Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

BBi JU 2003. Február 18., kedd Mondom a magamét VENTER MARIANNA Építmények és adók Jó tíz esztendővel ezelőtt, amikor a csomagküldő szolgálatok gom­bamód szaporodni kezdtek, felháborodva rontott be szerkesztősé­günkbe egyik olvasónk. Történt ugyanis, hogy több esztendeje el­hunyt édesapja nevére érkezett egy csicsás boríték „Ön nyert!" fel­irattal, s mindenféle kedvező megrendelési ajánlattal. Teljes szív­ből egyetértettünk felháborodásával, ám tenni semmit nem lehe­tett, a cégek több éves név és lakcím listákat vásároltak meg, s bi­zony előfordult ilyen fiaskó. A jelek szerint azonban nem csak a csomagküldő szolgálatok hibáznak, előfordul ez olyanokkal is, akiknek pedig minden infor­máció és adat naprakészen áll rendelkezésükre. Legalább is így kellene. Megyénk egyik városából érkezett a levél, amelynek írója öt esztendeje veszítette el férjét. Nem kis megdöbbenésére az el­hunyt nevére felszólítás érkezett, miszerint fizesse be az önkor­mányzatnak járó építményadót. A hölgy nem igazán érti a dolgot. Kisvárosban él, férje közismert ember volt, de ettől függetlenül is: a felszólítást küldő hivatal állította ki a halotti anyakönyvi kivona­tot annak idején. Levélírónk kétféle magyarázatot talált a kínos. ügyre. Az első az, hogy elhunyt férjét elfelejtették kitörölni az adó­zók névsorából, bár levélírónk, aki átvette a vállalkozást, s ezt be is jelentette, most a saját nevére is kapott felszólítást, ugyanazon építmény utáni adófizetésre. A másik verzió kbserűbb: talán nem figyelt, s mára az urnákra is bevezették az építményadót... __________Megkérdeztük olvasóinkat:__________ So rkatonaság vagy zsoldoshadsereg? Két év múlva megszűnik a sorkatonai kötelezettség, ezután hivatásos hadsereg védi a hont. Ezzel kapcsolatban voltunk kíváncsiak olvasóink véleményére. Szintai Gézáné, Szálka: - Nincs ellenemre ez a döntés. Aki nem akar katona lenni, annak ne kelljen bevonulnia. Úgy vélem, hivatá­sos katonákkal is meg lehet oldani az ország védelmét. Venter Dénes, Tolna: - Nem helyeslem, hogy megszűnik a sorka­tonai szolgálat. A fiúk a seregben rendhez, fegyelemhez szoktak, megtanulták tűrni a megpróbáltatásokat, önállóak lettek. A másik ok, amiért nem helyeslem: aki pénzért védi a hazát, sosem lesz olyan katona, mint aki szívből. Bakó Mátyás, Budapest: - Nagyon jó döntésnek tartom, sokan vannak a fiatalok között, akik nem akarnak fegyvert fogni a kezük­be. Nem is szabad erre senkit kényszeríteni. Burai Ferenc, Szekszárd: - Szerintem jó dolog, hogy profi, hivatá­sos katonaság védi majd az országot. Mivel ez lesz a hivatásuk, bizo­nyára naevon iól kéüzettek és hozzáértők lesznek. ■ VILLÁMVO KS Előző kérdésünk: Megnézné- e, hogy kinek telik drága külföldi utazásra? Szavazóink nagyobb része, 56,3 %-a nem nem kiváncsi erre. MAI KÉRDÉSÜNK: Átengedjük-e Magyarországon az amerikai katonai szállítmányokat? Szavazhat az interneten: www.tolnalnep1zJsa9.hu és SMS üzenetben: 20/454-30-64 MEGYEI TÜKÖR Amyékoktatás, tanulói terhek Középiskolák: tíz óra „munka”, két és fél óra szabadidő A gimnazisták egynegyede, egyharmada nyolc óránál keve-érettségi felé közeledve egyre na- sebbet alszik, és tíz óra tanulásra, felkészülésre, különóráragyobb hányaduk látogat, a végzős fordított idő mellett - érzésük szerint - két és fél óra szabad-gimnazisták 47 százaléka valami­idő jut. Általános iskoláknál ez az arány nyolc óra „munká- lyen felkészítő órára, 63 százaléka ra” két és háromnegyed óra. Mindez a Medián reprezentatív korrepetálásra jár. Figyelemre felméréséből derül ki, amelyet a tanulói munkaterhekről ké- méltó, hogy a nyolcadikos diákok szített ez év januárjában. A 2700 diák és szüleik megkér­dezésével végzett felmérés sze­rint a gimnáziumban tanuló gye­rekek- „munkaterhei” a legna­gyobbak. A megkérdezett felső tagozatos általános iskolások 46 százaléka tíz óra után fekszik, hétköznap 87, hétvégén 116 per­cet tanul, és 58 percet jár külön­órákra. A gimnazisták 88 száza­léka kerül tíznél később ágyba, 105 és 214 percet fordít felkészü­lésre, és 76 percet tölt különórá­kon. A gimnazisták közel harma­dának szabadidőérzete 2-2,5 óra naponta, további egyharmadnak 1-1,5 óra. A felmérés kitér a kü­lönórákra, az árnyékoktatásra is: negyedikben és nyolcadikban a gyerekek háromnegyede, a gim­názium 10. és 12. évfolyamain 77, illetve 83 százalékuk jár vala­milyen plusz foglalkozásra. Jel­lemző, hogy a korral csökken a sport és személyiséggazdagító, s radikálisan nő a negyede, a végzős gimnazisták 39 százaléka felvé- versenyképességeket javító, korrepetatív órákra teli előkészítőn vesz részt, járók száma. A két utóbbi típushoz tartozó órát az A szülői elvárásokról a felmérésből kiderül: az általános iskolától főleg a képességfejlesztést, a kö­zépiskolától a továbbtanu­lásra való előkészítést vár­ják, s csak e mögött jóval a műveltség átadását. A szü­lők kevesebb mint egyhar­mada jellemzően túlterhelt- nek tartja a gyerekeket, en­nél többen értenek egyet ugyanakkor az erős terhe­léssel. Nyolcvannégy száza­lékuk viszont úgy véli: a gyereknek túl sok adatot kell megtanulnia ahelyett, hogy az összefüggéseket ta­nítanák. T. F i'-------------------------------------------------------------------------------------------------iLHra--------mm__J Soks zor nem csak az iskolatáska nehéz fotó: gottvald károly Bizonytalanok a válásban A csatlakozásról és az önállóságról is szavazhatnak Az önállóvá válást támogatók mellett többen bizonytalanok abban, jó lesz-e Párinak, ha elválik Tamásitól - derült ki a le­válásról rendezett péntek esti lakossági fórumon. Amit a vá­lást szorgalmazók is biztosan állítottak: egy önálló faluban legalább helyben döntenek a község életéről. Tamási-Pari Az önállóságot eldöntő népszava­zást valószínűen az uniós csatla­kozásról szóló referendum napjá­ra, április 12-re tűzi majd ki a ta­mási képviselő-testület. Ekkor szavazhat 540 pári választásra jo­gosult arról, alakuljon-e önálló önkormányzat a községben. A fa­lut 1984-ben csatolták Tamásihoz, 1993-ban dönthetett volna az 'önállóságról, a népszavazás azon­ban akkor a csekély részvétel mi­att érvénytelen volt. Tamási ön- kormányzati vezetők a fórumon is felhívták a páriák figyelmét: az önálló Párinak el kell tudnia látni a kötelező önkormányzati felada­tokat, s ezt a Belügyminisztérium is megvizsgálja. A köztársasági el­nök ezt követően dönt az önálló­ságról, az önkormányzati válasz­tást pedig legkorábban 2006-ban tarthatják meg. A fórumon az is kiderült: konkrét számítás még nem készült a pénzügyi lehetősé­gekről, az önállóságot kezdemé­nyezők szerint azonban a bevéte­lek és a kiadások hozzávetőleg fednék egymást. Bati István, a fó­rum vezetője hangsúlyozta, elkü­lönülni akarnak Tamásitól, és nem összeveszni a várossal. Haj­dics József polgármester kijelen­tette: nem tudják, és nem is akar­ják megakadályozni a páriák önállósulási törekvéseit. A szétvá­láshoz hozzátartozik, hogy az esetleges igenlő döntés után még három évig a tamási önkormány­zat része lesz a falu, 2006 után pe­dig lélekszámarányosan osztozik a tartozásokon is. A résztvevők abban maradtak: a népszavazás előtt még egy fórumot tartanak, amelyre próbaköltségvetést állíta­nak össze. t. f. 5. 0J.DAL Hírek IREGSZEMCSE. Közmeghallga­tást tart ma este hat órakor a kép­viselő-testület az idei költségvetés tervezetéről, amelyről a február 26-i ülésen döntenek. DECS-CSÓKA. Decs nagyköz­ség és vajdasági testvértelepülése, Csóka, vállalkozásaiknak jobb pia­ci érvényesülését megcélozva kö­zös adatbázist hoznak létre. Jelen­leg az adatbázis feltöltése, bővítése zajlik, amit a csókái számítástech­nikusok végeznek. Az elkészült adatbázis tartalmát nyomtatott ki­advány formájában jelentetik meg. Nem csak az adatbázis lesz közös, a két település együtt jelenik meg április közepén Szabadkán, egy ál­talános ipari kiállításon is. KÉTY. Ma, kedden 15 órától ülé­sezik a kétyi képviselőtestület. A napirenden a költségvetésen kí­vül a helyi társadalmi szervezetek támogatása és a közvilágítás kor­szerűsítése is szerepel. NAGYKŐNYl. Csökkenhet a Nagyszokoly-Nagykónyi körjegy­zőség létszáma. A két község kö­vetkező közös testületi ülésén várhatóan a jelenlegi tizenegy fő­vel szemben kilenc főben állapít­ják meg a két hivatalban dolgo­zók számát. FELSŐNYÉK. Kilencvennyolc­ezer forintos bevételt hozott a fel­sőnyéki sportegyesület számára a hétvégén tartott jótékonysági ren­dezvény. Az összeget az egyesü­let sportfelszerelésekre fordítja. SZEKSZÁRD. A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszö­vetsége hagyományosan segítsé­get nyújt a város nyugdíjasainak adóbevallásuk elkészítésében. A díjmentes tanácsadás március 5- én, 8-14 óráig lesz a Hunyadi ut­cai székházban. KULCSCSOMÓT találtak szom­baton Szekszardon, a Kálvária fel­járónál. Átvehető a Sajtóházban. SZEKSZÁRD. Vállalkozói fóru­mot hívott össze Szekszárd Me­gyei Jogú Város és a Tolna Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara ma 17.00 órára a Hotel Korona nagytermébe. A város szoros együttműködést kíván kialakítani mindazon vállalatokkal, cégekkel és munkaadókkal, amelyek és akik jelentős szerepet töltenekbe Szekszárd és a térség életében. Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy NAGY KÁROLYNÉ (volt zombai lakos) Hosszan tartó súlyos be­tegség után 54 éves korá­ban elhunyt. Temetése 2003. február 19-én 10 órakor lesz a zombal te­metőben. A gyászoló család Sportkoncepció: feltűnő aránytalanságok Kapjon többet a versenysport, kevesebbet a tömegsport Feltűnő aránytalanságokat eredményezne, ha még az előző testület által elfogadott, idén január elsején életbe lépett sportkoncepció alapján történne az idei városi sportfinanszí­rozás - vélekednek tolnai városatyák, akik a koncepcióban foglaltakhoz képest jobban támogatnák a versenysportot és kevésbé a tömegsportot. Tolna Kötetek az avar korról Támogatás a monográfiához Paks Mint arról annak idején beszá­moltunk, a tolnai képviselőtestü­let tavaly márciusban fogadta el a városi sportkoncepciót, amely - egyebek mellett - új alapokra he­lyezte a helyi sport finanszírozá­sát. Az egyik fontos alapelv volt, hogy a város mindenkori költség- vetésének 0,8 %-át fordítja a ki­emelt - versenysportot folytató - négy sportegyesület támogatásá­ra, és 0,2 % jut a szabadidő- és tö­megsportnak. A művelődési bizottság leg­utóbbi ülésére hat képviselő által aláírt módosító javaslat érkezett, amely többek között az idei fi­nanszírozási elképzeléseket illető feltűnő aránytalanságokra hívta fel figyelmet. Példaként említet­ték, hogy a sportkoncepció alap­ján a szabadidősport több, mint hatszoros támogatáshoz jutna, mint tavaly. Egyik módosító ja­vaslatuk lényege, hogy a költség- vetés 0,8 %-a helyett 0,95 %-ot kapjanak a kiemelt sportegyesü­letek, míg a tömegsportra 0,2 % helyett 0,05 % jusson. (A módosí­tás a „koncepcionális” elképzelé­sekhez képest összesen közel kétmillió forint plusz pénzt hoz­na a négy egyesület konyhájára.) A „hatok” javaslatából kitűnik, hogy nem csak a támogatási ke­retösszeg felosztási arányait vál­toztatnák meg, hanem a finanszí­rozás rendszerét illetően is eltér­nének az érvényben levő koncep­ciótól. A mostani módosító javaslatot beterjesztő hat képviselő közül négyen az előző testületnek is tagjai voltak. Tény, hogy tavaly tavasszal, a három fordulóban tárgyalt sportkoncepciót végül három tartózkodással és egy el­lenszavazattal fogadta csak el a testület (egyébként a sportegye­sületek támogatását bírva), a sportkoncepció tartalmát érintő lényegi ellenvélemény azonban akkor senki részéről nem hang­zott el. A tolnai döntéshozóknak egyébként hagyojnányosan nincs szerencséjük az önmaguk által al­kotott sportkoncepciókkal. A rendszerváltás óta több alkalom­mal is kidolgoztak már olyan alapelveket, amelyek nyomán el­vileg az aktuális érdekektől, a po­litikai körülményektől független döntést hozhat a testület. Ennek ellenére ritka volt az olyan év, amikor tisztán a sportkoncepció alapján psztották szét a sportpén­zeket. Úgy tűnik, az idei sem ilyen lesz, tekintve, hogy infor­mációnk szerint a képviselők döntő többsége támogatja a hatok javaslatát. _________________-s­To lna megye VI. és X. század közötti történetét dolgozza fel az a sorozat, amelynek har­madik kötetére most nyert hárommillió forintot dr. Rosner Gyula régész az Or­szágos Tudományos Kutatási Alaptól. A paksi Városi Múzeum nyugal­mazott igazgatója, dr. Rosner Gyula régész, az avar kor Tolna megyei lelőhelyeinek kutatására szentelte munkásságának jelen­tős részét. A kutatások eredmé­nyeit egy német nyelvű mono­gráfiasorozatban szándékozik összegezni, amelynek első köte­te, Das Gräberfeld in Szekszárd Bogyiszlói Straße címmel, a Szekszárd, Bogyiszlói úti avar te­metőről már megjelent. A máso­dik, amely a szekszárdi ^s őcsényi avar falvakkal foglalko­zik, befejezés előtt áll, hamaro­san nyomdába kerülhet. Erre ko­rábban kétmillió forintot nyert dr. Rosner Gyula, az Országos Tudományos Kutatási Alaptól (OTKA), az összeg az illusztráci­ók - fotók és rajzok - elkészítésé­re fordítható. Á harmadik kötet az elsőnek mintegy kontrollja, a gyönki avar temető feltárása so­rán talált leletek monográfiája lesz. A tervezett kötethez is pá­lyázott dr. Rosner Gyula az OTKA-hoz, sikerrel. Az elmúlt héten érkezett meg az értesítés, miszerint hárommillió forintot nyert, az előző kötethez hasonló­an az illusztrációk elkészíttetésé­hez, ezt a következő két évben használhatja fel. ______Rákosi A k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents