Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-10 / 58. szám

>rrás: Szór Hl 2003. Március 10., hétfő HAZAI TÜKÖR Megüresedett iskolák Budapest A Települési Önkormányza­tok Országos Szövetsége sze­rint nem a közalkalmazotti béremelés, hanem az egyre kevesebb iskoláskorú gyerek az oka az iskolák és az osztá­lyok összevonásának. A szer­vezet szerint ha a folyamat nem áll meg, akkor 2006-ra 100 iskola üresedhet meg. A szövetség demográfiai okokkal magyarázza az iskolák és az osz­tályok összevonását; szerintük a közalkalmazotti béremelések fedezetének önkormányzatokra telepítése csak felgyorsította a fo­lyamatot. A tömörülés 115 város­ra kiterjedő vizsgálata alapján Sáska Géza, a szervezet oktatási szóvivője azt mondta: az iskolai összevonások mindig komoly érdeksérelemmel járnak, s ezért ezeket az iskolafenntartók sok­szor az önkormányzati választá­sok utáni időszakra halasztották. A testület felmérése szerint 2000 és 2002 között a 6-13 -éves kor­osztályból 28 ezerrel kevesebb gyermek kapcsolódott be a köz­oktatásba; 933 osztály és 58 isko­la vált üressé az előző kormány­zati ciklusban. Az adatokból kiderül: a 2006- os országos és helyhatósági vá­lasztások időpontjában, további 1700 osztályteremnyi gyermek­kel lesz kevesebb, azaz ha 16 tan­termes intézményekkel számol­nak, több mint 100 iskola ürese­dik meg. Hozzátette: javasolják az oktatási kormányzatnak, dolgozzon ki az önkormányza­tok és szakszervezetek bevoná­sával középtávú oktatáshálózat- fenntartási, ennek részeként be­iskolázási, pedagógusfoglalkoz­tatási politikát. MTI/EUROPRESS CSATA A FŐTÉREN. Hadijátékkal elevenítették fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik nevezetes ütközetét, a szolnoki csatát, szombaton a Tisza-parti városban. A főtéren rendezett kétórás, látványos bemutatón kétszázan vettek részt, a magyarok mellett cseh, lengyel, német és osztrák katonai hagyományőrző szervezetek tagjai is. __________________________________________fotó: bugány jános PO LITIKUSOK NEPSZERUSEGI LISTÁJA NYUGATI ORSZÁGRÉSZ \ e Y* 3 Báránoy Péter 5 Orbán Viktor 7 Csehák Judit I -1-11 Sfc 1 0 54 9 Kovács Kálmán ..fjfT. 11 László Csaba -2-1 m 13 Kovács László 15 Kóródi Mária ^ .r. OH O 51 Elemér-5EM -2 50 19 Lendvai Ildikó-1 _______1-2 42 23 ÁDER JÁNOS-4 QS [ J-1 47 25 Csillag István 27 Kövér László J-2 63+1 Mádl Ferenc 2-6 1 60-2 Medgyessy Péter 4 HSBB.-4 55 -2[\ Szili Katalin 6 54—1 [J Demszky Gábor ■aa-3 54-2 Jánosi György 10 11152 “2 Lamperth Mónika 14 ■BPI-5 £ tsá-aÉLÉÉ Magyar Bálint 16 B-4 52 -3 Kuncze Gábor 18 ■ü-2 47 -2 ' Juhász Ferenc 20 Németh Imre 22 ES-sK' 1 48-1 ÍIaJS Görgey Gábor 24 Kiss Péter 26 S3-4 111-3 Thürmer Gyula 28 E hónapban túlnyomórészt pontot I 0| 20 I ?J-2 18 29 Csurka István vesztettek a politikusok. A nyugat-magyarországi listán Medgyessy viszonylag jelentős indexcsökkenése nyomán most ismét Bárándy a harmadik, az első két helyen Dávid Ibolya és Mádl Ferenc osztozik. Orbán Viktor viszonylag távolról, a tizenharmadik helyről ugrott jelenlegi pozíciójába, s bár ő az egyetlen politikus, aki e hónapban nyugaton pontot szerzett, előrelépése mégsem takar tényleges nép­szerűség-növekedést, inkább annak következménye, hogy a környezetében lévők több-kevesebb pontot vesztettek. Népszerűsége szeptember óta alig vál­tozik, leggyengébb eredménye 51 pont volt, legjobbja pedig 56 pont, el­fogadottsága azonban az ország egyes nagy régióiban jelentősen eltérő. A csíkdiagram a népszerűségi adatokat tartalmazza. A világos számok az országrész, a feketék az ország adatait jelölik. Velük vagy ellenük Különkampány Szeged Az MSZP külön EU-kampányt indított a kormányzatival pár­huzamosan, mert ezzel is ki­fejezésre akarja juttatni, hogy elkötelezett Magyarország uni­ós csatlakozása mellett - jelen­tette ki Kovács László szocialista pártelnök. Hangsúlyozta: az MSZP számára a csatlakozás tá­mogatása nem taktikai kérdés, és az MSZP feladatának tekinti elősegíteni, hogy a népszavazá­son nagy többségben legyenek az igen voksok. Véleménye sze­rint azért is érdemes külön kampányt szervezniük, mert a szocialista pártnak vannak olyan eszközei, amilyenekkel a kormányzat nem rendelkezik, emellett a pártnak