltó érdekesség az is, hogy az egyesületnek tagja lehet minden nagykorú magánszemély, aki kedvet érez a fogyasztóvéde­lem szolgálatához. SZERI ÁRPÁD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents