Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám

14. OLDAL E RRÓL - ARRÓL 2002. November 19., kedd Alisca szépe Szépségverseny A verseny november 30-án 19 órakor lesz Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban. Az összesen húsz versenyző közül naponta két-két induló fényképét közöljük lapunkban. Valameny- nyi versenyző fotója az interneten megtekinthető, sőt szavazhat­nak is a szép lányokra: www.tolnainepujsag.hu . 17 éves tanuló. Bátán lakik. Testmagasság: 174 cm. Test­súly: 56 kg. Derékbőség: 68 cm. Mellbőség: 92 cm. Csípő­bőség: 95 cm. Hobbija: imádja a kutyákat. 2. VERMES BELLA 16 éves tanuló. Decsen lakik. Testmagasság: 180 cm. Test­súly: 65 kg. Derékbőség: 70 cm. Mellbőség: 92 cm. Csípő­bőség: 99 cm. Hobbija: olvasás és a tánc. A galéria diszkrét bája Kirakati remetéskedésbe kez­dett egy nő New Yorkban. Marina Abramovic 12 napon át a nyilvánosság szeme láttára éli éle­tét, de nehezítve: lemondott az étkezésről és némasági fogadal­mat is tett, ám nem csak nem be­szél, olvasni sem olvas és írni sem ír. Egyedül az éneklést engedte meg magának. A 12 napot egy New York-i galériában tölti, mely­nek látogatói péntek óta a nap 24 órájában figyelemmel kísérhetik a jugoszláv művésznő minden tevé­kenységét. Akár alszik, akár anyaszült meztelenül vagy felöltözve közle­kedik a galériában, vagy éppen a toaletten csücsül. Abramovic az egészet azért csinálja, hogy - mint fogalmazott - magára erőltesse a szabályokból és korlátozásokból álló mindennapi fegyelmet. Foga­dalmait és célját fennen hirdeti is a manhattani Sean Galéria bejára­tánál elhelyezett feliraton - jelen­tette az AFP. ■ Ma: csillaghullás! Sem nekünk, sem a követke­ző nemzedékeknek nem volt esélye olyan látványos csil­laghullást megfigyelni, mint amilyen kedden, november 19-én várható. Aki teheti, ne szalassza el az al­kalmat, mert felejthetetlen él­ményben lesz része! A világ szak- és amatőrcsillagá­szai nagyon várják a Leonidák meteorraj idei jelentkezését, amelynek tagjai az 55P/Tempel­Tuttle-üstökös törmelékanyagá­ból származnak. A különböző előrejelzések megegyeznek ab­ban, hogy igen nagy a valószínű­sége egy óriási meteorhullásnak 2002. november 19-én (kedden) hajnalban és délelőtt. Ha kristály- tiszta időt fogunk ki, 19-én haj­nalban a számítások szerint akár többszáz meteort is megpillant­hatunk óránként, a telihold elle­nére. De aki nem szeret korán kelni, megfelelő felszerelés birto­kában délelőtt is csodát láthat. ■ A 225 ezer dolláros autó New Yorkban egy szombati árverésen 225 ezer dollárt fi­zettek azért az autóért, amelyben John Fitzgerald Kennedy egykori amerikai el­nök utazott dallasi meggyil­kolásának reggelén, 1963. no­vember 22-én. A Lincoln Continental belső ré­sze még ma is eredeti állapotá­ban látható, bár az autót időköz­ben részben felújították. A vevő már az árverés előtt értesítette az aukciós házat, hogy mennyit szán a kocsira, és meg sem jelent az eseményen - jelentette a Reuters hírügynökség. Az árve­résen Kennedy elnök más tárgya­it is magas áron adták el. Hinta­székét például 80 ezer dollárért, egy 1961-ben készült vízfest­ményét 30 ezer dollárért vették meg. Más elnökök hátrahagyott tárgyait is árverezték, Franklin Delano Roosevelt egy töltőtolla például 7 ezer, ezüst öngyújtója 2 ezer dollárért kelt el. ■ Mit találtak a Kisduna-mederben? A Kisduna-mederben lévő szemetet gyűjtötték össze és szállították el szombati akciójukon az Őcsény Környezetvédelem Alapítvány aktivistái. Ki tudja miért, jópáran ezt a területet használják hulladéklerakónak, miközben alig nyolcszáz, A ezer méterre van a legális szeméttelep. A sok, zacskóban tárolt hulladék között állattetemet is találtak a „zöldek”. Az alapítvány további akciókat is tervez a közeljövőben. FOTÓ: BAKÓ JENŐ A Bánk bán Los Angelesben A Los Angeles melletti Santa Monicában a hét végén bemutat­ták a Bánk bán című filmet. A fil­met a Bunyik Entertainment for­galmazza az Egyesült Államok­ban. A díszbemutatón jelen volt többek között Zsigmond Vilmos operatőr és a Melindát éneklő Rost Andrea. A Los Angeles Times szerint a Bánk bán az iskolapéldája annak, hogyan lehet egy operát úgy megfilmesíteni, hogy a két művé­szed ág kiegészítse, és ne kioltsa egymás hatását. A lap kitér arra is, hogy a film költségvetése miatt heves parla­menti vita volt tavaly Magyaror­szágon. Afilmről a Variety című lap ismertetőt közölt. A lap érté­kelése szerint a Bánk bán értékes alkotással gyarapítja az operafil­mek tárát. A filmet Santa Monica után San Franciscóban, majd Chicagóban vetítik. _________■ Olv astam - Láttam - Hallottam D. VARGA MÁRTA Kell egy csapat Amikor Marikát egyik napról a másikra otthagyta a férje, nem tért észhez, s bár okos nő, mégis butaságot butaságra halmozott: leskelődött például a hűtlen férj és új kedvese ablaka előtt a ké­ső éji órákban. Számyszegetten kóborolt az utcákon, nagy-nagy szerencséjére, mert itt akadt össze egy ismerősével, aki elcipelte magával a foltvarró asszonyok közé. Ez cibálta ki a végső kétség- beeséséből. Sokat tudnánk mesélni ehhez hasonló történeteket el­vált, megözvegyült nőkről és férfiakról, akik valahogy újra ma­gukra találtak, s egyedül vagy új társukkal, ha nem is végtelen boldogságban, de harmóniában élnek. Ehhez azonban kell egy csapat, ahogy azt a Régi idők focija című filmben Minarik Ede megfogalmazta. Nem is kell túlságosan messzire menni, csak nyitott szemmel és füllel járni a világban. Sokan panaszkod­nak, hogy nincs hová menniük, unalmas, sivár a kisvárosok, a falvak kulturális kínálata, ami egyáltalán nem igaz. Majdnem minden faluban működnek klubok, tartanak érdekes előadáso­kat, hogy a könyvtárról vagy a teleházról ne is beszéljünk. De ha visszalapoznak a mai újságban láthatják, hogy mennyi progra­mot kínál például a Hová menjünk ma? rovatunk, amit mindig érdemes figyelmesen böngészni. Mert megeshet, hogy mondjuk egy kiállításon futunk össze azzal, aki segít kikecmeregni re­ménytelennek tűnő élethelyzetünkből. Magyar festők a Párizsi Szalonon Két magyar festő, Lajta Gábor és Csáki Róbert bronzdíjat ka­pott a Párizsi Képzőművészeti Szalonon, amely november 8- 17. között tartotta idei tárlatát az Espace Auteuil kiállítócsar­nokában. Az ünnepélyes díjkiosztásra vasárnap került sor. A Napkirály, XIV. Lajos által 1663-ban alapított legrégebbi pá­rizsi művészeti rendezvény tava­lyi kiállításán a franciaországi kulturális évad alkalmából Ma­gyarország volt a díszvendég. Ak­kor kilenc hazai művész mutat­kozott be a rangos párizsi ese­mény közönségének. Idén nyolc magyar alkotó állította ki műveit a tárlaton. Visszahívást kapott az egy évvel ezelőtt is nagy tetszést aratott Taubert László szobrász- művész és a 2001-es seregszem­lén Taylor-díjjal jutalmazott Laj­ta Gábor. A fiatal Csáki Róbert, aki Franciaországban nem isme­retlen, először szerepelt a sereg­szemlén, csakúgy mint Józsa Ju­dit, Mészáros Márta, Tokai Fe­renc, aki TF.Airenc néven jegyzi műveit, valamint a Párizs mellett élő Ürményi-Hamar Lehel és a csongrádi szobrász, Tóth Béla. Lajta Gábor Rajongók címet vise­lő 200/271 centiméteres vászna és Csáki Róbert Kötődés című 200/230 centiméteres, fiú és lányalakot ábrázoló diptichonja nyerte el a festészeti kategória bronzérmét. ERDEI ÉTTEREM Az antilop és az oroszlán beül az erdei étterembe. Az antilop odahívja cinéért és rendel:- Hozzon egy adag szénát, sa- látakörettel! ^- És a barátja? - néz a cincér az oroszlánra.- Nem, ő nem kér semmit.- Talán nem éhes?- Mit gondol, ha éhes lenne, itt ülnék mellette? ÚJ POÉN A diliház udvarán az egyik bo­lond hangosan nevet magában. Az ápoló megkérdi:- Mondja, min kacag olyan jó­kat?- Vicceket mesélek magam­nak, és most mondtam egy olyan viccet, amit még nem is­merten. PAPÍR- Szabó úr, nem akar fajtiszta foxterriert venni?- Van hozzá papírja?- Csak nem akarja becsoma­golni?! IDŐ KÉRDÉSE- Ké...ké...kérem, va...va...van e... egy fé...félóra sza... sza... szabadideje? - kérdi a dadogós a főnökét.- Miért?- Sze... sze... szeretnék pá... pá... pár percig be... beszélni magával. ZSENIÁLIS PAPAGÁJ- Gyuri rendkívül okos papagáj. Ha meghúzzák a jobb lábát éne­kel, ha a balt húzzák meg, verset mond.- És mi van, ha mindkét lábát meghúzzák?- Leesem, te okos - szólal meg váratlanul a papagáj. ________■ Ne onszív a Hradzsin felett Hatalmas, mintegy 15 méte­res, tűzpiros neonszív fény­lik vasárnap este óta a cseh királyok, illetve államfők ősi székhelye, a prágai Hra­dzsin felett. A „műalkotás”, amelyet maga Václav Havel államfő helyezett üzembe az 1989. évi novemberi bársonyos forradalom 13. évfor­dulója alkalmából három hóna­pig, Havel elnöki megbízatásá­nak lejártáig fog egyfajta újkori betlehemi csillagként és turista­csalogatóként fényleni a Mold- va-parti metropolis felett. Jirí David, a szív alkotója ugyanakkor határozottan eluta­sítja azt a feltevést, hogy a világ­szerte ismert Haveli szívről len­ne szó. „A szív arra szeretne emlé­keztetni mindenkit, hogy a mai, gyakorlatias és túltechnizált vi­lágunkban is érdemes elgondol­kodni a szeretet, az érzések és a megértés értékéről” - mondta új­ságíróknak David. Egyeseknek mire van pénze! Másfél millió euró Napóleon-ereklyékért Közel másfél millió eurót fizettek ki azon a vasárnapi árveré­sen, amelyet Fontainebleau-ban tartottak I. Napóleon csá­szár és az I. francia császárság korának ereklyéiért. A stíl­szerűen Napóleon kedvenc kastélyának városában tartott aukció sikere a legmerészebb becsléseket is felülmúlta, nem kevesebb, mint 517 emléktárgyat adtak el. Szent Erzsébet oltára Márvártytáblán olvasható az ereklye története A legtöbbet, 70 ezer eurót a Be­csületrend Nagy Sas-vállapjáért fizettek, amelyet a császárság leg­magasabb méltóságai viselhettek. Értékét növelte, hogy Szent Ilona szigetéről, Napóleon száműze­tésének és halálának színhelyéről származott. A 70 ezer eurót egy európai vásárló ajánlotta fel érte a 600 fős közönség tapsvihara kö­zepette. Louis Auguste Victor de Bourmont, Ghaisnes grófjának marsallbotjáért 64 ezer eurót fi­zettek. Napóleon ugyancsak Szent Ilonáról származó sötétzöld lak­kal bevont akác karosszékét 51 ezer euróért tudták eladni, míg azt a batiszt ing, amit a császár az austerlitzi csatában viselt, 36 eze­rért kelt el. Nem fukarkodott az a vásárló sem, aki egy Jupiter-fejjel ékesí­tett sévres-i porcelánvázáért 48 ezret perkált le. (Ezzel a vázával lepte meg Napóleon 1814 újév napján Montebello hercegnőt.) Jellemző, hogy egy, a Bourbon- restauráció korából származó fő­kamarási díszegyenruháért nem adtak többet 9000-nél. A háborúk emlékei is megdo­bogtatták az árverésen résztve­vők szívét, és hajlandók voltak mélyen pénztárcájukba nyúlni. Ney marsall vezérkarának térké­peit 38 ezerért vették meg, míg egy ritka aranyozott bronz ezred- sas 35 ezret is megért egy vevő­nek. Az Osenat aukciós ház egész napos árverésén könyvek, aláírá­sok, festmények, régi fegyverek és más történelmi emlékek egész sora is elkelt - jelentette az AFP. Mint általában az árverésekre jellemző: most sem tudhattuk meg, hogy kik azok, akik 30, 40, netán hetvenezer eurót engedhet­nek meg maguknak különleges passziójukra.____________■ Kirabolta a koldust Hajléktalan koldust rabolt ki egy férfi Hongkongban. Az illető mindössze 19 hong­kongi dollárt - bő 600 magyar fo­rintnyi összeget - zsákmányolt, ám a kéregető nem adta önként „vagyonát”, ezért kifosztója bru-. tálisan összeverte. A koldus súlyos sérülésekkel egy teljes hónapig volt kórház­ban. A kéregető kirablóját a rendőrség elfogta, s a bíróság hat év börtönre ítélte. Hongkon­got gazdasági visszaesés sújtja - immár a második recesszió az utóbbi négy évben -, rekordmér­tékűre nőtt a munkanélküliek és a csődök száma, emiatt pedig egyre több a hajléktalan és a ké­regető az utcákon. A gazdasági nehézségek elle­nére Hongkong továbbra is a vi­lág egyik legdrágább városa. Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére oltárt és emlék­táblát avattak vasárnap az olaszországi Viterbo ferences rendi templomában, ahol szentmisét mutattak be, a Schola Huncarica pedig kon­certet adott. Egy régi hagyomány szerint a viterbói ferences templomban, a San Francesco alia Roccában őr­zik Árpád-házi Szent Erzsébet koponyaereklyéjének maradvá­nyait. Erzsébet 1231. november 17-én halt meg Marburgban, itt temették el a ferencesek kórházá­nak kápolnájában. IX. Gergely pápa 1235. május 27-én szentté avatta őt, 1236-ban végezték az exhumálást. A cson­tokat 1249-ben helyezték el a tiszteletére épült marburgi temp­lomban. 1583-tól Szent Erzsébet koponyaereklyéjét Viterbóban őrzik. Az ereklyének most új tartót készítettek, amelyet egy felújított oltárban helyeznek el. Ezt az ol­tárt avatták fel vasárnap, létfeho- zásához a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is hoz­zájárult anyagi segítséggel. A templom falára márványtábla került, amelyen az ereklye törté­nete olvasható. A vasárnapi szentmisét a viterbói püspök és Pápai Lajos győri püspök mutatta be. A Ró­mai Magyar Akadémia nemzet­közi tudományos konferenciát rendez, amelyen olasz, francia, német és magyar kutatók szá­molnak be a Szent Erzsébet törté­netét feltáró kutatások jelenlegi állásáról. ■

Next

/
Thumbnails
Contents