kampány­csapata van. Szombathely Együttműködési megállapodás kidolgozására tett javaslatot Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter a természet- védő társadalmi szervezetek szö­vetségeinek, illetve a zöldmoz­galmak képviselőinek. Azt java­solta, hogy ágazatonként dolgoz­zanak ki megállapodást a tárca il­letékes helyettes államtitkáraival, majd azt májusig közösen ter­jesszék a minisztérium vezetése elé. Az együttműködési megálla­podásban rögzítenék azokat a cé­lokat és konkrét programokat, amelyeket a környezet- és termé­szetvédő civil szervezetek a leg­fontosabbnak tartanak. A megál­lapodástervezet tartalmazná azt is, hogy ehhez a szaktárca mi­lyen pályázati támogatásokat ké­pes nyújtani. Kóródi Mária hang­súlyozta: miniszterként kezdet­től fogva partnerségre törekszik a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetekkel. A ta­lálkozón részt vevő civil szerve­zetek képviselői bírálták a Medgyessy-kormányt, mert az eddig eltelt kilenc hónap során csak kevés valósult meg a kor­mányfőnek abból a 12 vállalásá­ból, amelyet a természet- és kör­nyezetvédő társadalmi szerveze­teknek tett. Szóvá tették azt is, hogy a kabinet hivatalba lépése óta megszületett vagy módosított törvények és jogszabályok nem mindig voltak kedvezőek kör­nyezetvédelmi szempontból. Kóródi Mária utalt arra, hogy a kormány lépésenként igyekszik megvalósítani célkitűzéseit, tet­teinek pedig a lehetőségek szab­nak határt. MTI Hálapénzzel Európába Az uniós csatlakozással a hálapénzrendszer fokozatos visszaszorulásában bíznak a szakemberek. Az egészségügyi kormányzat nem kíván fellépni tiltó rendelkezésekkel a pa­raszolvencia ellen. Egyes vélemények szerint még akár húsz évbe is telhet, míg elfelejtjük a zsebbe vándorló borítékok korszakát. Budapest A hálapénzt csak a kereslet-kíná­lat piacán kialakuló egyensúly szoríthatja a háttérbe - véli Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára, aki szerint két évtized is eltelhet, mire meg­szűnik a hálapénz rendszere. In­doklása szerint: amennyiben az egészségügy finanszírozási fel­tételei javulnak, és az ágazat a jelenleginél nagyobb arányban részesül a nemzeti össztermék­ből, akkor gazdasági értelemben válik szükségtelenné a pénzen vásárolt előny. Mikola István, az Orbán-kor- mány egészségügyi minisztere hivatalba lépése után (2001. ja­nuár) azonnal megszüntette az elődje (Gógl Árpád) által lét­rehozott hálapénzbizottságot. Nem azért döntött így, mert he­lyesli a paraszolvenciát, de sze­rinte nem lehet adminisztratív eszközökkel felszámolni ezt a káros - és európaiságunkhoz méltatlan - jelenséget; ma még a hiány, a betegellátás rendjének szabályozatlansága miatt „árul­ható” pénzért az ágy vagy egyéb kiváltság. A hálapénzről mindenki be­szél, mégsem tud senki biztosat. A betegek általában a kórter­mekben egymástól tájékozód­nak az éppen aktuális tarifákról. Hogy aztán mi kerül a borítékba, azt csak az orvosok tudják. Ko­molyabb összeget csak bizonyos szakmák képviselői, főként a sebészek, a szülészek kapnak. Újabban már egyes szakrende­lőkben is hódít a boríték. A bete­gek szerint főként a nőgyó­gyászokat kapatták el. Néhány rendelőben gyakorlatilag nyíltan folyik a „maszekolás”, miközben az ellátásért a páciensek duplán fizetnek: az állam és az orvos zsebébe. Egyes orvosok állítják: van, aki azt hiszi, hogy pénzért min­den és mindenki megvehető. Tapasztalataik szerint a szeré­nyebb jövedelműek általában „hálásabbak” a doktoroknak. Míg a jómódúak gyakran para­szolvencia, sőt köszönés nélkül távoznak a kórházból. Már Magyarországon is van­nak olyan közkórházak, ame­lyekben külön kiegészítő bizto­sítás, vagy legálisan befizetett különdíj fejében kétágyas, tele­víziós szobában gyógyulhat a páciens. A betegek többsége szerint tisztességes fizetést kellene adni az igazán áldozatos munkát vég­ző gyógyítóknak, hogy fel se me­rüljön: valamit adni kell nekik! Ugyanakkor mindenkit felhábo­rít, amikor szinte kikényszeríti az orvos a „hálát”, miközben a beteghez mérten kevésbé van­nak megélhetési gondjai. NÉMETH ZSUZSA Egy közvélemény-kutató intézet tavalyi felmérése szerint csak­nem 10 milliárd forintra rúgott a hálapénzként „ajándékozott" összeg nagysága. Becslések szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások 30 szá­zalékát a lakosság zsebből fizeti. Képünk illusztráció fotó: europress Amióta a hálapénz a borravalóhoz hasonlóan adóköteles jövede­lemnek számit, még természete­sebbé, legálisabbá vált. Néhány évvel ezelőtt a személyi jövede­lemadó-bevallási nyomtatvány kü­lön sorában kellett feltüntetni a hálapénzből származó éves be­vételt. Az adóhivatal szerint an­nak idején csak filléreket tüntet­tek fel az orvosok. A mai helyzet­ről szólva Gádor Sándomé, az APEH osztályvezetője a követke­zőket mondta: a hálapénzt ma is be kell, illetve be kellene vallani az „egyéb jogcímen kapott jöve­delem” rovatban. Erre a bevételre semmilyen költség nem érvénye­síthető, és természetesen nyil­vántartást kell vezetni róla. Az adóhivatalnak nincsenek adatai arról, mennyi hálapénzt vallanak be manapság az orvosok, az egyéb jogcímen kapott jövedel­mek rovat ugyanis számtalan más bevétel - a tudományos doktori, kandidátusi illetménykiegészítés, stb. - gyűjtőhelye is. 3. OLDAL Hírek Béketüntetés Az esetleges iraki háború ellen és a szociális jogok érvényesíté­séért rendezett demonstrációt a Civilek a békéért tömörülés a nemzetközi nőnap alkalmából szombaton Budapesten, Nők a békéért és a szociális jogokért címmel. Artner Annamária, a Civilek a békéért mozgalom egyik vezetője arra kérte a kor­mányt, hogy semmilyen formá­ban ne adja beleegyezését egy esetleges iraki háborúhoz, mti Valódi esély Magyarországon 2,3 millió nyolc éven aluli gyermek él, akiket fel kell készíteni arra, hogy az Unión belül később képesek legyenek felvenni a versenyt kortársaikkal - mond­ta Kökény Mihály, az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai állam­titkára a Gyermekeinkért az Unióba! című konferencián. Utalt arra: nemcsak olyan ok­tatásra van szükségük, amely valódi esélyt biztosít számukra, hanem a szüleiknél fizikailag és mentálisan is egészségeseb­bé kell válniuk, mti Uniós igen Boross Péter szerint Magyaror­szágnak be kell lépnie az Euró­pai Unióba. A volt miniszterel­nök erről az Ifjúsági Demokrata Fórum országos választmányi ülésén beszélt Győrött. A politic kus kifejtette: az Unión nem le­het kívül rekedni, hiszen az EU olyan döntések meghozatalát segíti elő, amelyekre a négy- évenkénti választásokra figyelő kormányok nem mernek vállal­kozni. A Fidesz uniós csatlako­zással kapcsolatos állásfoglalá­sáról kijelentette: a taktikázást nem tartja illendőnek ilyen fon­tos kérdésben, ez árt az ország nemzetközi megítélésének, mti A Fidesz bázisán A Kisgazda Polgári Egyesület fontosnak tartja, hogy megvaló­suljon a teljes keresztény, neni- zeti, polgári egység a jobbolda­lon, és elfogadja, hogy a terver zett néppárt a Fidesz bázisán alakuljon meg - áll az egyesület országos tanácskozásának hatá­rozatában. Túri-Kovács Béla, az egyesület elnöke hangsúlyozta: nem vezet sehova, ha eggyel több kisgazdapárt alakul, mti Nem a háborúra A Munkáspárt elítéli az iraki konfliktus fegyveres rendezé­sét, amely szerintük az Ameri­kai Egyesült Államok „imperia­lista érdekeinek érvényesítését” szolgálja. Thürmer Gyula párt­elnök közölte: a párt visszauta­sítja a kormány „Amerika- és háborúbarát politikáját”, mti DNS-tárlat A DNS-láncolat felfedezésének 50. évfordulója alkalmából tu­dományos tárlat nyílik március 27-én a budapesti Millenáris Parkban. A kiállítás a géneket alkotó egyik kémiai vegyület, a dezoxiribonukleinsav (DNS) fel­fedezésének történetét, távlatait mutatja be. A DNS-molekula szerkezeti felépítését az ameri­kai James Watson és a brit bio­kémikus, Francis Crick 1953 áp­rilisában vázolta fel, megfejtve a genetikai kód természetét, mti EU-csiga Csigacsinálókkal az EU-ba cím­mel rendezték meg szombaton a második csigatészta-készítő versenyt a Hajdú-Bihar megyei Váncsodon. Mi is viszünk ma­gunkkal hozományként nagyon sok értéket: ezeréves kultúrán­kat, szokásainkat és hagyomá­nyainkat. Ennek a hozomány­nak egyik fontos eleme a ma­gyar gasztronómia, és benne a hagyományos magyar csiga­tészta - mondta Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke, mti ___________■ 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents