Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-22 / 272. szám

6. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2002. November 22., Péntek Új ivóvíz-vezeték Gyakran eltörött a cső Bogyiszló, Tolna Befejeződött annak az új ivó­víz-vezetéknek az építése, amely Tolnáról biztosítja Bogyiszló vízellátását. Az új vezetéket azért kellett ki­építeni, mert az 1986-ban átadott rendszer anyaghibás volt, gyak­ran fordultak elő csőtörések, ami Bogyiszlón nem egy esetben több órás vízhiányt, Tolnán több alkalommal vízminőségi problé­mákat okozott. A régi cső szántó­föld alatt, több helyen magánte­rületen húzódott, míg az új nyomvonala a két települést ös­szekötő közút mentén van. Ez azért lényeges körülmény, mert a vezeték esetleges sérülése esetén így könnyebben, gyorsabban le­het kijavítani a hibát. Az új rendszer generálkivitele­zője a Tolna Vízmű Kft. volt, a beruházás vízügyi cél-előirány- zati támogatással valósult meg. A műszaki átadásra a jövő hét má­sodik felében kerül sor, jelenleg a csövek fertőtlenítése folyik, -es­Májusban befejeződik az egyetemfelújítás Szekszárd-Pécs Gőzerővel haladnak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Rá­kóczi úti épületének felújítá­si-átalakítási munkálatai. Úgy néz ki, nem fenyegeti ve­szély az átadás 2003 május végére tervezett időpontját. Jövő év májusában befejeződhet­nek a PTE közgazdaságtudomá­nyi és jogi karának otthont adó épületen a munkálatok - tudtuk meg Mihálovics Gábor gazdasági főigazgatótól. Ami a közeli jövőt illeti: a tető-cserepézés befejezé­sével - a tervek szerint - két hé­ten belül fedetté válhat a még fel­újítás alatt álló rész is, Ez főleg a tél közeledte miatt lenne kívána­tos. Legutóbb október végén ad­tak át egy körülbelül 700 négy­zetméternyi felújított sarok-részt az átépítés alatt álló épületből. A 2,2 milliárd forint összértékű be­ruházás a Közgazdaságtudomá­nyi Kar részére több mint 500 négyzetméter terület-bővüléssel jár a tetőtér beépítése révén. Utóbbit a kar teljesen önállóan - a minisztériumtól nyert támoga­tástól függetlenül - finanszíroz­za. o. z. Öltöztetés Mária: restaurálva Tolna Új helyre került a restaurált úgynevezett „öltöztetős” Má- ria-szobor Tol­nán. Mint azt Freund György, a restaurá­lást kezdeményező helyi városvédő egyesület elnöke el­mondta, a XVIII. század végén, XIX. század elején me­cseki homokkőből készült „paraszt­barokk” alkotás eredeti helye a Paj­ta tér volt. Öltözte­tős szobornak azért nevezték, mert au­gusztus 15-én, a tol­nai búcsú napján mindig újrafes­tették, és ruhába öltöztették a hí­vek. A leromlott állagú szobor res­taurálását a tolnai önkormányzat finanszírozta, a munkát Tövis­háti András, a Wosinsky mú­zeum munka­társa végezte el. Az öltöztetős Máriát a Pajta tér helyett a tol­nai templom­kertben helyez­ték el. Egyrészt, mert ez a kör­nyezet méltóbb az alkotáshoz, másrészt, mert a szobor így job­ban szem előtt van. -Es­Új helyen a szobor fotó: oottvald Élbolyban a Bonyhádi Rettenetes Eu-konform, kettős hasznosítású tehenek Mindenféle szakmai megmérettetésen megállja a helyét a bonyhádi szarvasmarha tenyészet. A Dél-Afrikában, Namíbi­ában megtartott Szimentáli Világszövetség kongresszusán Magyarországot a 0080-as Bonyhádi Brause képviselte. Bonyhád Az Európai Unió egyik legjelentő­sebb szabályozási területe a me­zőgazdaság. A Magyar Tarka Te­nyésztők Egyesületének ügyveze­tő igazgatója, a Szimentáli Világ- szövetségben Magyarországot képviselő vezetőségi tag, Füller Imre bizakodással tekint a csatla­kozás elé.- A bizakodásra megvan az okunk, hiszen például a bonyhá­di tenyészet nemcsak Magyaror­szágon, hanem Európa szerte hí­res, sőt az egész világon számon tartják, a világ legnagyobb kettős hasznosítású állománya. Az idei, Dél Afrikában megtartott Szimen­táli Világszövetség kongresszu­sán a szakemberek amellett tették le voksukat, hogy a szimentáli egy fajta, két hasznosítási típussal (fejt és nem fejt). Ezen a szakmai fórumon beszámoló hangzott el arról, hogy a tagállamokban mer­re és hol tart a tenyésztés. Ma­gyarországot e számvetésen a 0080-as Bonyhádi Brause képvi­selte. Ő volt egyébként az idei ka­posvári kiállítás nagydíjas tehene is.-Az uniós csatlakozás kapcsán mi várható a magyartarkától, a bonyhádi tenyészettől?- Az Európai Hegyitarka Szö­vetség tagállamai, köztük mi is már hat éve együtt végezzük pél­dául a küllemi bírálatokat, tehát fogalmazhatnék úgy, hogy kicsit előrébb járunk, mint az unió. Ami a fajta jövőjét illeti: hazánk­ban a szarvasmarha létszám csökken ugyan, de a termékenyí­tő anyag fogyá­sából úgy lát­szik, hogy ez a magyartarkát nem érinti. A csatlakozás eb­ben a pillanat­ban még ké­nyes kérdés. Ha a tej oldaláról nézzük, az uni­Vonalhúzó tenyész-étékbecslés: A Magyarországon található tenyészbika állo­mányt értékelik, mely során kiválasztják a legjobbakat. Ez általában az állomány 3-4 százaléka. Az ebbe a kategóriába kerülő álla­tok szaporítóanyaga forgalmazható. Az e vo­nal alá kerülő állatok szaporitó anyagának forgalmazása tilos. ós országokban a gaz­dák bevétele 7-8 szá­zalékkal magasabb, mint nálunk, s ez nem számottevő. Ha hús oldaláról közelít­jük meg, az uniós gazdák árbevétele 50 százalékkal maga­sabb a mieinknél, s ez már lényegesen na­gyobb, mint a tej vo­natkozásában. Reményeink sze­rint a húsmarha tartás támogatá­sa, ha nem is sokkal, de nőni fog és a gazdáknak megéri majd ez­zel foglalkozni, s akkor biztosan meg is fogják tenni. Úgy gondo­lom, hogy a szarvasmarha te­nyésztés nálunk hasonlítani fog az osztrák mintához, ahol egy ud­varban van olyan állat, amelyet a húsáért, s van olyan, melyet a te­jéért és húsáért tartanak. A ma­gyar tenyésztőknek egyelőre szükségük van az úgynevezett konyhapénzre, amely abból fo­lyik be, hogy megfejik a tehenet és ellátják vele a családot, a szom­szédot, ezzel biztosítva napi meg­élhetését. A mi fajtánk, a vörös­tarka mindkét feltételnek meg tud felelni. Ez egy Eu-konform tehén, amelyik egyrészről adja a tejet, másrészről az exportképes hízó alapanyagot.- A bonyhádi állomány te­nyészbika előállító tenyészet is, amilyenből az országban mind­össze tizenkettő van. A napokban a szakemberek bikanevelő szem­lét tartottak. Milyen eredménnyel?- A Pannónia Rt.-nél tartott szemle során 36 olyan tehenet vá­lasztottak ki, amelyek ha bika­borjakat ellenek, s azok a szigorú eu-s állategészségügyi és egyéb előírásoknak megfelelnek, akkor azokból mesterséges termékenyí­tésre alkalmas tenyészbikák le­hetnek. Mellettük 27 olyan tehe­net jelöltek, melyeknek ha bika­borja születik, akkor azok termé­szetes fedeztetésre alkalmassá válhatnak. A vonalhúzó tenyész- értékbecslés eredményei szerint a Magyarországon forgalmazható tenyészbikák között sok bonyhá­dit találhatunk. Köztük van a Pá­linkás Zitat nevű bika, de még említhetném a Bonyhádi Rex Hallingot, a Bonyhádi Rezsőt, vagy éppen a Bonyhádi Rettene­test iS. -PÁL­Zöld vonalon az EVA-ról Az élet színesebb, mint ahogyan a törvényalkotók azt képzelik Csütörtökön reggel 9 és 13 óra között megállás nélkül „égett” a Tolnai Népújság zöld vonala. Olvasóink közül nagyon so­kan szerettek volna minél több információhoz jutni a jövő év­től bevezetésre kerülő egyszerűsített vállalkozói adóról, rövi­den EVA-ról. Szekszárd A megyei adóhivatal két osztályve­zetője, Simonná Szabó Éva és Görgei Zsolt válaszolt olvasóink kérdéseire. A két adóügyi szakem­ber elmondta, hogy a napokban megjelent új adónemből alaposan felkészültek, de az élet sokkal szí­nesebb, mint azt a törvényalkotók elképzelték, így akadt olyan kér­dés is, amire kapásból nem tudtak válaszolni. A legtöbben természe­tesen arra voltak kíváncsiak, hogy ők választhatják-e az új adót, mi­lyen feltételeket szab a törvény, ki­nek éri meg, kinek nem az EVA-t választani, milyen kizáró okok me­rülnek fel, mi történik ha év köz­ben túlhaladja az EVA-t választó vállalkozó a megengedett felső ha­tárt, a 15 millió forintot? Sokan vol­tak arra is kíváncsiak, hogyan kell „váltani” az EVA-ra, a jogutód nél­küli megszűnését követően a vál­lalkozó, vagy a jogi személyiségű társaságok kapnak-e adóellenőr­zést, lehet-e EVA-s a másodállású vállalkozó? Sokan voltak arra is kí­váncsiak: milyen mértékű adó és társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük az EVA-soknak, jár-e nekik is gyermekek utáni kedvez­mény, lakáskedvezmény, stb. És mivel az ördög a részletek mögé bújt, ahány eset, annyi féle a vá­lasz is. A legfontosabb és sokakat érintő kérdéseket és válaszokat a jövő héten naponta közöljük a szolgáltatói oldalunkon. így azok is választ kaphatnak kérdéseikre, akiknek nem volt lehetőségük a szerkesztőségünkben várakozó szakemberekkel kapcsolatot te­remteni. MAUTHNER .Egész-ség Expo ________Tolna________ Ma, p énteken nyílik és va­sárnap zárul' az Egész-ség Expo a tolnai művelődési házban, ingyenes konzultá­ciókkal, szaktanácsadások­kal, termékbemutatókkal és ajándéksorsolással. Holnap, szombaton 9.30-tól az otthon tisztaságáról és az egész­ség védelméről, 10.30-tól a kor­szerű hulladékgazdálkodásról, 15 órától az érzelemközpontú szexualitásról hallhatóak előadá­sok. Vasárnap 9 órától délig a ter­mészetes élet- és gyógymódokról tartanak szaktanácsadást. A számok nem hazudnak Még mindig Ladából van a legtöbb Nagydíjat kapott a döbröközi kóms A népdalok és a katonanótdk sikert hoztak az együttesnek Megjelent Tolna megye 2001. évre vonatkozó statisztikai év­könyve, mely 289 táblázat segítségével ad képet hazánk és ezen belül Tolna megye társadalmi-gazdasági életének jelen­ségeiről. Tolna megye- Mit tartalmaz a kötet? - kérdez­tük Fehér Pétemét, a Tolna Megyei Statisztikai Hivatal igazgatóját.- A kötet első fejezete néhány fontosabb országos adat bemuta­tásával foglalkozik, a második összehasonlító megyei és regioná­lis adatokat tartalmaz, a harma­dikban pedig Tolna megye legfon­tosabb társadalmi-gazdasági mu­tatói találhatóak meg 1970. óta.- Mit mutatnak a számok, van valami érdekesség?- Természetesen több is van, kiderül például, hogy 1970. óta 2001-ben volt a legalacsonyabb az 1000 lakosra jutó házasságköté­sek és élve születések száma, to­vábbá, hogy 1992. óta folyamato­san csökken - de még így is igen magas -, a halálozási arányszám, ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy az elmúlt évben 4,4 ezrelék volt a természetes fogyás mutatója'.- Milyen betegségben haltak meg legtöbben?- 2001-ben legtöbben - az ese­tek 51 százalékában -, a keringési rendszer betegségeiben hunytak el.- A megye gazdaságáról van­nak-e adatok?- A kiadványban fejezetekben részletezve, rövidebb idősorokat átfogva, mutatjuk be a megye gazdaságát, a foglalkoztatottság hely­zetét, a lakosság jöve­delmét. A rendelkezésre álló adatokból megtud­hatjuk, hogy az elmúlt év során a Tolna megyé­ben alkalmazásban ál­lók nagy része - több mint 20 000 fő -, az iparban dol­gozott, ők tették ki az összes fog­lalkoztatott 36 százalékát.- Milyenek a keresetek, kik áll­nak az élen?- Legjobban a villamosenergia- , gáz-, gőz-, vízellátás területén dolgozók kerestek tavaly, az ő bruttó átlagkeresetük 227.600 fo­rint volt. Ami elgondolkodtató, hogy a férfiak még mindig többet keresnek nőtársaiknál, 2001-ben havi bruttó átlagkeresetük 27 ezer forinttal haladta meg a hölgyekét.- Egyéb említésre méltó dolog?- Érdekes, hogy személyautó­kat tekintve az országoshoz ha­sonlóan Tolna megyében is még mindig Ladából van a legtöbb - közel 9 ezer -, átlagéletkoruk meghaladta a 17 évet. A Ladát a Trabant követi csaknem 7 ezer darabbal, a lista harmadik helyén pedig az Opel szerepel 5,5 ezer darabbal.- Gondolom, még sok más egyéb dolog is van az év­könyvben.- Igen, foglalkozunk a lakáshelyzettel - tavaly 419 új lakás épült, 102,5 m2 átlagos alapterület­tel, zömében 3, és annál több szobával - a ház­tartásokban található tartós fogyasztási cik­kekkel. Nem maradt ki a szociális és egészségügyi ellátás, a kultúra, az oktatás, a tudományos kutatás, de megismerkedhet az olvasó a gazdasági élet különböző terüle­teinek - ipar, építőipar, mezőgaz­daság, szállítás, posta, távközlés, kül- és belkereskedelem, idegen- forgalom - főbb adataival is. A kö­tet utolsó fejezeteiben pedig az egyes kistérségekre, településekre jellemző fontosabb adatokkal és mutatókkal találkozhat a kötetet megvásárló és forgató érdeklődő. FKÉ A „Röpülj páva!’’-mozgalom elindítójának, Vass Lajosnak a tiszteletére negyedszer rendezték meg a róla elnevezett nép­zenei verseny Kárpát-medencei döntőjét, ahol a hazai, vala­mint a határontúli magyarlakta területekről érkezett együtte­sek és szólisták között nagydíjat érdemelt ki a Döbröközi Fér­fikórus. Budapest A hat esztende­je működő ha­gyományőrző énekkar előbb „kiváló arany­fokozatú” mi­nősítéssel to­vábbjutott a Decsen lebo­nyolított regionális meg­mérettetésről, majd ugyancsak sikerrel vette a Várpalotán megrende­zett dunántúli finálét. Tolnay Gábor karnagy évek óta gondosan készí­ti fel a szereplésekre a kórust. A zsűri nagydíjjal, a többszáz főnyi közönség pedig vastapssal jutal­mazta a népdalokból, va­lamint katonanótákból válogatott produkciót. A szakemberek kiemelték a remek műsorválasztást és a kitűnő előadást. A lelkesen dolgozó kar­nagy szerint a Vass Lajos népze­nei verseny Kárpát-medencei döntőjében kapott minősítés azt jelzi, hogy az elmúlt években jó úton jártak és a nagydíj kiérdem- lésével a „csúcsra” is feljutottak. Ahhoz, hogy tartósan ottmarad­janak, folytatniuk kell az eddigi színvonalas munkát. Az elért si­ker arra ösztönzi a férfiakat, hogy „kettőzött” szorgalommal készül­jenek a következő fellépésekre. Pihenni nincs idejük, ugyanis szeretnének jól szerepelni Tolna megye legjelentősebb népdal- éneldési seregszemléjén, a Bogár István tiszteletére jövőre is meg­rendezésre kerülő „Cinegema- dár”-versenyen. -gr­Próbál a Döbröközi Férfikórus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents