Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-15 / 39. szám

MEGYEI TÜKÖR |!im^ 2003. Február 15., szombat 5. OLDAL Mondom a magamét F. KOVÁTS ÉVA Közétkeztetés, tisztességgel Régi szekszárdiak még emlékeznek a hetvenes években, a Széche­nyi utcában működő tejbárra, ahol friss péksüteményt, kakaót, te­jet és sok minden egyéb finomságot lehetett kapni, helyben elfo­gyasztani kulturált körülmények között. Abban az időben több hangulatos kisvendéglő mellett volt a városban egy népszerű önki- szolgáló étterem is, amit a köznyelv a mérete után „ezresnek” ne­vezett, és ahol délidőben a dolgozók gyorsan, olcsón tudtak ebé­delni. Aztán hosszú évekig nem volt a fenti vendéglátóegységekhez ha­sonló hely a megyeszékhelyen. Néhány étterem megpróbálkozott ugyan menü rendszerben közétkeztetéssel, de - tisztelet a kivétel­nek - meglehetősen egyhangú és finoman szólva, zóna nagyságú adagokat kínáltak. Nem érdemes közétkeztetéssel foglalkozni, ke­vés az igény, alacsonyak az árak, indokolták a vendéglátósok a dolgot. Aztán egyik napról a másikra megnyílt az Ady Endre Középis­kola kollégiumában egy ha nem is ezres, de „százas” nagyságren­dű étterem, naponta új menüsorral. Az étteremben a kiszolgálás gyors, az árak elfogadhatóak, az adagok tisztességesek, a terített asztalokon a szódavíz és a kenyér „ingyen van”. A forgalom nagy. Az étterem üzemeltetője minden fenti állítást megcáfolva bebi­zonyította, hogy lehet tisztességes közétkeztetést csinálni, csak akarni kell. Parkoló a temetőnél Kismányok Ellenvetés nélkül, egyhangúlag fogadta el Kismányok képviselő­testülete a 2003. évi költségye- tést, amelyben meghatározták ez év fő fejlesztési feladatait is. Ter­vek szerint - a legnagyobb beru­házás, a szennyvízcsatorna háló­zat kiépítésének megkezdése mellett - az idén befejezik a víz­elvezető árkok rendbetételét, az óvoda felújítását, valamint új asz­faltburkolatot kap a Kossuth és a Petőfi utca. Szintén döntöttek a település négy évre szóló gazda­sági programjáról. E szerint par­kolót alakítanak ki a temetőnél, befejezik a művelődési ház felújí­tását, tervezik egy idősek klubjá­nak és egy vendégháznak a létre­hozását, lakótelkek kialakítását. Ez utóbbival szándékuk a fiata­lok lakásépítésének támogatása. A testület felhatalmazta Simon László polgármestert, hogy a ki­jelölt területen magántulajdon­ban lévő házhelyek megvásárlá­sáról kezdeményezzen tárgyalá- sokat a tulajdonosokkal. -pál­Sítábor Körmöcbányán Körmöcbányán síeltek a hőgyészi iskolások és szüleik. Hőgyész. Egy hetes sítábort szervezett a hőgyészi Hunyadi János Általá­nos Iskola és Zeneiskola Körmöc­bányára február elején. A táborba 33 diák és 40 felnőtt - volt tanítvá­nyok és a tanulók szülei - utaztak Magyari Sándor és Balaskó László síoktatók kíséretében. A hőgyészi iskola évek óta tartó szlovák part­nerkapcsolatának köszönhetően a két busznyi hőgyészi síelő kitű­nően érezte magát. Viszonzásul a szlovák diákokat és tanáraikat a hőgyésziek nyáron látják vendé- gül a magyar tenger partján. ■ Előző kérdésünk: Túléli-e a NATO az iraki háborús készülődés okozta válságot? Szavazóink 57,1 %-a szerint nem kell még temetnünk a NATO-t. MAI KÉRDÉSÜNK: Fél-e Ön az APEH-től? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepitlsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Botrányos a helyzet a zeneiskolában Az Aügnsz házban valaha Liszt Ferenc zongorázott Két táborra szakadtak a Liszt Ferenc Művészeti Iskola zene­tanárai. Ma már bárki bármit mond, vagy hallgat el, az ellen­tábor biztosan félreértelmezi, ez derült ki a tegnapi rend­kívüli és nyilvános tantestületi értekezleten. Szekszárd Pecze István igazgató Lehet, hogy Pecze István a Liszt Ferenc Művészeti Iskola 2000- ben kinevezett igazgatója tizen­kilencre alsót húzott és nyert, amikor összehívta a rendkívüli tantestületi értekezletet. A nyil­vános kibeszélő-show önmagá­ban is jó hatással lehet a tantes­tület légkörére, az ott dolgozó pedagógusok közérzetére. Azért előfordulhat persze az ellenke­zője is. A tegnap délelőtti értekezletet a megnyi­tót követően Gaál Zsuzsanna alpolgármes­ter vezette. Jónéhány képviselő is jelen volt a tantestületi értekezleten, köztük Halmai Gábomé országgyűlési képviselő, alpolgár­mester és Kocsis Imre Antal polgármester is. Tény, hogy amikor a közgyűlés kinevezte az új igazgatót, akkor ő volt önkormányzati képviselő, most pedig az előző igazgató ül a testületben, mint német kisebbségi képvise­lő. Már a választási kampány idején körö­zött a városban sok példányban egy „vád­irat” az igazgató ellen. Később panaszra mentek a polgármesterhez azok, akik úgy érzik, hogy üldözi őket az igazgató. Bi­zonnyal vannak való­di sérelmeik is. Mindjárt az elején felolvasták 24 zenetanár ál­láspontját az igazgató mel­lett, amely szerint nyitot­tabbá vált az intézmény a város és más iskolák felé, a diákok sikereket értek el, ja­vultak a tárgyi feltételek, több a rendezvény. Később kiderült, hogy a sikerek egy részében és a rendezvé­nyek szervezésében is részt vettek az ellenpárt tagjai. Munkájukról tegnap egy rossz szót sem szólt az igaz­gató, sőt. Az ellentábor tagjai tizenhatan vannak. A tegnapi megbeszélésen kiderült, hogy van áld azért csalódott, mert nyugdíjasként nem alkalmazzák, más azért, mert zeneakadémi­ai végzettsége ellenére nem kapott minőségi bérpótlékot. Többen négyszemközt elhang­zott fenyegetésről számoltak be, erre az igazgató meg azt válaszolta, hogy ő éppen az együttműködés lehetőségét ajánlotta fel. Vannak, akik az üldözés jeleként fogják fel, hogy tantermet kellett cserélni, erre az igaz­gató azt mondta, az a logikus, hogy gitárt az épület egyik, a zongorát meg a másik olda­lán tanítsák. Közülük van, aki annak idején az igazgató-váltásra szavazott, de csalódott, más már akkor Pecze István ellen agitált. Vi­tájuk a munkaügyi bíróságon végződött, mint ahogy egy fegyelmi ügy is. Tantestüle­ti értekezletek fulladtak már ordítozásba. Láthatóan van művészi rivalizálás is a két tá­bor egyes tagjai között, s dudás sem csak egy van a csárdában. Gyaníthatóan anyagi ügyek is meghúzódnak a háttétben. Az elő­ző igazgató ideje alatt nem voltak ilyen problémák, de mások erről úgy vélekednek, hogy azért, mert állóvíz volt. Egy fiatal zenész házaspár az újak közül, akik tanítanak Pécsett a művészeti szakkö­zépiskolában és a konzervatóriumban is, lelkesülten beszéltek a város zenei életéről, pedig Szegeden végeztek, s dolgoztak Baján is. A fiatalember úgy látja, ilyen művészeti élet csak ott lehet, ahol több évtizede ki­emelkedő a zenei nevelés. Volt aki arról is szólt, hogy majd ezer gyerek zenei nevelése a tét. Pecze István elmondta, a művészeti nevelés a felnövekvő nemzedékek életminő­ségét befolyásolja, s azt is kijelentette, hogy az igazgatói állásra legközelebb 2005-ben le­het pályázni. Addig meg jó lenne együttmű­ködni. Az értekezlet után az egyik művész­tanár valóságos sírógörcsöt kapott. Sok kimondott, sőt valójában el sem hangzott, mégis terjedő sértés, hántás ke­ring az ódon falak között, ahol valaha Liszt Ferenc is zongorázott. _______ihárosi ibolya A tévé és a számítógép nem beszélget Tanulási zavarok egy felgyorsult világban Tolna megyében évente mintegy 200 tanulási zavarral küzdő gyermeket diagnosztizál a Tolna Megyei Önkormányzat Pe­dagógiai Szakszolgálatának tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsága. Tolna megye- A tanulási zavar egyik formája a diszlexia. Mi le­het az oka, hogy ilyen ma­gas számban derül ki a diszlexia? - kérdeztük Rajkóné Kiss Ágnest, a szakszolgálat vezetőjét, aki egyben logopédus is.- Az ok többféle lehet, kezdve a szülés körüli időszakban szer­zett sérülésektől a genetikai oko­kon át az elmaradott beszédfejlő­désig. Emeljük ki most a beszé­det. A gondok már az óvodában, vagy előtte elkezdődnek. Nagyon sok a beszédhibás gyerek és a számuk folyamatosan nő. Ne egyszerű beszédhibára gondol­junk, hanem 6-8 hangra kiterjedő artikulációs problémákra. S ak­kor még nem szóltunk a dadogás­ról, a hadarásról és a megkésett beszédfejlődésről, amikor a gyer­mek csak 2,5-3 éves korában kezd el beszélni. Hogy miért ilyen gyakori a be­szédhiba, annak több oka lehet, de mindenképpen hozzájárul - szakkifejezéssel élve tünetfenn­tartó lehet -, hogy a gyerekek ke­vés beszédet halla­nak és maguk is ke­veset beszélnek.- Miért alakul ez így?- A világ felgyor­sult, a szülők elfog­laltak, a gyerekek már egészen kis kor­tól a tévé előtt ülnek, ahelyett, hogy beszélgetnének velük. A tévé mellett megemlít­hetjük még a számítógépet, ami jó és hasznos dolog, de a számí­tógépes játékok sokszor a beszéd rovására mennek. Ebből követke­zik, hogy a gyerekek szókincse gyér és szegényes, nem tudják ki­fejezni magukat és a fogalomal­kotásuk is alacsony szintű. Ilyen kondíciókkal indulnak iskolába, s ehhez még társul az is, hogy a mai gyerekek - türközve a társa­dalom zaklatottságát - mozgéko­nyak, nyugtalanok, „zizegősek”, nehéz lekötni őket és kevés ideig képesek koncentrálni.- Az elmondottakból követke­zik, hogy ezek a gyerekek nehezen boldogulnak az iskolában is.- Főként annak a tükrében, hogy az írás-olvasás tanítás is fel­gyorsult, a kellő alapozásra nincs idő. Az olvasás és az írás maga is beszéd, s ha a gyerek már eleve nem tud jól beszélni, akkor az ol­vasással és az írással is problémái lesznek, mivel kudarcok érik, nem szeret majd olvasni sem, te­hát a kedvezőtlen tendencia még tovább tart. De nem kell feltétle­nül beszédhibásnak lenni ahhoz, hogy egy gyerek hátránnyal in­duljon az iskolába. A gyér szó­kincs, a szóbeli kifejezés hiányos­ságai egyre inkább jellemzőek ma az iskolába induló gyerekek­re. Az írással-olvasással nehezen boldoguló gyerekek, akiket folya­matosan kudarcok érnek maguk előtt görgetik a problémájukat, az általános iskola után a középisko­lában is.- Mi lehetne a megoldás?- Folyamatos fejlesztésre van szükség, a logopédusoknak ott kell lenniük nem csak az óvodák­ban, hanem az iskolában is. Az is­kolában, a gyerekek értékelésé­ben nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az egyéni képességeknek és az alapozásnak. Sajnos még mindig nagyon sok kreatív, jó ké­pességű gyerek kallódik el a mai oktatási rendszerben, akiknek csak egy kis segítségre, lehetőség­re, bátorításra lenne szüksége. Hogy hogyan segíthetünk a ta­nulási problémákkal küzdő gyer­mekeknek, az már egy másik írás témája lesz. ____________venter Ka stélybál Hőgyészen Hőgyész — Kastélybált rendeznek február 22-én szombaton 20 órai kezdet­tel Hőgyészen, a gróf Apponyi Kastélyszállóban. Az estély dísz­vendége Varga Kálmán, az Or­szágos Kulturális Örökségvédelj mi Hivatal elnöke lesz. A bált a kastély dísztermeiben tartják, a nyitótáncot kosztümös versenytáncosok mutatják be. A svédasztalos királyi vacsora tij zenhat fogása között jónéhány ételkülönlegesség szerepel, csak előételből négyfélét tálalnak, de lesz fehérboros gomba és vadraguleves, nemzeti marha­sült, grilljérce zöldséggel, len­csés bárányragu, borjúpaprikás, kastélytorta, Apponyi, és Antó­nia koktél, fehér, vörösborok és sok más finomság. A tombola fő­nyereménye egy wellness hétvé­ge a kastélyszállóban. A kastélybálra belépőket a 74/588-800-as telefonon lehet rendelni. ■ MÓRÁGY. A település képvise- lő-testülete elfogadta a 2003. év költségvetését, amelyben a fej­lesztésekről is döntöttek. Fel­adatként határozták meg a szennyvízcsatorna-hálózat épí-| tésének befejezését, az utak, jár­dák rendbetételét, valamint fon­tolóra vették a vezetékes gáz be­vezetését a faluba. ■ A tehetség, az erő és a sors Költségvetés: tartózkodás Koltai Tamás szerint megfontolandó a laptop vásárlás Posztumusz díj a fiatal matematikusnak Ha az újságírót a tanszékvezető várja egy ifjú kolléga ügyében, abban nincs semmi rendkívüli - bár a vendég és a beosztott szá­mára egyaránt megtisztelő -, hi­szen a hierarchia természetéből fakad. Ha a beszélgetés közben éppen betérő intézetigazgató is bekapcsolódik, és ott veszi föl a fonalat, ahol éppen abbahagy­tuk a diskurzust, valami pluszt még hozzátesz a megbecsülés­hez. A találkozó apropója: a PTE Matematika Tanszékének 32 éves oktatója elnyerte a Bolyai Matematikai Társulat fiatalok­nak odaítélhető legmagasabb ki­tüntetését. A Farkas Gyula-díjat az elméleti matematika azon ki­emelkedő művelői kaphatják, évente legfeljebb ketten, akik az alkalmazás területén is jelesked­nek. E rangos elismerésben része­sült a 32 éves László Ákos. Csak­hogy posztumusz. És innentől ke­serűvé válik a beszélgetés, persze az írás is. Schipp Ferenc, a pécsi egye­tem és az ELTE professzora, a tanszék vezetője arra kér, min­denképpen említsem meg Bony- hádot, a gimnáziumot és dr. Katz Sándor tanár urat - ahogy mond­ja: az ország egyik legjobb mate­matika tanárát -, akinek keze alól Farkas Ákos elindult, és fel­vételi nélkül, versenyt nyerve került a BME-re. A matematikus mérnök szakon irányításelmé­letből írja diplomamunkáját, az ELTE-n készül a doktorijára, László Ákos amit sikeresen megvédett, köz­ben ’96-tól már a pécsi tanszé­ken dolgozik. A doktori okleve­lét tavaly szeptemberben vehet­te volna át. Csakhogy egy au­gusztusi napon, az egyetem bog- lárlellei üdülőjében agyér-embó- lia érte, és nem tudtak segíteni rajta. Az első nyugodt nyara lett vol­na; Ákos nyolc éven át küzdött a leukémiával, egy évet kórházban is töltött, teljes csontvelő-átülteté­sen esett át. S már úgy tűnt, túl van minden rosszon, nagy terve­ket dédelgetett és nagy feladato­kat osztottak volna rá: önálló elő­adások tartását, a fizikusok mate­matika oktatását. Néhány publi­kációja csak ezután jelenik meg rangos szakfolyóiratokban. Furcsa egy jószág ez a Sors, néz kicsit befelé Schipp Ferenc. BALOGH Z. Tolna megye Négy igen szavazat mellett öt tartózkodás született tegnap a megye költségvetés terveze­tének megtárgyalásakor. Ez alkalommal a Koltai Tamás vezette pénzügyi bizottság tűzte napirendjére az előter­jesztést. Az anyag el nem fogadása történt annak ellenére, hogy a jelenlévő Právics József, Tolna Megye Köz­gyűlésének alelnöke szerint a 2003-as költségvetés, induló po­zícióját tekintve semmivel sem rosszabb, mint az ezt megelőző. Koltai Tamás ugyanakkor úgy látta: a bevételek növekedésének mértéke nem elegendő a közal­kalmazotti béremeléshez. A hi­ány - hangzott a becslése - mint­egy százötven millió forintra te­hető, jóllehet a bérek kifizetését biztosítandó, az anyag kísérletet tett egyfajta átcsoportosításra. Emiatt azonban vagy visszafogot­tabb beruházással, fejlesztéssel kell számolni, vagy reálértéket te­kintve nem változnak bizonyos - például a kisebbségi önkormány­zatokat támogató - alapok. A legfontosabb gond azonban az - folytatta a bizottság elnöke -, hogy kevesebb pénz jut bizonyos beruházásokra, az intézmények dologi kiadásaira, s csökken a megyei területfejlesztési tanács­hoz benyújtandó pályázatok ér­téke. A másik oldalon viszont olyan, legalábbis megfontolandó tétel található, mint például lap­top vásárlás a közgyűlés tagjai számára, húszmillió forint érték­ben. -SZÁ-

Next

/
Thumbnails
Contents