Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-24 / 46. szám

m| 2003. Február 24., hétfő Mozi- és színházlátogatás 2001-ben 4836 1500 1000 500 Színházlátogatás 1000 lakosra 1222 fi Mozilátogatás 1000 lakosra 1541 1298 Tolna So- Bara- ország- Buda- Tolna So- Bara- ország- Buda­megye mogy nya átlag pest megye mogy nya átlag pest | ' ' ' & ' ' * 8888 Ml Forrás: KSH ■ Pályázati Figyelő Kulturális költségvetési támo­gatás civil szervezeteknek. Határidő: 2003. 02. 28. Kézművesek kiállítása (szal­ma, csuhé, gyékény). Határidő: 2003. 02. 28. Testvérvárosi kapcsolatok (EU). Határidő: 2003. 02. 28. Tanulmányírás az EU-ról. Határidő: 2003. 03. 07. Diákalkotások Európáról (Eu­rope at school). Határidő: 2003. 03. 10. Tanítási módszerek, történelem­földrajz. Határidő: 2003.03. 01. Fogyatékos gyerekeknek nyári tábor. Határidő: 2003.03.15. Helytörténeti adatgyűjtő pályá­zat.' Határidő: 2003. 03. 17. Hagyományőrző, helyi közös­ségek. Határidő: 2003. 03. 20. Forrás és további információ: EIP, Szekszárdi Az aktuális lista megtalálható a www.tolnameeve.hu honlapon.■ Fontos Linkek UNIÓS JOGSZABÁLYOK Euro Info Service: http://www.eurinfo.hu Bruxinfo: http://www.bruxinfo.hu Uniós ioeszabálvok hivatalos magvar fordítása: http://www.im.hu/fooldal/cikk/cikk.phtml?menupontid=164 Mezőgazdasági ioeszabálvok magyarul: http://www.eu-info.hu HÍREK Euroatlanti Hírlevél: http://www.mti.hu (jelszavas) http://europa.eu.int/comm/dgs/press_communication/intiex_en.htm Európai Információs Szolgálat ÍEIS): http://www.eis.be Mit jelképez az EU zászlaja? 1. A tagállamok számát. 2. A tökéletességet, teljességet. 3. Az Európa elnevezésű csil­lagképet. Mi az Európai Unió hivatalos himnusza? 1. Nincs himnusza. Ez az egy megmaradt tagállami szin­ten. 2. A Pet Shop Boys Go West! cí­mű nótája. 3. Beethoven Örömódája. Hogyan „keletkeznek” az európai parlamenti képvi­selők? 1. A kormányuk delegálja őket. 2. Közvetlen választásokon vá­lasztják meg őket a polgárok. 3. Az Európai Bizottságnál pá­lyáznak erre a posztra. Hány hivatalos nyelve van az Európai Uniónak? 1. Nincs külön uniós hivatalos nyelv. 2. Három, az angol, a francia és a német. 3. Tizenegy, ugyanis minden tagállam hivatalos nyelve az EU hivatalos nyelve is egy­ben. Melyik európai főváros ne­vezetessége az Atomi* um? 1. Párizs. 2. London. 3. Brüsszel. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu ITTHON. E URÓPÁBAN Kultúra: át minden határon Dávid Zsuzsa, a DBU igazgatója az EU-s színházi világról A szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn nem­csak Tolna megye, hanem az ország egyetlen olyan kulturális intézménye, mely az Európai Unió néhány jelentős tagállamában nyelvi korlátok nélkül képes a közönség elé lépni. Ezt történt a múlt héten is, egy zajos sikert arató németországi turnén. Dávid Zsuzsa igazgatótól ez alkalommal azokról a tapaszta­latokról érdeklődtünk, melyek számunkra is figyelemre méltóak lehetnek, tekintettel az EU-s csatlakozással összefüggő kulturális, színházművészeti kérdésekre.- Bevezetésként hadd mondjam el, hogy a DBU-t minden esetben nagy érdeklődéssel, rendkívüli kí­váncsisággal fogadják német nyelvterületen, s ez egybecseng a hazánkra vonatkozó általános meg­ítéléssel: azaz, hogy Magyarország, nyugati szem­mel tekintve, némileg más, kedvezőbb pozíciót fog­lal el a szomszédaihoz képest. A kultúra szintjén teljes nyitottsággal találkozhatunk, s nem marad el a nagy meglepetés teljesítményünk láttán. Általá­ban nem várnak tőlünk ennyit, s áludvariaskodástól mentesen fejezik ki komoly elismerésüket.- Ez tehát azt jelenti, hogy a mi kulturális teljesít­ményünk - a Német Színháznál maradva - tökélete­sen „EU-kompatibilis”.- Abszolút partiképesek vagyunk. Sőt, állítom, hogy az EU-ban az egyik fő „árucikkünk” éppen a kultúra lesz, amivel - újabb hozadékként - a politi­kai határokat is át tudjuk törni. Gondoljunk arra, hogy hazánk az elmúlt esztendőkben Olaszország­ban, Németországban, Franciaországban tartott Ma­A DBU A gyermeklelkű nagy cinikus című Brecht-Weill darabbal lépett fel németországi turnéján. A felvételen Hadzsikosztova Gabriella és Berzsenyi Zoltán látható fotó: gottvald károly gyár Év rendezvényeken milyen komoly elismerést szerzett magának. Igaz, a magyarok, maradjunk pél­dául a német filmtörténetnél, mindig is jelentős sze­repet játszottak más nemzetek kulturális életében. Nálunk a színházi hálózat a rendszerváltás után - ellentétben a környező országokkal - nem omlott össze. Gondolná valaki, hogy Magyarországon évente hétmillió ember látogatja a színházakat? Az biztos, hogy elébe kell mennünk a dolgoknak. Ezen dolgozunk most, azaz, hogy az EU-s követelmé­nyek ne okozzanak komoly hátrányokat. S egyedül­álló, szuverén kultúránkat úgy őrizzük meg, ahogy van, illetve képesek legyünk azt az új helyzetben is még tovább erősíteni. SZERI ÁRPÁD Civil szervezetek az unióban Az Európai Unió kulturális po- Alkalmanként találkoznak, közös sok szabadidőt és pénzt áldoznak litikájának céljait közösségi programokat szerveznek. Bony- arra, hogy közösségüket fenntart- programokon keresztül igyek- hádnak, a városban működő egye- sák, céljaikat megvalósítsák. Min- szik megvalósítani. Többek sületeknek több németországi tele- dent megtesznek azért, hogy szé- között támogatja a kulturális püléssel, az ott működő kulturális lesítsék támogatóik táborát. Feszti­hálózatok kiépülését, a part- csoportokkal van kapcsolata, töb- válókat szerveznek, mint például a nerségi kapcsolatokat. bek között a Hocheim-Bonyhád magyar hetet, vagy a bomapokat, Baráti Körrel, amelynek vezetői, amelyre a bonyhádi, völgységi bo- Az uniós tagállamokban egyesük- tagjai évente több alkalommal is rosgazdákat is meghívják. A tagdí- tek sokasága működik, a legkülön- ellátogatnak a völgységi városba és jak mellett ezek az alkalmak jelen- bözőbb célokkal hívják azokat sosem érkeznek üres kézzel. Segí- tik legnagyobb bevételi forrásukat, életre. Gyakori, hogy ezeknek a tik az oktatási, művelődési intéz- A hasonló jellegű kapcsolatokat az közösségeknek kapcsolatuk van ményeket. Hessen tartomány és a unió is támogatja, hasonló hazai civil szervezetekkel, város támogatása mellett tagjaik ____________________páláones A világ előremozdulásának fősodrában A kultúra a híd szerepét tölti be országok, nemzetek, népcso­portok között. Az emberek legszemélyesebb szféráját is érintő területen alkotóknak, a művészeknek szélesre tárja a kapukat az Európai Unió. Ennek szép példái a Belgiumban, Brüsszel közelében élő és alkotó, magyar származású Sebők Ferenc or­szághatárokon átívelő sikerei. Sebők Ferenc, ha csak te­heti, hazalátogat Magyar- országra, Bonyhádra. Közgazdászként végzett a leuveni egyetemen, ma logopédusként dolgozik, festőművészként kiállítá­sokon mutatkozik be Eu­rópa szerte, zenei szerze­ményeivel sikert sikerre halmoz. A képzőművészet kedvelői tempera, olaj, acryl festményeivel tárlatok sokaságán találkozhattak Belgi­umban, Magyarországon, Francia- országban. Legközelebbi bemutat­kozása Brüsszelben lesz 2003. ok­tóberében. Míg a festészetet au­todidakta módon sajátí­totta el, addig a zenében felsőfokú oktatási intéz­ményekben jutott a tu­dás birtokába. A Seraing Akadémián szerzett diplomát zongora és he­gedű szakon, s az utób­bi két esztendőben ezen a terüle­ten ér el hatalmas sikereket, visz- szanyúlva gyökereihez. 