Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-13 / 290. szám

10. OLDAL

TÜKÖR

2002. December 13., péntek

CSALÁD

Az ősz hajlamosít a depresszióra

FOTÓ: FEB/EUROPRESS

Amikor szükség lehet a pszichológusra

tem le a szorongást, a feszültséget anélkül, hogy rágyújtanék. {...}- Egy hozzátartozó vagy egy barát óhatatlanul görbe tükröt tart elénk - mondja dr. Kunsági. - Szeret minket, ezért képtelen tárgyilagosan szemlélni a dolgainkat. Tapintatból, vagy mert a saját érdeke úgy kívánja, akár el is hallgat bizonyos dolgokat. Egy pszichológus nem vigasztal, nem ad jó tanácsokat, hanem felkutatja egy adott probléma gyökereit, és a választási lehetőségek felismeréséhez vezeti el betegét.- A terápia kezdetén pszichológus

és betege tisztázza a kezelés pontos feltételeit. Megbeszélik többek között azt, hogy milyen időközönként találkoznak majd, és mely célokért fognak közösen dolgozni. Persze előfordul olykor, hogy a beteg egy idő után kezdi úgy érezni, a pszichológus az egyetlen ember, akiben bízhat, aki megérti őt, és azt szeretné, ha a továbbiakban több lenne köztük orvos-beteg'kapcsolatnál. Ilyenkor kedvesen, de határozottan tudomására kell hozni, hogy a terapeuta nem azért figyelmes és megértő, mert barátjának tekinti őt, hanem mert a munkáját végzi. (www.holgyvi- lag, ha)

______________________■

A leggyakoribb gondozási hibák

A legtöbb szobanövény nem azért pusztul el, mert elhanyagolják, hanem- mert a növénybarátok sokszor túlzásba viszik a gondoskodást, vagy nem ismerik teljes mértékben azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a növény fejlődését.

Öntözés: leggyakrabban a növény túlöntözése okozza pusztulását. Ebben az esetben a gyökerek közeléből kiszorul a levegő, így az ennek folytán elszaporodó ún. anaerob mikroorganizmusok és a gyökerek megfulladása miatt a gyökerek rothadni kezdenek, ami végül a növény pusztulását okozza.

Fény: a rosszul megválasztott tenyészhely, a rossz fényviszonyok hamar legyengíthetik, illetve károsíthatják a szobanövényeket. A trópusi őserdők aljnövényeit rendszerint a huzamosabb

közvetlen napfény károsíthatja, míg a kaktuszok és egyéb pozsgás növények fényszükségletét egy szoba árnyékos sarkában nem lehet kielégíteni.

Hőmérséklet: sok növény érzékeny az erős hőmérséklet-ingadozásra, amelyet gyakran a szellőztetéssel járó hideg levegő beáramlása eredményez. Erre a hibára a növények rendszerint a levelek lehullajtásával figyelmeztetnek minket.

Levegő: a száraz, fűtött levegő, az elhasznált, füsttel vagy más káros anyagokkal (bútorok vagy textíliák kipárolgásaival) terhelt levegő a legtöbb szobanövényre ártalmas. Az álló levegőre (a gombás fertőzések miatt) és a huzatra is sok növény érzékenyen reagál.

Ültetőközeg: a szobanövények átültetéséhez lehetőleg a forgalomban lévő, előre elkészített földkeverékekből válasszunk, illetve ha magunk készítjük el, figyeljünk arra, hogy a különböző adalékok (elsősorban a komposzt) ne tartalmazzanak a növényre ártalmas kártevőket és kórokozókat.

Tartóedény: a túl kis méretű cserepet a növény gyökerei hamar kinőhetik. Ilyen esetekben a növény fejlődése visszamarad. Kevesen tudják, hogy a gyengén gyökerező növények túl nagy cserépbe ültetése is hasonló tünetekkel jár.

Tápanyag: örök szabály, hogy a tápoldatozásnál inkább kétszer kevesebbet adjunk szobanövényünknek, mint egyszer többet. A túl sok tápanyag hatására a növények szövetei rendszerint fellazulnak, így érzékennyé válnak a kártevőkkel, kórokozókkal szemben.

Nyugalmi időszak: számos növény a természetes élőhelyére jellemző évszakoknak megfelelően nyugalmi időszakot igényel (kaktuszok, pozsgások, mikulás- virág, orchideák egy része stb.). Ilyenkor állítsuk hűvösebb helyre, keveset öntözzük, és korlátozzuk vagy szüntessük be trágyázásukat.

Tisztaság: minden elhalt növényrészt éles ollóval vágjunk le. Ha a levágott rész egészséges növényi részt is érint, akkor ezt a felületet szórjuk be faszénporral, bár erre csak nagyon szélsőséges esetekben van szükség.

Ellenőrzés: ha a kártevőket vagy a gombás fertőzéseket időben felfedezzük, a növény sok esetben megmenthető. Lehetőleg hetente egyszer alaposan vizsgáljuk át növényeinket, elsősorban a fonákukat. Az elhervadt leveleket és virágokat távolítsuk el, mert kitűnő táptalajok a kórokozók számára.

A szobanövény is megbetegedhet

Nem mindig ismerhető fel egyértelműen, hogy mitől betegedett meg szobanövényünk. Bár a legtöbb esetben a helytelen gondozás okozza a változásokat, sajnos sokszor tőlünk független szereplői is vannak egy-egy betegség kialakulásának. Az alábbiakban néhány tipikus növénybetegséget, annak tüneteit és a védekezés módját ismertetjük vázlatosan.

Tápanyag-ellátási zavar:

A leveleken vagy ritkábban a hajtásokon sápadtság látható. A tünetek elsősorban a fiatal leveleken jelentkeznek. Először az erek közötti részek világosodnak ki. A későbbiekben az egész növény elsárgul, a virágképződés elmarad, a levelek lehullanak.

Több hatás is kiválthatja, így növény túlöntözése, gyakori kiszáradása, a nitrogénhiány, a talaj magas mésztartalma, és vas-, illetve magnéziumhiány. A növényeket a kezdeti tünetek észlelésekor ültessük át. A későbbiekben lehetőleg lágy vízzel öntözzük. Mozaikvírus:

Ha a leveleken mozaikszerű világos- és sötétzöld foltok keletkeznek, a virágszárak is gyakran foltosak, tarkák, erős fertőzés esetén a levelek és a virágok torzulnak.

A vírusos betegségek ellen csak megelőzéssel védekezhetünk, a beteg növények már nem gyógyíthatók, ezeket meg kell semmisíteni. A megelőzés érdekében nagyon fontos az egészséges anyanövények és magvak felhasználása. A vírusos betegségek nagy részét a szúró-szívó szájszervű rovarok (levéltetvek, molytetű, tripszek) és a fonálférgek terjesztik.

Baktériumos levétfoltosodás:

A leveleken a növényfajtól és a kórokozótól függően sötét vagy világos, párás, nedves környezetben nyálkás foltok keletkeznek, amelyek később összefolynak, és részben a

szárra és a virágokra is átterjednek. A fertőzött növényi részeket távolítsuk el. A növények levelét tartsuk szárazon, viszonylag alacsony legyen a páratartalom és a hőmérséklet. Amennyiben a betegség továbbterjed, semmisítsük meg a növényeket.

Hervadásos és fonnyadásos betegségek:

A növények rosszul fejlődnek, fonnyadnak, elhalnak. A gyökérnyak barnásfeketére szí- neződik, később a gyökerek is fertőződnek és sötétednek. A megtámadott növényi részek szárazon vagy nedvesen rothadnak, némelykor a károsodott részeken megjelennek a gomba sárgás vagy vöröses sza-, porítóképletei. A gombák a talajból fertőzik

A növény meghálálja az ápolást fotó: gál gábor

a növényeket. A legjobb megelőzés az egészséges szaporítóanyag és a fertőzésmentes talaj használata. A laza, levegős talajt a gomba kevésbé kedveli. Ha a növényeken a fertőzés tüneteit észleljük, azonnal öntözzük meg megfelelő gombaölő szerrel.

Levélfoltosodást okozó betegségek:

A leveleken különböző formájú és nagyságú foltok láthatók, eleinte általában egyesével, azután szétterjednek a levelek felületén. Az erősen megtámadott levelek részlegesen vagy teljesen elszáradnak, és többnyire lehullanak.

Végül a száron is megjelenik a foltosodás. A túlzott nitrogénadagolást kerülni kell. A fertőzött növényi részeket, amennyiben lehetséges, meg kell semmisíteni, utána hetenként megfelelő gombaölő szerrel kell védekezni.

Lisztharmat:

A levelek színén és fonákján, a virágokon és szárakon fehér, lisztszerű, gombafonalakból álló bevonat látható, amely később barnán elszíneződhet.

Párás, meleg helyeken gyorsan terjed a betegség. Észlelésekor azonnal permetezzünk.

Rozsdabetegségek:

A leveleken kezdetben sárga vagy rozsdásbarna, később többnyire barnásfekete, pörsenésszerű spóratelepek láthatók, amelyekből a levélszövet felrepedése után sötét spóratömeg hull ki.

Szellős, alacsony páratartalmú helyeken a betegség lassabban terjed. Megjelenése- ' kor ha lehet, a fertőzött részeket azonnal távolítsuk el, majd permetezzünk megfelelő növényvédő szerrel.

Szürkepenész vagy szürkerothadás:

A növények levele, szára, bimbója lágy, rothadó állományú lesz, e részeken később egérszürke, sűrű penészgyep képződik.

A betegség rendszerint nyirkos, fényszegény környezetben lép fel. A túlzott nitrogénadagolás szintén elősegíti a kialakulását. Ha megfelelő hőmérsékleten, az öntözésre és a párásításra odafigyelve, túlzott nitrogénadagolás mellőzésével tartjuk a növényt, a betegség megelőzhető.

A virágot locsolni nem találomra kell

A szobanövények öntözése: akinek csak egy szobányi kertje van, annak is nagy gond - különösen nyáron - a locsolás. És bár mindannyian gyakran locsolunk virágot, talán nem is olyan egyértelműek az alapfeladatok.

Mennyi víz kell egy növénynek?

A legfontosabb, hogy tudjuk, növényeinknek mennyi vízre van szükségük. Ezt praktikus vásárláskor megkérdezni az eladótól, vagy szakkönyvekből tájékozódni. Tájékozódásképpen a szakemberek általában a következőket különböztetik meg: vízigényes, normál vízigényű és szárazságtűrő növények.

Vízigényesek: igénylik az állandó vízborítottságot (pl. vízipálma, fokföldi ibolya), ezek cserepét tálba kell helyezni, és gondoskodni kell arról, hogy benne állandóan álljon a víz. A vízipálmát ezenkívül felülről is rendszeresen meg kell öntözni.

Normái vízigényűek: igény szerint kell őket locsolni. Hagyjuk inkább egy kicsit kiszáradni a földjét, mintsem túlöntözzük, mert erre a legtöbb növény azonnal lombhullással, kókadással válaszol. A kiszáradást sokkal jobban elviselik, még akkor sem menthetetlen a helyzet, ha a föld már any- nyira kiszáradt, hogy elválik a cseréptől. Ilyenkor bele kell tenni a mosdókagylóba vagy egy vödörbe, és felülről addig engedni rá a vizet, amíg alatta is áll. Addig hagyjuk a vízben állni, amíg magához kezd térni a növény, és kezdenek visszaállni a levelei az eredeti állapotukba.

Szárazságtűrők: nyáron is akár napokig, vagy egy hétig is jól érzik magukat öntözés nélkül (kaktuszok, euphor- biák). Az első két csoport növényei meghálálják, ha levelüket rendszeresen lespricceljük, mivel így lemossuk róluk a rárakódott port, így könnyebben fotoszintetizálnak. Ha poros a lakás, időről időre (kb. 2-3 havonta) jó, ha alaposan lezuhanyozzuk a növényeinket, amit csillogó levelekkel és üde zöld színnel fognak meghálálni. •

Mi a teendő, ha hosszabb útra indulunk?

Legjobb megoldás, ha egy közeli szomszédot kérünk meg a locsolásra. Ha erre nincs lehetőség, akkor csoportosítsuk növényeinket a korábbiakban leírtak szerint, lehetőleg tegyük árnyékba a nor mái vízigényűeket, a vízigényeseket pedig legjobb, ha betesszük s kádba és engedünk alájuk vizet így több napot is kibírnak locsolás nélkül. ■

Magyar citrom fotó: perl marton

A kroton és gondozása

Élénk levélszíne és változatos levélalakja kölcsönöz neki igazi vonzerőt. Mielőtt arra szánnánk magunkat, hogy egy ilyen növényt akarunk lakásunkban tartani, érdemes elgondolkozni, hogy eleget tudunk-e tenni kívánalmainak. A hőmérsékletnek viszonylag állandónak kell lennie, nem eshet 16 °C alá, és a levegő állandóan párás legyen. Huzat nem érheti, a földjét mindig nedvesen kell tartani langyos vízzel.

Fényigény: jó megvilágításra van szüksége.

Hőigény: állandóan meleg, té len nem eshet 16 °C alá.

Vízigény: tavasztól őszig ön tözzük bőségesen langyos vízzel télen ritkábban.

Páratartalom: magas páratar talmat igényel, ha lehet, akkoi naponta permetezzük a levele két, és gyakran mossuk le.

Betegségek: a kedvezőtlen el helyezés és a rendszertelen öntö zés levélhulláshoz és levélelha láshoz vezet.

Kártevők:- a száraz környezet ben károsíthatják a levéltetvek, < takácsatkák és a pajzstetvek. ■

Családi témákban keressen bennünket az interneten is:

www.kiskegyed.hu • www.lakaskultura.hu www.mindmegette.hu • www.holgyvilag.hu • www.gyongy.hu

A ködös őszi napokon, a hosszú téli estéken könnyebben keletkezik rossz hangulata az embernek, különösen a depresszióra hajlamosakat vagy a magányosan élőket viselheti meg ez az időszak. Segíthetünk persze magunkon is, ha úgy alakítjuk a közvetlen környezetünket, hogy jól érezzük benne magunkat: szép virágokkal, háziállatokkal vehetjük körbe magunkat, vagy ha már nincs más kiút, fordulhatunk pszichológushoz is. Ma már egyre kevésbé számít szégyennek, ha valaki külső segítséget kér.

egy pszichológushoz, akivel sokat beszélgettünk a gyerekkoromról, az állandó vitákról anyámmal, arról, hogy már akkoriban is féltem kiállni az igazamért vele szemben. A pszichológus tudatosította bennem, hogy elsősorban magamért vagyok felelős, és jogomban áll eldönteni, mekkora hatalmat adok anyámnak az életem irányítása felett. {...}

Márti tizenhat évesen kezdett el dohányozni. Jó tanuló volt, szerették a tanárok, úgy érezte, tennie kell valamit, hogy az osztálytársai ne tartsák stréber, jó kislánynak. Ezért aztán „bandázott” velük minden áldott nap egy kicsit suli után, és nem mondott nemet, ha cigarettával kínálták. - Gyorsan rászoktam - meséli. - No, nem is annyira a nikotinra, mint inkább arra, hogy a cigaretta segítségével jól lehet leplezni az érzelmeket, és főleg azt, ha zavarban van az ember. Fura módon a biztonság illúzióját nyújtotta a füst, amibe burkolóztam, a magam elé tartott égő cigaretta. Nem is a nikotin, a saját rögeszmém rabja voltam. Olyannyira, hogy pszichológushoz kellett fordulnom. A pszichológus megtanított rá, hogyan győzhezassága is veszélybe került, úgy döntött, mégiscsak szakemberhez fordul. - Bevallom, szégyelltem, hogy nem tudok megbirkózni a problémákkal. Azt gondoltam, nem én vagyok a lelki beteg, nem nekem kellene pszichológushoz mennem, hanem az anyámnak - meséli. - Persze, anya hallani sem akart semmiféle terápiáról. Évek óta gyötört, de elhitette magával, hogy mindent csakis az én érdekemben tesz. Mindenbe beleszólt, örökké kritizált, sohasem tudtam megfelelni az elképesztő elvárásainak. Azt akarta, hogy az ő elképzelése szerint rendezzük be a lakásunkat, az ő elvei szerint neveljük a gyerekeinket. {...} Többször megkíséreltem megszakítani vele a kapcsolatot. De az elhatározásomnál minden alkalommal erősebbnek bizonyult a bűntudatom. {...} Elmentem

Mind többen ismerik be - elsősorban önmaguknak -, hogy bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor lelki problémái megoldásához szakember segítségére van szüksége. Pácienseim közül a legtöbben önértékelési zavarral, párkapcsolati nehézségekkel küzdenek - mondja dr. Kunsági Andrea pszichológus. - Sokan egy trau- matikus eseményt - hozzátartozójuk betegségét, halálát vagy munkahelyük elvesztését képtelenek egyedül feldolgozni. Pánikbeteg is egyre több van, sajnos. A lelki betegségek egy jelentős részének kialakulásáért a stressz tehető felelőssé.

A harminckét éves Annamari nehezen szánta rá magát, hogy felkeressen egy pszichológust. Úgy érezte, elég erős ahhoz, hogy egyedül is úrrá legyen a gondjain. De amikor már a há-