Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-06 / 258. szám

10. OLDAL TÜKÖR 2002. November 6., szerda CSALÁDI Készüljünk a téli közlekedésre A közlekedésben is közeleg a tél. Regge­lente egyre gyakrabban találkozhatunk a csapadék kellemetlen formáival (köd­del, esővel, hóval), a talaj közelében pá­rával, az úttesten páralecsapódással. A látótávolság sokszor korlátozott, így a baleseti veszély még tovább növekszik. Ilyenkor már igencsak aktuális a téli felkészülés, amelybe beletartozik egy­részt az autónk gondos felkészítése, másrészt magunkat is rá kell hangol­nunk a nehezebb közlekedési körülmé­nyekre. A járművek kivilágítását - tompított fény­szóróit - indulás előtt kapcsolják be. Ne felejtsék el a jármű világítását elindulás előtt, illetve a menet közbeni pihenők al­kalmával ellenőrizni. A járművet ne csak akkor világítsuk ki, ha már semmit nem látunk. A jármű világításának elsődleges szerepe a láthatóság. Amennyiben még nem cserélte le gu­miabroncsát télire, kerülje el a tülekedést a gumiszervizeknél és legyen ebben is előrelátó. Már +7°C külső környezeti hő­mérsékletnél a téli gumiabroncsok elő­nyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a nyáriak. A hőmérséklet csökkené­sével egyre inkább a téli gumiabroncsok előnyei mutatkoznak meg. A téli gumiab­roncs olyan befektetés, mely a biztonság növekedésében térül meg. A gondolko­dást és a megfontoltságot azonban nem helyettesíti. Célszerű ilyenkor ellenőriztetni a hűtőfolyadék koncentrációját, mennyi­ségét és a hűtőrendszer szivárgásmen­tességét. Vizsgáltassák meg az akku­mulátort, hogy megfelelő-e a savszint, fel van-e töltve az akkumulátor, illetve jól működik-e a töltési rendszer. Ellen­őrizzék, hogy az ablaktörlő lapátok jó ál­Óvatosan közlekedjünk a sóval kezelt utakon lapotúak-e, az ablakmosó folyadék alkal­mas-e a téli használatra. Tartsanak a kocsiban lapátot, seprűt, jégoldó spray-t, vontatókötelet, tartalék ablakmosó folyadékot, jégkaparót, a zár­olajozó legyen mindig kéznél. A hegyi körülmények között autózók számára igen hasznos, ha hóláncot tartanak ma­guknál, és felszerelését még jó időjárási viszonyok között begyakorolják. (A KRESZ két évvel ezelőtti módosítása óta bizonyos útszakaszokon kötelezően elő­írhatják a hólánc használatát.) Mielőtt útra kelnének, célszerű meg­hallgatni a helyi és országos közlekedési információkat, a gépkocsit és a tartalék kannát teletankolni. Gondosan ügyel­jünk arra, hogy télen könnyebben érhet nem várt időjárás-változás bennünket útközben, ezért hagyjunk bőségesen FOTÓ, PILISY ELEMÉR időt a tervezett utazásra. Készítsünk össze az útra meleg italt, élelmet, meleg ruhákat, takarót, csizmát! Elindulás Folyékony hólánc Az autógumi csúszásgátló spray a gumi­abroncs jobb tapadását biztosítja jeges emelkedőn és hóban való elakadásnál. A közvetlenül az abroncsokra felvitt készít­mény 3-5 perc alatt erős, tapadó réte­get képez. Tartóssága az út minőségétől és az időjárástól függ. Az anyag áthatol a felragadt hó- és jégkérgen, és rátapad a gumifelületre. A lakkréteget nem károsít­ja. Bármikor, még hosszú idő elteltével is eltávolítható motortisztitó vagy tiszta szesz segítségével. előtt ellenőrizzük, hogy az összes lámpa tiszta-e és megfelelően működik-e. Menet közben tartsuk szem előtt az alábbiakat: a sóval kezelt és a kezeletlen utakon óvatosan közlekedjünk, kerüljük a túlzott sebességet, a hirtelen kormány- és pedálmozdulatokat! Mindig használ­juk a tompított fényszórót. Tartsunk a megszokottnál nagyobb követési távol­ságot. Ha ónos eső esik, célszerű a lehe­tő legrövidebb idő alatt befejezni vagy megszakítani az utazást. (Amíg az ónos eső nem áll el, a közútkezelő társaságok gépei sem tudják megkezdeni a síkosságmentesítést, mert a só ilyenkor nem olvaszt.) A téli útviszonyok között különösen fontos a figyelem és a figyelmesség. A gyalogos nem azért van az úttesten, hogy minél nagyobb eséllyel üthessük el, ha­nem át szeretne menni, ezért vigyázzunk rájuk. Fokozottan igaz ez a gyermekekre és idősekre. Amennyiben a kijelölt gyalo­gos-átkelőhelynél, vagy útkereszteződés­nél a járda meghosszabbított vonalában gyalogost látunk az úttesten, vagy az út­test szélén, akkor ne forgalomszámlálás­ra gondoljunk, hanem arra, hogy lassítás­sal, megállással segítsük az átkelésüket. Ennek gyakorlati megvalósítása során ak­kor járunk el helyesen, ha az átkelésre vá­ró gyalogos észlelése esetén járművünket időben lelassítjuk, mely egyértelműen jelzi, hogy másokra is tekintettel vagyunk a forgalomban. Ha valaki a közúti közlekedés során betartja a sebességhatárokra vonatkozó előírásokat, még ne tekintsük „mazsolá­nak”, mert lehet, hogy nagyobb vezetési gyakorlattal rendelkezik, mint a „sietős autós”. A biztonsági öv sokkal kényelme­sebb viselet, mint a tolókocsi! Csírák és illóolajok a téli napokon Ahogy télnék a tél napjai, egyre többen vágyunk valami friss, egészséges étel után. A reform­konyha híveinek nem újdonság, hogy ilyenkor búzát, zabot, zsá­zsát vagy akár lucernát is lehet csíráztatni. A búzacsíra gazdag ásványi anyagokban, vitaminok­ban. Fehérje-, zsír- és szénhidrát­tartalma könnyen emészthető, telítetlen zsírsavakat is tartal­maz. Elkészítésének egyik módja a következő: a búzát egy éjsza­kán keresztül vízben áztatjuk. Reggel átmossuk, lapos tálra te­rítjük. Nedves, vékony fehér ken­dővel leborítjuk. A nedves kendő alatt egy nap múlva megjelennek a kis fehér csírák. Két nap múlva vegyük le a ruhát, és ekkor már a zöld hajtásokat is láthatjuk. Azok a búzaszemek a legfino­mabbak, amelyeken épp csak megjelentek a csírák. Édeskés íze kellemes kiegészítője lehet müz­linknek, keverhetjük kefirbe, le­veseinket díszíthetjük vele, és narancslével is összeturmixol- hatjuk. Ha a csírát tovább hagy­juk nőni, a zöld levélkéket már ollóval vághatjuk, úgy, mint a metélőhagymát. Nyersen ke­nyérre vagy levesekbe, salátákba szórhatjuk. Magas klorofill-tar­talma ritka jó kiegészítője téli ét­rendünknek. A zab hideg, fagyos időben melegítő hatással van a szerve­zetre. A gabonafélék közül en­nek a legnagyobb a fehérje- és a zsírtartalma. A zsázsa nagyon gyorsan csírázik. Jellegzetes, mustárra emlékeztető ízét meg kell szokni. Tisztító, lázcsillapító hatású. Egyes orvosok szerint a kopaszodás mérséklésére is ajánlható. Salátákhoz, fűszere­zésre használjuk, zöldséglevesek finom kiegészítője. A téli hónapokban a friss zöld­ségfélék mellett az illatokra fi­gyeljünk leginkább, hisz nincse­nek illatozó kerti virágok, nincs fűillat, friss szénaillat. Az illó­olajok újra reneszánszukat élik. Használjuk fürdővízbe cseppent­ve, borogatásra, inhalálásra, aro­malámpákban levegő illatosítá- sára. Az illóolajok a növényi élet termékei, melyek levelekben, vi­rágokban, gyökerekben, fás ré­szekben, termésekben halmo­zódhatnak fel. A növényi sejtek­ből leggyakrabban desztilláció- val vonják ki az illóolajokat, me­lyek szobahőmérsékleten is pá­rolognak. Ma már sokféle illóolaj kapha­tó a boltokban. Sok a fertőtlenítő, a nyugtató hatású, vagy éppen a serkentő. Legismertebbek talán a levendula, a citrom, az eukalip­tusz, a borsmenta illóolaja. A le­vendula illóolaját a növény virá­gából nyerik. Nyugtató, görcsol­dó, lázcsillapító, antiszeptikus hatását jól ismerjük. A citrom il­lóolaja a gyümölcs héjából ké­szül. Gyulladáscsökkentő, vér­nyomást szabályozó, baktérium­ölő, nyugtató hatású. Az eukalip­tusz illóolaját a növény leveléből vonják ki. Általánosan ismert an­tiszeptikus, -fertőtlenítő hatása. Légúti betegségeknél hatásos. A borsmenta illóolaja a növény le­velének, szárának terméke. Nyugtató, étvágygerjesztő, görcs­oldó, fertőtlenítő. ________________ ______________________(MEQYESI) Ho gyan használjuk a hóláncot? A hóláncot mindig a meghajtott kerékre szereljük fel. Rendkívüli hóviszonyok esetén nem árt mind a négy kereket, sőt az utánfutó (pl.: lakókocsi) kerekeit is hólánc­cal ellátni. Az összkerék-megha- jtású járművek hóláncát a jobb fékhatás miatt szereljük az elülső tengelyre. A hóláncot már a beha­vazott emelkedő előtt tegyük fel. Nem szabad túl szorosan felsze­relni, a lánc öntisztulása miatt szükséges, hogy legyen némi „já­téka”. Ne feledjük: a megengedett legnagyobb sebesség hólánccal 50 km/h! Hosszabb takarított út­szakaszokon vegyük le a láncot, ilyenkor ugyanis az út, a gumi és a hólánc is sérül. A hóláncoknál is egyszerűbb felszerelni a Centrax és a Spike Spider nevű hóláncokat. A Spike Spider-rendszert már otthon, in­dulás előtt előre felszerelhetjük, később csak egy láncsort kell az abroncson átvetni és az előre fel­szerelt műanyag csatlakozóba beakasztani. A Centrax-rendszer még ennél is egyszerűbb: a lánc­sort egyszerűen az álló abron­csokra borítjuk. Patentzár és a gyors központi feszítő gondosko­dik a szükséges feszességről, mindenfajta belső rögzítés nél­kül. Induláskor a lánc automati­kusan ráhúzza magát a kerékre. Űj termék a magyar piacon a SNOWCAT, melynek előnyei: húzó- és kapaszkodóerő külön­böző útfelületeknél, aszfalton is használható, csendes haladás, jó kormányozhatóság. A SNOW­CAT egy új „hólánc”, amely való­jában nem lánc, hanem egy zse­niális fejlesztés eredménye. Anyaga DESMOPAN, kereken­ként 40 acélszeggel. A SNOW­CAT világelső a téli autózásban. Jó szívvel ajánlható síelőknek, a zord téli úton közlekedőknek, akiknek fontos a biztonság és az úti cél gondtalan elérése. A SNOWCAT fel- és leszerelése gyerekjáték, zajtalanul halad az úton, kitűnően végzi a dolgát. A szerkezettel nemcsak hóban, jé­gen, hanem aszfalton is autóz­hatnak. Az utazósebesség akár 80 km/h is lehet. ■ Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu www. lakaskultura. hu www. mindmegette. hu www. hölgyvilág, hu www.gyongy.hu A tél az embert is megviseli FOTÓ: ARCHÍV A hideg-stressz és a virágözön Nemcsak a laikusok, hanem a kert- és növénybarátok tekintélyes há­nyada is az elmúlás, a halál, a mozdulatlanság képét társítja a téli kert, a hóval borított növények lát­ványához. Azonnal rájövünk, mennyire indokolatlan ez a felfo­gás, ha legalább hozzávetőleg tud­juk, mi zajlik a hótakaró alatt, a csonttá fagyott növényekben, a tél meg-megújuló rohamai közepette. A mérsékelt övben, ahol élünk, a téli hideg időszak nemcsak szüksé­ges, de sok tekintetben hasznos is növényeink élete, egészsége és szépsége szempontjából. Ez bizony meghökkentő állítás. Hiszen az alacsony hőmérséklet káros hatásai ismertek és a növény­barátok által sokszor megtapasz­taltak. A hideg haszna sokkal rej­tettebb, áttételesebb és sokkal ke­vésbé ismert, viszont sokszorosan bizonyított. Ezért, ha tudunk róla, ha nem, a dolog működik, és jóté­teményeit akkor is élvezzük, ha lé­tezésében kételkedünk. Itt van mindjárt a növényi kárte­vők és kórokozók ügye. A rovarkár­tevők például nem tudják testhő­mérsékletüket szabályozni, saját hőmérsékletük mindig azonos kör­nyezetükével. Ősszel igyekeznek védett zugokba, fakéreg repedései­be, a talajba húzódni, és így átvé­szelni a kényszemyugalmi idősza­kot. Enyhe teleken ez többnyire si­kerül is nekik, és tavasszal - már az enyhe félév kezdetén - erős fertőzé­sükre, gyors szaporodásukra szá­míthatunk. A kemény telek azon­ban szigorú szabályozóként pusztít­ják őket. A gyérítés következtében tavaszi induló egyedszámuk ala­csony lesz, ezért a fertőzés mértéke is jócskán alatta marad majd az eny­he tél utáninak. A vüágszerté nö­vekvő környezetszennyezés és kö­vetkezménye (valószínűleg), a nö­vekvő klímaromlás, általános felme­legedés ilyen szempontból is növeli tehát gondjain­kat. Ugyanez vonatkozik a gombabetegsé­gek terjedésére: enyhe teleken a gombák szapo­rodása szinte le sem áll, és tavasszal az első fertőzés robbanásszerűen, tömegesen jelenik meg. A téli időszakban hulló csapadék általában jobban hasznosul, minta nyári. Aszályra, pusztító nyári szá­razságra hajlamos éghajlatunkon je­lentősebb víztartalék csak a téli idő­szakban tud felhalmozódni a talaj­ban. Nulla fok alatt a csapadék álta­lában hó, amely késleltetve, lassan szivárog a földbe. Ezért a hóléből sokkal kevesebb folyik el hasznosí- tatlanul a felszínen, mint a nyári - akár felhőszakadás méretű - esők­ből. Ennek feltétele azonban éppen a hideg. Mint ahogyan annak is, hogy a nyárihoz képest jóval kisebb a párolgási veszteség. Ez egyformán értendő a talajfelszín párolgására és a növények párologtatása által elő­állt vízveszteségre. Első hallásra talán paradox mó­don a téli hideg a fagykárok akadá­lya is lehet. Növényeink életritmusa - az ezt szabályozó biokémiai folya­matok összessége - úgy alakult ki, hogy december A téli időszakban hulló csapadék általában jobban hasznosul, mint a nyári. végéig akkor sem indul be új növekedési sza­kasz, ha netán tavaszias meleg uralkodik. Ezt az időszakot hívjuk, mélynyugalmi állapotnak. Január folyamán azon­ban ez a belső gátló hatás egyre- másra oldódik fel, és a rügyek duz­zadását, a levelek, virágok megjele­nését már csak a külső szabályozó, az alacsony hőmérséklet akadályoz­za, ha akadályozza. Ha a tél máso­dik fele enyhe, a növények „elcsá- bulnak”, és tavaszi „programjuk” végrehajtásába fognak. A Kárpát­medencében azonban gyakori, hogy március-április folyamán ke­mény lehűlés következik be, és ez komoly károkat okoz. Hogy mennyire nem jogosult a téli hideg növényi nyugalmát a halál és az elmúlás képével társítani, azt az is alátámasztja: a gyönyörködte­tő virágok, a zamatos, élvezetes gyümölcsök előfeltétele is a hideg. A mérsékelt övi növények virágrü­gyeinek kialakulása nem megy vég­be másként, csak ha a nyári és a té­li félév hőmérsékleti sinus-görbéje kisebb-nagyobb kilengésekkel a sok millió éves ritmus szerint alakul. Sőt, akadnak növények, amelyek­nél kísérletekkel igazolták, hogy jól eltalált időpontban alkalmazott hi­deg-stressz ugrásszerűen növeli a virágok számát, olykor méretét is. Magról szaporított növényeink jelentős része azt is igényli, hogy a beérett magvak egy-két héttől akár több hónapig terjedő ideig nulla fok alatti hőmérsékleten legyenek a ve­tés előtt. Ha ezt nem kapják meg, akkor nem, vagy csak nagyon kis számban kelnek ki, mert a bennük lévő csírázásgátló anyagok elbomlá- sának feltétele többek között a tartó­san alacsony hőmérséklet. H. TÓTH JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents