Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-21 / 44. szám

2003. Február 21., péntek BALASSA JANOS MEGYEI KÓRHÁZ 7. OLDAL Egy kémcsőnyi vérből bepillantást nyernek a szervezetbe Modem vizsgálati eljárások a laboratóriumi-diagnosztikai osztályon A több mint 200 éves Balassa János Megyei Kórházban szinte alapítása óta van laboratórium. A mostani korszerű labo­ratóriumi-diagnosztikai osztályt, az ott folyó diagnosztikai eljárásokat dr. Vesztergombi Zsuzsanna osztályvezető főor­vos mutatta be.- Akkor kezdjük mindjárt az­zal, hogy mi is az a labordiagnosz­tika, mire jót- A labordiagnosztikát a medici­na minden területe felhasználhat­ja, leggyakrabban a diagnózisok felállításában alkalmazzák, de na­gyon hasznos betegség esetén a te­rápia hatásosságának a követésé­ben és olyan krónikus betegségek­nél, mint a diabetes, ahol hosszú távú gondozásra van szükség.- Mit jelent az oly gyakran han­goztatott in vitro diagnosztika?- Azt, hogy mi a laboratórium­ban nem a beteget vizsgáljuk, ha­nem a betegtől levett valamilyen testfolyadékot, váladékot, elsősor­ban vért, vizeletet, az abban találha­tó kémiai alkotó részeket, vérsejte­ket, kórokozókat határozzuk meg. A beteg számára nagyon kíméletes eljárás ez, hiszen egy vérvétellel na­gyon sok információhoz jutunk. Pár milliliter vér levételével és megvizs­gálásával bepillantást nyerünk a szervezetbe, információt ka- punk/adunk a szervek, szervrend­szerek működéséről, az anyagcsere állapotokról, amit felhasznál a me­dicina minden területe. A laboratóriumi vizsgálatoknak ugyanis a prevencióban, a korai di­agnózis felállításában is nagy je­lentősége van, kiderülhetnek olyan betegségek, ami­ről még az illető nem tu­dott, nem volt tünete. Mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer egy évben jelenjen meg a háziorvosánál és fizi­kális vizsgálat után egy nagy laboratóriumi el­lenőrzést végeztessen, aminek a követése ké­sőbb nagyon hasznos lesz, mert ha valamikor változás áll be, akkor felhívja a figyelmet a betegségre a korai fá­zisban, amikor még könnyen gyógyítható.- Huszonhét éve dolgozik a megyei kórház laboratóriumi diagnosztikai osztá­lyán, milyen változá­sok mentek végbe itt a közel három évtized alatt?- Az elmúlt har­minc év robbanássze­rű fejlődést hozott a labor diagnosztiká­ban. Mikor 1971-ben elkezdtem laboratóri­umban dolgozni, ak­kor még a klasszikus, pár évtizeddel azelőtt kidolgozott technikák voltak általánosak és csak egy szűkebb te­rületen tudtunk válaszokat adni a klinikusok kérdéseire. Ekkor kez­dődött a kémia, a vegyészet roha­mos fejlődése, a laborműszerek fejlesztése, az automatizáció és az informatika fejlődése. Ma az automata műszereket számítógépek vezérlik, ezek kap­csolódnak a laborinformációs rendszerhez, ami hallatlan gyor- sasságot, pontosságot és minőségi fejlődést hozott. A számítógépek­kel vezérelt automatákkal angolul kommunikálnak a laboratóriumi­diagnosztikai osztály dolgozói, ezért az automatizáció magasan kvalifikált, hozzáértő szakembe­reket igényel. Osztályunkon jelen­leg 2 orvos, 1 biológus, 3 vegyész látja el a diplomás feladatokat. Gáspár Judit és Göbölös Kálmánné vegyészek a kémiai részleg vezetői, kiváló laboratóri­umi szakemberek. A 26 asszisz­tens közül 11 felsőszintű szakasz- szisztens - vezetőasszisztens Si­mon Miklósné -, 12 szakképzett laborasszisztens, 3 általános asz- szisztens, valamennyien a szak­májuk elhivatottjai, ezért marad­tak évtizedeken át alacsony bérek mellett is osztályunkon. Ma min­den asszisztensi állás be van tölt­ve. Sajnos diplomások esetében más a helyzet, nincs elég laboror­Az osztály részlegei- Klinikai kémia + TDM (gyógyszer vérszint meghatározás)- Hematológia + hemosztázis- Immunológia- allergén diagnosztika- autoimmun diagnosztika- Klinikai mikrobiológia- Rendelőintézeti labor szakrendelés- TBC decentrum labor vos - országosan sem -, mert a medi­cina más területein sokkal jobbak a szakmai és anyagi lehetőségek. Azt azért elmondha­tom, hogy szakmai sikerre van lehető­ség, mert a labor or­vosok is részt vesz­nek a klinikai tudo­mányos munkák­ban, előadásokkal, poszterekkel a saját szakterületének fej­lődését, eredmé­nyeit'bemutató tu­dományos rendez­vényeken, kong­resszusokon.- Mik voltak azok a feladatok, amiket osztályveze­tőként meg kellett oldania?- Első feladatként az elörege­dett, 10, 15 éves műszerparkot kellett megújítani, mivel az átvett állapot már a napi rutin vizsgála­tok teljesítését is veszélyeztette. Emellett meg kellett határozni az osztály fejlődésének stratégiáját, a specializálódó gyógyító és a pre­ventív medicinát szolgáló korsze­rű és minőségi szolgáltatást nyúj­tó labordiagnosztikát. Még 1988- ban beszereztünk többek között kémiai teljes automatákat és más korszerű diagnosztikai készüléke­ket. Új szakmai tevékenységként bevezetésre kerültek mint a terá­piás gyógyszer vérszint megha­tározások, monitorozás, megtör­tént a bakteriológiai részleg re­konstrukciója és folytathatnám a sort.- Mi a helyzet a rendelőintéze­ti laborral?- 1995-re a nagy betegforgal­mú rendelőintézeti laboratórium felújítása is megtörtént úgy, hogy közben a szakrendelés folyama­tosan működött. 1997-től beve­A laboratóriumi-diagnosztikai osztály dolgozói Névjegy: Dr. Vesztergombi Zsu­zsanna főorvos a laboratóriumi- diag­nosztikai osztály vezetője A szekszárdi Garay Já­nos Gimnáziumban érettségizett, diplomát a pécsi orvostu­dományi egyetemen szerzett 1971-ben. 1974-ben szakvizsgázott, a laboratóriu­mi vizsgálatok szakorvosa. Nyelvtudás: angolból középfokú C- tipusu nyelvvizsga, németül szakmai nyelven kommunikál. Munkahelyek: 1971-75. Tolna Megyei KÖJÁL bakteriológiai labor, 1975-től megyei kórház, központi laboratórium. 1988-tól a laboratóriumi-diagnosztikai osztály vezetője. Lakóhely: Szekszárd Család: férje dr. Szarka József sebész főorvos. Hobbi: képzőművészetek, művészettör­ténet, régészet. zettük a zárt vérvételi rendszert, aminek lényege, hogy speciálisan kiképzett tűvel, egyszeri véna punkcióval, vákuumos, zárt csö­vekbe vehető egymás után többfé­le vérminta a fertőzés veszélye nélkül. Ugyancsak bevezettük az úgynevezett „minta ráhordásos rendszert”,, azaz a mintavétel a há­ziorvosi rendelőben, vagy több há­ziorvos számára kialakított minta­vételi helyen történik, majd a min­ták a szakmai szabályoknak meg­felelő körülmények között, szer­vezett szállítással kerülnek a labo­ratóriumba feldolgozásra. A rend­szer minden résztvevője számára előnyös, csökkenti a laboratórium terhelését, a beteg várakozási idő­ket, a háziorvos tudja mikor tör­tént a betegénél vérvétel, és azon betegek részére is elérhető a diag­nosztika, akik betegségük, vagy egyéb akadályok miatt nem tud­nak eljutni a laboratóriumba, a tár­sadalombiztosítás pedig utazási költséget takarít meg. Az előnyök miatt a laboratórium törekszik a rendszer minél széle­sebb körű kiterjesztésé­re az alapellátás terüle­tén, 1998-tól egyre több praxis kapcsolódik az elektronikus lelettováb­bítási rendszerhez, amivel jelentősen lerö­vidült az eredmények vizsgálatkérőhöz való visszajutásának ideje, aminek pozitív hatása van a gyógyítás minő­ségére.- Van valami, amit még el szeretne monda­ni?- A laboratórium va­lamennyi dolgozójá­nak lelkiismeretes és lelkes munkája bizto­sítja a nap 24 órájában, az év minden napján az orvosi diagnosztikai ellátást. F. KOVÁTS Rendelőintézeti labor A rendelőintézeti laboratórium­ban nagy a betegforgalom, napon­ta 200-250 beteg fordul meg itt. A reggeli nagy tumultus csökkenté­se érdekében tájékoztatják a bete­gekét, hogy a betegirányításnál ka­pott szám alapján körülbelül mi­kor kerül rá sor. Magas sorszám esetén a jelzett időpontig szaba­don rendelkeznek idejükkel. A rendelőintézetben a vérképvizsgá­latok elvégzésére helyben reridel- kezésre áll egy hematológiai auto­mata analizátor és most szeretnék a vizeletvizsgálatokat is olyan mű­szeres eljárással kiváltani, ^mi csökkenti a vizsgálati időt és tpbb információt ad. Zárt rendszerű vérvétel a rendelőintézetben Rizikóvizsgálatok T rombózisrizikó-vizsgálat A laboratóriumban fiatalkori trombózisok rizikójának vizsgálata során olyan faktorokat határoznak meg, amelyek információt adnak arról, hogy van-e valakinél olyan kóros eltérés, ami miatt veszé­lyeztetettebb, mint az átlag, úgynevezett egészséges ember. Lisztérzékenység-vizsgálat Régóta ismert betegség, ami korábban csak súlyos állapotú csec­semők esetében merült fel. Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a fiatal és felnőtt lakosság 0,8-1 százalékánál is előfordul, a legváltozatosabb és bizonytalan panaszokkal. Míg az előzőekben a diagnózis felállítása a betegre megterhelő eljárás volt, ma egy vérvé­tel elegendő. Szív-érrendszeri rizikó A szív- és érrendszeri betegedések kockázatának vizsgálata kapcsán a hosszú évek óta közismert vérzsírok - a „jó” HDL és „rossz” LDL koleszterin - meghatározása mellett több új lehetséges rizikófaktor felismerésére van lehetőség.___________________________________|_ Bakteriológiai részleg A bakteriológiai részleg re­konstrukciója 1999-ben beje- ződött be, amit jelentős szak­mai fejlesztések követtek. A részlegen ma öt szakképzett asszisztens dolgozik, vezetőjük Temesi Béláné mikrobiológiai szakasszisztens. A részleg vezető­je dr. Székelyi Katalin orvosi mik­robiológus, a főor­vos helyettese, aki­nek lelkes munká­ja a laboratóriumi feladatok mellett kiterjed az infekció kontrollra és az in­tézeti racionális antibiotikum poli­tika kialakítására is. Kiváló munka­társa Baranyai Gabriella biológus. A részlegen bakté­riumok tenyészté­sét és a kórokozó baktériumok an­tibiotikum-érzékenységének meg­határozását végzik. A bakteriológi­ai részleg működése segíti, gyor­sítja a szemléletváltozást a gyógyí­tásban, miszerint fertőzésgyanú esetén ahol és amikor csak lehet­séges mintavétel, a kórokozó pon­tos meghatározása, és célzott anti­biotikum terápia történjen. Temesi Béláné bakteriológiai leoltást végez TOLNA MEGYEI ONKORMANYZAT KÓRHÁZA A laboratóriumi diagnosztika története a megyei kórházban Magyarországon a XIX. század­ban lassan elindul a betegészle­lés mellett a laboratóriumi, vegy­tani és „górcsövi” vizsgálatokat is alkalmazó orvoslás. A kórház 1896. évi bővítése után dr. Tanárky Árpád igazgató főorvos a szegzárdi Ferencz közkórházat be­mutatva írta le, hogy a főépület leg­régibb s legészakibb részében, - mely 1841-ben épült, - található egy kisebb udvari szoba, melv jelenleg laborató­riumul szolsáltatik...”. A laboratóri­um el van látva egy újabb szerkezetű mikroszkóppal s az egyszerűbb ve­gyi és szövettani vizsgálatokhoz szükséges szerekkel.”! 1925-ben laboratórium és rtg. osztályt hoztak létre 2 teremben, és ezeket az intézet modem készülé­kekkel látta el, osztályvezető főorvos dr.Kovács V. Károly fi899-19791. 1930-ban. az úi kórházépület átadá- sa után a laboratórium a röntgennel együtt a főpavilonban, a B-épület földszintjén nyert elhelyezést, a kor követelményeinek megfelelő műsze­rekkel ellátva. 1951-ben dr. Mosonvi János pro­fesszort í1898-?) a laboratórium főor­vosává nevezik ki. 1955-ben, még a központi laboratórium keretén be­lül, annak mindenkori főorvosának irányítása alatt kezdte meg munkáját a megyei KÖJÁL. 1957-ben dr. Kovács Sándor (1926- 1983) laboratóriumi szakorvos nyer osztályvezető főorvosi kinevezést. vezetése alatt rohamos fejlődésnek indult a laboratórium, új vizsgálatok sora kerül bevezetésre, 1960-ban 3 helyiséggel bővül az osztály. 1964- ben sikerül betölteni az üres orvosi állásokat is, dr. Lendvay Piroska, majddr. ÖhlerErzsébet (1940-1974), két ambiciózus fiatal orvosnő kerül a laboratóriumba, aminek diagnoszti­kai profilja ezután gyors ütemben szélesedik. 1966-ban adjunktusi stá­tuszban dr. Krassóy Klám (1934 - 1981) laboratóriumi szakorvos kerül az osztályra, ekkor visszakerül a KÖJÁL-ból a Központi Laborba_az úgynevezett vegyes bakteriológiai di­agnosztika. aminek előnye elsősor­ban a minták laborba juttatásának és az eredményközlés idejének rövidü­lése. 1968-ban bevezetésre kerül - eb sók között az országban - az éjszakai és ünnepnapi asszisztensi ügyelet. amivel a labor szolgáltatás 24 órássá válik, feladata a sürgősségi vizsgála­tok elvégzése. 1970 őszén a központi laboratóri­um úi. korszerű, háromszintes épü­lete elkészül - jelenleg is itt működik az osztály -, ami új műszerek üzem­be helyezésével is nagy lendületet adott a további fejlődéshez. Ekkor in­dul az izotópdiagnosztikai részleg működése a laboratóriumon belül, Parti Géza fizikus-kémikus az első munkatárs. A bővülő orvosi felada­tok ellátásához a főorvos mellett dr. Pasztarak Erzsébet laboratóriumi szakorvos kapcsolódik be a részleg munkájába. 1971-ig a Rendelő Intézetben önál­ló Laboratóriumi Szakrendelés mű­ködik, melynek főorvosa dr. Sugár Erzsébet (1918 - 1976), aki kiváló la­boratóriumi szakember erős klinikai szemlélettel, munkatársa (1966-tól) dr. Szemerey Gyöngyi szakorvos, aki 1976. után a nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig a feladatok ellátásának irá­nyítója a részlegen. 1971-ben kórház - rendelőintézeti egység kerül kialakításra, a további­akban a Rl-i részlegen csak kislabo- ratóriumi vizsgálatokat végeznek, valamint mintavétel történik. Magyarországon az 1970-es években indul a laboratóriumi automatizálás és a számítástechnika alkalmazása 1975-ben dr. Vesztergombi Zsuzsan­na és dr. Pasztarak Erzsébet labora­tóriumi szakorvosok nyernek felvé­telt, majd 1976-ban kezdő orvosként dr. Trebits Zita. A kémiai részlegen diplomás vegyészek dolgoznak a 60- as évektől, köztük az elsők Molnár Ferenc, Gabulya János, majd dr. Füs­ti Molnár Sándor. 1985-ben egy bio­lógus, Baranyai Gabriella kerül felvé­telre a részlegre, aki elkötelezett or­vosi mikrobiológussá válik. Kovács főorvos 1983-ban bekö­vetkezett korai halála után megbízott osztályvezető dr. Pasztarak Erzsébet labor, és izotópdiagnosztika szakor­vosa, aki a feladatkört rövid megsza­kítással 1987. végéig ellátja. 1985. májusától dr. Bodor Ferenc (1942 -1985) nyer osztályvezető főor­vosi kinevezést. Lelkesítő szakmai tervei még ugyanezen év szeptem­berében bekövetkezett tragikus ha­lála miatt nem valósulhattak meg. 1988. januártól a központi labo­ratórium 2 önálló osztályként mű­ködik tovább:-Izotópdiagnosztikai Laboratóri­um (in vivo és in vitro), osztályveze­tő főorvos dr. Pasztarak Erzsébet.-Laboratóriumi Diagnosztikai osztály. - a mai osztályunk- osztály- vezető főorvosi kinevezést dr. Vesztergombi Zsuzsanna nyerte el. Az oldal a Tolna Megyei Ön­kormányzat Kórházának támogatásával készült. Oldalszerkesztő: F. Kováts Éva, fotók: Gottvald Károly.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents