Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-30 / 279. szám
2002. November 30., szombat 9. OLDAL Tolnai Népújság Hétvégi Magazin | A jövő útja a családvédelemben SZEKSZÁRD Konferenciával ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a szekszárdi Családsegítő Központ. A rendezvényen a családsegítés jövőjéről beszélt dr. Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára Az államtitkár asszonyt régi barátként üdvözölték a szekszárdiak, hiszen tartott már a központ munkatársai számára úgynevezett mediációs tréninget, s a kezdetektől részt vesz a szakma alakításában. Mint dr. Göncz Kinga megállapította, a szekszárdi intézmény kiemelt fontosságú, modellértékű munkát végez. Annál is inkább elismerésre méltó, hiszen az ilyen jellegű szociális ellátásnak nem voltak előzményei hazánkban. A 80- as években „rangrejtve” induló tevékenység jelentősége mára megnőtt, nem csak a hozzá tartozó intézmények, hanem a központok munkatársai által képviselt társadalmi szolidaritás és tolerancia révén is. Mit tartogat, hová vezet a jövő? A szakma fejlődésének továbbra is a családsegítő központok lesznek a centrumai. Bőven van még tennivaló és minden jó ötletre, kezdeményezésre szükség van a további fejlődéshez. A cél az, hogy elkerüljék a centralizációt, az intézményesedést, helyette a lakóhelyhez és a közösséghez kötődve dolgozzanak. A jelenleg kidolgozás alatt álló új bűnmegelőzési koncepció a büntetés helyett az elkerülést preferálja, hiszen a rossz szociális körülmények, szegénység miatt bűnözővé válók esetében a börtön nem old meg semmit. A jövőben a rendőrségnek, az önkormányzat szociális irodájának és a család- segítő központoknak szorosabb együttműködésére, összefogására van szükség, például a munkahely teremtésben, a lakásgondok megoldásában. Ennek módja, mikéntje a jövőben fog kialakulni, s ez is Dr. Göncz Kinga FOTO: BAKÓ JENŐ úttörőmunka lesz. Az elképzelések szerint átalakul a gyermek- és ifjúságvédelem is, a fő feladata a megelőzés lesz. Minden téren nagyobb szerepet szánnak a helyi szervek közötti együttműködésnek, például a családon belüli erőszak, a hajléktalan ellátás, vagy akár a családterápia területén. Hogy ezek az pozitív elképzelések megvalósuljanak, sok mindenre szükség van. Nem csak az ideális kapcsolatokra az együttműködésben érintett intézmények között, hanem különböző átmeneti ellátási formákra is, klubokra, védett otthonokra, vagy védett munkahelyekre^ ________ VENTER Eg y hírhedtté lett miniszter Az iregszemcsei születésű Kovarcz Emil életéről Híres, de inkább hírhedt szülötte Iregszemcsének, akkori nevén Felsőiregnek az 1946-ban kivégzett Kovarcz Emil. A nyugalmazott katonatiszt 1944-ben a Szálasi-kormány tagja, a népbíróság azonban nemcsak a puccs utáni rövid tevékenységéért, hanem más történelmi bűnökért is elítélhette volna. 1899. február 4-én született Felsőireg majorban, apja, Kovárcz Emil, tiszttartó volt a Kornfeld-uradalomban. A későbbi különítményes tiszt valószínűleg már húszéves kora előtt tiszti iskolát végez. Apja a harmincas években már nincs Felsőiregen. Kovarcz Emil - és más különítményesek - életútja a Pécsi Tudományegyetem végzős történelem szakos hallgatója, Marosi Tibor a két világháború közti korszakkal foglalkozó kutatásainak része. Vele beszélgettünk.- Tolna megyében kezdtem a kutatásokat, ami később országos kitekintést kívánt. Főleg a különítményes tisztek érdekelnek, akiknek első alakulata a Prónay-különítmény volt, az első szegedi törzsszázad.-Ez a különítmény Tamásiban is jelentős megtorlást hajtott végre.- Igen, 1920. augusztus 18-án nemcsak tamásiakat, hanem dombóváriakat is ott végeztek ki. Prónay naplójának tanulmányozása kapcsán került a látókörömbe Kovarcz Emil, aki az Ostenburg-különítmény tagja volt. 1919-ben volt húszéves, tehát, mint a tisztek többsége, fiatal volt. Előtte valószínűleg a Ludovikán tanult. Pályáján 1920. február 17-én volt egy fontos esemény: a Somogyi Béla és Bacsó Béla újságírók ellen elkövetett merénylet, amelynek ő volt a vezetője. Négy, vagy öt tiszt követhette el, és minden azonnal kitudódott. Az ügyet pillanatokig tartott felgöngyölíteni. A katonai bíróság felmentő ítéletet hozott. Ez volt az első olyan tett, amivel felhívta magára a figyelmet.- Karrierje számára jó belépőt jelenthetett?- A katonatiszti pályán maradt, a harmincas években a Ludovika Akadémia tanáraként találkozhatunk vele. Ekkor, az évtized elején kezdtek megalakulni a szélsőjobb pártok. Ez már egy új szélsőjobboldal volt, ami eltért a Gömbös-Eckhardt-Zsilinszky vonaltól. Ők csak időnként voltak ellenzékiek, általában meg tudtak egyezni a kormánnyal. Az új szélsőjobb a fiatalabb tisztekből alakult ki, céljuk az alkotmányos államberendezkedés megdöntése volt. Kovarcz az 1935-ben alakult Szálasi-féle Nyilaskeresztes Párthoz került közel. Katonatisztként nem politizálhatott, Szálasi is, amikor a pártot megalakította, nyugdíjba vonult. Kovarcz Emillel is ez lesz majd, 1938- ban nyugállományba vonul őrnagyi rangban, ezután lesz a párt tagja, amelynek 1939-ben országgyűlési képviselőjévé választják. Viszont élete végéig katona marad, és végigviszi a radikális antiszemita vonalat, ahogyan a Somogyi-Bacsó gyilkosságnál is az antiszemitizmus vezérelte.- Hogyan alakul később a pályája? Visszatér a katonai hivatáshoz? t Pályájában van egy törés, mert mentelmi jogát felfüggesztik, és mandátumát is elveszti. 1940 őszén egy összeesküvést lepleztek le, amiben fontos szerepet játszott. A következő vádpontok vannak ellene: a kormányzó elrablásának és a belügyminiszter meggyilkolásának kísérlete, az állam és társadalmi fend bomlasztása. Ez utóbbi alapján végezték ki egyébként 1932ben a kommunista Sallai Imrét és Fürst Sándort is. Egy másik eset: még 1939- ben volt Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga ellen egy merénylet, amelyben negyvenkét imádkozó ember meghalt. Ebben is részt vett. 1941-ben tizenhárom év börtönre ítélik, de sikerül megszöknie. Valószínűleg német kapcsolatai révén, ugyanis Németországba szökik ki. Már katonatisztként kapcsolatba került a német szélsőjobbal, ^az SS-szel és lehet, hogy a SD-vel (biztonsági szolgálat) is. Nagyon sok szélső- jobboldali politikus volt, akiről már a 30-as években azt tartották, hogy az SD embere, köztük lehetett Kovarcz is.- Mikor jön vissza Magyarországra?- A német megszállással, 1944. márciusában. Hogy Németországban három évig mit csinált, nem tudom, de valószínűleg SS-tiszt lehetett. Ugyanis 1944. áprilisban már ő a nyilas fegyveres alakulatok katonai vezetője. Az 1944. október 16-i nyilaspuccsban any- nyi a szerepe, hogy ő dolgozza ki a fegyveres hatalomátvételt. Tárca nélküli miniszter, a nemzet totális mozgósításával és harcba állításával van megbízva. A Szálasi-kormány nem nagyon tevékenykedett, hamarosan Kőszegre távozik, így terveiből nem lett semmi. Valahol Németország területén esett amerikai fogságba. Kapcsolatai révén egy darabig el tudott bújni, mert a Szálasi-per már régen folyt, amikor őt még nem adták ki. A népbíróság halálra ítéli, 1946. május 2-án végezték ki Budapesten. A per anyagát nem ismerem, de úgy vélem, ha a harmincasnegyvenes években semmit nem követett volna el, a Somogyi-Bacsó gyilkosság miatt is halálra ítélték volna. Azért gondolom, mert távollétében a fehérterrorban szintén szerepet játszott Héjjas Ivánt is halálra ítélték. TÓTH FERENC ... adjátok meg Istennek, ami az Istené!3 (Mt. 22,21b) Bizonyára meglepődik a kedves Olvasó: Mit jelentsen e csonka idézet? Miért marad el a szállóigévé vált jé- zusi mondás, első fele? Bevallom: szándékosan. Hogy értsünk a szóból. Hiszen a Császár mindig megkapja tőlünk a jussát. Ha rövidülne: bevasalja rajtunk. Nincs kibúvó: markában tart minket. Markában tart minket e világ törvényeivel, üzleti szabályzatával, ezernyi elvárásával, felpörgetett versenyhelyzeteivel. Markában tart szem-szájat ingerlő kínálatával, csillogó reklámjaival, csábító trükkjeivel, agymosó technikáival. A szabadság tehát látszólagos - akár a pórázon vezetett kutyáé. Kódok, kártyák, határidők jelölik ki mozgásterünket. A póráz másik végét kemény kéz tartja. A Császáré. Advent elején ideje lenne eltűnődnünk. Ideje lenne egyensúlyt teremtenünk. Ideje lenne mérleget készítenünk: - Mi mindent kapott már tőlünk a Császár? És mit kapott tőlünk az Isten? • Az intrikus, cselszövö ember ravasz. Agyafúrt. Soha nem beszél nyíltan, egyenesen. Hátsó gondolatai vannak. Ki akarja ugrasztani a nyulat a bokorból. A cselszövő ember nem azt mondja, amit gondol: manipulálni akar. A cselszövőnek persze megvannak a maga távlati tervei, elképzelései. A másik embert ehhez csupán eszköznek tekinti. Csőbe akarja húzni, be akarja őt hálózni. Aztán, ha elérte célját, gond nélkül keresztülgázol rajta. Bizony: voltak-vannak-lesznek ilyen cselszövők, amíg a világ a világ, s amíg a legnagyobb Gonosznak, a legnagyobb Cselszövőnek hatalma van e világ fölött. Máté evangéliumában (22,15-21) a Cselszövő és pitiáner szolgái magát Jézust veszik célba, agyafúrt csapdát állítva neki: Fizethet-e egy rendes zsidó adót a római császárnak? - Tudjuk jól: a buzgó és hithű izraeliták hazaárulásnak, sőt bálványimádásnak tekinteték a megszálló katonák, az önmagát isteníttető - s ezt pénzein is megjelenítő - római császár követelését. Egy következetes zsidó hozzá se nyúlhatott volna a pogány pénzhez. Ha tehát Jézus jóváhagyja a birodalom adóztatási rendjét, saját népe, saját hívei hamarosan elfordulnak tőle. Ha viszont valamifajta „polgári engedetlenségre”, az adófizetés megtagadására buzdít, veszedelmes lázítóként könnyűszerrel kiszolgáltathatják őt a római hatóságoknak. Ahogy a keserű vicc tartja: ha sapka van rajta, azért kap pofont - ha nincs rajta sapka, azért. Jézus okosan, szellemesen lép ki e csapdából. Elegánsan visszaüti a feldobott labdát. - „Mutassatok egy adópénzt!” Gyanútlanul előveszik. Tehát van náluk: ott lapul a zsebükben. Tehát ők magük sem tartják be a saját törvényüket! Gyorsan lehullt róluk a lepel: bálványimádás ide vagy oda, zsebükben hordják a római császár képével díszített érmét. Jézus azonban nem lehengerelni, megszégyeníteni akarja ellenfeleit. Még az agyafúrt cselszövőket sem. Hanem rávezetni a teljes igazságra. Elvezetni a teljes életre. Ezért csak most, a megfelelő talajelőkészítés után tér át a mélyebb, a valódi, a távlatokat nyitó elvi válaszra: „Adjátok meg (adjátok vissza!) a császárnak, ami a császáré, és adjátok meg Istennek, ami az Istené!” No persze, ez nem egy megalkuvó jelszó! Nem arról van szó, amit egyesek értenek - érteni szeretnének - rajta: egy kicsit ennek is igaza van, egy kicsit annak is... egy kicsit ide húzok, egy kicsit oda is... egy kicsit lopok, csalok, hazudok, de azért, egy kicsit imádkozom is, olykor eljá- rogatok a templomba... amit lehet, megteszek a földi hatalomért, gazdagságért, de azért igyekszem beslisszanni a mennyországba is. Ha valaki így értelmezné Jézus válaszát, az házi feladatként még néhányszor olvassa el ismét ezt az evangéliumi szakaszt, - sőt legjobb lesz, ha az egész Újszövetséget újból átlapozza. Aztán sürgősen magába száll, mielőtt végképp zsákutcába futna az élete. A kérdés lényege talán valahol ott ragadható meg: szembeállítható-e egymással az égi és a földi boldogság? Mi dolga a keresztény embernek: fordítson hátat mindenestül e bűnös és romlott világnak - vagy építse, szépítse, gazdagítsa erejéhez, tehetségéhez mérten? Természetesen nem vagyunk egyformák. Nem készültünk azonos kaptafára. Van, akinek a személyisége olyan, van, akit a hivatása arra szólít, hogy kiemelkedjék a világ forgatagából, és másokat is kihúzzon a tünékeny pillanatok mocsarából: az örök célok, az örök értékek, az örök élet felé segítse őket. Másnak talán inkább itt van dolga, itt van küldetése: hogy szebbé, jobbá, értékesebbé tegye a földi életet. Hogy a reá bízottak képességeit, emberségét mindinkább kibontakoztassa. Hogy napról-napra közelebb jusson a világ, s benne: egyháza, hazája, családja, s benne ő maga a megváltó Krisztushoz, a teremtő Istenhez. Advent van. Kegyelmi idő. „Itt az óra, hogy fölébredjünk álmunkból! Üdvösségünk közelebb van, mint amikor hinni kezdtünk. Múlóban az éjszaka, elközelgett a nappal!” - figyelmeztet Pál apostol (Róm. 13,11- 12). A mérleg serpenyője viszont még erősen a Császár felé hajlik. A kisded-isten pedig már a szívünkön kopogtat. Ő mindent megtett értünk, mindent megadott nekünk. Most kéri a jussát. Es nem elégszik meg a Császár villogó dénárjaival. Többet vár. Mindent vár. Minket vár. Személyesen. KIRSCH JÁNOS DIAKÓNUS „Az ellenzék rosszul kezelte a Medgyessy-ügyet” A közvélemény-kutatások tanúsága szerint az erősebbik kormánypárt, az MSZP népszerűsége minden korábbi csúcsot megdöntött, ami azért figyelemre méltó, mert ilyenkorra általában már óhatatlanul bekövetkezik az a politikai „kopás”, ami az ellenzék malmára hajtja a vizet. Hogy miért nem ez történt, arról Török Gábor politológust kérdeztük: az ismert elemző csütörtök este tartott előadást Szekszárdon, a Vállalkozói Szalon vendégeként, Két választás után... címmel.- Valóban, 1990 óta még egyszer sem fordult elő, hogy kormánypárt, ennyi hónappal a parlamenti választások után, ilyen komoly előnynyel vezessen a riválisok előtt. Nem önmagában a győzteshez húzás tendenciája a meglepő, hanem ennek a jelenségnek a tartóssága. Úgy tűnik, még várni kell azokra a magas labdákra, melyek hatékonyan leüt- hetők az ellenzék által.- A megfigyelők szerint az ellenzék, kiváltképp a Fidesz állapotát egyfajta dermedtség jellemzi. Egyetért ezzel a megfogalmazással ?- Igen, ebben csak az a meglepő, hogy a Fidesz a választások után ilyen sok idővel is ebben az állapotban van. Ha felidézzük az 1998- as esztendőt, akkor azt látjuk, hogy az éppen Vesztes MSZP nagyjából három-négy hónapig mozdulni sem tudott, de azután, a végrehajtott változtatásokat követően, szeptemberre magához tért. A Fideszben vélhetően nincs még meg a saját helyüket kijelölő stratégia, s ugyanígy hiányzik az ügyet sikerre vivő személyi „leosztás”. Abban persze biztos vagyok, hogy ez örökké a Fideszben sem marad így.- Véleménye szerint a polgári körök segítik, avagy éppen akadályozzák a Fideszt a kibontakozásban?- A választások után a Fidesz két lehetőség közül választhatott. Az egyik az volt, hogy megerősíti a szavazóbázisát, üzeneteivel azokhoz szólva, akik eddig is a fiatal demokratákra szavaztak. Másrészt viszont törekedhetett volna a túloldal megszólítására, mérsékelt arcot mutatva. A Fidesz az elsőként említett variáció mellett kötelezte el magát. Szerintem ez nem annyira hatékony, mint amennyire hatékony lehetett volna egy stratégiai váltás. De biztos vagyok benne, hogy ez a felismerés a fiatal demokraták berkeiben is meg fog születni: már .most több jelét látom ennek, legyen szó az uniós alkotmánymódosításról, avagy más aktuálpolitikai eseményről. A Fidesz csak úgy tud erősödni, ha a jövőben olyanok szavaznak rá, akik most ellene szavaztak.- Minek tulajdonítja azt, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök - foltosnak tartott múlt ide vagy oda - megerősödve került ki az ellene indított hadjáratból?- Úgy vélem, hogy az ellenzék rosszul kezelte a Medgyessy-ügyet, túlságosan is radikális hangot, kiélezett fogalmakat használva. Ismerve a magyar társadalmat, álláspontját az elmúlt rendszerről, a Medgyessy-ügy nem nevezhető olyan típusú botránynak, mely széles körben érdemi visszhangot váltott volna ki. Medgyessy Péterre nem ügynök, vagy nem ügynök mivolta miatt szavaztak az emberek Ez a kérdés - gondoljunk erről bármit, jót vagy rosszat - a magyar társadalmat nem érdekli olyan szinten, mint ahogy azt egyesek hitték.- A D-209-ezés tehát pofon a levegőnek?- Avagy saját szavazóbázis-erősítés. Csakhogy ez legfeljebb a második helyhez elegendő, de semmiképpen sem az elsőhöz. SZERI ÁRPÁD Török Gábor fotó: gottvald károly i í i n r