Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-02 / 280. szám

UH 2002. December 2., hétfő KAPOCS A DUNÁNTÚL ÉS AZ ALFÖLD KÖZÖTT 7. OLDAL A nagy találkozás a Duna felett 2002. november 25. Katalin napja. A késő ősz ellenére tava- sziasan enyhe időben egy nagyszerű, gigantikus randevúnak lehettek szemtanúi a szerencsések. Ekkor „találkozott” egy­mással a szekszárdi Duna-híd Bács megyei és Tolna megyei íve. Egy híd épülésének minden idő­ben és mindenütt óriási jelentősé­ge van, hát még egy olyan kor­szakban, amelyben több mint hetven éve nem épült dunai átke­lő Budapest alatt, hát még egy olyan országrészbe, amely töb­bek között elzártsága feloldásától a közlekedési lehetőségek lénye­ges javulásától várja fejlődése fel­lendülését. És talán annak is van jelentősége - némi pátosszal szól­va - az efféle monumentális, ön­magukban is lenyűgöző alkotá­sok az emberi teljesítmény előtti kalapemelésre is késztetik a szemlélőt. A szekszárdi híd ugyan még nincs készen, de a fizikai lehető­ség már adott az egyik megyéből, országrészből a másikba történő átkelésre. Egy olyan objektumon keresztül, amely összesen 917 méter hosszú, a meder felett ívelő acélszerkezete 520 méteres és összesen mintegy 9 milliárd fo­rintba kerül. A szekszárdi átkelőt a Ganz Acélszerkezet Rt. és a Vegyépszer Rt. építi, nem egy esetben olyan speciális technoló­giát alkalmazva, amelyet itt hasz­nálnak először. Ilyen volt a víz­ben levő hídpillérek Duna-meder- ben történő mélyalapozásának munkafolyamata vagy a meder­híd öt hatalmas darabjának a cse­peli szerelőcsarnokból vízi úton a helyszínre történő szállítása és beemelése is. Míg a szekszárdi híd létrejötté­ben az éveken át tartó huza-vona miatt korábban egyre kevésbé hit­tek az emberek, az építés tényle­ges kezdete óta a munka eddigi haladása alapján egyre kevésbé hihető, hogy ne készülne el a 2003. június 30-i határidőre az al­kotás. Az eredeti ütemtervtől az építők csak az idei két jelentő­sebb árvíz miatt voltak kénytele­nek eltérni, de végül ez sem okoz majd csúszást - ígérik. Az idei Ka- talin-napot mindenesetre nem­csak önmaguk számára tették emlékezetesebbé. ■ S - FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY További fotók a hídépítésről: a www.tolnainepujsag.hu hon­lapon. Nehézbúvár merülésre készen ital Nehéz munka Az első őrfalelem süllyesztése rv: 3 ijri | A szekszárdi hídfő Katalin-napkor Mederpillér betonacél szerkezete Kilencszáztizenhét méter ível át a Duna felett Ártéri pályalemez építése Szekszárd és Dusnok polgármesterének -Kocsis Imre Antalnak és Kalodhay Péter­nek - a kézfogása Az elsők Az első újabbkori terv Dél-Ma- gyarország kelet-nyugati kap­csolatának biztosítására 1977- ben készült. Ezen elképzelés szerint a híd Mohácsnál épült volna meg. Az első Szekszárd térségé­ben megépítendő hídról szó­ló terv 1985-ben született. Az első kormányhatározat 1993-ban még koncessziós formában tervezte a 6-os és az 51-es út összekötését a je­lenlegihez hasonló útvona­lon. Az első komolyabb csaló­dás, hogy a koncessziós szerző­dés ellenére 1999-ig lényegé­ben semmi sem történt a beru­házással kapcsolatban. Az első igazán ígéretes lé­pés volt, hogy az Orbán-kor- mány gyorsforgalmi autóút építő programjának keretében 2000-ben megkötötték a Vegyépszer Rt. vezette két konzorciummal a vállalkozási szerződést és megkezdődött az építési tervek készítése. Az első ünnepélyes ese­mény 2001. február közepén a híd munkaterületének át­adása volt a szekszárdi város­házán. Az első ártéri hídpillér ala­pozása (cölöpözése) 2001. szeptemberében készült el, a Bács megyei oldalon. Az első mederpillér cölö­pözése 2001. októberében kezdődött. Az első mederpillér 2001. végére emelkedett ki a víz­ből. Az első ártéri hídszerkeze­tet 2002. januárjában kezd­ték szerelni. Az első mederhídelemet 2002. április 26-án emelték a helyére. Az első szimbolikus kézfo­gás - az immár a folyó felett átívelő hídon - 2002. novem­ber 25-én történt a szekszár­di és a dusnoki polgármester közreműködésével.

Next

/
Thumbnails
Contents