Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-07 / 32. szám
10. OLDAL SPORT 2003. Február 7., Péntek Vajon ki lesz a házigazdája a 2012-es nyári olimpiának? Budapesttel együtt 13 ország 17 városa „kacérkodik” a rendezés gondolatával A budapesti olimpia szervezéséhez, lebonyolításához, valamint a szükséges létesítmények felépítéséhez 850 milliárd forintra lenne szükség, ezen felül 3750 milliárdért kell a világ egyik legnagyobb eseményének megrendezése nélkül is tervezett infrastrukturális, túlnyomóan közlekedési fejlesztést végrehajtani a fővárosban és vidéken. Azaz a mai árakon összesen 4600 milliárdba kerülne, hogy 9 év múlva az ötkarikás játékok vendéglátója Budapest legyen. Ezek voltak a legfontosabb pénzügyi adatok, amelyek az olimpiai pályázatot megelőző megvalósíthatósági tanulmányt készítő PriceWaterhouse Coopers és a GYISM közös sajtótájékoztatóján elhangzottak. Bienerth Gusztáv, a PWC magyar- országi kft.-jének vezérigazgatója hozzátette: - A költségek finanszírozásához mintegy 3000 milliárd forintos állami szerepvállalás szükséges, 400 milliárd származna a közvetlen olimpiai bevételekből, 450-et biztosítana a magántőke-bevonása, s 750 milliárdos EU-támogatásra számíthatunk. A feltételezett beruházásokból 2950 milliárd forintnyi a már meglévő tervek szerint is elkészülne az elkövetkező tíz esztendőben, 800 milliárdot tennének ki a 2012. utáni időszakból előrehozott fejlesztések. Az olimpiai költségeket részletező adatokhoz még szorosan hozzátartozik az is, hogy amennyiben lesz Budapesten 2012-ben olimpia, akkor a „normál” költségvetésnek 720 milliárd forint többletforrásra volna szüksége. A megvalósíthatósági tanulmány foglalkozik az olimpiá tervezett helyszíneivel is: három ötletet említ. Ezek egyike, hogy a főváros északi részére koncentrálódnának az ötkarikás események, a másik a Duna menti területekre összpontosítaná a versenyeket, s a Csepel-sziget északi csücskére képzeli az olimpiai falut, a harmadik pedig ennél átfogóbb városmegújítással számol, a versenyzők elhelyezésére például a mai józsefvárosi pályaudvar környékét véli a legalkalmasabbnak. Júniusban lehet döntés Jánosi György, a megvalósíthatósági tanulmányt megrendelő GYISM első számú irányítója — akárcsak a PWC 1500 oldalas dokumentumát kidolgozó mintegy 100 munkatársa, s alvállalkozója - hangsúlyozva, hogy nem akar elébe menni a végső döntésnek, számba vette az olimpiarendezés előnyeit, hátrányait és kockázatait: - A megvalósíthatósági tanulmány készítői úgy számoltak, hogy stabilnak feltételezték az elkövetkező időben az évi 4.5 százalékos GDP-növekedést, a 720 milliárdos többletforrás rendelkezésre állását. Az olimpia csak úgy valósulhat meg, ha közben nem sérül az EU maastrichti szabályozása, amely nem engedi meg, hogy a tagországok konszolidált éves költségvetési hiánya meghaladja a 3 százalékot. A sportminiszter reagált elődje, Deutsch Tamás nemrégiben elhangzott javaslatára, mely szerint a most elkészült tanulmányt teljes egészében nyilvánosságra kellene hozni. Jánosi kijelentette, hogy ami most rendelkezésre áll, még nem végleges, majd ha az lesz, akkor kerülhet sor széles körű megvitat tására. - Remélem, hogy az olimpia nem válik újra pártpolitikai csatározások terepévé, mert ez idegen a sporttól — menti bizottságok állásfoglalására. A kormány a végső döntését júniusra hozhatja meg, de remélem, hogy érre már hamarabb sor kerül. Mai helyzet, jövőkép Egy ötkarikás rendezvény olyan, mintha 28 sportág világbajnokságait kellene 16 nap alatt egy helyen lebonyolítani: 600 eseményről van szó 30 helyszínen, s 540 ezer egyidejű érdeklődőre kell számítani. A 2012-es olimpia esetleges budapesti megrendezésére vonatkozó pályázattal kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány, amely a technikai, pénzügyi és logisztikai feltételeket foglalja össze, amolyan végső konklúzióként megállapítja, Az újjáépített Puskás Ferenc stadion lehet majd a budapesti olimpia centruma. A fiatalokból pedig addigra akár olimpiai résztvevő is válhat fotó: nob.hu a PWC tanulmánya alapján - azt a „leltárt", amely számba veszi: mi van meg, s áll ma is rendelkezésre és mire lenne szükség 2012-re: 1. Egyetlen egy jelenleg is létező létesítmény sem minősíthető olimpiai A szegedi kajak-kenu és evezős pályán már eddig is sok szép magyar siker született mondta a miniszter. — Hatvan nap áll rendelkezésünkre, hogy a MOB, a fővárosi közgyűlés és az érintett tárcák szakértőivel megvitassuk a megvalósíthatósági tanulmányban foglaltakat, majd következhetnek az esetleges pótlások, kiegészítések, átdolgozások. Ezután a közvetlen döntés-előkészítés időszaka ad lehetőséget a széles körű társadalmipolitikai véleménynyilvánításra, a parlahogy a házigazdái szerep realizálható. Ehhez a magyar főváros és 50 km-es vonzáskörzete megfelelő adottságokkal rendelkezik, a feltétlenül elvégzendő beruházások illeszkednek Budapest város- fejlesztési koncepciójához. Ugyanakkor közhely, de igaz: mai állapotában nem tudna egy olimpiának otthont adni. Ez utóbbi megállapítás illusztrálására készítette el az MTI Sportszerkesztősége — A debreceni Főnix csarnok olimpiai szintű létesítmény szempontból alkalmasnak. Szüksége van egy ilyen kiemelkedő eseménynek 1 központi stadionra (a Puskás Ferenc- stadiont 50 milliárdos költséggel javasolja teljes felújításra a tanulmány), 4 labdarúgó-stadionra, 11 (sport) csarnokra, köztük hét olyanra, amelyik 3-10 ezres befogadó képességű, s négy nagyobbra, 14-18 ezer néző elhelyezésére alkalmasra, valamint 16 más speciális sportlétesítményre. Az olimpiai faluban 16 ezer vendéget kell elhelyezni, a médiafaluban 17 ezer lakóval lehet kalkulálni. 2. 2003 és 2012 között, ahhoz, hogy Budapest olimpiát tudjon rendezni, a meglévő 448-hoz 300 km autópályát, emellett 400 km gyorsforgalmi utat, a jelenlegi 31-hez 25 km metrót, illetve gyorsvasutat kellene építeni, a 13 hídhoz 3 újnak kéne „csatlakoznia”. További program 2003 május eleje: a NOB körlevelet küld a nemzeti olimpiai bizottságokhoz, amelyben lehetőséget biztosít részükre egy rendezésre jelentkező város megnevezésére július 15.: a nemzeti olimpiai bizottságok megnevezik a jelentkező városukat 2004: január 15.: a jelentkező városok kitöltik a NOB által küldött kérdőívet január 15.-június: a NOB és szakértői megvizsgálják a benyújtott válaszokat, május-június: a NOB végrehajtó bizottsága kijelöli a pályázó városokat, június-november 15.: a pályázó városok elkészítik pályázatukat, november 15.: a NOB átveszi a pályázati anyagokat, november 15.-2005. január: a pályázatok feldolgozása, 2005: február-március: a NOB koordinációs bizottsága látogatásokat tesz a fotó: égerházi pályázó városokban, májustól: elkészülnek a jelentések a látogatásokról, a végrehajtó bizottság a NOB közgyűlése elé terjeszti azoknak a városoknak a nevét, amelyek közül választani lehet, július: a NOB közgyűlése kiválasztja a rendező várost. Kormánygarancia nélkül nem megy A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium elfogadta azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek alapján a Magyar Olimpiai Bizottság dönt Budapest jelentkezéséről a 2012-es nyári játékok megrendezésére. A közlemény szerint a minisztérium, közreműködő szakértők és az érintett szervek javaslatainak figyelembevételével, szakmailag értékelte a PriceWaterhouse Coopers cég által készített tanulmányt, és azt kisebb kiegészítésekkel elfogadta. A kormány és a fővárosi közgyűlés álláspontjának ismeretében a MOB-nak 2003. július 15-ig kell döntenie arról, hogy Budapest pályázik-e a 2012-es olimpia rendezésére. A márciusi közgyűlésen a hazai olimpiai mozgalmat irányító szervezet legfelsőbb vezető testületé dönt majd. Szakértői vélemények szerint a pályázás legfontosabb előfeltétele a mögé „felsorakozó” kormánygarancia, amely nélkül gondolkodni sem érdemes a kandidálá- son. Amennyiben minden illetékes a pályázat mellett foglal állást, akkor Budapestnek kell benyújtania jelentkezését a NOB-hoz július 15-ig. A lehetséges riválisok A jelenlegi, még közel sem végleges adatok szerint Budapesttel együtt 11 ország 18 városa „kacérkodik” azzal a gondolattal, hogy a 2012-ben esedékes XXX. nyári olimpiai játékok házigazdája legyen, íme, a lista: Egyesült Államok: New York Kanada: Toronto Németország: Lipcse, Düsseldorf, Stuttgart, Hamburg, vagy Frankfurt - döntés 2003. április 12-én Nagy-Britannia: London Oroszország: Moszkva Nigéria: Abuja (korábban Lagos) India: Újdelhi Franciaország: Párizs Spanyolország: Madrid Olaszország: Róma Brazília: Rio de Janeiro Törökország: Isztanbul Magyarország: Budapest Pénzről eddig csak Budapest és New Yorl „beszélt”: a magyar főváros 850 milliárdos rendezési büdzsével számol, az ame rikai metropolis 2,7 milliárd dollárt (65C milliárd forintot) szán a közvetlen ötkarikás költségekre. A NOB 2005-ben Szingapúrban jelöl ki a helyszínt. Telefonos hirdetésfelvétel Hétköznap: 8-16-ig 74/511-534
