Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-02 / 280. szám
UH 2002. December 2., hétfő KAPOCS A DUNÁNTÚL ÉS AZ ALFÖLD KÖZÖTT 7. OLDAL A nagy találkozás a Duna felett 2002. november 25. Katalin napja. A késő ősz ellenére tava- sziasan enyhe időben egy nagyszerű, gigantikus randevúnak lehettek szemtanúi a szerencsések. Ekkor „találkozott” egymással a szekszárdi Duna-híd Bács megyei és Tolna megyei íve. Egy híd épülésének minden időben és mindenütt óriási jelentősége van, hát még egy olyan korszakban, amelyben több mint hetven éve nem épült dunai átkelő Budapest alatt, hát még egy olyan országrészbe, amely többek között elzártsága feloldásától a közlekedési lehetőségek lényeges javulásától várja fejlődése fellendülését. És talán annak is van jelentősége - némi pátosszal szólva - az efféle monumentális, önmagukban is lenyűgöző alkotások az emberi teljesítmény előtti kalapemelésre is késztetik a szemlélőt. A szekszárdi híd ugyan még nincs készen, de a fizikai lehetőség már adott az egyik megyéből, országrészből a másikba történő átkelésre. Egy olyan objektumon keresztül, amely összesen 917 méter hosszú, a meder felett ívelő acélszerkezete 520 méteres és összesen mintegy 9 milliárd forintba kerül. A szekszárdi átkelőt a Ganz Acélszerkezet Rt. és a Vegyépszer Rt. építi, nem egy esetben olyan speciális technológiát alkalmazva, amelyet itt használnak először. Ilyen volt a vízben levő hídpillérek Duna-meder- ben történő mélyalapozásának munkafolyamata vagy a mederhíd öt hatalmas darabjának a csepeli szerelőcsarnokból vízi úton a helyszínre történő szállítása és beemelése is. Míg a szekszárdi híd létrejöttében az éveken át tartó huza-vona miatt korábban egyre kevésbé hittek az emberek, az építés tényleges kezdete óta a munka eddigi haladása alapján egyre kevésbé hihető, hogy ne készülne el a 2003. június 30-i határidőre az alkotás. Az eredeti ütemtervtől az építők csak az idei két jelentősebb árvíz miatt voltak kénytelenek eltérni, de végül ez sem okoz majd csúszást - ígérik. Az idei Ka- talin-napot mindenesetre nemcsak önmaguk számára tették emlékezetesebbé. ■ S - FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY További fotók a hídépítésről: a www.tolnainepujsag.hu honlapon. Nehézbúvár merülésre készen ital Nehéz munka Az első őrfalelem süllyesztése rv: 3 ijri | A szekszárdi hídfő Katalin-napkor Mederpillér betonacél szerkezete Kilencszáztizenhét méter ível át a Duna felett Ártéri pályalemez építése Szekszárd és Dusnok polgármesterének -Kocsis Imre Antalnak és Kalodhay Péternek - a kézfogása Az elsők Az első újabbkori terv Dél-Ma- gyarország kelet-nyugati kapcsolatának biztosítására 1977- ben készült. Ezen elképzelés szerint a híd Mohácsnál épült volna meg. Az első Szekszárd térségében megépítendő hídról szóló terv 1985-ben született. Az első kormányhatározat 1993-ban még koncessziós formában tervezte a 6-os és az 51-es út összekötését a jelenlegihez hasonló útvonalon. Az első komolyabb csalódás, hogy a koncessziós szerződés ellenére 1999-ig lényegében semmi sem történt a beruházással kapcsolatban. Az első igazán ígéretes lépés volt, hogy az Orbán-kor- mány gyorsforgalmi autóút építő programjának keretében 2000-ben megkötötték a Vegyépszer Rt. vezette két konzorciummal a vállalkozási szerződést és megkezdődött az építési tervek készítése. Az első ünnepélyes esemény 2001. február közepén a híd munkaterületének átadása volt a szekszárdi városházán. Az első ártéri hídpillér alapozása (cölöpözése) 2001. szeptemberében készült el, a Bács megyei oldalon. Az első mederpillér cölöpözése 2001. októberében kezdődött. Az első mederpillér 2001. végére emelkedett ki a vízből. Az első ártéri hídszerkezetet 2002. januárjában kezdték szerelni. Az első mederhídelemet 2002. április 26-án emelték a helyére. Az első szimbolikus kézfogás - az immár a folyó felett átívelő hídon - 2002. november 25-én történt a szekszárdi és a dusnoki polgármester közreműködésével.