2001-ben a Hollandiában megrendezett Song-Expo International Contest nemzetközi versenyen klasszikus zene kategóriában Magyar táncok című szerzeményével érem díjas lett, az országok közötti verseny­ben, amelyben Belgiumot képvi­selte, a legjobbnak bizonyult. 2002-ben a Benelux International Song&Culture Fesztiválon (Hollan­dia) ismét két érmet kapott. Szer­zeményei iránt francia, olasz, bel­ga kiadók érdeklődnek. Nagy meg­tiszteltetés számára, hogy felkér­ték a 2004-ben Liége-ben (Belgi­um) tartandó nemzetközi hegedű- verseny kötelező darabjának meg­írására. Eredményeihez Mádl Fe­renc köztársasági elnök levélben gratulált: „erősítse meg teremtő hi­tében az a tudat, hogy a magyar nemzet magára is tekintő büszke­séggel tartja számon és becsüli mindazokat a tálentumos honfitár­sait - éljenek és alkossanak a haza határain innen vagy túl -, akik a vi­lág előremozdulásának fősodrá­ban tesznek szert jogos hírnévre.” 7. OLDAL AZ EU JELKÉPEI AZ EURÓPAI UNIÓ ZÁSZLAJA A kék alapú, tizenkét csillagom zászló 1986. május 26-ától azj unió hivatalos zászlaja. Az Eu­rópa népeit jelentő csillagok azj egység jeleként kört alkotnak,! mely a tökéletesség és a teljes-1, ség szimbóluma is. Mivel a csil­lagok száma nem a tagországok' számát jelenti, a zászlót az elkö­vetkezendő bővítések alkalmá­val nem módosítják. AZ EURÓPAI HIMNUSZ Az Európai Unió állam- és kor­mányfői az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén az Örömódát, Ludwig van Beetho­ven IX. szimfóniájából a negye­dik tétel bevezető részét fogad- ták el európai himnusznak. ■ __________Hírek__________ Az EU-ról Őcsényben és Bátaszéken Az EU-csatlakozásról tart tájé­koztatót Dombai Szilvia, a Tolna Megyei EIP nemzetközi referen­se az őcsényi művelődési ház­ban ma este 6 órától, Bátaszé­ken, a polgármesteri hivatalban február 27-én 16 órától. Tanítják a tanítókat Akkreditált Európa-továbbkép- zési program indul a Tolna Me­gyei EIP és a Pécsi Tudomány- egyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara szervezésében. A pedagó­gusok számára szervezett soro­zat első előadása február 26-án 14 órakor kezdődik a megyei ön- kormányzat épületében. A mezőgazdaságról Nagyszokolyban Az EU-csatlakozással kapcsola­tos agrár kérdésekről tart elő­adást Kővári László, a Tolna Me­gyei Agrárkamara elnöke a nagyszokolyi polgármesteri hi­vatalban március 4-én délelőtt 10 órától. ■ Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kísérheti: www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. Mit hoz a képernyőre az unió? Több európai gyártású film - Media Plus források A csatlakozással várhatóan a televíziónézők is változásokat ta­pasztalhatnak: bár a csatlakozási tárgyalások ún. audiovizuális fe­jezetét csak ideiglenesen zárták le, bizonyos, hogy a képernyőn ke­vesebb amerikai, és több európai gyártású filmmel találkozunk. Magyarul az EU-ban Hová fordulhatunk anyanyelven? Az Európai Unió országaiban a te-' levízióknak legalább ötven száza­lékban kell európai gyártású mű­veket sugározni, a műsoridőből le­számítva a híreket) reklámot, sportközvetítéseket és teletextes szolgáltatásokat. Az irányelv az európai audiovizuális ipar lemara­dását van hivatva elősegíteni az amerikai filmiparral szemben. Ma­gyarországon az 1996-os média- törvény csak a közszolgálati televí­ziókra szabályozta a magyar illet­ve európai gyártású műsorok ará­nyát. A törvény szerint a közszol­gálati televíziók műsorainak leg­alább ötven százalékban magyar, és hetven százalékban európai gyártásúnak kell lennie. A törvény tavalyi uniós harmo­nizációjával az Országgyűlés elfo­gadta az 50 százalékos európai arányt, ezen belül azonban ki­mondta, hogy a műsorok több mint egyharmadának magyar gyártásúnak kell lennie, s megálla­pítja, hogy a közvetített műsorok tíz százalékát független európai, ezen belül hét százalékát pedig független magyar előállítónak kell készítenie. Az Unió azonban nem tartja elfogadhatónak a magyar műsorgyártók ilyen védelmét, így a csatlakozás kulturális fejezete csak a törvény újabb módosításá­val zárulhat le. A néző mindenesetre jelentős változást érzékel majd az ötven százalékos európai kvóta hatályba lépésével - erősítette meg Zachar Balázs, a Nerhzeti Kulturális Örökség Minisztériuma audiovi­zuális osztályának munkatársa. Magyarország ugyanis annyiban igazodott az európai uniós irány­elvekhez, hogy amikor kihirdették az országos kereskedelmi televízi­ók pályázatát, a kiírásban szere­pelt, a nyertes pályázóknak - azaz a tv2-nek és az Rtl Klubnak - vál­lalniuk kell az európai gyártásra vonatozó kvótákat. Ami a többi or­szágos és körzeti televíziót ületi, nekik a csatlakozás után kell foko­zatosan eleget tenni a kívánalmak­nak. Az uniós irányelvek a szako­Televízió határok nélkül Az Európai Unió Tanács 1989- ben fogadta el az audiovizuális politikát máig meghatározó Te­levízió határok nélkül elnevezé­sű irányelvet. Céljai:- az audiovizuális programok szabad áramlásának biztosítá­sa a tagállamok között- az európai müsorgyártás tá­mogatása- egységes reklámszabályozás- a kiskorúak és a társadalom erkölcsi, szellemi és fizikai vé­delme sodott televíziókra nem tartalmaz­nak mentességet, tehát a mozi-, vagy rajzfilmcsatornákra is kötele­zőek, nem kell azonban alkalmaz­ni a szabályokat a hírműsorokra, sportközvetítésekre, játékokra és reklámokra. __________________________________TÓTH FERENC | A csatlakozással szembeni bi­zalmatlanságot javarészt a nemzeti kultúra, a nemzeti nyelv háttérbe szorulásával magyarázzák. Magyarország belépésével a magyar is hiva­talos nyelv lesz, ami azt jelen­ti, hogy az unió intézményei­nél használhatjuk a Magyar Köztársaság hivatalos nyelvét. Az Európai Unió Tanácsának 1958-as I. számú rendelete bizto­sítja a tagállamok nemzeti nyelvé­nek egyenjogúságát. Jelenleg az uniónak tizenegy hivatalos nyelve van, a bővítéssel azonban minden csatlakozó állam nyelvét megilleti a hivatalos nyelv jogállása. Ez azt jelenti, hogy az uniós állampolgár hazája hivatalos nyelvén fordul­hat az uniós intézményekhez, amelyeknek a választ is ezen kell megadniuk. Magyarul intézhe­tünk beadványt az Európai Unió luxemburgi bíróságához, a ma­gyar képviselők pedig magyarul szólalhatnak fel az Európa Parla­mentben és Tanácsban. Az unió munkanyelve azonban változatla­nul az angol, a francia és a német marad. Szintén kötelező, hogy a tagállam polgára a rá vonatkozó uniós jogszabályokat hazája hiva­talos nyelvén olvashassa. A belé­pés után az EU jogszabályai ma­gyarul is megjelennek az Official Journal magyar kiadásának for­májában, olvashatók lesznek to­vábbá magyarul az unió közbe­szerzési felhívásai. Az interneten tájékozódóknak előny, hogy az EU hivatalos honlapja szintén ki­bővül a csatlakozó államok nem­zeti nyelveivel. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents