Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-07 / 285. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. December 7., szombat Dán intő, lengyel bekeményítés Az Európai Unió soros elnöke egyeztet a koppenhágai csúcs előtt A VILÁG HÍREI SZLOVÁKIÁBAN országos önkormányzati választásokat tartanak a hétvégén. A Magyar Koalíció Pártja 531 településen 431 polgármesterjelöltet és 3221 önkormányzati képviselőjelöltet indít. Az első hivatalos eredményeket vasárnap este teszik közzé. Mn JUGOSZLÁVIA és Magyarország megszövegezte a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodást, amely rögzíti és szavatolja a szerb és a magyar kisebbség alapvető jogait az élet különféle területein: a kultúrában, a politikában és a gazdasági szférában. Az egyezményt még az idén aláírják, mti CSÍKSOMLYÓN, a plébánia templom alatt Árpád-kori templom alapjait és honfoglalás kori sírt találtak a Csíki Székely Múzeum régészei. A romok akkor kerültek elő, amikor az építők hozzáfogtak a restauráláshoz. Az ásatást még egy hónapig folytatni kívánják, hogy megbizonyosodjanak a lelőhely értékeiről, mr KÁRPÁTALJÁN egy egy em bér átlagosan havi 28 euróból él, az összeg 5 euróval a szegénységi szint alatt van. Felmérések szerint a családok havi teljes bevétele körülbelül 92 eurónak megfelelő hrivnya. Az egy főre eső élelmiszerkiadásokra napi 3,37 hrivnya, átszámítva 150 forint jut. mr KILENC PALESZTIN vesztette életét a Gáza-övezetben fekvő Bureidzs menekülttáborban, ahova 25 izraeli harckocsi hatolt be. Három embert egy helikopterről kilőtt rakéta ölt meg, hatan az izraeli katonák és a palesztin fegyveresek között kibontakozott tűzharcban vesztették életüket, mti BIN LADEN terrorhálózata öngyilkos merényletekre készül Izrael ellen. Egy arab nyelvű internetes oldal beszámol az al- Kaida új szárnyának megalakulásáról, amely az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti tárgyalások aláaknázásán fog munkálkodni. A honlap sürgeti az ellenségeskedés beszüntetését a Palesztin Hatóság és a szélsőséges Hamász csoport között, mti INDONÉZIÁBAN három em bér meghalt, 14-en megsebesültek, amikor robbanás történt egy McDonald’s étteremben. Detonáció rázott meg egy autószalont is, sebesülés azonban nem történt. Jakartában a nyomozás kiderítette, hogy a Báli szigetén októberben elkövetett terrorakciók végrehajtása mindössze harmincezer dollárba került a megbízóknak, mti Luxemburg - Varsó Anders Fogh Rasmussen nyugat-európai körútja során óvta a szervezetbe igyekvő jelölt országokat, hogy pénzügyi követeléseikkel esetleg késleltessék az Unió keleti bővítését. A Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő dán kormányfő Jacques Chirac francia elnökkel folytatott találkozója után az Ély- sée-palotában tartott közös sajtó- értekezleten leszögezte: nem szabad olyan igényekkel előállni, amelyeket az EU-nak nincs módjában teljesíteni. Figyelmeztetése szerint az igényekhez való ragaszkodás azzal a kockázattal jár, hogy ha Koppenhágában nem sikerül végleges megállapodásra jutni, a bővítés többéves késedelmet is szenvedhet. Anders Fogh Rasmussen pénteken a nap folyamán a Benelux- országok kormányfőivel, Jean- Claud Juncker luxemburgi, Guy Verhofstadt belga és Jan Peter Balkenende holland miniszter- elnökkel konzultált. A lengyel szejm csütörtök éjjel határozatot fogadott el az EU- csatlakozásról, kemény tárgyalásokra szólítva fel a kormányt a hátralévő utolsó szakaszban. A határozattervezet, amelyet az ellenzéki liberális Polgári Platform (PO) nyújtott be, alapvető államérdeknek minősíti Lengyelország részvételét „Európa történelmi egyesülésének folyamatában”. A határozatba bekerült egy mondat, amely bírálja az EU-t nem kielégítő kompromisszumkészsége miatt. A dokumentum szerint a közpénzek állapota a pénzügyi támogatás növelését teszi szükségessé az Unió részéről, a lengyel mezőgazdaság társadalmi súlya miatt pedig törekedni kell az ajánlottnál magasabb közvetlen agrártámogatások, referenciahozamok és termelési kvóták elérésére. Jürgens hallgat Bukarest Erik Jürgens véleménye szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos problémák nagy részét a tervezett módosítások megoldották - közölte pénteken Markó Béla. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke megbeszélést folytatott az Európa Tanács jelentéstevőjével. A holland raportőr a találkozót követően nem volt hajlandó nyilatkozni. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor elmondta, hogy tájékoztatta Jürgenst a szövetség véleményéről. Hangsúlyozta: Erik Jürgens elsősorban a törvény előkészítésének és elfogadásának módját kifogásolta. Megismételte azt a véleményét, miszerint a törvényt úgy kellett volna elfogadni, hogy előzetesen, és ne utólag szülessen meg a szomszédos országokkal a törvénnyel kapcsolatos egyetértés. Markó Béla a találkozón leszögezte: a törvény módosított formájában megfelel a román álláspontnak. Véleménye szerint fontos elem, hogy Erik Jürgens egyetlen pillanatig sem kifogásolta a nemzeti kisebbségnek nyújtott anyaországi támogatás elvét. ■ Visegrádiak az Unióról VÖRÖSKÖ A Pozsonyhoz közel fekvő vár lovagtermében péntek este ünnepi vacsorával megkezdődött a visegrádi országok miniszterelnökeinek informális csúcstalálkozója. Medgyessy Péter magyar, Leszek Miller lengyel és Vladimír Spidla cseh kormányfőt a Kis-Kárpátok hegyvonulatának egyik ormán álló várkastélyban a kezdés előtt egy órával az esemény házigazdája, Mikulás Dzurinda, a visegrádi együttműködés soros elnökségét ellátó Szlovákia kormányának miniszterelnöke fogadta. Az érdemi tanácskozás ma a Nagyszombathoz közeli szomolányi várkastélyban lesz, hazánkat Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter képviseli. A résztvevők megvitatják, hogyan fűzzék szorosabbra a regionális együttműködést, különös tekintettel az uniós csatlakozást megelőző időszakban esedékes teendőkre. Eszmecserét folytatnak az Unión belül is folytatandó V4-es együttműködés szándékáról, valamint az Észak-atlanti Szövetségbe már meghívott Szlovákia hamarosan megvalósuló NATO- tagságáról.________________________________■ BÁLÁI FERENC ISTVÁN Jó helyre kötjük a kompot? Nagyon nehéz ma politikusnak lenni. Mielőtt félreértenének, leszögezem: nem sajnálom őket. Nem dolgoznak a kelleténél többet, s alulfizetve sincsenek. Ma dönteni nehéz nagyon. Élénk politikai érdeklődésem 1962 táján kezdődött, amikor kisgyerekként láttam, hogy apám izgatottan tapasztja fülét a lehalkított rádióra. A Szabad Európa hírmagyarázatát hallgatta Marosán György menesztéséről, s ő maga az enyhülés szelét észlelve kommentálta az eseményeket anyámnak. Azóta folyamatosan úgy éreztem, hogy én is értem, miről van szó, milyen erők mozognak a háttérben, s mire megy ki a játék. Aki figyelt, tudta, melyik politikustól mi várható, a kétpólusú világban áttekinthető logika mozgatta a történéseket. A képlet az izgalmak ellenére roppant egyszerű volt a ma már daliás időknek számító 1989 táján is: kibújni az összeomló szovjet birodalom romjai alól, parlamentáris demokráciát, nemzeti függetlenséget és piacgazdaságot teremteni, s törődni végre a határon túli magyarokkal. Hangsúlyeltolódásokkal ugyan, de mindenki ezt képviselte, s könnyű volt a célokkal érzelmileg is azonosulni. Negyven éve először vélem úgy, hogy nem tudom, mi van. Vagy ha tudom, akkor az jó-e? Tom Lantos érezteti velünk abbéli meggyőződését, hogy örömmel veszünk majd részt a terrorizmus elleni háborúban, de a vezérkari főnök azzal jelenti be távozását, hogy a politika történései már átíveltek az ő katonai pályafutásán. Értse, aki akarja. A nemzeti bank elnökét lemondásra szólítják fel, mondván, hogy mesterségesen szorítja le az inflációt. Ez kinek jó?! Nyakunkon az EU-csatlakozás, de mintha egyre több lenne a kérdőjel. Stabilan haladunk, vagy továbbra is kompországként lökődünk ide-oda? A rendszerváltásra számítottam, de ilyen düemmákra nem. Ezért gondolom, hogy nehéz ma politikusnak lenni, s óriási minden döntés felelőssége. EGYETÉRTEK: 0640430403 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430404 ____________________ÁLLÁSPONT______________________ PALÁSTI P ÉTER Vagyontalan vagyonosok A Mikulás még senkit sem tett gazdaggá. Vélhetően a tegnap ablakaink alatt ólálkodó nagyszakállú sem tett csodát senkivel ebből a szempontból. Persze nem is ezért szeretjük őt, akinek zsákjában van mindenféle jó; piros alma, mogyoró... Csodák amúgy sincsenek. Vagy ha mégis, akkor egészen másmilyenek. Például a közelmúltban megválasztott önkormányzati képviselők kötelező vagyonnyilatkozataiban találkozhatnak azok a szerencsések, akiknek sikerül betekinteniük a hétpecsétes titokként kezelt dokumentumokba. Annak ellenére, hogy ezek a papírok december 4-e óta nyilvánosak. Csakhogy vannak olyan jogszabályi megkötések, amelyek betartatása miatt a választópolgárnak akkor is elmegy a kedve kíváncsisága kielégítésétől, ha amúgy bőven rendelkezik szabadidővel. Aki viszont nem adja fel, az csuda dolgokat láthat feketén-fehéren. Bizony egy-két képviselőről kiderül, hogy jóformán teljesen vagyontalan. Annak ellenére, hogy mindenki tudja róla: tehetős ember. Vagyonos. Olyan, akinek családi házán kívül több üdülője'is van, márkás gépkocsikkal közlekedik, bár nagyobb értékű ingóságai között még egy másfél évtizedes Trabantot sem tüntetett fel. Ilyen vagyonnyilatkozatokat persze a parlamenti honatyák közül is többen produkáltak korábban. Gondolhatnánk, hogy „kistestvéreik” csak az ő példáikat követik. Csakhogy ez csupán részben igaz. Mert olyan országszerte ismert közszereplőnk még nem volt, aki leírta volna, hogy munkahelyén havi félmillió forintos fizetést kap, s ehhez járul még a képviselői tiszteletdíja. Márpedig a városatyák között ilyennel is találkozni. Nem tipikus, de előfordul. Igaz, csaknem olyan sűrűn, mint a Mikulás. Mert ez a vagy- onnyiíatkozatosdi is sokkal inkább játék, mint a közerkölcs egyik alappilléré. Egyetlen íratlan szabályát a többség be is tartja: mindenki azt ír le, amit akar, mindenki más meg gondoljon róla, amit akar. EGYETÉRTEK: 0640430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Harc a Közel-Kelet olajáéit (I.) Az Europress jelenti az Egyesült Államokból A Biztonsági Tanács 1441. számú határozata korántsem volt diadalmenet az Egyesült Államok számára. A Fehér Ház az utolsó pillanatban kompromisszumkészséget tanúsítva egyezett bele, hogy csak az ENSZ BT újabb tanácskozásának esetlegesen hozzájárulását követően kerülhet sor az amerikai-brit katonai beavatkozásra Irakban. Washington Határozat ide, állásfoglalás oda, Bush elnök, Donald Rumsfeld védelmi miniszter és Dick Cheney alelnök minden lehetőséget megragad arra, hogy nyilvánosság előtt kifejezésre juttassa: Amerika egyoldalúan is megindíthatja a támadást, ha azt a körülmények indokolják. Mindez azt bizonyítja, hogy hiábavaló volt a hat hétig tartó ENSZ-csatározás, hiábavaló volt az európai politikusok háborúpárti győzködése. A jelek szerint az Egyesült Államok - fittyet hányva a nemzetközi tekintélynek és jogrendnek - minden korábbinál nyomatékosabban kifejezésre kívánja juttatni, hogy képes egyedül is háborúzni. Ezzel eldőlt az az Amerikában is nagy vitát kiváltó dilemma, hogy szüksége van-e az Egyesült Államoknak szövetségesekre vagy önhatalmúlag dönt és cselekszik, érvényt szerezve érdekeinek. Háború - de valójában miért is? Az amerikai átlagpolgár meg van győződve arról, hogy a despo- ta Szaddám Húszéin rendszere fenyegetést jelent az amerikai demokrácia számára, módszerei és eszközei a szó szoros értelemben életveszélyesek, az általa képviselt terrorizmusnak semmi nem állhatja útját, hacsak Amerika nem. Hogy milyen félelem és pánik lett úrrá a háborús kampány következtében, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy elkészült a himlő elleni járvány országos kampánya. A himlővírus biológiai fegyverként történő bevetése azért jelent óriási fenyegetést az ország számára, mert a ’70-es években megszűnt a himlő elleni kötelező védőoltás, így öt emberből kettő ma védtelen a fertőzéssel szemben. A négyéves program kertében már megkezdődött az egészségügyi dolgozók beoltása, az idén tízmillióból 500 ezren kapnak ellenszert. Nem vitás, hogy Moszkva is bele kíván szólni az olajárak alakulásába, hisz nemcsak a költség- vetése áll vagy bukik rajta, hanem az ország léte függ tőle. Egyes orosz szakértők szerint a Szovjetunió szétesésének és Gorbacsov lemondásának hátterében is az olaj árának felére, 12 dollárra történő zuhanása állt. Most, az iraki háború küszöbén sem kisebb a tét. George W. Bush legutóbbi szentpétervári látogatásának célját és eredményét a média az olajipari konszenzusban látja. Oroszország beleszólást kap az újjá- rendezésbe oly módon, hogy eddigi iraki kapcsolatai nem szenvednek csorbát. Az orosz olajipari társaságok (Lukoil, Rosznyefty, Tatnyefty, Szlavnyefty és a Zaru- bezsnyefty) Irak déli részén hatályban tarthatják szerződéseiket. Amerikai becslések szerint mintegy 20 milliárd dolláros közvetlen befektetésről, illetve egy tavaly nyáron megkötött 40 milliárdos szerződésről van szó. A Lukoil évi 3,5 milliárd dolláros ügylete révén rendezni tudja az ország 12 milliárdos állami adósságát. A korábbi tapasztalatok az olaj árának drasztikus emelkedését vetítik előre a háború beindulását követően. A rendezés során illetve az amerikai energiaipar befolyásának növekedésével az olaj ára zuhanni kezd, ami az orosz költségvetés számításait keresztülhúzhatja. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Kutató Intézet számításai szerint a nyersolaj hordónkénti árszintjének 6 dolláros csökkenése derékba töri a beindult orosz »gazdasági növekedést. A 13 dolláros zuhanás pedig azt jelentené, hogy az orosz olajipari társaságok búcsút mondhatnak profitjuknak. Szentpéter- várott Bush és Putyin 21 dolláros árszintben állapodott meg, ami a jelenlegi átlagárnál 4 dollárral alacsonyabb. CSERNYÁNSZKY JUDIT (Hétfői számunkban folytatjuk) Rasmussent köszönti holland kollégája; középen Jaap de Hoop Scheffer külügyminiszter totó: europress/epa
