Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-20 / 16. szám

6. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Január 20., Hétfő Szalagavató bálok A Garay gimnázium táncosai FOTÓ: BAKÓ JENŐ Broadwayt idéző színpadi jelenet Bonyhádon a Jókai Mór Szak­képző Iskola szakmunkás- és technikusvizsgá­ra, érettségire ké­szülő diákjait a hétvégén meg­tartott szalagtű­ző bálon az al­sóbb évfolyamok tanulói műsorral ajándékozták meg. A színpadi produkciók között a 70-es évek divatját be­mutató seregszemle mellett Broadway-t idé­ző jelenet és az angol keringő színpadi kore­ográfiája is szerepelt. A műsor befejezése­ként a vizsgákra készülőknek feltűzték a ta­nulmányok végét jelző szalagot, majd jó hangulatban együtt ropták a táncot a késő estig tartó mulatságon. (A szekszárdi Garay János Gimnázium, a bátaszéki II. Géza Gimnázium és a bonyhá­di Jókai Mór Szakképző Iskola szalagavató ünnepségén és bálján készült további fotók megtekinthetők honlapunkon, a www.tol- nainepujsag.hu, képgalériájában.) _____■ Bö lcskei sikersorozat két keréken Eljegyezték magukat a kerékpársporttal A túrázók fél országot bejárták már, a versenyzők tucatjával gyűjtötték az érmeket - mindent összevetve hihetetlenül nép­szerű és roppant eredményes évet zárt a Bölcskei Sportegye­sület Szabadidő Szakosztályának Kerékpáros Klubja. így nem meglepő, ha a hét végén tartott értékelésen nagyon so­kan voltak és csak dicsérő szavak hangzottak el. Bölcske A szervező: Rausch István az oklevéllel Előbb Kiss József polgármester, majd a szakvezetők, edzők érté­kelték az elmúlt esztendőt, ami számos szép sikert hozott. Gya­ma, mint sport. Kevés olyan diák van, aki nem biciklivel jár iskolába, s örömteli eseménynek számít, ha valaki versenykerékpárt kap, s csatlakozik a versenyszerűen ke- rekezőkhöz. Rausch István peda­gógus szervezésében az elmúlt hat évben fél országot bejárták a túrázók, sok-sok kilométert ma­guk között tudva és rengeteg él­ménnyel gazdagodva. Másfél év­vel ezelőtt együttműködés alakult ki Bölcske és Szekszárd között a kerékpársport terén. Az ered­mény magáért beszél. Ketten, Tóth Brigitta és Rausch Barna há­rom országos bajnoki címet sze­reztek, de sű­rűn emlegették bölcskei gyere­kek, fiatalok nevét megyei, országos verse­nyek és a diák­olimpia ered­ményhirdeté­sein és taroltak az egyik legkedveltebb tömeg­sport eseményen, „Miénk a Hungaroring”-en is. Ehhez a si­kersorozathoz a szakmai vezetők munkája mellett jó csapatmunka, a gyerekek kitartása, küzdeni tu­dása és a szülők segítsége is hoz­zájárult - mondta Kiss József pol­gármester, aki bízik abban, hogy rövidesen nemzetközi versenyen is felcsendül majd bölcskei spor­tolóknak a Himnusz. Az, hogy így lesz-e, nem tudni, egy azonban bizonyos, több tucatnyi fiatal egy életre eljegyezte magát a kerék­pársporttal ebben a mindössze kétezer lelkes faluban. A Bölcskei Sportegyesület Kerékpáros Klub­jában folyó munka a Magyar Sza­badidősport Szövetség szerint is elismerésre méltó, ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az az okle­vél és plakett, amit Herczig Gábor adott át a pénteki rendezvényen Rausch István klubvezetőnek a szabadidősportban végzett kiváló munkájáért. _______________vt Ha jönnek a pásztormadarak Természet fotózás: esztétikus és etikus A természetfotós a natúra rej­tett esztétikumát örökíti meg, azt, amit más esetleg észre sem vesz. Mindezt a természetet nem károsítva, azaz etikusan teszi. Erről is beszélt dr. Kalotás Zsolt, a Magyar Termé­szetfotósok Szövetségének el­nöke, a madártani intézet veze­tője tolnai kiállítása alkalmá­ból lapunknak adott interjújá­ban.- A természetfotózás és a vadászat között sok hasonlóság van. Előbbit nevezik vértelen vadászatnak is. Az igazán jelentős különbség tehát a vér. Emiatt van-e valamiféle tá­volságtartás a vadászok és a ter­mészetfotósok között, tudva azt, hogy ön többek között vadgazdál­kodási szakmérnök is?- Vannak bizonyos el­lentétek, de azok nem általánosak, hanem egyes személyekre kor­látozódnak. A termé­szetfotós és a vadász egy csónakban evez. A manapság meglehető­sen komolyan veszé­lyeztetett természet igényli, hogy minden természet­szerető ember tegyen valamit érte a saját területén. A vadászok is rengeteget tudnak tenni ezért és a természetfotósok is. Utóbbiak úgy, hogy megörökítik, bemutatják, felhívják a figyelmet azokra a rej­tett szépségekre, amelyeket más esetleg észre sem vesz. A fotózást pedig úgy végzik, hogy közben észrevétlenek maradnak a termé­szetben, nem okoznak benne kárt, tehát etikusan járnak el. Ez a visel­kedés mindenkire jellemző kelle­ne, hogy legyen.- Az előbb említett „egyes sze­mélyek” alatt gondolom néhány olasz vadászt is értett. Mint a Ter­mészetvédelmi Hivatal Madártani Intézetének vezetője, miként látja a magyarországi madármészárlá­sok hátterét?- Tudnunk kell, hogy a délvidé­ki népek majdhogy nem „puská­val születnek”. Nekik a vadászat nem tanult mesterség, vagy hobbi, mint nálunk. Ott szinte mindenki vehet magának fegyvert és vadász­hat, aki azt gondolja, hogy szüksé­ge van rá. Azon a vidéken nincs olyan szabályozott vadászati kul­túra, mint Magyarországon, vagy a német nyelvterületen. Emiatt ko­moly gondok vannak az ideérke­zőkkel, mert számukra ismeretlen az ilyen jellegű vadászati szabá­lyozás, etika. Ezt a kérdést csak úgy lehetne rendbe tenni, ha mi egy kicsit több figyelmet fordíta­nánk rá. Nem fordulhattak volna elő ilyen dolgok, ha néhány lelki- ismeretlen, csupán a pénz felé ori­entált magyar ember, - nem mon­danám őket vadásznak -, nem bá­báskodik mellettük. Ezeket az em­bereket a vadásztársadalomnak ki kellene vetnie magából. Ez nem­csak rájuk nézve komoly presz­tízsveszteség, hanem az ország számára is nagy szégyen.- Még a vadász-párhuzamnál maradva: a természetfo­tósoknak is vannak-e vá­gyott „trófeáik”?- Inkább a kezdők­nek. Pedig ha valaki el­kezd természetfotózás­sal foglalkozni, annak nem feltétlenül egy foko­zottan védett fajjal, mondjuk a túzokkal kell kezdenie. Az ember később rájön arra: nem az a lényeg, hogy mi­lyen ritka állatot, vagy növényt mutat be, hanem az, hogy milyen módon mutatja be.- Úgy tűnik, az Ön munkahelyi elfoglaltsága és nem kenyérkereső hivatása szerencsés, sokszínű egy­séget alkot.- A munkám ma már kifejezet­ten adminisztratív tevékenység, te­hát nem igazán terepi munka. Emiatt sajnos manapság ritkán jön össze, hogy a munkámat és a fotó­zást együtt tudjam csinálni. Any- nyiban viszont szerencsés vagyok, hogy a munkám révén első kézből tudomásomra jutnak olyan infor­mációk, amelyeket csak kevesen ismernek. Én például nagyon gyorsan megtudom, ha megérkez­nek Magyarországra a pásztorma­darak és a Hortobágyon fészkel­nek. Mivel az ilyen dolgok nagyon ritkák, és egészen rövid időre kor­látozódnak, nekem több lehetősé­gem van rá - ha tudok erre időt szakítani -, hogy leutazzak és megörökítsem őket. _________-s­Vi dramentési akció a Dunán Hosszabbított a PTE és a PANNONPOWER Rt. Pécs Több évre visszatekintő együtt­működését hosszabbította meg a Pécsi Tudomány Egyetem és a PANNONPOWER Rt. A megállapodást dr. Tóth Jó­zsef rektor és Somosi László el­nök-vezérigazgató látta el kéz­jegyével. Az rt. támogatja a Mandula virágzási Tudomá­nyos Napok idei rendezvényét és a Pécsi Diplomások Köre III. Találkozóját is. Kérésére a PTE Marketing Igazgatósága pályáza­tot hirdet ad hoc szakértői teamek energetikai korszerű­sítését, oktatói ösz­töndíjpályázatot ír ki, részt vesz kutatói programokban. A szerződő felek előké­szítik az energiagaz­dálkodási, szolgálta­tási és kapcsolódó környezetvédelmi kérdések oktatási fel­számára. Az rt. többek között tételeit biztosító laboratórium ter- folytatja a PTE intézményeinek veit._____________________du. Vidramentési akcióba kezdett a jégzajlás miatt az Alapít­vány a Vidrákért szervezet - nyilatkozta Gera Pál, az ala­pítvány ügyvezető elnöke. A szervezet természetvédelmi őrök, vadászok, egyetemisták be­vonásával 45-50 fős figyelőhálóza­tot hozott létre a Körösök, a Duna és a Tisza mentén annak érdeké­ben, hogy a jégzajlás következté­ben veszélybe kerülő vidrákat megmentse a pusztulástól. A foko­zottan védett ragadozó a befagyott folyók miatt ugyanis nem jut táp­lálékhoz, ráadásul a jégzajlás mi­att megemelkedő vízszint elborítja a folyóparti lakóhelyüket is. A többszázezer forintos költségveté­sű akció keretében megmentett vidrákat az anyagiakat is álló Fő­városi Állat- és Növénykert fogad­ja majd. A 250 ezer forint eszmei értékű ragadozóból becslések sze­rint mintegy háromezer egyed él, ami Európában kiemelkedő po­puláció^ ________________■ Tö nkremehet, ha nem használják Luxus lenne tönkremenni hagyni - különösen az EU-csat- lakozás előtt - a Dunántúl egyik legjobb állapotban levő ön­tözőrendszerét - vélekedik a Mözsi Óntözőfürt Kft. ügyveze­tője. Idén mindenesetre csak a rendszer azon részeit töltik fel vízzel, ahol fizetnek is ezért. Tolna körzete Közel 1900 hektárnyi mezőgazda- sági területet képes ellátni öntöző­vízzel a Sió-balparti öntözőfürt. Az 1974-76-ban Tolna, Mözs, Szek­szárd és Sióagárd környéki földe­ken kiépült, állami tulajdonban le­vő rendszer annak idején három termelőszövetkezet és egy állami gazdaság növénytermesztését tette intenzívebbé. A rendszerváltás után néhány évig még a korábbi formában működött a hálózat, majd 1995-ben a sióagárdi, a mözsi és a tolnai mezőgazdasági szövet­kezet megvette a rendszer rá eső részét. Néhány év múltán azonban Sióagárd és Tolna eladta tulajdo­nát. Az öntözőfürt mai tulajdono­sai a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., a mözsi szövetkezet, ületve az öntözőfürt kft. ügyvezetője, Krekó György. Az ügyvezető elmondása szerint az utóbbi 4-5 évben a rendszert csak a szekszárdiak, a mözsiek, va­lamint a kajmádi területen néhány dinnye-, ületve hagymatermesztő magángazdálkodó használta. Ettől A felvétel 1976-ban, Mözsön készült függetlenül eddig minden évben a teljes rendszert feltöltötték, kar­bantartották annak érdekében, hogy ne menjen tönkre. Az ügyve­zető szerint ugyanis ahol egy-két évig elmarad a feltöltés, a tolózárak ellenőrzése, javítása, a rendszer azon része használhataüanná vá­lik. A teljes, ám nagyrészt kihaszná­latlan rendszer kezelése viszont többletköltséget jelent. Emiatt az idei öntözési szezon indulásától kezdve már csak az öntözőfürt azon egységeit töltik fel vízzel, amelyekre öntözési, vagy fenntar­tási szerződést kötnek az érintet­tekkel. Ez a változás a legnagyobb, mintegy 500 hektáros sióagárdi, il­letve a tolnai egységet érinti. Szűcs János, a tolnai szövetkezet elnöke szerint az Európai Unióhoz csatlakozva valószí­nűleg jól jön majd az öntözé­si lehetőség a Tolna környéki földeken is. Ehhez viszont az kell, hogy az öntözőfürt ezen részét is folyamatosan kar­bantartsák, hiszen ha ez el­marad, néhány év alatt tönk­remegy a rendszer. Az elnök rámutatott, hogy a földtulaj­donosok érdeke az öntözési lehetőség megtartása, és bár ebből a szempontból a szövetke­zetnek, mint bérlőnek semmi köze az ügyhöz, a szövetkezet vállalta, hogy ha a gazdák részéről lesz rá igény, megelőlegezi a hektáron­kénti 1200 Ft (+ÁFA) fenntartási dí­jat. A sióagárdi szövetkezet nem ter­vez a tolnaiakéhoz hasonló lépést az ügyben. Máté János elnök tolnai koüégájához hasonlóan azt hang­súlyozta: a szövetkezet eladta üz­letrészét az öntözőfürtben, a sióagárdi földtulajdonosok vannak FOTÓ: BAKÓ JENŐ döntési helyzetben az öntözőrend­szer használatát, illetve a díjfizetést illetően. Úgy ítélte meg, hogy ha idén nem töltik fel a hálózat sióagárdi részét, az nem okoz je­lentős problémát a rendszerben. Féltik az öntözőrendszert Sok iskolában rendezték meg a hét végén a szalagavató bált. A szekszárdi Garay János Gimnáziumban a 12 c. osztály a Grise című musicalből adott elő részleteket, 12 a. és 12 b. keringőt, a d. osztály pedig kánkánt táncolt a szalagavató bál nyitá­nyaként a szalagtűzést követően az iskola dísz­termében.

Next

/
Thumbnails
Contents