Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-30 / 279. szám

TOLNA MEGYEI Ö N K 0 R M Á N Y Z A T 7. OLDAL I 2002. November 30., szombat Az európai uniós csatlakozás vonzásában Beszélgetés Frankné dr. Kovács Szilvia megyei közgyűlési elnökkel A doktori cím jogi végzettségre utal Frankné dr. Kovács Szil­via nevében. Annak idején a pécsi egyetemen szerez jogi dip­lomát, majd utána dolgozik a tolnanémedi Kossuth téesznél, ezt követően a Vegyépszer tamási gyáránál. Az ipar után is­mét a mezőgazdaság következik, méghozzá a tamási Béke té­esznél. Nem egészen tíz éve ugyanebben a városban kezdi meg egyéni ügyvédi pályafutását, ellátva egyúttal a szövetke­zet jogi képviseletét is, az idei végelszámolásig. A 2002-es esztendő azonban másról is nevezetes számára: ekkor, az őszi önkormányzati választások eredményeként lesz Tolna Megye Közgyűlésének elnöke. Bizottságok, elnökök és tagok A megyénél megválasztották a tanácsnokokat is Tolna Megye Közgyűlése legutóbbi ülésén megválasztotta a bizottságok elnökeit és tagjait. A korábbi ciklushoz képest el­térés, hogy megszűnt a települési koordinációs, illetve a me­zőgazdasági bizottság. Az itt jelentkező feladatokat az Integ­rációs, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, va­lamint a Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság veszi át. A hagyományoknak megfelelően ez alkalommal is ellenzéki képviselő tölti be a Pénzügyi Bizottság elnöki tisztét. Ugyan­csak a rendkívüli ülésen hoztak határozatot a képviselők a tanácsnokok személyéről.- Szüleim pedagógust szerettek volna nevelni belőlem - emlékezik a pályaválasztást megelőző állo­másokra. - Édesapám a testneve­lés, édesanyám pedig a zenei pá­lyára szeretett volna irányítani. Volt is ebben ráció, hiszen diák­ként versenyszerűen atletizáltam, emellett pedig hobbi szinten zon­goráztam és gitároztam.- Ehhez képest nem lett se test­nevelő tanár, se ének-zene tanár...- Egy nagyon jó barátom példá­ja másra ösztönzött: családunk ré­gi ismerőse, mint a pécsi jogi kar hallgatója, harmadikos gimnazista koromban többször is meghívott az egyetemre. Az ott érzékelt lég­kör mondhatni teljesen rabul ej­tett. Ez a mozzanat jelentősen be­folyásolt a pályaválasztásban: emellett persze mindig is szeret­tem az emberekkel, ügyes-bajos dolgaik intézésével foglalkozni.- A családalapítás a friss diplo­ma után történt meg?- Nem, még tanulmányaim alatt megszületett a fiam, aki most lesz húsz esztendős. S érdekes rendező a sors, hiszen általa megvalósul édesapám álma: unokája ugyanis földrajz-testnevelés szakra jár Sze­gedre, a főiskolára.- Fia életkorából kiszámítható, hogy legalább húsz éve kötött há­zasságot.- Pontosabban huszonkét esz­tendeje. Férjem Tamásiban él, én - mivel új munkám ide szólított - most már Szekszárdon, egy bérelt lakásban, fiam pedig Szegeden. Tehát hárman három helyszínen vagyunk, de ezzel együtt a család érzelmi háttere nagy biztonságot nyújt számomra. S megtanultuk még jobban kihasználni, tartalma­sabbá tenni azokat az órákat, me­lyek megadatnak nekünk, amikor hárman együtt lehetünk.- Mint azt korábban említette, ez év őszéig jogászként tevékenyke­dett. De közben megismerkedett a politikával is. Mikor és miként?- Hadd bocsássam előre, hogy hagyományos pártkeretek között soha nem politizáltam, de a köz­élet iránt mint magánember mindig is ér­deklődtem. Po­litikai rokon- szenvem nem volt ismeretlen a környezetem­ben, ezért számomra semmiféle gondot nem jelentett - saját ma­gammal szemben sem - az MSZP értékeinek, programjának vállalá­sa. S nyilván ezért vállalt engem is az MSZP, melynek azonban nem vagyok tagja.- Mindezek ismeretében miként érte az MSZP felkérése, jelesül, hogy induljon a megyei közgyűlés elnöki tisztéért zajló megmérette­tésben?- Mondhatom azt, hogy ez a fel­kérés hirtelen jött, bár azért nem előzmény nélkül. Ugyanis én a ta­vaszi országgyűlési választásokon is indultam Tamásiban és körzeté­ben, az MSZP színeiben. Akkor, szoros versenyben lettem máso­dik. A megyei közgyűlési elnök­ségre való jelölést jómagam mint óriási megtiszteltetést éltem meg, s éppen ezért nem is fontolgattam a visszautasítást. Egyébként nagyon rövid idő alatt kellett döntenem, s igennel válaszoltam.-Az a kép, mely önben a megyé­ről, az itt zajló tevékenységről élt, mennyiben egyezett meg a valóság­gal? Jobbra számított vagy rosz- szabbra?- Se jobbra, se rosszabbra. Miu­tán igyekszem mindig a realitások talaján maradni, nem éltek ben­nem a valóságtól elrugaszkodott, túlzott igények. Ez azt is jelenti, hogy jelentős meglepetések nem értek, amikor új elnökként elkezd­tem a munkámat.- Ha most csak az ön személyi­ségét tekintjük, milyen vonatko­zásban lesz egészen biztosan vál­tás a korábbiakhoz képest?- Abban feltétlen, amiben a nők kétségkívül másabbak, mint a fér­fiak. Nagyobb empátiával fordu­lunk bizonyos kérdések felé, s még erőteljesebben építünk az emberi kapcsolatokra, a munkatársak, az intézményvezetők, s valamennyi segítő szándékú ember támogatá­sára. A civil szervezetekre, a társa­dalmi szervezetekre is. Mindazok­ra, akiknek kiváltképp fontos a me­gye sikeres uniós csatlakozása.- Munkamódszerét, munkastí­lusát tekintve milyen elnök szeret­ne lenni? A tennivalókat kivétel nélkül magához ragadó, avagy azokat éppenséggel másokra testá­ló vezető? Olyan, aki minden apró ügyről tudni szeretne, avagy alap­vetően csak azokról, melyek straté­giai döntést igényelnek?- A két szélső példa ötvözete le­het szerencsés és eredményes eb­ben az esetben. Nem kívánok minden kérdésben kizárólagos döntési jogot fenntartani magam­nak, de azt sem szeretném, ha meghatározó ügyekben az én tud- tomon kívül születnének dönté­sek. Azt azért fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy bátran szeret­nék támaszkodni a megyénél dol­gozó kollégák szakmai tudására és kreativitására - alkalmazva ezzel együtt a konzultatív vezetési mód­szert. Magyarán, ha valami jó, ak­kor arról engem meg lehet győzni.-Ez a hitvallás vezérli majd önt az ellenzékkel való kapcsolatban is?- Azt gondolom, hogy az előt­tünk álló feladatok egy része - megemlíthető például az uniós csatlakozás - felette áll mindenfaj­ta pártoskodásnak. Ennek jelentő­ségét valamennyi pártfrakció pon­tosan érzékeli. Bízom az ellenzék konstruktív együttműködésében, a sorskérdésekről való hasonló gondolkodásban.- Az uniós csatlakozás egyéb­ként nincs is olyan messze, tekin­tettel arra, hogy a 2004-es esztendő a tervezett dátum. Van még két évünk, most, mint megye, milyen kondíciókkal haladunk az Európai Unió felé?- Ez a folyamat jelentős energiá­kat és erőket igényel tőlünk. Imént nem véletlenül említettem az ösz- szefogást, hiszen vannak tennivaló­ink. Az intézményi rendszert úgy kell kiépíteni, hogy az képes legyen fogadni az uniós pályázatokat. Nem is beszélve az állampolgárok­ról, akiket tájékoztatni kell az EU- val kapcsolatos feladatokról, elosz­latva néhány illúziót is. A mi felada­tunk az, hogy egyrészt minél ki­sebb hátránnyal lépjünk be az eu­rópai közösségbe, s ha már ott va­gyunk, minél nagyobb mértékben éljünk a lehetőségekkel, szeri árpád Jogi és Ügyrendi Bizottság Elnök: Néber Tibor. Képviselő tagok: Németh Ist­ván, Molnár József, dr. Égi Csaba. Nem képviselő tagok: dr. Mol­nár Péter, dr. Szepesi Veronika, dr. Bérces Csaba. Pénzügyi Bizottság Elnök: Koltai Tamás. Képviselő tagok: Wiszthaller Zoltán, Kapitány Zsolt, Styaszny László, Szentkirályi Attila. Nem képviselő tagok: Stocker Antal, Angyal Zsuzsanna, Soly­már‘Ákos, Bécsiné Hajnos Erika. Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság Elnök: Erős András. Képviselő tagok: Varga Attila, Hajdics József, Jaksa Péter Ti­tusz, Barnabás István, dr. Had­Pogátsa Alajos (MSZP) 1951. augusztus 23-án született Petőházán (Győr-Sopron megye), 1974- ben végezte el Pécsett a ta­nárképző főis­kola matema- tika-fizika Pogátsa Alajos később, 1978­ban kémia tantárgyból is okleve­let szerzett. Tavaly a fővárosi mű­szaki és gazdaságtudományi egyetem közoktatási vezető sza­kának elvégzésével gyarapította házy Árpád, Horváth István. Nem képviselő tagok: dr. Molnár László, Sebestyén Gergely, Bolbach János, Jobban Zoltán, Szebényi Géza, dr. Hum János. Szociális és Egészségügyi Bi­zottság Elnök: dr. Vöröss Endréné. Képviselő tagok: dr. Radochay Imre, Kocsner Antal, Wiszthaller Zoltán, Szabó Zoltán, Kollár Lász­ló, Schranz Istvánné. Nem képviselő tagok: dr. Pász­tor Hilda, Buda Péterné, Várnai Tamás, Lampek Yvette, Rottenbacher Ádám. Művelődési és Oktatási Bi­zottság Elnök: Bach József Képviselő tagok: Bittner Gá­bor, Takáts László, Deli Sándor, diplomái számát. A bonyhádi Vö­rösmarty Mihály Általános Isko­lában tanított, majd ugyanitt 1990-2000 között az igazgatói te­endőket látta el. Azóta ismét pe­dagógus, főállású alelnökként fi­zetés nélküli szabadságot vett ki. Bonyhád város képviselőtestüle­tének nyolc évig, a megyei köz­gyűlésnek az előző ciklusban, négy évig volt tagja. Hobbija a történelem, politika és az utazás. Právics József (MSZP) 1951. február 1-jén született Dalman- don. Budapesten, a pénzügyi­számviteli főiskolán szerzett dip­lomát, 1973-ban. Még ugyaneb­Kerényi Zsolt, dr. Puskás Imre, dr. Say István. Nem képviselő tagok: Zentai András, dr. Vöröss Endre, Matókné Kapási Julianna, Szántó Zoltán. Integrációs, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Elnök: Sződi Imre. Képviselő tagok: Szabó Lo- ránd, Varga Attila, Molnár József, Biczó Ernő, Barkóczi József, Kaluzsnyi László. Nem képviselő tagok: Horváth Zsolt, Radics Magdolna, Koleszár Mihály, Molnár István, Tímár László. Ifjúsági és Sport Bizottság Elnök: Antal Ágnes. Képviselő tagok: Balázs Attila, Jaksa Péter Titusz, Néber Tibor, Kerecsényi Márton, Pécsi Gábor. Nem képviselő tagok: Bakó Bé­la, Cselenkó Erika, Németh Ág­nes, Takács István. Tanácsnokok Kisebbségi tanácsnok: Kocsner Antal; Települési Koordinációs tanácsnok: Biczó Ernő; Munka­ügyi tanácsnok: Kapitány Zsolt. ben az évben kezdett el dol­gozni gyakor­nokként a Dalmandi Me­zőgazdasági Kombinátban, s a különböző lépcsőfokok vé­gigjárása után tíz esztendeig gazdasági igazgató­ként, majd 1990-től 1992-ig vezér- igazgatóként tevékenykedett. Je­lenleg egy könyvszakértő kft. ügyvezetője. A megyei közgyű­lésnek két ciklusban, tehát nyolc évig volt tagja. Alelnöki feladatai közé a gazdasági területek fel- ügyelése tartozik. Hobbija a mun­kája, kedveli a klasszikus operát, az írók közül pedig Wilbur Smith a kedvence. Régi képviselők, új alelnökök Bonyhádról és Dalmandról, főállásban és tiszteletdíjjal A választás eredményeként a megyénél nemcsak az elnök, hanem a két alelnök személye is változott. A közgyűlés ala­kuló ülésén tett esküt Pogátsa Alajos, valamint Právics Jó­zsef. Előbbi főállásban, utóbbi tiszteletdíjasként látja el az al­elnöki teendőket. „Felelősséget vállaltunk a holnapért, a jövőért” Részletek Frankné dr. Kovács Szilviának az alakuló ülésen elhangzott köszöntőjéből Tisztelt Közgyűlés! Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Hallga­tóság! Most, amikor az a tisztem, hogy az önkormányzati választások négy évre szóló felhatalmazásának újabb határán a következő hetek, évek teendőiről szóljak, előbb meg kell idéznem a múltat. Fel kell em­lítenem azt, ami mögöttünk van, de nem, mint kritika tárgyát, ha­nem mint örökséget. Mert kettős felelősséget vállaltunk mindannyi­an. Vállaltuk, hogy örökségként ke­zeljük megyénk, a megejtően szép Tolna évezrednyi történéseit, ha­gyományait, értékeit, a maga meg­próbáltatásaival, nem egyszer tra­gédiáival együtt. És felelősséget vállaltunk a holnapért, a jövőért is. Ha csak ebben a teremben pil­lantunk körbe, a vármegye önálló­ságának emelkedett hangvételű kö­vetelésétől, az eltérő nézetek miatti harcias elutasításokig, számos csa­ta türelmes hallgatói voltak ezek a falak. Közös emlékezetünk, a meg­írt történelem tudta, hogy ebből mit érdemes feljegyezni, és mi a fe­ledhető. Ez is magyarázata annak, hogy amíg a múltból fennmaradt pl. Áugusz Antal, Bezerédj István, Csapó Dániel, vagy Deák Ferenc, és még sokan mások itt elhangzott gondolatainak emléke, addig a hozzánk közelebbi időből is soka­két törölte már a rárakódó idő. Az örökség miatt mondom mindezt, amely - ha jól értjük üzenetét - kellő szerénységre, és pontos szolgálatra taníthat min­ket. Ezt a felfogást, vagy ha úgy tetszik; stílust vállalom és kíná­lom együttmunkálkodásunk for­májaként. Tartalma pedig legyen a feladat, a kötelezettség, a teen­dők tudása és a megvalósítás ké­pessége megyénk érdekében. (...) Az itt több éve helyet foglaló képviselők jobban tudják, mint én, hogy megyénk néhány mosto­hára sikeredett adottsága milyen embert próbáló feladatok elé tud­ja állítani a mindenkori önkor­mányzatot. (...) A gazdaság és a foglalkoztatás terén hosszabb távra általánosít­ható teendőt jelent az, hogy a fel­zárkózáshoz a hazai trendet meg­haladó mértékű növekedésre van szükség. Ebben a folyamatban nagy szerepet kell kapniuk a már több térségben megnyitott ipari parkoknak, és ezzel összefüggés­ben a foglalkoztatási alkalmak gyarapításának. Rossz közlekedési adottságain­kon jelentősen változtat majd az új Duna-híd 2003-ban történő át­adása, majd pedig az M6-os és az M56-os utak gyorsforgalmi úttá történő korszerűsítése. Egészségügyi intézményháló­zatunk egészét érintő kérdés a megyéi kórház műtőblokkjának mielőbbi műszeres felszerelése és átadása. Tolna megye lakosságának fele olyan településeken él, ahol a vá­rosi színvonaltól elmaradó inf­rastruktúra a jellemző. Ez elsősor­ban a csatornahálózat, és a kom­munális hulladékkal való korsze­rű gazdálkodás feltételeinek hiá­nyaként jelentkezik. A művelődésügy régi gondja a megyei könyvtár szakmailag megnyugtató elhelyezése. Es a példák még sorolhatók volnának, köztük olyan teendők­kel, mint pl. intézmények felújítá­sa, idegenforgalmi lehetőségeink jobb kihasználása, az úthálózat korszerűsítése, számos hátrányt Pillanatkép az alakuló közgyűlésről, az első sorban Frankné dr. Kovács Szilvia, Právics József és Pogátsa Alajos cipelő kisebbség, réteg vagy kor­osztály helyzetének javítása. Látva a kormány törekvéseit, bízhatunk annak megyénkben is megmutatkózó jótékony hatásá­ban. A vidék gyarapodásához hoz­zájáruló Nemzeti Fejlesztési Terv a foglalkoztatásban, az infrastruktú­ra korszerűsítésében, a szolgálta­tások terén, de az életminőség javí­tásában is érzékelhető támogatást jelenthet, ha értelmes célokkal, és jó tervekkel rendelkezünk. (...) Mi innen Tolna megyéből, érté­keink tárházát kínáljuk Európá­nak, és ennek a gazdagságnak tu­datában lehetünk más értékek fo­gadására készek, igazán európai­ak. Ötszáz éve adta a hazának a megyehatáron lévő Horhipuszta Méliusz Juhász Péter reformátort. Itt is zengte dalait Tinódi Lantos Sebestyén, vagy énekelte meg a gyönyörű Völgységet Vörösmarty Mihály. Gimnáziumát itt kezdte Petőfi Sándor. Itt írták remekeiket megyénk szülöttei; Garay János, Babits Mihály, Illyés Gyula, Mé­szöly Miklós, Csengey Dénes, Ba­ka István. És tegyük hozzá példá­ul zenei örökségünket, Liszt Fe­renc szekszárdi, és Bartók Béla iregi hagyatékát. Mennyi szépség, és akkor még nem szóltunk arról, amit népmű­vészetünk nyújt a Sárköztől Váral­jáig, amit a természet mutat ma­gából Gemenctől a gyulaji erdő­kig, vagy az épített műemléki kör­nyezet kínál Cikádortól Mária- széplakon át Szomolyig. A mi generációnk feladata lesz magunkkal kísérni ezen az euró­pai úton idős szüleinket, és kézen fogott gyermekeinket. Erről akartam szólni az utóbbi hónapok politikai üzenetektől hangos időszaka után, mert - mint aki nem tagja pártnak - úgy gondolom, hogy ez is lehetséges megközelítése az összefogást igénylő feladatoknak. Voltak és lesznek is közöttünk különbségek véleményben, felfo­gásban, - ez természetes - de szá­momra biztató az, amiben közö­sek lehetünk. Ez pedig a demok­rácia kiteljesítésének óhaja. Ami­kor többen válhatunk felelőssé több dologért. Mindnyájunkban van fiatal demokrata, szabad de­mokrata, szociáldemokrata, ma­gyar demokrata. Európa kapujá­ban talán már annyi is elég lesz, hogy demokrata. A választók megtették, amit kértünk tőlük: választottak. Most mi következünk. Emeljük magun­kat abba a magasságba, ahonnan jól látjuk őket..És ők is minket. Tisztelt közgyűlés! Ehhez az összefogáshoz és úthoz kívánok valamennyiünknek bölcsességet, sok sikert és jó egészséget! Pillanatkép az alakuló közgyű­lésről, az első sorban Frankné dr. Kovács Szilvia, Právics József és Pogátsa Alajos látható (50446)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents