Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-25 / 21. szám

6. OLDAL MEGYEI ON KORMÁNYZAT 2003. Január 25., szombat A közgyűlés elnöke a megyéről: valóság és lehetőség Frnnkné dr. Kovács Szilvia előadása a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén A megye száz legjelentősebb vállalkozásának vezetői kaptak meghívót arra az évindító rendezvényre, melyet a hét közepén tartott Szekszárdon a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra. Az összejövetelen Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, Frankné dr. Kovács Szilvia is tartott előadást, összefoglalójá­ban a helyzetkép felvázolása mellett a gazdasági folyamatokról is áttekintést adott. Az alábbiakban az előadás - lényeget nem érintő rövidítések utáni változata - olvasható. Esély a felemelkedésre A kamara rendezvénye fontos összegzésekre, értékelésekre ad alkalmat, amikor nem feledkez­hetünk meg arról, hogy a jövőről szóló gondolkodás mindig vala­miképpen a jelen kritikája. Gond­jaink, hátrányaink, elmaradása­ink számbavétele után tudjuk csak felelősséggel tisztázni jövő­beli elképzeléseink, fejlesztéseink lehetséges útjait. Ezen a területen ez azért is kiemelkedő jelentősé­gű, mert a KSH adatai és a dél-du­nántúli régióra vonatkozó elem­zések azt mutatják, hogy Tolna megyében is nagy szükség van az eredmények javítására. A mezőgazdaságban változat­lanul a növénytermesztés - azon belül is a gabonafélék jó termésát­laga - hozza a jobb eredménye­Frankné dr. Kovács Szilvia belföldi turizmus aránya, a külföl­diek részesedése visszaesett. Leg­több vendéget Szekszárd, Fadd- Dombori, Dombóvár, Dunaföld- vár és Tamási fogadott. A megye A következő évek legfontosabb beruházásai 1. A szekszárd-bogyiszlói Duna-híd átadása 2003-ban; 2. Az M6-os és az M56-os út korszerűsítésének megkezdése; 3. A megyei kórház műtőblokkjának (a működés megkezdéséhez szükséges mértékű) műszeres felszerelése és átadása; 4. A Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza felújítása; 5. A paksi radioaktiv hulladék biztonságos tárolásának megoldása (Bátaapáti); 6. A bonyhádi Árpádházi Szent Erzsébet Idősek Otthonának re­konstrukciója. két, az állattenyésztésben a szar­vasmarha- és a sertésállomány csökkenése okozott visszaesést. Az ipari termelésben 1999-ig elért növekedés utáni visszaesést talán sikerült megállítani. A 49 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások 154 milliárd termelési értékéhez az energiaipar bővülő teljesítmény­nyel járult hozzá. A feldolgozó- ipar rontotta az eredményeket, és visszaesett az építőipar teljesít­ménye is. Az új beruházások te­rén az egy lakosra jutó megyei át­lag alig több az országos átlag fe­lénél. A lakásépítés országosan nagyarányú növekedést mutat, Tolna megyében viszont csök­kent. A működő vállalkozások száma meghaladja a 20 ezret, az alkalmazásban állók száma az or­szágos helyzettől eltérően Tolna megyében csökkenést mutat. Át­lagkeresetük emelkedett ugyan, de majdnem minden ágazatban elmarad az országos átlagtól. A hazai átlaghoz viszonyítva me­gyei sajátosság a kevesebb kft., és a szövetkezetek kétszer akkora aránya. A nyilvántartásba vett munkanélküliek száma csökkent, bár az elmúlt hetek eseményei a számokat gyorsan átírták (Bony­hádi. Áz idegenforgalomban nőtt a lakossága 250.300 fő, ez csökke­nő tendenciát mutat. Az országos átlagnál rosszabb a helyzet a né­pesség természetes fogyása és a csecsemőhalandóság terén. A csa­ládpolitikának számolnia kell az­zal, hogy kevesebb, évente mint­egy 1000 a házasságkötések szá­ma, ugyanakkor magas, évente 600 a számos gyermekkorút is érintő felbontott házasság. Régión belüli elhelyezés Az elmúlt évtized történetéhez tartozik a vállalkozások számá­nak hirtelen megemelkedése, a külföldi tőke jelentősen befolyá­soló szerepe, a piac hatása és a végbement privatizáció. Ezzel egyidejűleg még itt van­nak a hajdani nagyüzemek nyo­mai, érzékelhető a mezőgazdasá­gi nagyüzemek szerepe és hat még néhány évszázados megha­tározottság is, például a vasúti közlekedési helyzet. Röviden: jel­lemző a megújuló gazdaság és a válságjelenségek egyidejűsége (munkanélküliség, kevesebb be­ruházás). Ezzel kell egybe vetni az Európai Unióhoz történő csat­lakozás várható fejleményeit: az új kapcsolatokat, az új forrásokat, a területfejlesztés egy minőségi­leg más időszakát. Az új mérce és viszonyítási alap a kistérség lesz. Tolna megye esetében még hoz­zátehetjük, hogy a nagytérségi infrastruktúra - pl. az autópálya - hiánya helyi erőfeszítésekkel, kedvezményekkel nem ellensú­lyozható. Ennek ellenére el­mondható, hogy a nagytérségek közötti feltűnő különbségek mel­lett a kistérségekről egy sokkal ár­nyaltabb kép rajzolható meg. Ré­gión belüli helyzetünk általános megítéléséhez még egy megjegy­zés: nem segíti ugyan megyénk fejlődését egy Somogyot erősítő, Balaton-parti fejlődéshez hasonló lehetőség, de nem is sújtja köz­vetlenül a Baranya országhatár­hoz közeli dél-szláv helyzet, a már szerencsére elmúlt háborújá­val és annak konkrét következmé­nyeivel. Vállalkozások Kistérségeink esetében a gazdasá­gi vállalkozások változásának irá­nya érdemel figyelmet, a hosszú távon eddig és ezután is ható té­nyezőket megemlítve. Kovács Géza: A jövő kritikus el­ágazási pontjai c. könyvében idő­ben figyelmeztette a jövő tervező­ket arra, hogy azt a területet fontos fejleszteni, amelyhez sokan értenek. Nálunk ez so­káig a mezőgazdaság volt, és talán lesz is, de érvényes pl. a szőlő- és bortermelési kul­túra terén is. A szekszárdi kistérségben erősödött a ke­reskedelmi-szolgáltató szek­tor, a húsipar helyett például a textilipar. Ide koncentráló­dott a külföldi tőke, de ezzel együtt is Tolna megye az utolsó megyék között van! Paks kistérség fejlődését alap­vetően befolyásolja az atomerő­mű és a dunaföldvári híd. Bonyhád körzetében a vissza­fejlődött szénbányászat okozta gondokat enyhíteni látszott a két másik hagyományos iparterület: a zománc- és a cipőipar, mely utób­binak mai gondjai ismertek. Amíg Dombóváron még a fejlődés egyik alapja lehet a vasúti csomópont- szerep, addig Tamási térségében ez a simontornyai bőriparra már nem mondható el. Mindkét kis­térség vonzó lehet a termál gyógy­fürdő adottságokkal, és a vadász- turizmus kínálta lehetőségekkel. A működő vállalkozások számát tekintve megyénk középhelyet fog­lal el a régióban, az 1000 lakosra ju­tó vállalkozások számát illetően a legalacsonyabb és a legmagasabb kategóriában sem szerepelünk. A vállalkozások ágazati megoszlása azt mutatja, hogy megyénk a régió átlaga fölött áll az ipari és a mező- gazdasági vállalkozások arányá­ban; a régió átlaga alatt állunk a ke­reskedelmi szolgáltató szektorba tartozó, és a 20 fő alatti létszámot foglalkoztató vállalkozásokban. Idegenforgalom, turizmus A Balaton és Pécs idegenforgalmi kínálata között ott van Tolna me­A megyénkbeli turizmus egyik látványossága: az ozorai vár gye is a vadászati turizmussal, az ökoturizmussal, a víziturizmus­sal, a történelmi emlékhelyek kí­nálatával, mely most egészül ki az ozorai várral, a néprajzi tájegysé­geivel, melyeket az itt élő nemze­tiségi hagyományok is színesíte­nek, a lovasturizmussal, a bortu­rizmussal, a borutakra felfűzhető programokkal, a gasztronómiai turizmussal, amely például fran­cia kezdeményezésre gazdagítha­tó a Szekszárd környékére terve­zett szarvasgomba-telep létesíté­sével, valamint - Szekszárdon és Dombóváron - a vásári turizmus­sal. Nagyobb figyelmet érdemel a Balaton-Kiliti, Pogány és (a más funkciójú) taszári repülőtér mel­lett az őcsényi sportreptér, a Bala­tontól a torkolatig sportcsónaká- zásra alkalmas vízi út, a Sió. Ta­nulságos sétát lehetne tenni Kese­A megyét érintő legjelentősebb beruházás, azaz a szekszárdi Duna-híd átadását ez év nyarára tervezik fotó; gottvald károly lyűsben, Gemenc egyik kapujá­ban, ahol szétvert autóbusz-állo­más, kidőlt útjelző táblák fogad­ják az érkezőket. De, hogy jó pél­dát is mondjak, a Sötétvölgyben most befejezett, fából szépen el­készített erdei pihenő és gyer­mekjátszó várja az odalátogató­kat. Szellemi tőke Egy megye gazdasági erejét jól mutatják az ott megtelepedett fel­sőoktatási intézmények is. Ezen a téren szerény fejlődésre lehet számítani, a létezőt kell job­ban megbecsülni. Szekszárdon ta­lálható a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara 1740 hallgatóval, a Gábor Dénes Műsza­ki és Informatikai Főiskola kihe­lyezett tagozata, a Budapesti Mű­szaki Egyetem Gépészmérnöki Ka­ra kihelyezett tagozata pedig Pak­son van. Erősebb szálakkal kell kö­tődni az MTA PAB-hoz (Akadémi­ai Bizottság), annak munkabizott­ságaihoz és intézetéhez, kutatásra érdemes saját kérdéseinkkel és megrendeléseinkkel. Építőipar A régión belül Tolna megyében legkisebb a növekedési ütem a la­kásállomány változásában. Még a legdinamikusabban fejlődő paksi térség eredménye sem éri el a ré­gió átlagát. Amíg Somogy megyé­ben 20 százalékkal, Baranya me­gyében pedig 41 százalékkal épült több lakás, azonos időszak­ban, addig Tolna megyében 40 százalékos volt a csökkenés, ami - Borsod megyével együtt - az or­szágban a legrosszabb mutató. Infrastruktúra Kritikus pont a szennyvízcsator­na-hálózat. Vannak térségek - Ba­ranya megyében -, ahol 5-10-sze- res nagyságrendű volt a fejlődés az elmúlt 10 évben, míg pl. a bonyhádi kistérségben alig tör­tént valami. A hálózatra kapcsolt lakások aránya a megyeszékhe­lyek körzetében 70 százalékot is eléri, míg például Tamási térségé­ben 15 százalék körül van. Beszédes mutató a közműolló is; az 1 km ivóvízvezeték-hálózat­ra jutó szenny­vízcsatorna-há­lózathossza. Ré­giónk átlaga 300 m, azon belül 70. és 500 m között változó. Me­gyénk esetében a két szélső ér­ték 90 és 450 m. Közlekedés Közlekedési helyzetünkről csak annyit: a Szekszárdig idén 120 éve ki­épült vasút 14 évig volt itt végállo­más, hogy aztán híres kanyarula­taival vasút épüljön Pécsig. Régi­ónk útjai az ország úthálózatának 14 százaléka, 4330 km hosszan. Ismertek a 6-os és az 56-os úttal kapcsolatos gondok és tervek is. Bízunk a négysávosításban, de tudjuk, hogy a Duna-híd átadását is 2000 augusztusára tervezték, és a zsákfalvak száma sem csökkent. Mégis, az utakhoz, és a hídhoz kötődnek a legerősebb remények. A Duna-híd és a 6-os út közötti szakasz mentén lévő értékes terü­letek iránt nő az érdeklődés. A mözsi és a szekszárdi határrész találkozásánál vasút, villany, út is van, ipartelepítési esélyeket kínál­va. A híd egyben átjárási és ezzel együtt munkaerő, vásárlóerő mozgási szempontból is belenyúl Bács-Kiskun megye Kecskemét és Baja közötti térségébe, mintegy megszüntetve ezzel a Dunának eddigi földrajzi határ szerepét. Tervek és esélyek Amikor a hosszú távon fenntart­ható fejlődésről van szó, több kö­vetelmény között' egyidejűleg hangsúlyozzuk a hátrányos hely­zetű térségek felzárkózását. Ez számunkra hármas megkö­zelítést jelent: 1. Dél-Dunántúl három megyé­je leszakadóban van az országos átlagtól. 2. Tolna megye több mutató­ban elmarad a régió más megyéi­től. 3. A megyén belül hátrányos helyzetű Tamási térségének kelle­ne a leggyorsabb növekedési pá­lyára állnia. Ami a teendőket és az esélye­ket illeti: az összehasonlításban mind kevesebb szerepe lesz a me­gyék közötti különbségeknek. Az összehasonlítás új alapja a kistér­ségek viszonyítása lesz a régió és az ország átlagához. Mindkét ösz- szehasonlításban az országos fej­lődési trendet meghaladó mérté­kű fejlődéssel lehet csak felzár­kózni. Ennek érdekében termé­szetesen nekünk is számos teen­dőnk van. Egyrészt elkészül a Nemzeti Fejlesztési Tervhez és a Regionális Operatív Programhoz szorosan kacsolódó Megyei Ope­ratív Program. A több éves prog­ram részeként, azzal szoros ösz- szefüggésben készül az európai uniós stratégiai programunk, amely a csatlakozási szerződés aláírásáig terjedő időszak felada­tait fogalmazza meg. Hasznosnak véljük egy olyan - a kamarák köz­reműködésére is számító - koor­dinációs bizottság létrehozását, amely - az egységes tájékoztatás érdekében - összegyűjtené és összegezné is a különböző idő­szakra érvényes fejlesztési tervek, programok fő mondandóját. Kübernétosz korszak Nincsenek illúzióink, de bízunk a kormányprogram minket is érintő jótékony hatásában. Az már látszik, hogy befektető­ket megtartani, és béreket is emelni, csak áldozatok árán le­het. Napjainkban már nem a gyárkémények jelzik a fejlett ipart, a jól menő vállalkozásokat. Megjelent Kübernétosz, a kormá­nyos, más szóval a szervezeteket, rendszereket vezérlő számítás- technika. Itt vannak a vállalko­zók, akik nem azért kockáztat­nak, mert szeretnek kockáztatni, hanem azért, mert a legjózanabb számítás is együtt jár veszélyek­kel, váratlan helyzetekkel. Itt van a felnőttoktatás, a maga a perma­nens művelődési modelljével, az élethosszig tartó tanulás igényé­vel, ami az iskolapótlás, az átkép­zések és továbbképzések egész rendszerét jelenti. Itt kopogtat az új értelmiség, két diplomával, idegen nyelvek ismeretével, or­szághatárok nélküli Európában, és határozott céljai vannak. És itt vannak a lemaradók is; az isme­retekben alultápláltak és a szociá­lisan rászorulók, betegek, öre­gek, akikről gondoskodni kell. Itt vannak az új fogyasztási igények­kel jelentkezők, akikre egész iparágak és szolgáltatások épül­nek. Szóval itt vagyunk mindannyi­an, tervekkel, vágyakkal, igények­kel. (67001)

Next

/
Thumbnails
Contents