Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-07 / 32. szám

6. OLDAL M E G Y E I TÜKÖR 2003. Február 7., péntek A legjobb megoldást keresik Megújuló központok Tamásiban már megkezdődött az EU-ra hangolódás Bemutatkozik a pedagógiai szakszolgálat A Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálatának egyik tagintézménye a speciális nevelési szükségletű gyerme­kek kiválasztására, különleges gondozásuk megtervezésére és a szervezést ellátó szolgáltatások működtetésére jött létre. Tolna megye- Milyen feladatokat lát el az intézmény? - kérdeztük Rajkóné Kiss Ágnestől, a szakszolgálat ve­zetőjétől.- Pedagógiai szolgálatot ellátó többcélú, közös igazgatású köz­oktatási intézmény vagyunk, Tol­na megye egész területén ellátjuk a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs felada­tokat, hozzánk tartozik Tamási, Bonyhád, Dombóvár és környé­kük nevelési tanácsadói szolgála­ta, emellett biztosítjuk a tovább­tanulási és pályaválasztási tanács­adással kapcsolatos feladatokat is. Intézményünkben sokoldalú­an képzett, tapasztalt, több diplo­mával rendelkező szakemberek dolgoznak: pszichológusok, gyógypedagógusok, pedagógu­sok, munkánkat pszichiáter, kon­duktor és logopédus segíti.- Mi a feladata a tanulási ké­pességet vizsgáló szakértői bizott­ságnak?- A szakértői bizottságok 25 esz­tendeje működnek az országban, feladatuk, hogy a megvizsgált gyermek esetében igazolják, jogo- sult-e az adott szolgáltatásra, kü­lönleges gondozásra. Amikor meg­alakultak, a bizottságok fogyaté- kosság-centrikusak voltak, néhány éve azonban változás állt be a szemléletben, amit nagyon pozi­tívnak tartok. A gyógypedagógiai nevelést igénylő gyermekek meg­ítélésében nem a másság, hanem a közös emberi vonások és a szük­ségletek felé fordult az érdeklődés. A szemléletváltozás óta ugrássze­rűen megnőtt a hozzánk küldött gyermekek száma, ugyanakkor nem irányítottunk több gyermeket más intézménytípusba. Tapaszta­lataink szerint a szakértői bizott­ság döntése után a valóban jó isko­lák nem arra törekszenek, hogy a „problémás” diákoktól megszaba­duljanak, hanem igyekeznek meg­oldani azok fejlesztését. Az isko­lákkal jó kapcsolatot igyekszünk fenntartani, szeretnénk, ha megfo­gadnák tanácsainkat, igényt tarta­nának szakértelmünkre.- Sok az olyan gyermek, amely speciális gondoskodást igényel az iskolában?- Általános iskolás korban a gye­rekek 30-35 százaléka rendelkezik valamilyen eltéréssel, ebből 7-10 százalék az, akik valóban speciális fejlesztést, vagy foglalkoztatást igé­nyelnének. Ahhoz, hogy üyen ma­gas a vizsgálatot igénylő gyerme­kek létszáma, hozzájárul a felgyor­sult élet, a családok megváltozott életmódja, szerepe. Sajnos a társa­dalmi problémák miatt egyre több gyermek helyzete válik bizonyta­lanná, akik megfelelő segítséggel, támogatással, megtalálhatnák he­lyüket. A célunk az, hogy a gyer­mek jogainak biztosításával az egyéni képességek figyelembe vé­telével hozzásegítsük őket, hogy minél magasabb szinten folytat­hassák tanulmányaikat. A segítség lehetséges különböző felmenté­sekkel és nagyon fontos a intenzív rehabilitációs célú foglalkoztatás is. A gyermekeknek adható fel­mentések körét a közoktatási tör­vény részletesen felsorolja.- Mi kellene ahhoz, hogy to­vább javuljon a helyzet?