Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-28 / 50. szám

2003. Február 28, péntek TOLNA MEGYE 2 0 0 3 T A M A S I 7. OLDAL így emlékeznek Tamásira Tildi Béla ter­vező, belsőépí­tész. 1981: Ipa­ri Formaterve­zési Nívódíj, 1984: Művé­szeti Alap Kiál­lítási nívódíja; 2000: Fesztivál Díj a Kamera Hungária Televíziós Műsorok Fesztiválján.- 1954-től 1967-ig éltem Tamá­siban, s elmondhatom, hogy na­gyon boldog gyerekkorom volt, jó tanáraim voltak, és jó volt ebben a vidéki környezetben felnőni. Szinte az egész napot a szabad levegőn töltöttük, az erdő szélén játszottunk, sétáltunk, fociztunk. Ez ma már kevés gyereknek jut. Sok kedves tanárom volt, Hargi­tai Mária osztályfőnökömre, a gimnáziumból Kaszás Dezső ta­nár úrra is szívesen emlékszem. Éltek kollégáim a környéken, de ezt a szakmát nehéz vidéken mű­velni, ezért is maradtam Buda­pesten. Németh Géza, geográfus, író, újságíró. Úti­könyvek, útiraj­zok szerzője, a Természet vilá­ga szerkesztője. 1993: MÚOSZ Németh Géza Díj, 1997: Tudo­mányos Újságírók Klubja Enciklo­pédia Díj, 2001: MTA Újságírói Díj.- Gyerekkori emlékeim egyike a könyvtár: még nem tudtam írni-ol- vasni, és nagyapámnak én hoz- tam-vittem a könyveket. A könyv­tár akkor még kicsi volt, és tele volt poros, papírszagú öreg köny­vekkel, amit máig is az orromban érzek. Tizennyolc éves koromig éltem Tamásiban. Nyáron a gyere­kek fociztak, bicikliztek, télen szánkóztak. A természet feltétle­nül megérintett, mert ezt a dim- bes-dombos környéket a mai na­pig imádom, sokat mászkáltam az erdeiben. Még az egyetemi szak- dolgozatomat is a tamási környéki löszmorfológiából írtam. ______■ Wu rzen: oda-vissza 2002. nyarán a 2. Számú Általános Iskola tizennyolc tanulója töltött el egy hetet családoknál a németországi Wurzenben. Ellátogattak Lip­csébe, és sportversenyeken is részt vettek. A tamási diákok együtt utaztak vissza wurzeni társaikkal Magyarországra, ahol ők látták ven­dégül a partnereket. A cserelátogatás idén is folytatódik. Képünkön: az iskola 7. a és 8. a osztálya Wurzenben 2002. augusztusában. ■ Fiatalok, előttük a jövő Szép beszéd, sport és német kultúra Az alábbiakban három olyan fiatalról olvashatnak, akiknek - Tamási köszönhet valamit: a város hírét öregbítik, vagy a közösségért tesznek erőfeszítéseket. A tizennégy éves Szerletics Marcella, a Béri Ba­logh Ádám Gimnázium diákja 2002-ben arany­minősítést kapott a Kazinczy szépkiejtési ver­seny balatonboglári döntőjében. A siker nem előzmények nélküli: Marcella kisdiákként a váro­si mesemondóversenyek állandó szereplője volt, rendszeresen részt vesz a József Attila és Illyés Gyula szavalóversenyeken. Sokat kell készülnie, de az idő inkább ahhoz kell, hogy megérjen ben­ne a vers. - Nagyon jól esik, amikor egy verset el­mondok a közönségnek, és látom, hogy tetszik - mondja az előadás élményéről. Nem meglepő, hogy kedves tárgyai az irodalom, történelem, szí­vesen tanul németet és spanyolt. A pályaválasz­tás még távoli, de min­denképpen olyan terü­letet választ, ahol so­kat kell beszélni. Marcella most a szépkiejtési versenyen nem indul: az arany­minősítést szerzettek egymást követő évben nem nevezhetnek. Idén a József Attila szavalóversenyen hall­hatjuk, s 2004-ben ter­mészetesen készül a Kazinczy-versenyre. Szabó Bakos Zita 2003. februárjában vehette át a Tolna megye leg­jobb női kézilabdázójának járó elismerést. Zita harmadéves közgazdász hallgató a Pécsi Tudo­mányegyetemen, s már a középiskolát is Pécsen végezte. Az NBI/B-ben játszó Tamási-Fino KC irá­nyítója tizenharmadik éve sportol. Azt mondja: amit elért, a kitartó munkájának köszönhető. - Ha valaki az alkatomra néz, talán nem hiszi el, hogy ilyen szinten tudok játszani - teszi hozzá az első látásra törékenynek tűnő sportoló. Az ered­ményben nyilván része van annak, hogy édesap­ja volt első, nevelőedzője. Öt év után Pécsen más stílust kellett megszoknia, és meg kellett küzde­nie azért, hogy a testnevelés szakos lányokkal edzhessen. A jó irányító a csapat szellemi vezére mondja feladatáról. - Összefogja a csapatot. Ezek a tulajdonsá­gok a megye legjobb női kézilabdázójának egyben erényei is. Zita szeretné folytatni a sportot, az is lehet, hogy visszajön Tamá­siba, állást találni azonban manapság nem könnyű. Wéber Viktória már eldöntötte, hogy ősztől Tamásiban szeretne németet tanítani. Valószínű­leg a városban ő az első önkormányzati képvise­lő - a német kisebbségi önkormányzat tagja -, aki még egyetemi tanulmányait végzi. Viktória hamarosan a Pécsi Tudományegyetem német nemzetiségi szakán diplomázik. A nemzetiségi szak - a Leőwey Gimnázium után - tudatos vá­lasztás volt részéről, hiszen pári, német nemzeti­ségű családban született. - Más az, amit az egye­temen, és, amit itthon látok. Az egyetemen sok olyan fiatal van, akik kis sváb falvakból származ­nak, és változatos kulturális együttesekben ápol­ják a hagyományo­kat. Nekik sokat számít, honnan jöt­tek. Páriban nem nagyon tudatosult a német származású­nkban az identitás. Viktória úgy lát­ja, ha most nem fog­lalkoznak a fiatalok a német kultúrával, már nem lesz mit ápolni. Elmondja azt is: korábban úgy gondolta, az egye­tem elvégzése után Pécsen marad, mégis úgy döntött, hogy szep­tembertől Tamásiban szeretne németet és a nem­zetiségi kultúrát tanítani. Hagyományteremtő rendezvények Ami évről évre ismétlődik, az utódoknak is követendő Szerletics Marcella Szabó Bakos Zita Wéber Viktória Gyulaji erdészgulyás - Hor­gos István mesterszakács receptje Hozzávalók tíz adagra: 1,2 kg dámborjúhús (szín­hús), 30 dkg vöröshagyma, 3 dkg fokhagyma, 3 dkg só, 1,5 kg krumpli, 30 dkg veg­yeszöldség, 1-1 csomó pet­rezselyem és zellerzöld, csipetke tészta 2 tojásból, zöld­paprika, paradicsom, piros papri­ka, kömény, bors, kevés zsír. A húst kockára vágjuk, bő hideg vízben megmossuk (nem forráz­zuk!) a kockára vágott vöröshagymát kevés zsíron megfuttatjuk, (nem pi­rítjuk, nem pároljuk). Hozzátesszük a megmosott húst (ek­kor még nem szabad megsózni), megvár­juk, amíg a hús telje­sen összeugrik. Ez­után beletesszük a ve­gyes zöldséget, és át­pároljuk az egészet. Gyengén fűszerez­zük, majd felengedjük kevés vízzel, és háromnegyedrészig puhára főzzük, majdnem a hús zsír­jáig. Lepaprikázzuk, majd felenged­jük adagonként fél liter vízzel. Hoz­zátesszük a zöldségzöldet, és a többi hozzávalót. Felfőzzük. Ha megfőtt a hús, a csipetkét beletesszük. Az oldalon megjelent írások szerzője Tóth Ferenc. Az összeál­lítás a tamási önkormányzat támogatásával jelent meg. Tamásiban az utóbbi években több olyan kulturális, közössé­gi, szórakoztató rendezvény gyökerezett meg, amelyeknél a sokat emlegetett hagyományteremtő szándék nem csupán közhely.- Tamásiban korábban általános vélemény volt, hogy itt nem történik semmi. A célunk az volt, hogy olyan rendezvény- sorozatokat kezdemé­nyezzünk az intézmény- vezetőkkel közösen, amelyek túlmutatnak a város ha­tárain, és sok éves hagyományt alapoznak meg - mondja Hajdics József polgármester, aki több ilyen programról számolhat be. - Elsőként a Tófesztivál „mozgatta meg” az egész várost, mára a szervezés szélesebb összefogást igényel. Eredetileg az ezredfordu­lóra terveztük az óévbúcsúztatót, izgultunk, hogy ki le­het-e mozdítani a tamásiakat egy ilyen közös ünnepre. Nagy sikere volt, és a Kos­suth téren azóta is több százan kezdjük együtt az újévet. Sikere volt a nyári főzőversenyeknek is. Nagyon jó kezdeményezés a Ta­mási Művészkert, aminek sikeré­hez a Vályi Péter Szakképző Isko­la új tanszállója is hozzájárult. A művészeti tábor azért is jó, mert egészen más érzés egy műalko­tást látni, ha az a saját városunkat mutatja be. Hasonlóan városhatá­ron átnyúló jelentőségű a fúvós­tábor, ahová az egész országból jönnek fiatalok, s nagy élményt jelent számukra. Idén először ka­marazenei találkozónak is ott­hont ad a Lajtha László Zeneisko­la. A jövőben jó lenne, ha meg tudnánk oldani, hogy például a szüreti fesztiválon a tamási sző­lősgazdák borait meg lehessen kóstolni.- Külön kell szólni a helytörté­neti munkák kiadásáról. Az utób­bi években napvilágot látott az önkormányzat kiadásában Papp István A tamási járás története és vitéz Tarján Jenő Tamási történe­te 1686-1941 című munkája, leg­utoljára pedig Bordács Ilona Pári történelmét is feldolgozó vissza­emlékezése jelent meg. Nem tet­tünk le arról, hogy ha találunk más helytörténeti vonatkozású anyagot, azt is kiadjuk. _______■ Ta mási nevének eredete A település nevét templomának védőszentjéről Szent Tamásról kapta. A hagyomány szerint a város déli részén fekvő hegyen állt várának és a vidék urának keresztneve Tamás volt, Tamási neve innen ered. Más magyará­zat szerint az első birtokosai, a Tamássyak nevét a vár adta. ■ A VÁROS SZÁMOKBAN Lakosság: 9864 fő Lakások száma: 3901 Egyéni vállalkozások száma: 578 Csatornázottság: 35% Munkanélküliség:_____8,5 % Pr ogramok 2003-ban Március 1: Svábbál Március 8: Tamási Koncertfú- vós-zenekar koncertje, Fúvós bál Március 21: Fúvós Kamaraze­nekari Találkozó Április: Horgászverseny Április 12: Kisze-nap, tavasz­köszöntő Május 1: A 30. strandszezon­nyitó, majálissal Május 1-3: Ö.KÖ.R. Május 25: Városi gyermeknap Május 31: Bárdos Lajos Ifjúsá­gi és Gyermekkórus Találkozó Június 5: Könyvfesztivál Június 7: Tófesztivál Június 16-21: Citeratábor Július 3-6: Országos hexa- sakk-bajnokság Július 19: Roma nap Július 18-27: A Regionális Fú­vóstábor Július 27: A fúvóstábor zárókoncertje Július 11-13: Sörfesztivál, ka­mion-, Trabant-, motoros talál­kozó Július 12: Operettest Augusztus 2-9: Művészkert képzőművészeti alkotótábor Július 25-28: XV. Tamási Nemzetközi Kerékpáros Napok Július 26: Tamási Bogrács­mestere főzőverseny Augusztus 15: A tamási bú­csú napja Augusztus 19-20: XXXXIV. Tamási Lovasnapok Október 11: Szüreti Fesztivál November 11: Márton napi lámpás felvonulás December 19: Karácsonyi hangverseny December 31: Óévbúcsúztató A település gazdái A képviselő-testület: Haj dics József polgármester, Balassa Zoltán alpolgármester, dr. Andrásné dr. Molnár Ágnes (független) Bakó Béla (MSZP) Barna Sándorné (MSZP) Béres János (Munkáspárt) Buchholz János (független né­met kisebbségi) Filotás István (független) Hirt Attila (Fidesz-MDF-Fide- litas) dr. Kovács István (Fidesz-MDF- Fidelitas) Pécsi Gábor (Fidesz-MDF-Fi- delitas) Hivatali fogadóórák Széles András (Fidesz-MDF- Fidelitas) Vida Lajos (független) Zsubori Zsoltné (Fidesz-MDF- Fidelitas) Jegyző: dr. Schutzbach Ferenc Pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság: Buchholz János (el­nök), Filotás István, Bakó Béla, Vida Lajos, Zsubori Zsoltné, Khiesz Sándor, Kondás Béla, Szántó Zoltán, Varga Rudolf Humánpolitikai bizottság: Hirt Attila (elnök) Pécsi Gábor, Széles András, Barna Sándorné, Miskolczi Zoltánné, Gergics Józsefné, Ludvig György Ügyrendi bizottság: dr. Kovács István (elnök), dr. Andrásné dr. Molnár Ágnes, Béres János, dr. Mol­nár Éva, dr. Szabó Gyula Mihály Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat: Kalányos István (el­nök), Dobroveczky Józsefné, (el­nökhelyettes), Bogdán Zoltán, Kalányos Attila, Orsós Ferenc Német Kisebbségi Önkor­mányzat: Henkei Sándorné (el­nök), Buchholz János (elnökhe­lyettes), Kohári Jakabné, Pelz Magdolna, Wéber Viktória. Gyermekönkormányzat: pol­gármester: Bódog Renáta, Szabó Kitti, Juhász Hajnalka, Borka Be­atrix (Vályi Péter Szakképző Isko­la), Tóth Edit, Kovács Partie (Béri Béri Balogh Ádám Gimnázium) Gulyás Balázs, Bakó Bálint (Würtz Ádám Általános Iskola), Pelcz Enikő, Obernyik Zoltán (II. Sz. Általános Iskola). ■ Polgármester: hétfőn és csütörtökön 8-tól 12-ig Jegyző: szerdán 8-tól 12-ig EVEK ÓTA emeli a város és városkörnyék kulturális rendezvényeinek színvonalát az 1997-ben Ruzsicsné Gulyás Ildikó ének-zene tanár vezetésével alakult Iglice hagyományőrző népdalkórus. Az együttesben kilenc általános és középiskolás leány énekel kizárólag eredeti, több tájeggységből szárma- zó népdalokat. A kórus tagjai citerával is kísérik a dalokat. _____________________ ■ A gyulaji erdészgulyás

Next

/
Thumbnails
Contents