Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-13 / 290. szám

10. OLDAL TÜKÖR 2002. December 13., péntek CSALÁD Az ősz hajlamosít a depresszióra FOTÓ: FEB/EUROPRESS Amikor szükség lehet a pszichológusra tem le a szorongást, a feszültséget anélkül, hogy rágyújtanék. {...}- Egy hozzátartozó vagy egy barát óhatatlanul görbe tükröt tart elénk - mondja dr. Kunsági. - Szeret minket, ezért képtelen tárgyilagosan szemlélni a dolgainkat. Tapintatból, vagy mert a saját érdeke úgy kívánja, akár el is hall­gat bizonyos dolgokat. Egy pszicholó­gus nem vigasztal, nem ad jó tanácso­kat, hanem felkutatja egy adott problé­ma gyökereit, és a választási lehetősé­gek felismeréséhez vezeti el betegét.- A terápia kezdetén pszichológus és betege tisztázza a kezelés pontos fel­tételeit. Megbeszélik többek között azt, hogy milyen időközönként talál­koznak majd, és mely célokért fognak közösen dolgozni. Persze előfordul olykor, hogy a beteg egy idő után kez­di úgy érezni, a pszichológus az egyet­len ember, akiben bízhat, aki megérti őt, és azt szeretné, ha a továbbiakban több lenne köztük orvos-beteg'kap­csolatnál. Ilyenkor kedvesen, de hatá­rozottan tudomására kell hozni, hogy a terapeuta nem azért figyelmes és meg­értő, mert barátjának tekinti őt, hanem mert a munkáját végzi. (www.holgyvi- lag, ha) ______________________■ A leggyakoribb gondozási hibák A legtöbb szobanövény nem azért pusztul el, mert elhanya­golják, hanem- mert a növény­barátok sokszor túlzásba vi­szik a gondoskodást, vagy nem ismerik teljes mértékben azo­kat a tényezőket, amelyek be­folyásolják a növény fejlődését. Öntözés: leggyakrabban a nö­vény túlöntözése okozza pusztu­lását. Ebben az esetben a gyöke­rek közeléből kiszorul a levegő, így az ennek folytán elszaporodó ún. anaerob mikroorganizmusok és a gyökerek megfulladása miatt a gyökerek rothadni kezdenek, ami végül a növény pusztulását okozza. Fény: a rosszul megválasztott tenyészhely, a rossz fényviszo­nyok hamar legyengíthetik, illet­ve károsíthatják a szobanövénye­ket. A trópusi őserdők aljnövé­nyeit rendszerint a huzamosabb közvetlen napfény károsíthatja, míg a kaktuszok és egyéb pozs­gás növények fényszükségletét egy szoba árnyékos sarkában nem lehet kielégíteni. Hőmérséklet: sok növény ér­zékeny az erős hőmérséklet-inga­dozásra, amelyet gyakran a szel­lőztetéssel járó hideg levegő be­áramlása eredményez. Erre a hi­bára a növények rendszerint a le­velek lehullajtásával figyelmeztet­nek minket. Levegő: a száraz, fűtött levegő, az elhasznált, füsttel vagy más káros anyagokkal (bútorok vagy textíliák kipárolgásaival) terhelt levegő a legtöbb szobanövényre ártalmas. Az álló levegőre (a gom­bás fertőzések miatt) és a huzatra is sok növény érzékenyen reagál. Ültetőközeg: a szobanövények átültetéséhez lehetőleg a forga­lomban lévő, előre elkészített földkeverékekből válasszunk, il­letve ha magunk készítjük el, fi­gyeljünk arra, hogy a különböző adalékok (elsősorban a kom­poszt) ne tartalmazzanak a nö­vényre ártalmas kártevőket és kórokozókat. Tartóedény: a túl kis méretű cserepet a növény gyökerei ha­mar kinőhetik. Ilyen esetekben a növény fejlődése visszamarad. Kevesen tudják, hogy a gyengén gyökerező növények túl nagy cse­répbe ültetése is hasonló tünetek­kel jár. Tápanyag: örök szabály, hogy a tápoldatozásnál inkább kétszer kevesebbet adjunk szobanövé­nyünknek, mint egyszer többet. A túl sok tápanyag hatására a növé­nyek szövetei rendszerint fellazul­nak, így érzékennyé válnak a kár­tevőkkel, kórokozókkal szemben. Nyugalmi időszak: számos növény a természetes élőhelyére jellemző évszakoknak megfelelő­en nyugalmi időszakot igényel (kaktuszok, pozsgások, mikulás- virág, orchideák egy része stb.). Ilyenkor állítsuk hűvösebb hely­re, keveset öntözzük, és korlátoz­zuk vagy szüntessük be trágyázá­sukat. Tisztaság: minden elhalt nö­vényrészt éles ollóval vágjunk le. Ha a levágott rész egészséges nö­vényi részt is érint, akkor ezt a fe­lületet szórjuk be faszénporral, bár erre csak nagyon szélsőséges esetekben van szükség. Ellenőrzés: ha a kártevőket vagy a gombás fertőzéseket idő­ben felfedezzük, a növény sok esetben megmenthető. Lehetőleg hetente egyszer alaposan vizsgál­juk át növényeinket, elsősorban a fonákukat. Az elhervadt levele­ket és virágokat távolítsuk el, mert kitűnő táptalajok a kóroko­zók számára. A szobanövény is megbetegedhet Nem mindig ismerhető fel egyértelműen, hogy mitől betegedett meg szobanövé­nyünk. Bár a legtöbb esetben a helytelen gondozás okozza a változásokat, sajnos sokszor tőlünk független szereplői is vannak egy-egy betegség kialakulásá­nak. Az alábbiakban néhány tipikus nö­vénybetegséget, annak tüneteit és a véde­kezés módját ismertetjük vázlatosan. Tápanyag-ellátási zavar: A leveleken vagy ritkábban a hajtásokon sá­padtság látható. A tünetek elsősorban a fia­tal leveleken jelentkeznek. Először az erek közötti részek világosodnak ki. A későbbi­ekben az egész növény elsárgul, a virágkép­ződés elmarad, a levelek lehullanak. Több hatás is kiválthatja, így növény túlön­tözése, gyakori kiszáradása, a nitrogénhi­ány, a talaj magas mésztartalma, és vas-, il­letve magnéziumhiány. A növényeket a kez­deti tünetek észlelésekor ültessük át. A ké­sőbbiekben lehetőleg lágy vízzel öntözzük. Mozaikvírus: Ha a leveleken mozaikszerű világos- és sö­tétzöld foltok keletkeznek, a virágszárak is gyakran foltosak, tarkák, erős fertőzés ese­tén a levelek és a virágok torzulnak. A vírusos betegségek ellen csak megelőzés­sel védekezhetünk, a beteg növények már nem gyógyíthatók, ezeket meg kell semmi­síteni. A megelőzés érdekében nagyon fon­tos az egészséges anyanövények és mag­vak felhasználása. A vírusos betegségek nagy részét a szúró-szívó szájszervű rova­rok (levéltetvek, molytetű, tripszek) és a fo­nálférgek terjesztik. Baktériumos levétfoltosodás: A leveleken a növényfajtól és a kórokozótól függően sötét vagy világos, párás, nedves környezetben nyálkás foltok keletkeznek, amelyek később összefolynak, és részben a szárra és a virágokra is átterjednek. A fer­tőzött növényi részeket távolítsuk el. A nö­vények levelét tartsuk szárazon, viszony­lag alacsony legyen a páratartalom és a hő­mérséklet. Amennyiben a betegség tovább­terjed, semmisítsük meg a növényeket. Hervadásos és fonnyadásos betegségek: A növények rosszul fejlődnek, fonnyadnak, elhalnak. A gyökérnyak barnásfeketére szí- neződik, később a gyökerek is fertőződnek és sötétednek. A megtámadott növényi ré­szek szárazon vagy nedvesen rothadnak, némelykor a károsodott részeken megjelen­nek a gomba sárgás vagy vöröses sza-, porítóképletei. A gombák a talajból fertőzik A növény meghálálja az ápolást fotó: gál gábor a növényeket. A legjobb megelőzés az egészséges szaporítóanyag és a fertőzés­mentes talaj használata. A laza, levegős ta­lajt a gomba kevésbé kedveli. Ha a növénye­ken a fertőzés tüneteit észleljük, azonnal öntözzük meg megfelelő gombaölő szerrel. Levélfoltosodást okozó betegségek: A leveleken különböző formájú és nagysá­gú foltok láthatók, eleinte általában egye­sével, azután szétterjednek a levelek felü­letén. Az erősen megtámadott levelek részlegesen vagy teljesen elszáradnak, és többnyire lehullanak. Végül a száron is megjelenik a foltosodás. A túlzott nitrogénadagolást kerülni kell. A fertőzött növényi részeket, amennyiben lehetséges, meg kell semmisíteni, utána hetenként megfelelő gombaölő szerrel kell védekezni. Lisztharmat: A levelek színén és fonákján, a virágokon és szárakon fehér, lisztszerű, gombafona­lakból álló bevonat látható, amely később barnán elszíneződhet. Párás, meleg helyeken gyorsan terjed a be­tegség. Észlelésekor azonnal permetez­zünk. Rozsdabetegségek: A leveleken kezdetben sárga vagy rozs­dásbarna, később többnyire barnásfekete, pörsenésszerű spóratelepek láthatók, amelyekből a levélszövet felrepedése után sötét spóratömeg hull ki. Szellős, alacsony páratartalmú helyeken a betegség lassabban terjed. Megjelenése- ' kor ha lehet, a fertőzött részeket azonnal távolítsuk el, majd permetezzünk megfe­lelő növényvédő szerrel. Szürkepenész vagy szürkerothadás: A növények levele, szára, bimbója lágy, rothadó állományú lesz, e részeken ké­sőbb egérszürke, sűrű penészgyep kép­ződik. A betegség rendszerint nyirkos, fénysze­gény környezetben lép fel. A túlzott nitro­génadagolás szintén elősegíti a kialakulá­sát. Ha megfelelő hőmérsékleten, az öntö­zésre és a párásításra odafigyelve, túlzott nitrogénadagolás mellőzésével tartjuk a növényt, a betegség megelőzhető. A virágot locsolni nem találomra kell A szobanövények öntözése: aki­nek csak egy szobányi kertje van, annak is nagy gond - különösen nyáron - a locsolás. És bár mind­annyian gyakran locsolunk virá­got, talán nem is olyan egyértel­műek az alapfeladatok. Mennyi víz kell egy növénynek? A legfontosabb, hogy tudjuk, növényeinknek mennyi vízre van szükségük. Ezt praktikus vásár­láskor megkér­dezni az eladó­tól, vagy szak­könyvekből tá­jékozódni. Tájé­kozódásképpen a szakemberek általában a kö­vetkezőket kü­lönböztetik meg: vízigé­nyes, normál vízigényű és szárazságtűrő növények. Vízigénye­sek: igénylik az állandó vízborítottságot (pl. vízi­pálma, fokföldi ibolya), ezek cse­repét tálba kell helyezni, és gon­doskodni kell arról, hogy benne állandóan álljon a víz. A vízipál­mát ezenkívül felülről is rendsze­resen meg kell öntözni. Normái vízigényűek: igény sze­rint kell őket locsolni. Hagyjuk in­kább egy kicsit kiszáradni a föld­jét, mintsem túlöntözzük, mert erre a legtöbb növény azonnal lombhullással, kókadással vála­szol. A kiszáradást sokkal jobban elviselik, még akkor sem menthe­tetlen a helyzet, ha a föld már any- nyira kiszáradt, hogy elválik a cse­réptől. Ilyenkor bele kell tenni a mosdókagylóba vagy egy vödör­be, és felülről addig engedni rá a vizet, amíg alatta is áll. Addig hagyjuk a vízben állni, amíg ma­gához kezd térni a növény, és kez­denek visszaállni a levelei az ere­deti állapotukba. Szárazságtűrők: nyáron is akár napokig, vagy egy hétig is jól érzik magukat öntö­zés nélkül (kak­tuszok, euphor- biák). Az első két csoport nö­vényei meghá­lálják, ha leve­lüket rendsze­resen lespric­celjük, mivel így lemossuk róluk a rárakó­dott port, így könnyebben fotoszintetizál­nak. Ha poros a lakás, időről időre (kb. 2-3 havonta) jó, ha alaposan lezuhanyozzuk a növé­nyeinket, amit csillogó levelekkel és üde zöld színnel fognak meg­hálálni. • Mi a teendő, ha hosszabb útra indulunk? Legjobb megoldás, ha egy kö­zeli szomszédot kérünk meg a lo­csolásra. Ha erre nincs lehetőség, akkor csoportosítsuk növényein­ket a korábbiakban leírtak szerint, lehetőleg tegyük árnyékba a nor mái vízigényűeket, a vízigényese­ket pedig legjobb, ha betesszük s kádba és engedünk alájuk vizet így több napot is kibírnak locsolás nélkül. ■ Magyar citrom fotó: perl marton A kroton és gondozása Élénk levélszíne és változatos le­vélalakja kölcsönöz neki igazi vonzerőt. Mielőtt arra szánnánk magunkat, hogy egy ilyen nö­vényt akarunk lakásunkban tar­tani, érdemes elgondolkozni, hogy eleget tudunk-e tenni kívá­nalmainak. A hőmérsékletnek viszonylag állandónak kell len­nie, nem eshet 16 °C alá, és a le­vegő állandóan párás legyen. Huzat nem érheti, a földjét min­dig nedvesen kell tartani lan­gyos vízzel. Fényigény: jó megvilágításra van szüksége. Hőigény: állandóan meleg, té len nem eshet 16 °C alá. Vízigény: tavasztól őszig ön tözzük bőségesen langyos vízzel télen ritkábban. Páratartalom: magas páratar talmat igényel, ha lehet, akkoi naponta permetezzük a levele két, és gyakran mossuk le. Betegségek: a kedvezőtlen el helyezés és a rendszertelen öntö zés levélhulláshoz és levélelha láshoz vezet. Kártevők:- a száraz környezet ben károsíthatják a levéltetvek, < takácsatkák és a pajzstetvek. ■ Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu • www.lakaskultura.hu www.mindmegette.hu • www.holgyvilag.hu • www.gyongy.hu A ködös őszi napokon, a hosszú téli estéken könnyebben keletkezik rossz hangulata az embernek, különösen a depresszióra hajlamosa­kat vagy a magányosan élőket viselheti meg ez az időszak. Segíthe­tünk persze magunkon is, ha úgy alakítjuk a közvetlen környezetün­ket, hogy jól érezzük benne magunkat: szép virágokkal, háziállatok­kal vehetjük körbe magunkat, vagy ha már nincs más kiút, fordulha­tunk pszichológushoz is. Ma már egyre kevésbé számít szégyennek, ha valaki külső segítséget kér. egy pszichológushoz, akivel sokat be­szélgettünk a gyerekkoromról, az ál­landó vitákról anyámmal, arról, hogy már akkoriban is féltem kiállni az iga­zamért vele szemben. A pszichológus tudatosította bennem, hogy elsősor­ban magamért vagyok felelős, és jo­gomban áll eldönteni, mekkora hatal­mat adok anyámnak az életem irányí­tása felett. {...} Márti tizenhat évesen kezdett el do­hányozni. Jó tanuló volt, szerették a tanárok, úgy érezte, tennie kell vala­mit, hogy az osztálytársai ne tartsák stréber, jó kislánynak. Ezért aztán „bandázott” velük minden áldott nap egy kicsit suli után, és nem mondott nemet, ha cigarettával kínálták. - Gyorsan rászoktam - meséli. - No, nem is annyira a nikotinra, mint in­kább arra, hogy a cigaretta segítségé­vel jól lehet leplezni az érzelmeket, és főleg azt, ha zavarban van az ember. Fura módon a biztonság illúzióját nyújtotta a füst, amibe burkolóztam, a magam elé tartott égő cigaretta. Nem is a nikotin, a saját rögeszmém rabja voltam. Olyannyira, hogy pszicholó­gushoz kellett fordulnom. A pszicho­lógus megtanított rá, hogyan győzhe­zassága is veszélybe került, úgy dön­tött, mégiscsak szakemberhez fordul. - Bevallom, szégyelltem, hogy nem tu­dok megbirkózni a problémákkal. Azt gondoltam, nem én vagyok a lelki be­teg, nem nekem kellene pszichológus­hoz mennem, hanem az anyámnak - meséli. - Persze, anya hallani sem akart semmiféle terápiáról. Évek óta gyötört, de elhitette magával, hogy mindent csakis az én érdekemben tesz. Mindenbe beleszólt, örökké kriti­zált, sohasem tudtam megfelelni az el­képesztő elvárásainak. Azt akarta, hogy az ő elképzelése szerint rendez­zük be a lakásunkat, az ő elvei szerint neveljük a gyerekeinket. {...} Többször megkíséreltem megszakítani vele a kapcsolatot. De az elhatározásomnál minden alkalommal erősebbnek bizo­nyult a bűntudatom. {...} Elmentem Mind többen ismerik be - elsősorban önmaguknak -, hogy bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor lelki problé­mái megoldásához szakember segít­ségére van szüksége. Pácienseim kö­zül a legtöbben önértékelési zavarral, párkapcsolati nehézségekkel küzde­nek - mondja dr. Kunsági Andrea pszichológus. - Sokan egy trau- matikus eseményt - hozzátartozójuk betegségét, halálát vagy munkahely­ük elvesztését képtelenek egyedül fel­dolgozni. Pánikbeteg is egyre több van, sajnos. A lelki betegségek egy je­lentős részének kialakulásáért a stressz tehető felelőssé. A harminckét éves Annamari nehe­zen szánta rá magát, hogy felkeressen egy pszichológust. Úgy érezte, elég erős ahhoz, hogy egyedül is úrrá le­gyen a gondjain. De amikor már a há-

Next

/
Thumbnails
Contents