- Összetett és időigényes a megoldás. Nagyon fontos az a szemléletváltozás, ami felé elin­dultunk és amit a szaktárca kép­viselői most készítenek elő jog­szabályi szinten. Fontos a képes­ségek kibontakoztatása ahhoz, hogy használható tudáshoz jut­tassuk a tanulókat. Minél korábbi életkorban ismerjük fel a gyerek elmaradását és kezdjük meg az intenzív, komplex fejlesztéseket, annál jobb eredményt érhetünk el és nagyobb az esélye arra, hogy kudarc nélkül kezdje és végezze iskolai tanulmányait.- Gyakran hallani hogy egyre több a hiperaktív, úgymond kezel­hetetlen gyerek?- A mai gyerekek a társadalom jelenlegi zaklatott állapotát türkö- zik vissza. Nyughatatlanok, kevés ideig képesek koncentrálni, de tu­dásuk, tájékozottságuk, ismeret- anyaguk igen nagy. Ennek kibon­takoztatása nem könnyű pedagó­giai feladat. A szakszolgálat min­den munkatársa azon fáradozik, hogy a szülőkkel és az iskolával együttműködve olyan megoldás szülessen, amely maximálisan a gyermek érdekeit szolgálja. VENTER MARIANNA Mi lesz a komppal? A Duna-híd átadása után elvesztheti létjogosultságát Pályáznak a romák Legjobban a munkalehetőség hiányzik Gerjen A szekszárdi Duna-híd nyárra tervezett átadása után a ger- jeni és a dombon rév elveszti létjogosultságát - mondja Molnár Sándor, az átkelőket üzemeltető cég tulajdonosa. Cerjennek viszont fontos a komp, hogy ne váljon zsákte­lepüléssé. Molnár Sándor, a Mol­nár és Fia Bt. ügyveze­tője úgy látja, a Dombon és Fájsz kö­zötti komp teljes egé­szében kihasználatlan lesz a Duna-híd átadása után, a gerjeni átkelő­hely forgalma pedig a jelenleginek húsz százalékára csökken. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem lehet gazdaságosan üzemeltetni, tehát elveszti létjogosultságát. Molnár Sándor ezért kérte a rév tulajdo­nosát, a gerjeni önkormányzatot, hogy csökkentse, illetve engedje el a bérleti díjat. A képviselő-testü­let múlt heti ülésén úgy határo­zott, hogy az üzemeltetési szerző­dést négy évre meghosszabbítja a Molnár és Fia Bt-vel, a bérleti díj összegét egyelőre változatlanul hagyják. A híd átadását követően, ha már lesznek tényleges adatok a komp forgalmáról, a kérdést újra tárgyalják. Molnár Sándor szerint a komp léte a község jövője szem­pontjából fontos, hiszen ha meg­szűnik, Gerjen zsákfaluvá válik.- A megoldást csak az önkor­mányzat és az üzemeltető közös érdekeinek figyelemvételével, együttműködéssel lehet megtalál­ni, jelen pillanatban ennek nem látom jeleit - mondja a vállalkozó - mégis bizakodom abban, hogy úgy mint hosszú évek során min­dig, partnerek leszünk és a híd átadásáig egyez­ségre jutunk. A komp mellett az elmúlt évek­ben korszerű kishajó ki­kötő is épült, ám ennek forgalma sem nagy; hi­szen a hasonló paksi lé­tesítmény idegenforgal­mi adottságai jobbak, te­kintve, hogy az városban van. Csak az őrzésre többet kellene fi­zetnem, mint a bevételek - állítja Molnár Sándor. - Jelenleg egyet­len motorcsónak van Gerjenben, számításaim szerint legalább húsz hajó tudná eltartani a kikö­tőt. Az ügy pikantériája, hogy az előző önkormányzati ciklusban Molnár Sándor a képviselő-testü­let tagja, tiszteletdíjas alpolgár­mester volt, az októberi választá­sokon is bizalmat kapott a lakos­ságtól. Éppen azért kellett lemon­dania mandátumáról, mert az ön- kormányzati tulajdonú átkelőhely bérlője és ez a törvény szerint összeférhetetlen a képviselői tiszt­séggel. RÁKOSI GUSZTÁV Bátaszék A Bátaszéki Cigány Kisebbségi Önkormányzat minden pályá­zati lehetőséget kihasznál, amivel segteni tudja a körzeté­hez tartozó cigány családokat. A terveik szerint ősztől a lovári nyel­vet is tanítják majd a bátaszéki általá- Üy nos iskolában. A tél a tervezés ideje, mondta Bihari László, a cigány kisebbségi önkormányzat veze­tője. Szeremének a hagyomány- őrzésre a jelenleginél több pénzt biztosítani, pályázatokat készíte­nek és minden lehetőséget meg­ragadnak, hogy segítsenek önma- gukon. Az idén ősszel is megren­dezik a Roma-napot, a nyáron 100-150 kisgyermeket (a környe­ző Bátát, Decset, Sárpilist, Mórágyot is belevonva) táborozni vinnék Kunfehértóra, ha sikeres lesz a pályázatuk. A bátaszéki ön- kormányzattal tárgyalásokat foly­tatnak a cigány kisebbségi önkor­mányzat vezetői, szeretnék ugyanis, ha ősztől lovári nyelvet is tanulhatnának a diákok az álta­lános iskolában. A szükséges fel­tétel is megvan, Horváth Elekné rendelkezik középfokú nyelvvizs­gával, lovári nyelvből. Bihari László elmondta, az országos ci­gány önkormányzati választások­ra is készülnek, bíznak benne, hogy ezúttal rendben zajlik majd minden. Ezt követően a megye 40 cigány kisebbségi önkormányza­ta közösen nyitna meg Szekszár- don egy megyei irodát, ahol koor­dinálnák a romák gondja­it. Bátaszéken a Roma Centrum másfél éve mű­ködik, az idén tovább bő­vítenék a munkájukat, így lesz a centrumnak roma referense és egy családse­gítő szakembere is. Első­sorban az iskolás korú gyermekeket kívánják felzárkóz­tatni, illetve a továbbtanulásban segíteni. Nagyon jó a kapcsolatuk a bátaszékieknek a megyei mun­kaügyi központtal, és évről évre sikerrel pályáznak bértámogatás­ra is a Roma Kertbarátkor tagjai. A legnagyobb gond azonban a munkahely hiánya. A környéken élő 1500 munkaképes roma közül csak 80-nak van munkahelye, a többiek nem találnak állást ma­guknak. Kérték a Munkaügyi Mi­nisztériumot is, hogy munka­helyteremtő, vagy bedolgozói le­hetőséggel segítsék a környéken élőket. A tervek szerint Bátán egy varroda kezdené meg a jövőben a működését, ami szintén egy lehe­tőség arra, hogy 30-40 embernek munkát biztosítson, mondta Bi­hari László. MAUTHNER _________Szekszárd A múlt év novemberében az ország munkaügyi kirendelt­ségei közül 21-et választottak ki az EU-ra való felkészülés jegyében, köztük van a tamá­si is. Külföldi szakértők bevo­násával megkezdődött az EU- kompatibilis, ügyfélorientált munkaügyi kirendeltségekké való átalakítás. Közel egy évvel ezelőtt indult az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) modernizációjának elő­készítése. Ennek részeként vá­lasztották ki a tamási kirendeltsé­get, ahol az idén januárban, kül­földi szakértők bevonásával meg­kezdődött a megújulást segítő munka. Mi az az Eures? A közös európai munkaközve­títő rendszert 1993-ban azzal a céllal hozták létre, hogy elő­mozdítsa a szabad munkaerő -áramlást. Segítse az állást, il­letve a munkaerőt keresők tá­jékozódását. Az Eures tehát adatbázisból, informatikai rendszerből és több nyelvet beszélő tanácsadók csoport­jából áll. Ingyen regisztráltat­hatja magát az érdeklődő és az európai gazdasági térség 17 országában kereshet egy­szerre magának munkát. Dr. Brebán Valéria, a megyei munkaügyi központ igazgatója kérdésünké elmondta, nem csak Tamásiban, de a megye minden kirendeltségén megkezdődött a felmérés, s arra keresik a választ, hogy a munkaügyi kirendeltsé­gek ügyfelei és a munkáltatók mennyire elégedettek a kapott se­gítséggel, információkkal. Tamá­siban azonban nem csak a felmé­rést végzik el, hanem az országo­san kiválasztott 21 kirendeltség­gel együtt, itt is megkezdődik a szervezeti, technológiai korszerű­sítés, mely érinti az infrastruktú­rát, illetve a dolgozók képzését. A cél az, hogy az ügyfeleknek nyúj­tott szolgáltatások színvonalán, a munkaadók, munkát keresők in­formáltságán javítsanak. A prog­ram jegyében megújul az ügyfe­lek tájékoztatását segítő in­formatikai rendszer, és megteremtik a közös euró­pai munkaközvetítő rend­szerhez (Eures) való csatla­kozás feltételeit. Ügyfélbarát irodai környezetet alakíta­nak ki és egyénre szabott szolgáltatásokkal látják el a munkáltatókat és munka- vállalókat. A naprakész in­formatikai rendszerrel a munkaerőpiac pontosabb monitorozását szeretnék el­érni, mondta az igazgatónő. Az itt szerzett tapasztalato­kat majd a megye többi ki- rendeltségén is hasznosít­ják. MAUTHNER Holtágak, kotrás előtt Álmok, tervek és megvalósítás Fadd, Tolna, Bogyiszló Az egymással összefüggő fadd- tolna-bogyiszlói dunai holtá­grendszer rehabilitációjának fontos lépése lenne a holtágak iszapmentesítése. Ennek meg­valósításától a három település eltérő távolságban van. A holtágrendszer feltámasztása ér­dekében néhány éve vízpótlást cél­zó beruházások készültek el. Lehe­tővé vált a paksi atomerőmű kon­denzátor hűtővizének a faddi holt­ágba juttatása (egy természetes szű­rőmezőn keresztül), illetve elké­szült a faddi és a tolnai holtág két végét összekötő csatorna is (igaz, ezt lényegében eddig még nem használták, a szivattyú üzemelteté­sével összefüggő pénzügyi problé­mák miatt). A vízminőség javításának szem­pontjából a vízpótlás melléit szük­ség lenne a vizek mederkotrására is, ami az egyes települések esetében a vágyak, a tervek és a majdnem kivi­telezés szintjén van. Az iszapkotrás terén Tolna játsz- sza az úttörő szerepet. Mini ismere­tes, a város állami pénzt nyert a kot­rás több tízmillió forintos kivitelezé­sére, elvüeg a jég elvonulta után kezdődhet a munka. (Az engedé­lyezési eljárás viszont még folyik.) Bogyiszló esetében is lehet konk­rétumokról beszámolni, hiszen el­készültek a kotrás, illetve a komp­lex partrendezés tervei. A legfrekventáltabb vízterület a fadd-dombori holtág. A nagyköz­ségben egyelőre annyi biztos, hogy a helyi képviselőtestület érdeklődik az iszapkotrás iránt. A döntéshozó­kat a héten Palotásné Kővári Teré­zia, a Szekszárd-paksi Vízgazdálko­dási Kft. munkatársa tájékoztatta a lehetőségekről. Mint mondta, holt­ág-rehabilitációs munkákat idén nem támogat a földművelésügyi minisztérium. Ez Fadd esetében különösebb hátrányt nem jelent, hi­szen terv nélkül nem lehet pályáz­ni. A szakember információi szerint jövőre viszonylag jelentős össze­gek állnak majd rendelkezésre „holtág rekreáció” címen, a Sapard program keretében. Javasolta, hogy addig el kellene készíteni a terveket, illetve beszerezni a szükséges enge­délyeket. A képviselőtestület egyelőre konkrét döntést nem hozott az ügy­ben, de melegen kívánja tartani a témát. s­. Húsz éve ütötték lánglovaggá „Csak az adott szavamat teljesítem” Krómer Ferenc tűzoltó százados a bonyhádi parancsnokság kiemelt tűzmegelőzési főelőadója.. Bonyhád Krómer Ferenc tűzoltó százados 1983. február 1-jén, húsz éve szegő­dött a bonyhádi pa­rancsnoksághoz. Ma is itt szolgál. Visszatekint- ___ ve, észrevétlenül elszál- ló időnek mondja a két évtize­det.- Katonaság után jelentkeztem a bonyhádi tűzoltókhoz, ahol na­gyon jó kollektívát találtam. Ak­kor, csakúgy mint a gyerekek, nem ismertem mást csak a tűzol­tó autót. Aztán Budapesten elvé­geztem a tiszti főiskolát, majd jöt­tek a kihívások, más és más hely­zetek, hiszen két egy­forma eset nincsen. Az embert próbáló feladatokat teljesítő szá­zados érezhető együtt­érzéssel beszél a tragé­diákról, melyeket mun­kájánál fogva azok el­szenvedői mellett élt meg.- Minden baleset, tűzeset szo­morú, leginkább a gyermektragé­diák ráznak meg. Nem lehet meg­szokni, soha nem tudok közöm­bös maradni. Az embermentés, a tűzoltás látványosabb része fel­adatainknak, de a többi tenniva­lót is szépnek és fontosnak tar­tom. Ilyen például a szakhatósági engedélyek kiadása. Rengeteg építési terv átmegy a kezemen. Ezeknél nagyon fontos a helyis­meret, hiszen az engedélyek ki­adásához be kell tartatnunk az ér­vényben lévő jogszabályokat. Bármelyik területéről is legyen szó a munkámnak a hármas kö­vetelménynek mindig érvénye­sülnie kell: pontosság, megbízha­tóság, őszinteség. Nekem szeren­csém volt. Az elrepült 20 év alatt mindig szakmai feladatokkal fog­lalkozhattam, nem kellett elméle­teket gyártanom. A tűzoltókhoz szegődésemkor, mint mindenki­nek, nekem is esküt kellett ten: nem, hogy becsülettel és tisztes­séggel szolgálok. Semmi különö­set nem teszek, csak adott szava­mat igyekszem betartani immár két évtizede. pál ágnes Új vállalkozói egyesület Pakson Szövetség az atomerőmű beszállítói köréből Sajátos egyesületet alakítottunk - fogalmaz a szervezet titká­ra, dr. Wartig László ügyvéd. A cél kettős, a vállalkozások ve­zetőinek gazdasági érdekeihez és személyiségük fejlődésé­hez egyaránt kapcsolódik. A közelmúltban alakult, tíz főt számláló egyesület tagsága túlnyomórészt az atomerőmű be­szállítói köréhez tartozik. Paks Paksi Ipari, Szolgáltató, Kereske­delmi Szövetség az egyesület hi­vatalos neve a cégbejegyzés sze­rint. A tíz alapító tag közül kilenc tevékenysége jelentős részét a Paksi Atomerőmű Rt. beszállítója­ként végzi. Ennek ellenére nem a gazdasági érdekek közvetlen ösz- szefonása a cél, sokkal inkább az információs kapcsolatrendszer ki­építése egymás között, a tovább­képzések összehangolása. Az egyesületet a cégvezetők termé­szetes személyként alakították, te­hát nem vállalkozásaikat összekö­tő kapocsról, hanem személyes együttműködésről van szó. Ugyanakkor nyitottak a szűkebb környezet, a város és a térsége fe­lé, hiszen a célkitűzések között szerepel a kulturális események, közösségi rendezvények anyagi és erkölcsi támogatása is. Termé­szetesen ennek voltak már az ala­pítást megelőzően is előzményei, hiszen a tagok egyenként is rend­szeresen támogatták a különféle civil szervezeteket, városi rendez­vényeket, intézményeket. Együtt ezt hatékonyabban tehetik. Az egyesület elnökévé Kópis Endrét, a Kópis és Társa Kft. tulajdonosát, titkárává dr. Wartig Lászlót vá­lasztották. Havonta egy alkalom­mal ülnek össze, állandó időpont­ban, rendszeresen vendéget hív­nak egy-egy témában előadónak. Legutóbb Hajdú János polgár- mester beszélt a tagságnak a vá­ros költségvetéséről, gazdaságpo­litikai elképzeléseiről, a közeljö­vőben neves előadók meghívását tervezik, olyan témákban mint az elektronikus kereskedelem, az Európai Unió jogharmonizáció hatása a gazdaság szabályozásá­ra, vagy arról, hogy miképp pá­lyáznak az Unió tagországaiban a vállalkozások fejlesztési források­ra. RÁKOSI GUSZTÁV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents