Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-10 / 287. szám

2002. December 10., kedd H A Z A I T Ü K Ö R 3. OLDAL Igen, de mégse Az afganisztáni feladat nem veszélyesebb az átlagnál Budapest Megegyezik, mégis eltér a kormány és az ellenzék állás­pontja a magyar katonák af­ganisztáni szerepvállalásáról. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint a szerepvál­lalás a terrorizmus elleni harc egyik láncszeme: a Fidesz képviselői úgy gondolják, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy magyar katonákat kelle­ne Afganisztánba küldeni. A politikusok az Országgyűlés honvédelmi bizottságának rend­kívüli ülésén vitatták meg a kato­nai szerepvállalás lehetőségét. A testület 9 igen szavazat és 6 tar­tózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az afganisz­táni küldetésről szóló javaslatot. Eszerint egy 40-50 fős különít­mény utazna fél évre Afganisz­tánba február 15-én: a katonák feladata objektumőrzés. Mint ismeretes, november vé­gén rakétatámadás érte a kérdé­ses objektumot, erre a tényre az ellenzéki képviselők felhívták Ju­hász Ferenc figyelmét. A minisz­ter erre úgy felelt: az önkéntesek tudják, milyen kockázattal jár a i küldetés. Juhász szerint az ob- ijektumőrzés nem veszélyesebb feladat, mint a Magyar Honvéd­ség eddigi külföldi missziói. A kockázatot csökkenti az is, hogy a katonák nem hagyhatnák el az objektumot, jóllehet a térségre jellemző kulturális szokásokra és viselkedési formákra felkészítik őket. A katonák felszerelésének gyorsított beszerzéséhez a nem­zetbiztonsági kabinet jóvá­hagyására is szükség lesz, nem csak az Országgyűlés jóvá­hagyására. Számítások szerint egy 40 fős misszió 1,2 milliárd fo­rintba kerülne. A katonák átesné­nek a szokásos szellemi, pszichi­kai és fizikai teszteken, felkészü­lésükhöz megkapnak minden, a misszióban szükséges eszközt és kiképzést. Az ellenzéki képviselők to­vábbra is fenntartják aggályaikat a misszióval kapcsolatban. Simicskó István, a testület fide- szes alelnöke lapunknak azt mondta: nem feltétlenül a kato­nai szerepvállalásra van szükség, bármilyen humanitárius, logisz­tikai, műszaki, egészségügyi kontingenst szívesen támogatna. Szerinte ezek a módszerek is bi­zonyítják Magyarország elszánt­ságát a terrorizmus elleni küzde­lemben. A politikus ugyanakkor több ellentmondásra hívta fel a figyelmet: szerinte sokkal többe kerülne a harcoló alakulat, mint 1,2 milliárd forint. Nem fél, ha­nem egy évre vonatkozik az elő­terjesztés, a költségek pedig 1,5 milliárd forintról szólnak. A Fidesz-MPP mai frakcióülésén hozza meg döntését a magyar szerepvállalásról. Az egyházak pénze Hitéleti vezetők egyeztettek az államfőnél Budapest Mádl Ferenc államfő meg­beszélésre hívta Medgyessy Péter miniszterelnököt, vala­mint a négy történelmi egy­ház vezetőjét: Seregély Ist­ván érseket, a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar elnökét, Bölcskei Gusztáv püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnökét, Szebik Imre püspököt, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnökét és Zoltai Gusztávot, a Mazsi- hisz országos igazgatóját. A miniszterelnök és az egyházi vezetők köszönetét mondtak a köztársasági elnöknek a meg- jhívásért, „hiszen eddig ebben a kérdésben nem volt megfelelő az egyeztetés a felek között”. A köz- társasági elnök megállapította: az egyházak a magyar történelem­ben - esetenkénti konfliktusok mellett is - felbecsülhetetlen szol­gálatot végeztek az ország érde­kében, az erkölcsi értékek védel­mében, a családok erősítésében, az élet számos más területén. A jövő évi költségvetés és más törvények tervezete kap­csán vita bontakozott ki arról, hogy a jövőben milyen módon . történjék, az egyházak, állami költségvetésből történő finan­szírozása, az egyházi műemlé­kek és egyéb épületek rekonst­rukciója, s hogy az egyházak a jövőben is alanyi jogon alapít­hassanak szociális és egészség- ügyi intézményeket. A miniszterelnök elfogadja az egyházakat megillető sze­mélyi jövedelemadó-hányad 0,5 százalékról 0,8 “százalékra emelését, és támogatja azt a ja­vaslatot, amely 850 millió fo­rintot szán azon egyházak kár­pótlására, amelyeket a rendel­kezők számának megfelelő el­osztás hátrányosan érint. A vatikáni szerződéssel kap­csolatban Medgyessy Péter je­lezte, hogy a keletkezett félre­értések oka a jegyzőkönyv többféle értelmezési lehetősé­ge, illetve az ügy nem megfele­lő kezelése; a kérdés Vatikán­nal való tisztázására a minisz­terelnök a Külügyminisztériu­mot kéri fel. ■ Cél a közbiztonság erősítése Új székházat kapott az ügyészségi nyomozó hivatal Medgyessy Péter az ügyészség függetlenségét hangsúlyozta Polt Péternek, és kitűzte a legfőbb ügyésztől kapott jelvényt FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES A legfőbb ügyész - a miniszterelnök jelenlétében - hétfőn átad­ta a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal új budapesti szék­házát. Polt Péter szerint az ügyészségi reform keretében 2001. január 1-jén létrehozott és tavaly június 1. óta működő Köz­ponti Ügyészségi Nyomozó Hivatal igazolta létjogosultságát. Budapest A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hatáskörébe tartoznak az országgyűlési képviselők, a bí­rák, az ügyészek által és sérel­mükre elkövetett bűncselekmé­nyek, valamint a több megyét érintő, jelentős felderítést igény­lő, kiemelt veszélyességű gazda­sági, vagyon elleni és korrupciós ügyek. A nyomozó hivatal októ­ber 31-ig 422 bűnügyben járt el, amelyből 200 volt hivatali bűn- cselekmény - ebből 192 hivatali visszaélés -, 31 pedig nagy jelen­tőségű korrupciós ügy. A szerve­zet nyomozási eredményességi mutatói messze meghaladják a rendőrségét. Köszöntőjében Medgyessy Péter az ügyészség függetlenségé­nek fontosságát kiemelve rámuta­tott: a jogbiztonság megköveteli olyan szervek létezését, amelyek nem a kormánynak, hanem köz­vetlenül az Országgyűlésnek felel­nek. Úgy vélekedett: az ügyészség kiterjesztett jogköre a közbizton­ságot erősíti. Az ügyészség és a nyomozó hivatal kötelezettsége, hogy a bűncselekményt elköve­tők közül senki se kerülhesse el a felelősségre vonást, függetlenül attól, hogy honatyáról, miniszter­ről, politikusról, közigazgatásban dolgozóról, bíráról vagy éppen ügyészről van szó. HORVÁTH Elnök nélkül két hivatal Tegnap felmentették az APEH bűnügyi igazgatóját és a ka­tasztrófavédelmi főigazgatót is. Mindkét szervezet új vezető­jéről később döntenek. Budapest Azonnali hatállyal felmentette tegnap Tasnádi Lászlót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Bűnügyi Igazgatóságá­nak vezetőjét a hivatal elnöke. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a nyomozó- hatóság vezetője hatáskörét meghaladó módon, az APEH el­nökének tudta és engedélye nél­kül adott tájékoztatást a Bűn­ügyi Igazgatóság munkájáról külső szervezetek - a többi kö­zött a parlamenti pártok frakció- vezetői - részére. Tasnádi László a számára felajánlott munkakört nem kívánta elfogadni, ezért a felmentéssel együtt a köztiszt­viselői jogviszonya is megszűnt. Érdeklődésünkre az APEH sajtó­osztályának vezetője a hírt meg­erősítette, ám ennél többet - a hivatal elnökének felhatalmazá­sa nélkül - nem mondott. Érte­sülésünk szerint az adóhatóság vezetője külföldre utazott, így a felmentés körülményeiről visszaérkezéséig senki nem nyi­latkozhat. A vezetői beosztásból bárkit indoklás nélkül fel lehet menteni, a mostani esetet kivéve az elmúlt 12 évben eddig minden elnök és elnökhelyettes az APEH-nál így távozott beosztásából - kommen­tálta az egyébként nem szakszer­vezeti tag bűnügyi vezető távozá­sának körülményeit. Mihalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Dolgozók Országos Szak- szervezeti Tanácsa (ADOSZT) el­nöke. Szerinte a vezetői beosztás­tól megfosztott személyek általá­ban erkölcsi kudarcként értékelik helyzetüket, ezért az ilyenkor kö­telezően felajánlott más munka­kört nem fogadják el, aminek kö- vetkezjnénye, hogy a közszolgá­lati jogviszonyuk is megszűnik. Ha a munkáltató nem ajánl fel más munkakört, a közalkalma­zott a törvény szerinti végkielégí­tést veheti fel, ebben az esetben azonban ennek az összegnek csak a felét. Tegnap az Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság élén is változás történt, miután a belügy­miniszter felmentette Bakondi Györgyöt. Lamperth Mónika tájé­koztatása szerint a volt főigazgató tevékenységét az elmúlt időszak­ban több bírálat is érte. Egyebek között Kehi-vizsgálat állapította meg a közbeszerzési eljárást mel­lőző kormánydöntés előkészíté­sében a főigazgató felelősségét. EUROPRESS Mosolygó konferencia Budapest Tudásalapú társadalom Magyaiwszág legfőbb tőkéje a tudás. A magyar szellemi ké­pességek, a tudomány eredményeinek minél gazdaságosabb felhasználása, termelésbe építése teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy az ország helyt tudjon állni az uniós kihívások közepette - fogalmazott a miniszterelnök A tudásalapú társa­dalom kihívásai Magyarországon című konferencián. Budapest Az erőszak megjelenése a médiában - erről szól a Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportminisz­térium konferenciája. A cél az, hogy a szakmabeliek egy­más között vitassák meg az erőszak és a média, a média­erőszak és a gyermektársada­lom kérdésköreit. Felmérések tucatjai bizonyítják a médiaagresszió gyermeki pszi­chére gyakorolt káros hatásait. A rendezők szerint éretlen elmék kaphatnak „erkölcsi gellert”, s té­vedhetnek a kriminalitás mezejé­re. A szociológusok főleg a való­di lét és a virtualitás világában zajló problémák társadalmi-szo­ciális beágyazottságát vizsgálják, a média képviselői többek közt az ifjúságvédelem és a program­it r\;''és, gyártás, vásárlás sajátos • ::.’géseit Iw ligatják. A konferencia egyik üzenete: a rajzfilmfigurák halhatatlanok. A képernyők előtt üldögélő gyer­mekek viszont, ahogy ezt szám­talan tragédia bizonyítja, nagyon is halandóak, sőt fiatal, éretlen koruk miatt különösképp sérülé­kenyek. Korosztályuk sérülé­kenysége egyszerre tár fel testi és lelki dimenziókat. A konferen­cián szóba kerülnek olyan ada­tok is, amelyek szerint például egy, az USA-ban végzett felmérés tanúsága szerint a holokauszt egy hollywoodi szuperprodukció címe; az angol középiskolások nagy tömegei azt állították, hogy a második világháború angol mi­niszterelnökét Hitlernek hívták. A konferencia kor- és kórképet állít a társadalom elé. A szerve­zők szerint a konferencia alkal­mas lehet arra is, hogy önszabá­lyozó módon kijelölje a magyar gyermek-televíziózás jövőjének alapjait. _____lunormn A magas szintű tudományos-ku­tatói munka és a magas színvo­nalú szakmunka között az utób­bi évtizedekben egyre nagyobb a szakadék, holott csak a maga­san képzett szakmunkások ké­pesek a legfrissebb tudományos eredményeket beépíteni a ter­melésbe - mondta Medgyessy Péter. A miniszterelnök a tudás­alapú társadalom kihívásairól tartott tegnapi konferencián ar­ról is szólt, hogy a kormány fel­adata az innovációbarát környe­zet kialakítása, a tudásalapú tár­sadalom feltételeinek meg­teremtése. A kormány, a tudós társadalom és a gazdaság együt­tes erőfeszítése szükséges ah­hoz, hogy versenyképes munka­helyekkel, termékekkel és ma­gas szakmai színvonalú, meg­újulásra képes munkaerővel ve­gyük fel a versenyt az Európai Unió országaival. Gulyás Balázs akadémikus arról beszélt, hogy a jó tudo­mánypolitika a gazdasági élet motorja, a társadalmi fejlődés megalapozója és az életminőség javítója. Előadásában rámuta­tott: azok a nemzetek képesek a világ élvonalában maradni, illet­ve oda jutni, amelyek a nemzeti jövedelemből sokat áldoznak a tudományra, a kutatásra, az ok­tatásra. Ennek Magyarországon is így kellene lennie, mert mint arra az akadémikus felhívta a figyelmet: bár nálunk az uniós átlagnál lényegesen kevesebb tudós, kutató van, a tudomá­nyos életben elért eredmények világszínvonalúak, vagyis a tu­dományra fordított pénz nagyon jól hasznosul. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöke a kormány jövő­beni feladataként szintén arról szólt, hogy a nemzeti jövede­lemből nagyobb részt kell a tu­dományos kutatásra fordítani. Vizi E. Szilveszter ugyanakkor hiányolta az ipar szereplőinek hozzájárulását a végső soron a gazdaságban hasznosuló, ott ér­téket teremtő szellemi értékek támogatásához. HORVÁTH MAGDOLNA ____ Hírek__________ NO BEL-DÍJ. A közszolgálati médiumok egyenes adásban közvetítik ma, amint Kertész Imre és a többi kitüntetett Stockholmban átveszi a Nobel- díjat. A Magyar Televízió dél­után fél 5-kor kezdődő, 90 per­ces adásának kommentátora Vitray Tamás; a Magyar Rádió a legfontosabb részeket szink­rontolmácsolással közvetíti. MTi JEGYBANKELNÖK. A Fidesz szerint a kormánynak színt kell vallania a jegybankelnök távo­zását követelő kezdeményezés kapcsán. Áder János frakció- vezető és Varga Mihály, a parla­ment költségvetési bizottságá­nak elnöke veszélyesnek nevez­te Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke felvetését, miszerint az MNB elnökének távoznia kell. mti POSTÁSBÉR. A postai dolgo­zók bérének emelését követeli a Postások Független Érdek­védelmi Szövetsége (Pofész). Ádám István, a szakszervezet elnöke szerint a Magyar Posta (MP) Rt. munkavállalóinak a jövő évi költségvetésben bizto­sítani kell, hogy a bérszínvonal január elsejétől elérje a nemzet- gazdasági átlagot. Amennyiben a szakszervezet követelései nem teljesülnek, akkor a Pofész elnöksége megvitatja a sztrájk lehetőségét, mti ÉHEZŐ GYEREKEK. A Gyer­mekétkeztetési Alapítvány 70 ezer kilogramm élelmiszert gyűjtött össze a rászoruló gyer­mekek számára, s az adomány kedden érkezik meg mintegy 100 iskolába, illetve óvodába. A szervezet az immár nyolcadik alkalommal megrendezett gyűj­tőakcióval azoknak a családok­nak szeretne segíteni, amelyek a karácsonyi iskolai szünetben nem tudnak meleg ételt biztosí­tani gyermekeik számára, mti PROFI HADSEREGET. Az SZDSZ szerint az Európai Unió­ba 2004-ben csak profi had­sereggel mehet az ország - han­goztatták szabaddemokrata politikusok hétfőn a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egye­tem épülete előtt tartott sajtó- tájékoztatón. MTI EGYÜTTMŰKÖDÉS. Az euró pai uniós csatlakozás jegyében közös programsorozatot dolgoz ki három tárcával együttműköd­ve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM). Az együttmunkálkodás célja, hogy az EU-tagországok a magyar kultúra minél szélesebb spekt­rumát ismerhessék meg. A tava­lyi franciaországi MAGYart-ot követően az idén Olaszország­ban láthat magyar kulturális eseményeket a közönség, 2004- ben pedig Angliában lesz jelen a magyar kultúra, mti MTV-VÁLTOZÁS. Baló György lett a Magyar Televízió RJ. kul­turális igazgatója és A Hét című magazinműsor főszerkesztője. Baló György egyike volt az MTV elnöki posztjára pályá­zóknak. A legutóbbi, a múlt héten eredménytelenül zárult pályázaton ő kapta a legtöbb szavazatot az MTV közalapítvá­nyi kuratóriumának elnökségé­től, de a médiatörvényben meg­szabott kétharmados támoga­tottságot nem érte el. mti DROGSTRATÉGIA. Az Oktatá si Minisztérium az új drogstra­tégiájának kidolgozásához az Országos Köznevelési Tanács (OKT) támogatását és segítsé­gét kéri. Magyar Bálint minisz­ter azt szeretné, ha a szaktárca és a tanácsadó testület együtte­sen dolgozná ki az iskolák, ne­velési intézmények számára ké­szülő, megelőzéssel és felvilá­gosítással kapcsolatos legfonto­sabb feladatokat, europress ■ á L t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents