Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-26 / 48. szám
7. OLDAL TOLNA MEGYE 2003 - DUNASZENTGYÖRGY 2003. Február 26., Szerda Dunaszentgyörgy A település nevének eredetéről Samay László közelmúltban elkészült munkájában találhatunk magyarázatot. A kutatásai során fellelt, 1470-ből fennmaradt oklevelek Tolna-Szent- györgy néven említik a települést. A falu Tolnához közel épült fel, védőszentje Szent György volt. Valószínűsíthető, hogy innen kapta a nevét. A török időkben a falu teljesen elpusztult. Később, 1718-ban újra benépesült. Ekkortájt kapta a mai nevét a Duna közelsége és a falu védőszentje miatt. ■ NÉHÁNY ADAT Lélekszám: 2.720 Háztartások száma: 983 Csatornázottság: 100% Rákötések: 60% Telefonkészülékek száma: 265 Regisztrált munkanélküli 87 fő (valójában: 200 fő) _________ Fo gadóórák: Polgármester: csütörtökön 8-tól 12-ig Jegyző: kedden 8-tól 12-ig Orvosi rendelés: Háziorvos és gyermekorvos: hétfőtől-péntekig: 8-tól 12-ig és 16-tól 17-ig. Istentiszteletek: Katolikus: páratlan hónapban szombaton 9 órakor, páros hónapban vasárnap 9-kor Református: vasárnap 10 órakor A képviselő-testület: Hencze Sándor polgármester, Benedeczky György, Beséné Nyírő Éva, Birkás Józsefné, Dömötör Józsefné, Gyöngyösi Ferenc, Kiss Ferencné, Szabóné Oláh Gyöngyi, Oláh Sándor (alpolgármester), Taricskó István. Jegyző: Nagy Attila Az oldal anyagait írta: Vida Tünde A dunaszentgyörgyi oldal a település önkormányzata támogatásával jelent meg A diákok megállják a helyüket Biztosítani akarják az esélyegyenlőséget Azok a diákok, akik a Dunaszentgyörgyi Általános Iskolában tanulták meg a betűvetést és egyéb tudnivalókat, bárhol megállják a helyüket. Egy kis házi statisztika szerint többségük a középiskolában is tartja korábbi tanulmányi átlagát, a továbbtanulóknak csak negyede ront korábbi eredményén. Volt idő, amikor háromszázhatvanöt gyerek járt a Dunaszentgyörgyi Általános Iskolába, ma kétszázkilenc. A falu vezetőinek álma, hogy a széttagolt, két épületben elhelyezett iskolát egy helyre költöztessék. Ma kilenc tanulócsoportban folyik az Az agyagozás fejleszti a kézügyességet oktatás, két fontos alapelvet figyelembe véve. Egyik célkitűzés, hogy megpróbálják biztosítani az esélyegyenlőséget, másik, hogy minden diákot hozzásegítsenek ahhoz, hogy képességeinek legjavát tudja nyújtani. E célok elérésének záloga a differenciált foglalkozás. Minden olyan tantárgyat bontva tanítanak, melynek a továbbtanulásnál nagy jelentősége van. Az emiatt felmerülő pluszköltséget vállalja a fenntartó önkormányzat, mely szerény lehetőségeihez mérten egyébként is jó anyagi feltételeket biztosít a működéshez. Szántó Péter igazgató szerint mindehhez jó személyi feltételek társulnak. A kettő együtt vezet a diákok jó eredményeihez. Egy tavaly végzett felmérés szerint a továbbtanulók 28 százaléka rontott, ugyanennyi javított tanulmányi átlagán, 45 százaléka pedig az új iskolában is megtartotta addigi eredményét. A tavaly végzett 25 diákból 5 gimnáziumban, 7 szakközépiskolában, 13 szakmunkásképzőben tanult tovább. A tanórai munkán túl több lehetőség is várja a dunaszentgyörgyi diákokat az iskolában. Van számítástechnika-foglalkozás, horgászszakkör, délutáni foglalkozáson is folyik tehetséggondozás, továbbtanulásra való felkészítés, és néhány éve agyagozó szakkör is működik. Ez utóbbi vezetését három éve vette át Fotyékné Frast Margit tanítónő. A kisebbek kézügyessége sokat fejlődik, könnyebbé válik számukra a ceruzafogás, de megízlelhetik az alkotás örömét is. A heti egy foglalkozáson többnyire edények, állatfigurák készülnek. Ezekből a munkákból gyermek- napra kiállítást rendeznek. __________________■ Me g kell húzni a nadrágszíjat Nagy tervekkel ült a polgármesteri székbe októberben Hencze Sándor. Hogy lesz-e módja mindezeket megvalósítani, nem tudni. Egy biztos, a közalkalmazottak béremelése a korábbiaknál is nehezebb helyzetbe hozza Dunaszent- györgyöt. A polgármester bízik abban, hogy ennek ellenére elképzelései nem maradnak csak álmok. Hencze Sándort képviselővé választották négy esztendeje, fél évvel később pedig alpolgármesterré, így volt rálátása és némi ráhatása is az események alakulására. Úgy látta, hogy egy-két kivételtől eltekintve az elmúlt tizenkét évben nem történt semmilyen fejlesztés a faluban, nem használták ki a pályázati lehetőségeket. Egyebek között ezen szeretne változtatni, hiszen a településen sok a teendő. A szennyvízhálózat megépülése, a tolnai vízbázis létrehozása fontos lépés volt. Ugyanígy az iskolaépület nyolc ablakának cseréje, de néhány utcában még hiányzik a szilárd burkolat, a régiek pedig felújításra várnak. Ennél nagyobb szabású elképzelés egy sportcsarnok felépítése, ami nem csak az iskolai testnevelésnek, hanem rendezvényeknek, civil szervezeteknek is helyet adhat. A polgármester úgy véli, ez nem csak álom. Elővették a régi terveket (korábban már pályáztak a megépítésre), szervezik a lobbi csapatot, mely az anyagi források felkutatásában játszik majd szerepet. Hasonlóan nagy terv az iskola központosítása, hiszen az intézmény széttagolt. Ezek azonban távlati célok, a legégetőbb probléma, a közalkalmazotti béremelés okozta hiány orvoslása. A közel kétszázötvenmilliós költségvetésből negyvenet tesz ki a béremelés hatása, így tizenhatmilliós hiánnyal számolnak. Meg kell hát húzni a nadrágszíjat, néNévjegy hány eddigi kedvezmény, nem kötelezően előírt szociális ellátási forma megszűnik. Hencze Sándor mindezek ellenére reméli, hogy sikerül előrelépniük. Szeretne az egészségügy, oktatás anyagi feltételein javítani - a szakmai munkával ugyanis elégedett -, mert így vonzóvá válhat a település az ott élők és a letelepedni szándékozók szemében. - Régi vágású gyerek vagyok - mondja. - Szeretném, ha visszajönne a régi falusi élet, ahol az emberek köszönnek egymásnak, és tisztelik a másikat. Vonzóvá tehetnék a községet, hiszen úgy látom, az emberek menekülnek a betonrengetegekből. Ha valóban megtörténik az atomerőmű élettartamának meghosszabbítása, még évtizedekig lesz a közelünkben egy biztos megélhetést jelentő munkahely.” 1959-ben született, tősgyökeres dunaszentgyörgyi. Közgazdasági szakközépiskolát végezett, foglalkozott anyagbiztosítással, dolgozott a helyi önkormányzatnál, az atomerőműben, volt vállalkozó, októbertől a település polgármestere. Felesége: Henczéné Borbás Márta pedagógus, lánya, Viktória 17 éves, közgazdasági szakközépiskolába jár, fia, Dániel 11 éves, általános iskolás A legkedveltebb sport Az első focilabdát 1929-ben hozták Egy focilabdával kezdődött 1929-ben. Ma is e körül a játékszer körül forog a világ a Dunaszentgyörgyi Sportegyesületben. A futball a legkedveltebb sportág, erre van igény, igyekeznek hát a sport- és önkormányzati vezetők a legjobb körülményeket megteremteni e sportág űzéséhez. Hermann János bácsi hozott egy focüabdát 1929-ben Budapestről. Erre a „technikai bázisra” alakult meg Dunaszentgyrögyön a sportegyesület. Ma már egy labdánál több van, de a labdarúgás központi szerepe megmaradt.- Sok kritika érte a Dunaszentgyörgyi Sportegyesületet, mert a vélemények szerint túl sok önkormányzati támogatást kap. Ez azonban egy korrekt megállapodás, az önkormányzati feladat átvállalásáért az egyesület pénzt kap a működtetésre - tisztázza a vitás kérdést Oláh Sándor, a sportegyesület elnöke, a falu alpolgármestere. Hozzátéve, hogy jó gazdája a falu sportlétesítményének. Fenntartja a létesítményt, ahol nemcsak a futballisták kapnak helyet. Az iskolai testnevelésórákat is itt tartják, igény szerint tömeg- és verseny- sport rendezvényeknek is otthont adnak. Legnagyobb igény azonban a futball iránt van. A felnőtt csapat megyei I. osztályban játszik, de van ifjúsági, serdülő és több gyermekcsapat is. Bekapcsolódtak a Bozsik-programba, mert a sportvezetés a legfontosabbnak azt tartja, hogy a gyerekek számára teremtse meg a megfelelő feltételeket és lehetőségeket. Hatvan igazolt játékos van a gyerek és ifjúsági korosztályban, köztük néhány lány is. Oláh Sándor szerint a futballon kívül nincs másra igény, az viszont fontos a falu életében. Tavasztól őszig mindig tele van a sportpálya, egy futballmeccs eseményszámba megy. Régi hagyomány a pünkösdi labdarúgó kupa, melyre legutóbb is tucatnyi csapat nevezett a környékbeli településekről. Legalább üyen fontos esemény, amikor utcabajnokságot rendeznek. Ilyenkor a színvonal talán a szokásosnál alacsonyabb, de a falu apraja- nagyja kedvére rúghatja a bőrt. ■ Pacal és halászlé A gyerekek nagyon szeretik a kelt tésztát Dunaszentgyörgyön szeretik a magyaros ízeket. Ünnepnapokon töltött káposzta, pacal, halászlé kerül az asztalra. Böcz Lászlóné, az általános iskola egyik szakácsa is szívesen főzi ezeket az ételeket, igaz, többnyire nem az iskolában, hiszen ott csínján kell bánni a fűszerekkel. Huszonkét éve dolgozik szakácsként Böcz Lászlóné, Ági. Kolléganőivel közel háromszáz főre főznek az általános iskola konyháján. A diákokon kívül a hivatal munkatársai, az idősek otthona lakói is itt ebédelnek. Az étlapon természetesen többnyire nem a hagyományos ünnepi ételek szerepelnek, főzelék, tésztafélék is terítékre kerülnek. A gyerek körében a legnépszerűbbek a kelt tészták. Ilyenkor több mosolyt és köszönetét kapnak a szakács nénik. Nemcsak a diákok, a felnőttek is elégedettek a konyhával, gyakran hívják lakodalmakba, bálokba a „szakácsnékat”, akiknek ilyenkor alkalmuk nyílik a Dunaszentgyörgyön kedvelt fűszeres, magyaros ételeket elkészíteni. És persze otthon sem bújnak ki a bőrükből, Böczéknél is ritka az olyan ünnep, amikor nincs halászlé, pacal az asztalon. Ági a négyfős családra öt kilogramm pacalt vesz. Ez hatalmas mennyiségnek tűnik, de - mint mondja, nem igen szokott maradni. A pacalt többször váltott vízben megabálja (megpárolja), az utolsó vízbe kevés sót és vöröshagymát is tesz, amitől a pacal elveszíti jellegzetes szagát. Ezután a pacalt csíkokra vágja, majd hagyományos pörkölt alapot készít, és abba beleteszi, paprikával, sóval, borssal és kétféle piros arannyal - csemegével és csípőssel - ízesíti. Addig főzi, amíg teljesen megpuhul. A pacal pörkölthöz nem készít köretet, fi- nom, friss kenyérrel kínálja. ■ Hagyományok őrizői Határon innen és túl is ismerik már a Dunaszentgyörgyi Vadrózsa Népi Együttest. Nyolc esztendeje alakult. Negyvenkét tagja van, általános és középiskolás diákok, többen a környékbeli településekről járnak ide táncolni. Főként dunántúli táncokból áll a repertoárjuk, vezetőjük Lisztmájer Henrikné, tánctanáruk Huszárikné Böröcz Zsófia néptánc pedagógus, Fülöp Ferenc-díjas táncos. Több nagy rendezvény, köztük a Szegedi Országos Néptánc Fesztivál állandó fellépői. _______ _ ■ Bü szke vagyok az én kis falumra Egy vásott rináldó az ötvenes évekből A Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, több nemzetközi szervezet tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja, Csötönyi Sándor tiltakozik, ha azt mondják szekszárdi. Ő ugyanis Dunaszentgyörgyön született. Igaz, csak hétéves koráig élt itt, mégis mindig mindenütt büszkén vallja, hogy ő bizony dunaszentgyörgyi gyerek. Hétéves volt, amikor szüleivel Szekszárdra költöztek. Az utcabeli fiúk eleinte nem álltak szóba velük, vidéki gyerekekkel, ezért egyszer ötesztendős öccsével felültek a buszra és hazaszöktek a nagyszülőkhöz, Dunaszentgyörgyre. Faddnál a busz árokba csúszott, a két fiú a tetején kimászott, majd gyalog indultak a nagyanyjukhoz. Majd félméteres hóban indultak „toronyirányt”, a falu előtt vette fel őket egy szán. Csötönyi Sándor nem csak erre az. egy történetre emlékszik. Gyerekként Dunaszentgyörgyön töltötték a nyarat, nagyon jól érezte magát a faluban. Legszívesebben a búcsúkat, disznótorokat idézi fel, de felejthetetlenek számára azok a rendkívüli napok, amikor cirkusz, vagy a medvetáncoltató cigányok érkeztek. Nyaranta egy zsákot püföltek - ezek voltak az ökölvívó edzések, bár akkor Csötönyi Sándor már Szekszárdon bokszolt. Telente drótot tettek a klumpa talpára, úgy jégkorongoztak a falu végén. „Nagyon rossz gyerekek voltunk. Nagyapám mindig csak azt mondta, vásott rinaldók. „Nagyon jó volt nekünk ott a faluban, olyan gyermekkori élmények, amit én magaménak mondhatok, nagyon kevés embernek adatnak meg.” Azóta eltelt több évtized, Csötönyi Sándor Budapestre került, közel tíz évig külföldön élt, természetes, hogy eltávolodott szülőfalujától, de nem szakadt el teljesen. Ott élnek rokonai, megmeglátogatja őket. Bizonyára szívén viseli a település sorsát, hiszen minduntalan hozzáteszi: „Mert én nagyon szeretem Dunaszent- györgyöt, büszke vagyok az én kis falumra.” ___________________■ Kö rnyezetbarát polgárőrség November óta áll a polgárőrség élén Magyar István. A fiatal elnök hatalmas tervekkel tarsolyában azon igyekszik, hogy az egyesületet elfogadottá, megbecsültté, Dunaszentgyörgyöt nyugodtabbá, szebbé tegye. Tizenhárom új, többségében fiatal taggal bővült nemrégiben a Dunaszentgyörgyi Polgárőr Egyesület. Elnökké a mindössze huszonnégy éves Magyar Istvánt választották, aki mindent elkövet, hogy a polgárőrség megítélése javuljon, tevékenysége felértékelődjön. Ennek érdekében szigorúan kezelik a tagfelvételt, megváltak azoktól, akik nem vették komolyan a munkát. Szeretnék elérni, hogy dicsőség legyen polgárőrnek lenni, ehhez pedig véleményük szerint az kell, hogy köztiszteletben álló emberek komoly munkát végezzenek. A polgárőrök esténként páros járőrszolgálatot tartanak, ilyenkor főként a randalírozókra figyelnek, a faluban ugyanis jó a közbiztonság, többnyire rongálás, duhajkodás okoz gondot, a lopás, komolyabb bűncselekmény ritkább. Nem így a Vetle- dűlőben, ahol gyakori a kertek megdézsmálása, ezért ellenőrzésük alá akarják vonni ezt a területet is. Az ehhez szükséges technikai felszereléseket pályázat segítségével szeretnék beszerezni. Magyar István szeretne a vállalkozókkal szorosabb kapcsolatot kialakítani. A polgárőrök a járőrszolgálatok során már most kiemelt figyelmet szentelnek az üzleteknek, vállalkozásoknak, ami Magyar István azok vezetőinek is megnyugvást jelent. A szervezet hű akar lenni teljes nevéhez (Dunaszentgyörgyi Polgárőrség Közbiztonsági Bűnmegelőzési Környezetvédelmi Önvédelmi Egyesület) ezért a hagyományos polgárőri feladatokon túl számos feladatot fel kíván vállalni. Környezetvédelmi témában előadásokat szerveznek, a falut szebbé, tisztábbá szeretnék tenni, parlagfű gyűjtési akciókat szerveznek. Céljuk, hogy a fiatalokat mind szélesebb körben ___ bevonják a polgárőrség munkájába. Mindezek megvalósítása érdekében aktívan figyelik a pályázatokat, az önkormányzattól pedig a lehetőségekhez mérten minden támogatást megkapnak. _____________ __■
