Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-13 / 10. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Január 13., hétfő - HM Hivatalból vizsgálják Budapest A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hivatalból vizsgálja a Mi­niszterelnöki Hivatal (MeH) ta­nácsadásra vonatkozó 33 millió forintos tárgyalásos tenderét, amelyet a Gaming Commu­nications Kft. nyert el december közepén - közölte Nagyházi Gyula, a Közbeszerzések Taná­csának sajtófőnöke. A testület azért indított hivatalból vizsgála­tot a tárgyalásos eljárással kap­csolatban, mert nem találta elég indokoltnak a nyílt eljárás mel­lőzését, illetve a sürgősséget. A kiíró ezt azzal indokolta a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a május végén történt kormány- váltás miatt a törvényben előírt határidők nem lettek volna betarthatók. A közbeszerzés tár­gya a kormány egyes kiemelt programjaival kapcsolatos stra­tégiai tervezés, tartalmi kidolgo­zás és velük kapcsolatos kom­munikációs feladatok lebonyolí­tása. A 2002. és 2003. évi ki­emelt programokra előirányzott ellenszolgáltatás összege 33 mil­lió forint. A hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljá­rásra a MeH három céget hívott meg, a One Off Kft.-t, a Pheno­menon Bt.-t és a nyertest, ám végül csak a győztes Gaming Communications Kft. adott be ajánlatot. A nyertes cég tulajdo­nosa Braun Róbert, az Index ko­rábbi igazgatója és az SZDSZ egykori kabinetfőnöke, aki cé­gén keresztül a kormányváltás óta kommunikációs tanácsadó­ként dolgozik a miniszterelnö­ki kabinetben. Braun Róbert emellett felügyelőbizottsági tagja a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő Millenáris Kht.-nek. Nincs vita Budapest A Matávnak semmiféle vitája nincs az egyetemes távközlési alap kapcsán a kormányzattal - mondtá Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója. Egy inter­netes újság ugyanis azt írta, hogy a Matáv elnök-vezérigazga­tója megfenyegette a kormányt, mondván, ha nem töltik fel az egyetemes távközlési alapot, ak­kor a társaság rendkívüli áreme­lést hajt végre. Straub Elek leszö­gezte: nem tett ilyen kijelentése­ket, s a társaságnak nincs vitája a kormánnyal. Az elnök-vezérigazgató el­mondta: a Matáv, illetve a helyi telefontársaságok egy évvel ez­előtt kötöttek külön-külön két­oldalú szerződést a kormánnyal arról, hogy a távközlési törvény­ben előírt egyetemes szolgálta­tást nyújtanak az előfizetőknek, s befizetik az ezt finanszírozó távközlési alapba az árbevétel- arányosan rájuk eső részt. Az egyetemes szolgáltatási alapot a törvény azért hozta lét­re, mert a távközlési cégeknek a jogszabály szerint olyan terüle­teken is szolgáltatniuk kell, ahol nem éri meg. A lényegesen költ­ség alatti egyetemes szolgáltatá­sok esetében a távközlési alap­ból pótolják a társaságok számá­ra azt az összeget, ami a szociá­lisan rászorulók által fizetett előfizetési dij és egy valóban költségalapon számított előfize­tési díj között van. Straub Elek rámutatott: a probléma abból adódik, hogy nem minden társaság szándéko­zik befizetni a kormányrendelet­ben rögzített árbevétel-arányos összeget az alapba. Az elnök-vezérigazgató hang­súlyozta: a Matáv eleget tesz be­fizetési kötelezettségének, ám ha a társaság, illetve más helyi szolgáltatók nem kapják meg a pénzüket, a megkötött kétolda­lú szerződések érvényüket ve­szíthetik. Ebben az esetben pe­dig megszűnhetnek a szociális csomagok. ___________ ■ A sós utak vonzzák a vadakat A vaddisznók napi 1-4 kiló közötti takarmánymennyiséget fogyasztanak fotó: kovács tibor Csapatostól bóklásznak a szarvasok, az őzek az erdők melletti főutakon, nyalogatják az úttisztításhoz használt sót: megnőtt a vadveszély. Az erdészeteknek többletmunkát és előnyt is jelent a hólepel, és rengeteg pluszkiadást. A vadetetés nem olcsó. Kaposvar Intenzív etetés kezdődött az er­dőkben. A vad már nem talál ter­mészetes táplálékot, az ember se­gítsége nélkül menthetetlenül el­pusztul. Buzgó József, a Sefag Rt. vadgazdálkodási osztályvezetője azt mondta: az őz tápanyagszük­séglete a legkevesebb, minden egyed naponta félkilónyi abrakot és egy kiló körüli szálas takar­mányt képes elfogyasztani. A szarvasok - kortól függően - tíz kiló körüli szálas és lédús takar­mánnyal érik be, amihez még szívesen elropogtatnak 3-5 kiló egyéb ennivalót. A vaddisznók napi 1-4 kiló közötti takarmány­mennyiséget fogyasztanak. Az etetés mellett fontos a só­zok feltöltése is. A vaddisznó éppúgy igényli a sót, mint az őz vagy a szarvas. Kint az erdőn megtalálják a szükséges mennyi­séget, az utak mellé inkább a könnyebb közlekedés miatt jár­nak, mert félméteres hóban szin­te mozgásképtelenné válnak.- A vadak út menti sónyalo- gatását ezért nem is lehet meg­akadályozni, pedig több száz etetőhelyünk van, amiket egész évben folyamatosan töltünk A HAZAI VADÁLLOMÁNY FAJOK SZERINTI NAGYSÁGA Magyarország egészében igen jó minőségű szabad területi vad­állománnyal rendelkezik, amely­nek fajok szerinti nagyságát az alábbi táblázat mutatja. Gímszarvas*: 82 600 Dámszarvas**: 22100 Öz: 319 600 Muflon: 9 600 Vaddisznó: 91000 Mezei nyúl: 582 500 Fácán: 824 800 Fogoly: 51400 * A köznyelvben szarvasnak nevezik " A köznyelvben dámként említik. (A legerősebb dámtrófeák általában hazánkban találhatók.) A fenti számok forrása az Országos Vadgazdálkodási Adattár, és a 2002. február végi állapotot tükrözik. Az évnek e szaka­szában már visszafogták a vadászatot, a szaporodás viszont még nem kezdődött meg, így a fenti számok a törzsállomány _ nagyságát jelzik. 1 nyalósóval is - mondta Galamb| Gábor, a Somogy megyei Lábod-| Mavad Rt. vezérigazgatója. Éppen ezért fontos, hogy az| erdei utakat, nyiladékokat is jár-» hatóvá tegyék az erdészek. Más-| részt nekik is fontos, hogy a vad-1"" takarmány odaérjen az etetőhely­re. A hónak áldásos hatása is van az erdőkben: jót tesz a talaj víz­Fogalommeghatározások 1. vadászható állatfajok: a) nagyvadfajok: gímszarvas, dámszar­vas, őz, muflon, vaddisznó, szika- szarvas, b) apróvadfajok: mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, fogoly, vetési lúd, nagylilik, tőkés réce, böjti réce, csörgő réce, barátréce, kerceréce, szárcsa, erdei szalonka, bal­káni gerle, örvös galamb. 2. vadhús: a vad minden olyan része, amely emberi fogyasztásra alkalmas; 3. tenyésztett vad: szárazföldi emlősök vagy madarak, amelyek nem háziállatok, de amelyeket úgy tartottak, mint a házi­állatokat szokás; a zárt területen lévő, de a szabad vadakhoz hasonló szabadsá­got élvező vad emlősök nem tekinten­dők tenyésztett vadaknak; 4. tenyésztettvad-hús: a zárt térben sza- poritott, nevelt és levágott vad szárazföldi emlősök és vad madarak minden része, amely alkalmas emberi fogyasztásra; 5. vadbegyűjtő hely: az állat-egészség­ügyi hatóság által engedélyezett létesít­mény, ahol az elejtett vadat az 1. számú ; mellékletben foglalt előírásoknak meg­felelően tárolják; 6. vadhúsfeldolgozó üzem: az állat­egészségügyi hatóság által engedélye­zett létesítmény, amelyben a vad feldol­gozását, a vadhús kinyerését végzik, a 2. számú mellékletben foglalt előírások­nak megfelelően. háztartásának, a hideg pedig gyé- ríti a rovarkártevőket. bíró mária-szarka Ágnes Változatok bérlakásépítésre Budapest Ingatlanszakértők szerint a 8 százalékos hazai bérlakás­arány jelentősen elmarad az EU 20-40 százalékos értéké­től, ennek megközelítése vé­gett évi 4-6 ezer bérlakást kellene építeni. A hazai lakásállománynak ma csupán 8 százaléka bérlakás, ezt az uniós arányok miatt 20-30 százalékra kellene emelni, ami évi 4-6 ezer lakás építésével opti­mális esetben tíz esztendő alatt megvalósítható - mondta egy rá­dióinterjúban Borsi László ingat­lanszakértő. Kifejtette, az építte­tőknek piaci alapon éri meg bér­lakást építeni, ezért a bérlakás­építést - a piaci lakbérek alkal­mazása mellett - kétféle ösztön­zővel: a bérlőnek adott támoga­tással, illetve az építtetőknek, a vállalkozóknak adott kedvező hi­telkonstrukcióval lehet előmoz­dítani, ami az állam feladata. A bérlakások aránya Nyugat- Európában jellemzően 20-40 százalék között mozog: Német­országban csaknem 60 százalé­kos, Spanyolországban alig ha­ladja meg a tízet. A bérlakásokon belül relatíve magas a szociális ingatlanok aránya, ami az álla­mok többségében 23 és 45 száza­lék között alakul, ezen belül Hol­landiában 75 százalékos, Nagy- Britanniában közel 70 százalék, ugyanakkor Portugáliában a 10 százalékot sem éri el - tájékoztat­ta az Europresst Matolcsy Károly, a Társaság a Lakásépítésért tudo­mányos osztályvezetője. A bérlakásszektorra a magas mobilitás jellemző, ami a rugal­mas munkahelyválasztást is megkönnyíti. A lakbérfizetést ke­vésbé támogató államok na­gyobb mértékben dotálják a bér­lakásépítést. A nyugat-európai lakbérek az ottani polgárok jöve­delmének 20-52 százalékát te­szik ki, ám az arány a lakbértá­mogatás után 10-28 százalékára csökken. így végül Nagy-Britan- niában a háztartások jövedelmé­nek 10 százalékát, Franciaor­szágban és Hollandiában 22-22 százalékát, Finnországban 25 százalékát, Németországban pe­dig a 28 százalékát kell lakbér­ként kifizetniük. dóczy Kétéves jótállás Budapest Hat hónapról két évre nőtt a kötelező szavatossági határ­idő július 1-jétől az EU-joghar- monizáció keretében. A polgá­ri törvénykönyv közelmúlt­beli módosításában szereplő új előírás esetleges árdrágító hatásával kapcsolatban a Gaz­dasági és Közlekedési Minisz­térium nem végzett előzetes vizsgálatokat. Az uniós jogszabály megszületé­se előtt az Európai Bizottság vi­szont felmérést készített, s arra a következtetésre jutott, hogy va­lószínűleg egyáltalán nem okoz többletinflációt a szigorítás. Ennek oka, hogy a kötelezőnél hosszabb szavatossági időt már jelenleg is versenyelemnek te­kintik a gyártók, így sokan ön­ként is hosszabb garanciát vállal­nak termékeikre - mondta Ron­csé Tamásné, a GKM főosztály- vezetője. A piaci tapasztalat ugyanis az, hogy a termékek zö­ménél a gyártónak a fogyasztói bizalom és ezen keresztül a for­galom növekedése révén megté­rül a hosszabb garanciális idő alatt jelentkező javítási többlet- költség. A garanciális termékek, első­sorban a műszaki cikkek piacán olyan éles a verseny, ami az Európai Bizottság szerint valószí­nűsíti, hogy a garanciális idő kiterjesztésének pluszköltségét a gyártók nem tudják áthárítani a fogyasztókra. Ráadásul egyre in­kább terjed az a gyakorlat, hogy a garancia érvényesítésekor is in­kább javítják az árut a gyártók, mintsem kicserélik. Köncse Tamásné szerint is el­mondható, hogy azok a cégek, amelyek figyelmet fordítanak a fo­gyasztóvédelemre, versenyelőny­höz jutnak a piacon. A hazai fo­gyasztóvédelmi joganyag gyakor­latilag teljes mértékben harmoni­zált már az unióssal. ÚRKUTI GYÖRGY A közpénz négy csatornája A nagy költségvetési hiányt alapvetően a versenyképesség nö­vekedésének lelassulása, az erős forint, az export lanyhább bővülése és az erőteljes béremelkedés idézte elő - mondta la­punknak Chikán Attila. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem rektora eredményként értékeli, ha a hiányt sikerül a bruttó hazai termék 5 százalékára csök­kenteni. Budapest A 2002-es évben a bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékát is meghaladta a költségvetési hi­ány, amely érték Magyarorszá­gon szokatlan, és az Európai Unió által meghirdetett célkitű­zésekhez sem illeszkedik. Fon­tos kérdés tehát, hogy idén sike­rül-e az előirányzatnak megfele­lően, 4,5 százalékosra mérsé­kelni a hiányt. Az erre vonatko­zó prognózisok eltérnek, ám a független elemzők 5-5,5 szá­zalékos deficittel számolnak. Chikán Attila számottevő javu­lásként értékeli, ha idén 5 szá­zalék körül alakul a hiány. Tavaly év vége felé romlott a fizetési mérleg, ami egyebek mellett a szolgáltatási piacok - főképp az idegenforgalom - ne­gatív folyamatai idéztek elő, il­letve a profitrepatriálás gyorsu­ló üteme, mivel a külföldi tulaj­donosok rendszerint év végén utalják haza a nyereségüket. Mindezek az export és az im­port dinamikus növekedése mellett következtek be. Az ide­genforgalomra negatívan hatott, hogy késik a gazdasági fellen­dülés, márpedig a Balatonra és sok más honi üdülőhelyre álta­lában a vékonyabb pénzű kül­földi turisták érkeztek, akiket érzékenyen érint a recesszió. A klasszikus közgazdaság törvényei szerint a fizetési mér­leg romlását a forint gyengülé­sének kellene követnie, de en­nek egyelőre a nyoma sem lát­ható. A BKÁE rektora ezt legin­kább a kisbefektetők magatar­tásával magyarázza, akik a jelek szerint optimistábbak, mint az elemzők. A kisbefektetők ugyanis csak akkor vonják ki a pénzüket, ha már láthatóvá vál­nak a gazdasági problémák - ám akkor tovább mélyítik azo­kat a pénzkivonással. A gazda­ságpolitika hosszú távú célja az infláció csökkentése, mert az ad biztonságos hátteret a gazda­ságnak - ezért nincs értelme le­rontani a 4,5 százalékosra ter­vezett inflációt. Chikán Attila fi­gyelmeztet, hogy sem az inflá­ció, sem a költségvetési hiány szerepét nem szabad túlértékel­ni. Kétségtelen, hogy a költség- vetés helyzetét javítja a maga­sabb infláció, ami kísértés a mindenkori kormányzat számá­ra - különösképp akkor, ha kicsi a gazdasági növekedés. (A nö­vekedés beindítása forrásokat igényel, a magas infláció pedig többletbevételt ad a büdzsé­nek.) Az idei gazdasági növekedést szintén 4,5 százalékosra tervez­te a kormány - e téren az a fő gond, hogy lelassult a termelé­kenység növekedési üteme, és nem láthatók a további növeke­dés erőforrásai. A termelékeny­ség alapvetően a teljesítmény növelésével vagy a munkaráfor­dítás csökkentésével javítható. A rendszerváltozás óta ez utób­bi játszotta a fő szerepet, ám az ezt előidéző átalakulási folya­matok mára befejeződtek. A közszféra dolgozóit érintő nagyarányú béremelések hatá­sát szintén közvetlenül meg­érezte az államkassza. Az is kedvezőtlen folyamatokra utal, hogy a beszerzési menedzser index november-decemberben nagyobb mértékben esett, mint az előző évek végén. A csökke­nés nem drámai, de - a reál­szférából érkező - figyelmezte­tésként értékelhető. Tehát a versenyképesség nö­vekedési ütemének lassulása, az erős forint, az export gyen­gébb növekedése és az erőteljes béremelkedés egyaránt a költ­ségvetési hiány emelkedését idézte elő, és a deficit mérséklé­sére irányuló erőfeszítések sike­rességét is befolyásolja, hogy az idei évben miként alakulnak e tényezők. DÓCZY LÁSZLÓ Borúlátó büdzséelemzés Laza volt a választási év fiskális politikája Budapest Csak lassan mérséklődő költ­ségvetési és folyó fizetési mérleghiányt, az inflációnak a forint erősödése által segí­tett lassulását és a külső adósság jelentős mértékű emelkedését jósolja Magyar- ország számára az Economist Intelligence Unit (EIU) az idei és a jövő évre. A választási év laza fiskális poli­tikája visszahozta a kettős deficit problémáját Magyarországon: a költségvetés hiánya a becslések szerint elérte a GDP 9, a folyó fi­zetési mérlegé pedig meghaladta annak 5 százalékát - emeli ki a 2003. január havi országkocká­zati elemzésében az EIU. A kor­mányzati költekezés segítette ugyan a kereslet fenntartását a külső piacok gyengélkedésének körülményei között, az EU átla­gát jóval meghaladó infláció azonban tovább gyorsult 2002 utolsó negyedében. A politika eredményeként megnőtt külső deficit finanszírozása a privati­záció lezárultával lelassult kül­földi tőkebeáramlás mellett rá­adásul egyre nehezebben bizto­sítható. • Az EIU úgy véli, hogy az idei évi költségvetési hiány a kor­mány 4,5 százalékos, GDP-ará- nyos célkitűzését mintegy egy százalékponttal haladja majd meg. A londoni elemzők borúlá­tásukat a közszféra tavalyi bér­emeléseivel, a nyugdíjemelések­kel, valamint az oktatásra, az egészségügyre és a védelemre fordított kiadások növelésére tett ígéretekkel magyarázzák. A költ­ségvetési célok teljesülését az is alááshatja, hogy a 2003-ra 4,4 százalékos GDP-bővülést terve­ző kormányzati becsléssel szem­ben az EIU mindössze 3,9 száza­lékos növekedést vár. A kutatóintézet a Nemzeti Bank előtt álló legnagyobb kihí­vásnak azt tartja, hogy össze­egyeztethetetlennek bizonyulhat az inflációs és az árfolyamra vo­natkozó célkitűzés. Az EIU arra számít, hogy a világpiaci ener­giaárak potenciálisan meredek emelkedése 2003 első felében - amikor Magyarországnak meg kell kezdenie a hazai kiskereske­delmi árak közelítését a nemzet­közi szinthez - azt eredményezi majd, hogy az infláció 5 százalék felett marad. Az EIU szerint 2003-2004-ben sem számíthatunk a külső kör­nyezet lényeges javulására, ame­lyet az exportpiacok gyenge ke­reslete, valamint a forint erősö­dése és a béremelkedések révén romló versenyképesség jelle­mez. Az elkerülhetetlennek lát­szó külföldi hitelfelvételek nyo­mán az EIU szerint 2004-re nyolcmilliárd dollárral, 41 milli- árdra nő az ország külső adós­ságállománya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents