Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-11 / 9. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Január 11., Szombat _________Hírek________ LÁ SZLÓ CSABA pénzügymi­niszter a jövő héten Moszkvába utazik, hogy aláírja a szovjet ál­lamadósság utolsó részletének visszafizetésére vonatkozó megállapodást. Ennek értelmé­ben az orosz fél még januárban átutalja Magyarországnak a 92 millió dolláros összeget, mti GISCARD D’ESTAING szerint minden tagállamnak meg kell adni a lehetőséget, hogy bekap­csolódjék az EU reformjába és a jövőkép megformálásába. Az Európai Konvent elnöke Prágá­ban hangsúlyozta: az Európai Unió bővítése nem igazodhat a „leggyengébb láncszemhez”, és figyelembe kell venni minden ország sajátos problémáit, mti JAVIER SOLANA szerint hitelt érdemlő bizonyítékok nélkül nehezen igazolható egy Irak el­leni katonai akció. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképvise­lője azzal kapcsolatban nyilat­kozott, hogy az ENSZ fegyver­zet-ellenőrei eddig nem találtak tiltott fegyverek létére és rejte­getésére utaló jeleket, mti IZRAELI KATONÁK lerombol ták egy női öngyilkos merénylő ciszjordániai házát, és bezártak három katonai összekötő iro­dát, miután kiparancsolták on­nan a palesztin rendőrtiszteket. Darin Abu Aiseh tavaly febru­árban - három rendőrt megse­besítve - egy országúti ellenőr­zőpontnál robbantotta fel magát, mti WASHINGTON sajnálkozását fejezte ki annak kapcsán, hogy India egy Agni típusú közepes hatótávolságú, nukleáris robba- nótöltet célba juttatására képes rakétával hajtott végre újabb kí­sérletet. Az Egyesült Államok arra szólítja fel Indiát és Pakisz­tánt, hogy tegyenek lépéseket nukleáris és rakétafejlesztési programjaik visszafogására, mti MOSZKVÁBAN a katonai ügyészség fellebbezést nyújtott be a gyilkosság vádja alól fel­mentett Jurij Budanov ezredes ügyében. A vádlott 2000 már­ciusában egy 18 éves csecsen lányt gyilkolt meg a kaukázusi köztársaságban. Az orosz kato­nai főügyész fenntartja vélemé­nyét, miszerint Budanov beszá­mítható volt a gyilkosság pilla­natában. MTI IRÁNBAN a megadott leszállá­si iránytól való jelentős eltérés okozta annak az ukrán utas- szállító repülőgépnek a kataszt­rófáját, amely a múlt év decem­berében zuhant le - állapította meg az ukrán állami vizsgáló- bizottság. MTI________________________■ Energikus tárgyalások Rendeződhet a vitatott Kwil-szigetek sorsa Lezárnák a második világháborút fotó: europress/epa Moszkva A második világháborút lezá­ró békeszerződés gyors meg­kötését is előirányzó „cselek­vési tervről” írt alá megálla­podást az orosz fővárosban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Koidzumi Dzsunicsiro ja­pán kormányfő. A nyilatkozatban, amely körvo­nalazza a két ország kapcsolatai­nak fejlesztésére vonatkozó el­képzeléseket, a felek bejelentet­ték, hogy energikus tárgyalásokat folytatnak majd a Kuril-szigetek kérdésének megoldása végett. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a két állam kompromisszumkész­séggel megoldást tud találni a bé­kekötést 58 éve akadályozó terü­leti vita, a Szovjetunió által elfog­lalt négytagú Kuril-szigetek státu­sának megoldására. Sajtóértesülések szerint a Kreml kész arra, hogy 10-20 éven belül Oroszország mind a négy szigetet visszaadja Japánnak, ille­tékesek azonban nem kommen­tálták ezeket a találgatásokat. A moszkvai törvényhozás mindkét háza ellenzi a szigetcso­port visszajuttatását, az alsóház, az állami duma olyan törvényt is elfogadna, amely örökre az or­szág részévé nyilvánítaná a Kuril- szigetek. Az egyik megoldási javaslat az lehet, hogy Japán birtokába kerül a két kisebb és néptelenebb szi­get, majd a két állam békeszerző­dést köt, és a későbbiekben ren­dezi a fennmaradó két sziget stá­tusát is. A Putyin és Koidzumi ál­tal aláírt cselekvési terv egyelőre csak a szigetek és Japán közötti vízummentes utazások, látogatá­sok számának növelését helyezi kilátásba. Megfigyelők szerint a kurili kérdés rendezése után indulhat­nának komoly fejlődésnek az orosz-japán gazdasági kapcsola­tok, az árucsere és a tőkebefekte­tések. A japán miniszterelnök tavalyelőtti hivatalba lépése óta első oroszországi látogatása elő­estéjén éppen azt közölte, hogy utazásának célja a kétoldalú kapcsolatok fellendítése. A ja­pán-orosz kereskedelmi forga­lom ma a huszada az Európai Unióval és negyvened része az Egyesült Államokkal lebonyolí­tott forgalommal. Japán sajtófor­rások viszont arról számoltak be, hogy Tokió kész akár napi 1 mil­lió hordó kőolajat is vásárolni Moszkvától, a közel-keleti import egy részének kiváltására. A csúcstalálkozón fontos sze­repet kapott az észak-koreai beje­lentés az atomsorompó-szerző- dés felmondásáról: a lépéstől mind Putyin, mind Koidzumi óva intette Phenjant. Afganisztáni való világ Nem veszélytelen a magyar kontingens küldetése Nem lesz több tucat kamera, de a magyar katonák hat hónapos igyekszik eltalálni a megsemmisí- bezártsága emlékeztet majd a valóságshow-k elszigeteltségére tendő célpontokat.- hangzott el a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatóján. Mindennek ismeretében törté­Budapest Minden misszió veszélyes, de a magyar részvétellel végrehajtott békeműveletek közül ez lesz a legveszélyesebb - mondta újság­írók előtt Isaszegi János dandár- tábornok. Jelenleg 759 magyar tevékenykedik békefenntartó­ként külföldön, Ciprustól Grúziá­ig, a Balkántól Nyugat-Szaharáig és a Sínai-félszigetig. Ehhez tár­sul 31 fő: ők néhány hét múlva indulnak a parlament határozata alapján Afganisztánba. A külde­tés költsége mintegy 1,2-1,5 milli­árd forint. Böröndi Gábor őrnagy a na­pokban tért vissza arról az út­ról, amely a magyar kontingens telepítésének előkészítéséről tá­jékozódott. „A klimatikus felté­telek, a nagy hőmérséklet-inga­dozás igencsak próbára tesz majd mindenkit, és a földrajzi környezet is teljesen ismeret­len” - fejtegette a katonai szak­ember. Kabulban nem segíti föl­di irányító rendszer a pilótákat, ezért már a megérkezés is koc­kázatos. A gépek általában Üz­begisztánban startolnak, de elő­fordul, hogy csak többszöri pró­bálkozás után sikerül leszállni- uk Afganisztánban. A veszélyekre jellemző, hogy a jelenleg ott állomásozó misszió bunkerban szilveszterezett, mert ellenséges támadástól lehetett tartani. A Kabult övező hegyes vidéken továbbra is az al-Kaida, a drogüzletet irányító hadurak em­berei kószálnak, s a vállról indít­ható rakétákkal a terrorszervezet nik a magyarok felkészítése, s eb­be a rendszeres lőgyakorlat épp­úgy beletartozik, mint a fizikai ál­lóképesség edzése. Decemberben a lázadó afgánok öngyilkos me­rényletet hajtottak végre a béke- fenntartók táborának bejáratánál, ezért még a kiutazó 25 tagú ma­gyar egészségügyi részleg is jól teszi, ha keze ügyében, tartja a fegyvert. Á német-holland vezetésű misszió biztonságáról egyébként hőérzékelő, mozgásérzékelő be­rendezések is gondoskodnak, s az elhelyezés a légkondicionált sátrakban, barakkokban elsőran­gúnak ígérkezik. Csakhogy kato­nai műveletről van szó, amiből a magyarok most hat hónapig ve­szik ki részüket, s ezt az időt egy huzamban kell letölteni. TORONYI ATTILA Visegrádi Négyek Budapest Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország együttműködésének jövőjéről tárgyal hétfőn budapesti találko­zóján a négy ország parlament­jének első embere. A tanácsko­zást Szili Katalin, az Országgyű­lés elnöke kezdeményezte. A vi­segrádi csoport elérte azokat a célokat, amelyeket kitűzött ma­ga elé, és ezért kérdéses, van-e értelme a csoport további létezé­sének. Marek Borowski, a varsói szejm elnöke igennel felel a kér­désre. „Az EU-ba meghívott tíz tagjelölt ország közöttnégy kicsi és négy nagyobb állam van. Utóbbiaknak, a visegrádi né­gyeknek meglehetősen megha­tározó szerepük lesz Kelet-Kö- zép-Európa szempontjából az EU-ban” - fejtegette a politikus. A «lengyelek szerint nem vált be Klaus volt cseh miniszterelnök várakozása, hogy Csehország külön úton haladva hamarabb lehet a NATO és az EU tagja. ■ Görögország a soros elnök Az Európai Unió szerint egy esetleges iraki háború elkerülhető - jelentette ki az Európai Unió elnöki tisztét betöltő Görögország minisz­terelnöke, Kosztasz Szimitisz. Athén A görög kormányfő pénteken Athénban tanácsko­zott Romano Prodival, az EU Bizottságának elnö­kével. Szimitisz úgy vélekedett: jelen pillanatban még nem lehet megmondani, lesz-e háború vagy sem, de a görög EU-elnökségnek az a célja, hogy a kérdésben közös álláspontot alakítson ki a tizenöt tagállam. Romano Prodi állást foglalt amellett, hogy az iraki válság békés rendezése érdekében minden érintettnek mindent meg kell tennie. A görög kormányfő és az EU Bizottság elnöke az athéni megbeszélésen hangsúlyozta: a közös­ség tagállamainak fel kell gyorsítaniuk gazdasági reformjaikat. Prodi szerint csak így érhető el, hogy az európai gazdaság az évtized végére a világ leg­dinamikusabban fejlődő gazdasága legyen. A re­formok gyorsítása mellett tört lándzsát Szimitisz is. Prodi kifejtette még: az EU azt akarja, hogy kö­zéptávon a balkáni országok is a közösség tagjai­vá váljanak. A soros görög elnökség: Kosztasz Szimitisz kormányfő és Jeórjiosz Papandreu külügyminiszter fotó: europress/epa GYULAY ZOLTÁN Nem kéne Nem kéne. És tulajdonképpen ezzel be is lehetne fejezni, két szónál tán nem is ér többet. Vagy mégis? Vagy mégsem? Még nem döntöttem el. Néhány napja arról írt a hiteles-sajtó, hogy Orbán Viktor még nem döntötte el: tartson-e a Vigadóban országértékelő beszé­det vagy sem. Nem akarok a mindentudó jós szerepében tet­szelegni, de én már a hír első felbukkanásának pillanatában tisztában voltam azzal, hogy fog tartani. És lön: fog. Tegnap óta tudjuk: elfogadta a Magyar Polgári Együttműködés Egye­sülete fölkérését, s szokásos beszédét megtartja februárban. Ismétlem: nem kéne. Ezzel ugyanis épp az előző négy esztendőben tartott hasonló évértékeléseinek hitelességét ássa alá. Azokat hivatalban lévő miniszterelnökként mondta el - sőt, az akkori ellenzék vád­jait, amelyek egyfajta hivalkodó magatartását kérték rajta számon, épp azzal védte ki: a mindenkori magyar miniszter­elnöknek joga, mi több, kötelessége az ország polgárait be­avatni a körülményekbe, egyszersmind fölsorolni a közösen elért eredményeket. De hiszen éppen ebben rejlik a lényeg: ez a mindenkori ma­gyar miniszterelnök joga és kötelessége. Mármint: kellene hogy legyen. Nagyon tisztes szokás, az Egyesült Államokból terjedt el mifelénk is (bár a jó dolgokat majmolnánk csak így, nem pedig az üres tengerentúliságot), hogy az elnök, azaz az Elnök értékeli az unió, vagyis az Unió helyzetét. A brit király­nő is mond trónbeszédet minden évben - igaz, ő csak felol­vassa, de a szöveget a miniszterelnök írja; s utóbb a Kreml­ben is átvették a divatot. Igen, tessék: a kormányfő, a végre­hajtó hatalom csúcsán álló politikus legalább egyszer egy év­ben folytasson párbeszédet az ő népével, így hát semmit sem szólnék, ha Medgyessy Péter mikrofon elé állna, s elmondaná: miként látja ő az ország helyzetét, mi­ként fogalmazza meg a sikereket, a hibákat, a lakosság és az önmaga előtt álló feladatokat. Sőt, kötelessége volna. Utána aztán az ellenzék vezéralakjaként megszólalhatna Orbán Viktor is. De ezúttal csak utána. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 ___________________ÁLLÁSPONT____________________ MÚ ROCZKÁROLY Csá csűrni esd! Big Brother? Tök sirály! ValóVilág? Tök király! Skacok, csa­jok: csá csűrni csá! Itt voltunk, itt vagyunk és itt leszünk. Ki­szavaztátok Pongót? Ott van a tévében megint, figyuzzátok. Nem lehet őt csak új>y levakarni. Hogy nem ő a király? Dugulj má’ el, kisköcsög! O a király, vágod? Váffánkúló! Van neked elég ész, van neked sok pénz bele­szólni nagy magyar valóság? Nincs? Akkor figyuzz ide, ne ugass közbe. Mi vagyunk mostan a sztárok, hiába szavazta­tok ki bennünket. Judit, Iti, Renato, Pongó meg az Ági, Majka, Nóri, Lorenzo. És így tovább, soroljad nyugodtan. Mélyről jöttünk, néhányan egyenesen baromi mélyről. Be­zárt minket a Nagytesó, de kijöttünk, aztán magasba repül­tünk. Ez van. Szeressé’ má’ minket, mert megérdemeljük, basszus! Rádvigyorgunk a tévéből, akárhová kapcsolsz, mel­leinket takargatjuk a magazinokban. Kérdezzük a politikuso­kat, vagy ha nem állnak szóba velünk, válaszolunk minden kérdésre. Pihentessél, Vöröskereszt, majd mi segítünk, meg­simogatjuk a hajléktalanok buksiját. Mer’ mi vagyunk a nagy magyar sztárok. Vágod? Honnan jöttünk, mit tanultunk eddig? Mér’ érdekel az téged? Ne húzzad a szádat, kiscica! Hová megyünk, az itt a jó kér­dés. A csillagokba, váffánkúló, ott a mi helyünk. Csá csűrni csá! Fogd má’ föl, hogy az öreg, okoskodó köcsögök ideje le­járt. Húzzanak el, ne nyervogjanak többet, mer’ kell nekünk a pálya. Az egész. Megjöttünk, maradunk. Műsort vezetünk, lemezt adunk ki, szakértünk a pszichológus helyett, újságot írunk. Megmondjuk az őszintét. Hogy szerinted nem kéne? Nem mindegy neked, kismo- csok? Majd ha téged is beszavaznak, aztán meg kiszavaznak, akkor dumálj. Na, abbahagyom, mer’ má megin’ dedikálnom • kell. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Felvonták az atomsorompót Phenjan Észak-Korea véglegesen és azonnal kilép az atomsorom- pó-szerződésből és felmondja a Nemzetközi Atomenergia- ügynökséggel (NAÜ) kötött ellenőrzési megállapodást. Az észak-koreai kormánynyilat­kozat szerint Észak-Korea lépése a nemzeti érdekek törvényes védelmét szolgálja, válaszul az Egyesült Államok „ellenséges po­litikájára” és a NAÜ „jogszerűt­len cselekedeteire”. Észak-Korea még 1993-ban bejelentette, hogy kilép az atomsorompó-szerző- désből, döntését azonban felfüg­gesztette, mivel egy évre rá meg­állapodásra jutott az Egyesült Ál­lamokkal, hogy nukleáris prog­ramja befagyasztásának fejében évi félmillió tonna fűtőolajat kap, továbbá plutóniumtermelő reak­torait is kicserélik könnyűvizes reaktorokra. Az Egyesült Álla­mok- miután Phenjan elismerte, hogy kötelezettségvállalását megszegve uránt dúsított - de­cembertől leállította fűtőolaj­szállításait, amelyeket az észak­koreai atomprogram 1994. évi befagyasztása után eddig folya­matosan teljesített. Egy amerikai külügyi illetékes szerint Washington előbb meg kívánja alaposan vizsgálni az észak-koreai bejelentéseket, és csak ezután foglal állást hivata­losan. Észak-Korea ENSZ-nagyköve- te tegnap kijelentette: Phenjan hadüzenetnek tekint minden, az ENSZ Biztonsági Tanács által el­lene hozandó akciót. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents