Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám
Tolnai Népújság 2002. November 2., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Illyés, az elkötelezett és sokféle író Az életműről, ideológiai és irodalmi olvasatokról a centenárium kapcsán !e Leegyszerűsítő, ha Illyésről csak mint népi íróról beszélünk. Műveiből következik, hogy ez a kérdés íontosnak tűnik, de nem ezért jó a művészete - mondja az alábbi interjúban Mekis D. János irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, akivel a ma száz éve született költő, író pályájáról, életművének kritikai tükréről, az ideológiai értelmezés sajátosságairól beszélgettünk.-Mennyire tekinthetjük lezártnak ma Illyés életművét, az életmű értelmezését?- Illyés halálakor lezártabbnak tűnt az életmű, abban az értelemben, hogy valamiféle teljességnek tűnt. De kétféle zártságról beszélhetünk. Egyrészt az életmű, mint organikus egész képzetéről. Egy költő hosszú évtizedek alatt véghez viszi a hivatását, minden fontosabb műfajban alkot valamit, minden fontosabb díjat megkap, és halála után életműve az utókornak kimeríthetetlen kincses- bánya lesz. Ez a képlet, amit a költő halála után az Illyés-befoga- dás közvetített. Vagy pedig létrejön egy életmű, majd felmerül az, hogy milyen kérdéseket tud az utókornak feltenni. Nem lehetséges-e, hogy a zártság magába zár- kózást jelent, azt, hogy nincsenek utak, amelyek tovább vezetnének. Ez a másik véglet. Ha így volna, az életükben ünnepelt írók tipikus sorsa érte utol Illyést. Nevezetesen, hogy műve egy mozdíthatatlan tömbnek tűnik, amelytől egyre távolabb kerülünk időben; ha térben nézhetnénk, akkor egyre kisebbnek látszik. Azt, hogy a kettő közül melyik igaz, a befogadás mondja meg, amely időben kibontakozó folyamat. Most egy bizonyos pontján vagyunk ennek. „Szürrealista szociográfia”- Humum indult e lezárt, vagy kevésbé lezárt életmű megalkotása?- Huszonéves korában Illyés Párizsba került, ahol az avantgárd mozgalommal ismerkedett meg. Az ottani szürrealisták, valamint Kassák hatása alatt, József Attilához hasonló módon szürrealista költeményeket ír. Erről kitűnő elemzéseket nyújt Deréky Pál, Bécsben élő irodalomkutató.-Ez a szelete költészetének elég nyomtalan a kritikában.- Pedig nagyon fontos: éppen Deréky mutat rá, hogy a Puszták népében felismerhetők a szürrealista vonások, főként a képalkotásban, a szerkesztésmódban. Abban, hogy hogyan lehet az énbeszédet, az önéletrajzi beszédmódot egy talán leegyszerűsítő módon szociográfiának nevezett tárgyias ábrázolásmóddal összeegyeztetni. Ez meglehetősen ellentétes azzal a képpel, ami A puszták népéről a köztudatban, vagy az oktatásban él.- Hogyan alakult ki avantgárd hatása után a harmincas évekre Illyés romantikus írói szerepe?- Illyés művészetében a paraszti gyökerek tudatosítása fontos szerepet játszott a párizsi években is. Amikor 1926-ban hazatért, bekapcsolódott a Kassák-féle avantgárd mozgalomba, ugyanakkor Babits Mihály is fontos hatással volt rá, aki a pályakezdésekor Illyést segítette. Babits is azt fedezte fel Illyésben, hogy mindenféle hatást be tud építeni a költészetébe, nyitott, fogékony, mint a nép “tiszta lappal” induló gyermeke. Úgy vélte, ezt a tisztaságot arra tudja használni, hogy befogadja a hatásokat, s valami újat lepároljon, de ugyanakkor egy tiszta hang képviselője. Első versei nagyon közel állnak a dilettáns klapanciákhoz, Babits mégis felfedezi benne az őstehetséget, aki képes saját hiányosságaiból is erényt kovácsolni. A látszólag egymást kizáró különböző benyomások, a párizsi hatások kiegészülnek a magyar népi mozgalom hatásaival, amelynek nyomán a népies írók mozgalmába is bekapcsolódott.- Mi a magyarázata annak, hogy bár akkori lírájából nemigen ismer a szélesebb közönség kiemelkedő darabot, komoly elismerést és támogatást kap, és karrierje gyorsan felivel? Hogyan lesz respektált költő?- Sokan írtak akkor Illyésről jelentős írók, kritikusok. Az Illyés- líra megkerülhetetlennek tűnt, itt a Sarjúrendeket emelném ki a korai kötetek közül. Meg kell említenem Halász Gábort és Németh Lászlót. Már a korabeli befogadásban is látszik, amivel később is szembesülnünk kell, hogy valamit képvisel Illyés. Származása miatt is így van ez, s ars poeticájához hozzátartozott a képviseleti beszéd, az elkötelezettséget mindig érvényes irodalmi beszédmódnak találta. Ennyiben szemben állt Babits-csal. Sokféleség vagy poligámia?- ...és valamennyire József Attilával is.- József Attilánál ezt sokkal nehezebb eldönteni. Mindkettejükre jellemző, hogy sokféle hatás érte őket, és a két világháború közötti időszak szellemi zűrzavarában, mint fiatalok, megpróbáltak tájékozódni. József Attila is elkötelezett verseket írt egy időben. Kérdés, hogy az ő lírájának legnagyobb darabjai a képviseleti beszédmód felől olvasandók úgymond érvényesen, vagy pedig a szövegek jelentéstani gazdagságát kell figyelembe vennünk, amely máig kiprovokálja az új ráolvasást. A József Attila-életmű nem vált zárt egésszé, éppenséggel újra és újra értelmezzük.- És Illyésé?- A lírai életművében nem biztos, hogy vannak ilyen darabok, persze bármikor bebizonyosodhat ennek ellenkezője. Nyilván a legegyszerűbb lenne, ha elfogadnánk azt, hogy elkötelezett író volt, és mintegy ideológiai olvasatát adjuk. Erre számos példa van a mai Illyés- értelmezésben. Ez mindig azzal a veszéllyel jár, hogy nem irodalomról, hanem népről, nemzetről, magyarságról beszélünk. Ezek politikatörténeti szempontok. Fejtő Ferencnek van egy pamf- letje, amit a harmincas években írt: Világnézeti poligámia, avagy felsülésem Illyepusztaival. Arról szól, hogy egy bizonyos Illyepusztai íróval lehetetlen konfrontálódni, mert, amikor beszél vele az ember, az ő gondolatait visszhangozza, ha baloldali a vélemény, akkor ezzel, ha jobboldali, vagy népies, akkor azzal ért egyet. Ezt nevezi Fejtő világnézeti poligámiának. Lehet azt mondani, hogy igazságtalan Illyéssel, de van benne igazság is. Rendkívül sokféle hatás érte, és nem az volt jellemző rá, hogy valami egészen egyéni gondolatrendszert és poétikai koncepciót alakított volna ki, hanem különböző elvárásoknak felelt meg. A Magyar Csillag szerkesztőjeként mindenféle beszédmódot beenged a folyóiratba; tehát paradoxonnal állunk szemben: Illyés elkötelezett író, vagy nem? Vagy egy sokféleképpen gondolkodó ember, aki minden táborral képes a saját hangján beszélni. Hiba ennek a sokféleségnek, „hasadtságnak” figyelmen kívül hagyása. Mindez az írói életműben is észlelhető. Kész olvasatok- Mi a szerepe, jelentősége a népies mozgalomnak, a népi-urbánus ellentétnek az lllyés-értelme- zésben?- Leegyszerűsítő értelmezői magatartás, ha Illyésről csak mint népi íróról beszélünk, az életútja is bizonyítja ezt. Művészetéből következik, hogy ez a kérdés fontosnak tűnik, de nem ezért jó a művészete. A népről és magyarságról való beszédnek a lehetősége csorbul azzal, hogy zárt válaszokat akarunk breviáriumszerűen kiemelni Illyés művészetéből. A puszták népe vagy a Hunok Párisban alkalmas arra mindmáig, hogy megválaszolható kérdéseket tegyen fel.- Illyés olvasottsága meglehetősen alacsony; milyen esélyekkel “veszi fel a versenyt” az elmúlt évek kortárs irodalmával?- Az alacsony recepció nemcsak Illyésre, hanem sok más kanonizált szerző műveire is érvényes. Az oktatásban a kötelező olvasmányokra sokszor kész olvasatokat kell a diákoknak megtanulniuk. Figyelemre méltóan rossz eljárás, ha eleve megutálta- tunk a diákokkal irodalmi műveket, és Illyéssel minden bizonnyal ez a helyzet. Óriási felelősség nehezedik az irodalomértés szakmai képviselőire. Ismét A puszták népére utalnék, amely nem egyszerűen arról szól, hogy a cselédségnek rettenetes sorsa volt. Mint irodalmi műnek, éppen abban ragadható meg a megszólító képessége, hogy mindezt egy másik nyelvi alapállásból mondja el Ily- lyés, egy művelt ember nézőpontjából, aki utólag szembesül saját nevelődésének történetével. Amikor szülőföldjéről ír, a tárgyias és az énbeszéd szembesül, ütközik egymással. Ha ennek a drámájára mutat rá a tanár, közelebb tudja hozni a művet a diákhoz. A zárt igazságok a puszta ismétlés révén is elvesztik érvényességüket. . TÓTH FERENC Tiltott írókkal Kelet-Berlinben Ha maga a kor nem is, Kalász Márton - egy fontos esemény miatt - annál boldogabb volt 1955-ben. Lehetett is oka rá, hiszen ezen esztendő karácsonyán jelent meg első verseskötete, a Magvető kiadónál. Az akkor mindössze huszonegy éves költő ma a Magyar írószövetség elnöke.- Megálltam Pécsett a könyvesbolt kirakata előtt, elgyönyörködtem a szép kiállítású könyvemben, melynek árára egyébként máig emlékszem: két forint negyven fillérbe került... - idézte fel a negyvenhét évvel ezelőtti pillanatot Kalász Márton, aki a héten tartott gyermekirodalmi konferencia alkalmából járt Szekszárdon.- Manapság milyen esélye van egy tehetséges, huszonéves költőnek arra, hogy egy jeles kiadó megjelentesse verseskötetét?- Nagy könyvkiadó ma már nem is nagyon létezik nálunk. Pénz is alig van erre a műfajra, különösen egy első kötetes szerző esetében. Attól tartok, hogy a kiadó vezetője a legtöbb esetben azt mondja a kezdő költőnek: hozzál háromszázezer forintot, s abból megjelentetem a kötetedet.- Önnek ezzel a gonddal nem kellett megküzdenie, sőt, eddigi irodalmi-kulturális tevékenységét akár egyfajta sikertörténetnek is nevezhetnénk.- Hogy sikertörténet-e vagy sem, azt nem tudom. Azt hiszem, szerencsés életmenet van mögöttem. Már fiatalon, huszonhárom évesen Szigetvárról Budapestre mentem: a fővárosban időnként elég volt felkeresni Kormos Istvánt, a Móra kiadó vezetőjét, aki meg sem várta, míg kinyögöm, mit akarok. Munka kell, igaz? Készíts egy válogatást Sárközi Györgyről s egy hét múlva gyere a honoráriumért... Aztán 1958-ban a Falurádióhoz kerültem külső munkatársként, s megismerhettem az egész országot.- Majd idővel egy másik országot is.- Somberekén születtem, a német nyelvvel együtt nőttem fel, sőt, tízéves koromig szinte nem is tudtam magyarul. Ez, no meg műfordítói munkám juttatott először Berlinbe. Még ha az a város keleti fele is volt, mégis kinyílt számomra a világ, barátságot kötöttem száKalász Márton, a Magyar írószövetség elnöke a Nobel-díjról mos, köztük tiltó listán is szereplő íróval. Sarah Kirsch, Franz Frühmann, Günther Kunért, Jo- f hannes Bob- rowsi jut hirtelen eszembe, illetve az NDK-ból kiutasított zenész-énekes Wolf Biermann, akivel mondhatni napi kapcsolatban voltam.- A berlini Magyar Kultúra Házának munkatársaként 1971-től négy évet töltött az NDK fővárosában. Két évtizeddel később már az egységes Németországba utazik vissza, mint a stuttgarti Magyar Kulturális Központ igazgatója.- Ugyancsak kereken négy évig voltam az intézet vezetője. A kormányváltás után szűnt meg a megbízatásom. De egy ösztöndíjnak köszönhetően még két esztendőt tölthettem Németországban, s megírhattam könyvemet a magyarországi német kisebbségről, Tizedelőcédulák címmel.- Németországnak ezek szerint komoly vonzereje lehet, hiszen egy másik, immár világhírű magyar író, a Nobel-díjas Kertész Imre is itt él és alkot.- Benne a németek elég hamar felfedezték azt az írót, aki helyenként kíméletlenül dolgozza fel a múltat. Ezen nem is lehet csodálkozni: ha valaki tizennégy évesen Auschwitzba kerül, s elveszíti szüleit... Megítélésem szerint Kertész Imre Nobel-díjához erőteljesen hozzájárult a német irodalmi közvélemény, s mindazon intézmény, mely jobban képes hatni a jelölésével, mint ha mi innen, Magyarországról nyújtanánk be egy nevet a svédországi bizottságnak.- Mit jelent Magyarország számára ez az elismerés?- Most irodalmunk révén kerültünk a világ figyelmének középpontjába. Úgy gondolom, még az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak is használ, hogy ilyen jó fény vetül ránk. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a világ Kertész Imrének egy hatalmas gesztust tett, s Kertész Imre nekünk, magyaroknak továbbítja ezt a gesztust. _____ szeri árpád Il ii Kalász Márton fotó: bakó jenő 4 Ép §fe GOTTVALD KÁROLY A Pécsi Akadémiai Bizottság négy megye - Baranya, Zala, Tolna és Somogy - tudományos minősítéssel rendelkező szakembereit és az itt folyó tudományos munkát fogja össze, szervezi és irányítja. Az elnök Méhes Károly akadémikus, genetikus lett, és három új alelnököt választottak. A tíz szakbizottság közül dr. Horváth Béla feladata a társadalom-tudományi szakbizottságok irányítása és a dokumentációk elkészítése.- Mit szeretne megvalósítani az akadémiai bizottság alelnökeként?- Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy a tisztségre megválasztottak. Eddig is megpróbáltam elérni, hogy a Tolna megyében élő, tudományosan minősített szakemberek minél nagyobb számban a szakbizottságokba bekerüljenek. Ezek létszáma limitált, s csak a legjobbakat választják meg. Tolna megye sajnos az egész tudományos életben alulreprezentált.- Ezt úgy érti, hogy kevés tudományos fokozattal rendelkező ember él a megyében?- Pontosan. A másik három megyéhez képest nálunk vannak az érintettek legkevesebben, s még ehhez képest is kevesen kaptak helyet a szakbizottságokban, ami azért baj, mert ez nemcsak rang, hisz ott koordinálják a tudományos munkát. Szeretném elérni, hogy a megye erőteljesebben jelenjen meg kutatómunkában, a különféle projektekben, pályázatokban. Tervezem, hogy elmegyek a nagyobb városok polgármestereihez annak érde- kében, hogy több lehessen a tudományos minősítést szerzők száma. Az önkormányzatok állással, lakással, ösztöndíjakkal segíthetnek, mint ahogy Pécsett és Kaposváron teszik. Amíg nem így lesz, a legjobbak elköltöznek a megyéből.- Nyilván a főiskola az egyik tudományos központ.- Valóban, s főigazgatóként a továbbiakban is messzemenőkig, támogatom, hogy tehetséges fiatalok tudományos fokozatot szerezhessenek. A másik két ilyen centrum a megyei kórház és az atomerőmű. Nemrég megalakult a tudományos egyesület szintén azzal a céllal, hogy összefogja az érintetteket, s publicitást adjon magának a tudománynak.- Beszélgetésünk aktualitásához tartozik, hogy november harmadikát a kormány 1997-ben a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította.- A dátum az MTA alapításához kapcsolódik. A tudománynapi rendezvényeknek az a feladata, hogy tudatosítsák a társadalomban a tudomány, a kutatás jelentőségét. Első pillanatra úgy tűnik, hogy erről nem kell senkit sem meggyőzni, ha azonban közelebbről megnézzük a helyzetet mindjárt kiderül, hogy még a döntéshozókra is hatni kell. A kutatásra fordított összeget tekintve Magyarország a sor végén kullog. Finnországban például a nemzeti össztermék 4 százalékát fordítják erre a célra. Nálunk ez most már 1,5-1,6 százalék, pár éve még 0,9 volt. E tekintetben már minden közép-európai ország megelőz minket. A Európa Unió azt tűzte ki célul, hogy tagállamai egységesen 3 százalékot fordítsanak erre a célra.- Tolna megyében milyen rendezvények lesznek?- A program szervezését az idén is a főiskola vállalta. Nagy örömünkre szolgál, hogy november 5-én 11 órától a Párizsban élő Fejtő Ferenc professzor tart előadást József Attila és a Szép szó címmel. Ma már ő az egyetlen élő tanú, aki a költő barátai közé tartozott. A rendezvény természetesen nyilvános. Csütörtökön és pénteken rangos előadókkal Bábvilág címmel rendezünk országos konferenciát, amely a bábművészet és a pszichológia kapcsolatáról szól. Azt szeretném elérni, hogy a jövőben a tudomány napja környékén a tehetséges középiskolásoknak és tanárainak megteremtsük a bemutatkozás lehetőségét. Véleményem szerint a tudományos gondolkodásra nevelés a középiskolában kezdődik. ■ IHÁROSI IBOLYA Fejtő Ferenc Szekszárdon A tudományos gondolkodásra nevelés a középiskolában kezdődik Dr. Horváth Béla irodalomtörténészt, főiskolai tanárt a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara főigazgatóját legutóbbi tisztújító közgyűlésén alelnökévé választotta a Pécsi Akadémiai Bizottság.
