Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-16 / 267. szám

HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2002. November 16., szombat Rekordnyeremény a lottón Eredményhirdetés: vasárnap este Budapest Minden idők legnagyobb ötöslottó-nyereménye, 1 mil­liárd 710 millió forint üti a markát annak a játékosnak, aki eltalál öt számot. Pénte­ken estig 8 millió 720 ezer fo­gadást regisztrált a Szeren­csejáték Rt. Az egyre több játékos miatt való­színűsíthető, hogy lesz ötös talá­lat. A játékőrület hatására egyes megyékben a szelvények jelentős részét külföldiek vásárolják fel, és akik nem tudnak Magyar- országra utazni, rokonaik, isme­rőseik segítségével játszanak. Somorai László, a Szerencsejáték Rt. kommunikációs igazgatója az Europressnek azt mondta: a pén­tek estig regisztrált fogadások szá­ma óráról órára rohamosan nö­vekszik, szombatra több millióval meghaladhatja a péntek estit. A lottózók hosszabbított nyit­va tartással készülnek, a bevásár­lóközpontokban, a forgalmasabb helyeken a lottózók szombat este fél hatig várják a tippeket, ekkor zárul az online-fogadás. A beérkezett szelvények érté­Magyarországon a lottót Mária Terézia 1762. március 26-án vezette be, és a szerencsejáték a Magyar Királyi Lottó­igazgatóság létrejöttéig, 1868-ig oszt­rák kézben volt. A lottójátékot különbö­ző érdekek miatt (mint például a ló­versenyzés bevezetése) a magyar kor­mány 1895-ben megszüntette, és ezzel egyidejűleg bevezette az osztálysors­játékot, amely szintén tömegeket von­zott. A második világháború után a to­tó jött divatba, a lottó csak az ötvenes évek második felében indult újra. kelését vasárnap este 18 órakor kezdik, Somorai László szerint 10-15 perc alatt kiderül, van-e gazdája az 1,71 milliárd forintnak - vagy halmozódik a nyeremény. Magyarországon az első egy- milliárd forintot meghaladó nye­remény 1999 szeptemberében talált gazdára: a szerencsés nyer­tes 1 milliárd 59 millió forintot vihetett haza. Ezt megelőzően 22 hétig gyűlt az összeg. A magyar- országi ötöslottó-játékok történe­tében a 2001. november 24-i hú­záson minden idők legnagyobb nyereménye 1 milliárd 152 millió forint VOlt. (NÉMETH) Átlátszó zsebek Budapest A jövőben a közpénzeket fel­használó magánvállalkozás is köteles felvilágosítást adni a közpénz elköltéséről, az in­formációadás kötelezettsége alól nem bújhat ki az üzleti titok indokával. Egyebek mel­lett ezt tartalmazza az Igaz­ságügyi Minisztériumban el­készített „üvegzsebtörvény”- tervezet, amelyről a kormány a jövő heti ülésén tárgyal. A korrupcióellenes tanácsadó testület megalakulását követően ezen a héten készült el az igaz­ságügyi tárcánál a 20 törvény módosítását magában foglaló „üvegzsebtörvény”-javaslat. A közpénzek felhasználásának át­láthatóbbá tételét, a korrupció visszaszorítását célzó jogsza­bálytervezet három kétharmados törvényt is érint. Ezek az Állami Számvevőszékről (ÁSZ), az ön- kormányzatokról és az adatvéde­lemről szóló jogszabályok. Bárándy Péter igazságügy­miniszter szerint a korrupció visszaszorítására megalkotott szabályozás abban az esetben is életbe léphet, ha az ellenzék a kétharmados szavazatot igénylő részeket nem szavazza meg, ám mint mondta, nehéz megfelelő indokot találni az elutasításra. Az igazságügyi kormányzat szerint a jövőben nem lehetne meggátolni a közpénzek magán­szférában történő hasznosításá­nak ellenőrzését - amelyre az ÁSZ lesz jogosult -, de az üzleti magántitok továbbra is védett volna. A javaslat a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságok létrejöttét előzetesen kormányengedélyhez köti, és a parlamenti szavazást követően az ÁPV Rt. és az MFB vezetőinek vagyonnyilatkozata is nyilvános lesz. A törvényjavaslat csak az első lépés; a korrupció visszaszorítá­sára számos újabb jogszabály születik majd. Tisztább közéle­tet, átláthatóbb, nyilvánosabb közpénzfelhasználást szeretne a kormány - nyilatkozta lapunk­nak Keller László, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtit­kára. Mint mondta: az a törvény halálát jelentené, ha a most elké: szült javaslat nem kerülne a kor­mány, a parlament elé azzal az indokkal, hogy még számos terü­let szabályozásra szorul. A szo­cialista képviselő biztos abban, a törvényjavaslatnak számos buk­tatón kell keresztülvergődnie, mert „vannak olyan körök, ame­lyeknek az érdekét súlyosan sér­tik a szabályok”. Az államtitkár a vagyonnyilatkozat-adási kötele­zettség kiterjesztésével, annak nyilvánosságra hozatalával kap­csolatosan elmondta: a nyilvá­nosság sokkal nagyobb visszatar­tó erővel bír bizonyos esetekben, mint a büntető törvénykönyv szabályozása, ezért is üdvözli az üzleti titok szabályozásának újra­gondolását. HORVÁTH MAGDOLNA Egyeztetés egyetértés nélkül Budapest Nem közeledtek az álláspon­tok az európai uniós csatlako­záshoz szükséges alkotmány- módosításról tartott négypárti megbeszélésen. Az ellenzéki honatyák kompromisszumos törvényjavaslat kidolgozását javasolják. A kormánypárti képviselők sze­rint a csatlakozást veszélyezteti az, aki nem szavazza meg az al­kotmánymódosítást. Az ellenzéki honatyák ugyanakkpr úgy vélik, az kockáztatja a folyamatot, aki a sikeres integrálódást segítő indít­ványaikat nem támogatja. Az alkotmány lényeges kérdés, de nem azonos az Európai Unióról történő szavazással - jelentette ki a négypárti egyeztetést követően Szájer József. A Fidesz parlamenti képviselője szerint az előterjesz­tést ugyanúgy fogják kezelni, mint bármelyik másik javaslatot, vagyis azt fogják vizsgálni: az mennyire hasznos. Szájer hozzátette: az al-. kotmánymódosítás jelenlegi válto­zatát az ellenzéki párt nem tudja jó szívvel támogatni. Szerinte egy új, négypárti kompromisszumos törvényjavaslatot az Országgyűlés az általános vitát követően akár egyetlen nap alatt elfogadhat. Az előterjesztéshez beérkezett ellenzéki módosító indítványokról nem esett szó a megbeszélésen. A kormánypártok képviselői nem kaptak felhatalmazást arra, hogy kialakítsák ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat. Szerintük leg­inkább azért nem reagáltak a ja­vaslatokra, mert azokat csak az egyeztetés elején ismerhették meg. Elismerték viszont, hogy a módosító indítványok nem külön­böznek az Országgyűlés szerdai Protokolláris kétpárti kézfogó a négypártin FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Az Európai Unión belül a tagállamok szuverenitása, a nemzeti parlamentek szerepének megtartá­sa, a nemzeti bíróságok függetlensége éppen olyan megőrzendő érték, mint az Unió döntéshozó szervei feladatainak elismerése és elfogadása - derült ki az Európai Konvent munkájáról, az uniós alkotmányozási folyamatról tartott szakmai tanácskozáson. Robert Badinter volt francia igazság­ügy-miniszter, az EU-konvent francia tagja szerint az Unióban nem szövetségi államot, hanem álla­mok szövetségét kell létrehozni, amelyben érvényesülne a tagállamok szuverenitása; élén az Eu­rópai Tanács által jelölt és az Európai Pariament által elfogadott elnök állna. Kevésnek tartja a környezetvédelemre jutó jövő évi költségvetési forrásokat az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottsága, ezért számos módosító indítványt nyújt be a 2003. évi büdzséről szóló törvényjavaslathoz. Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) sérelmezte, hogy a javaslat nem biztosít kellő fedezetet az önkormányzatoknak a hulladékgazdálkodási feladatok elvégzésére. Az ellenzé­ki honatyák a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat keretének, illetve a környezetvédelmi területi szerveknek nyújtott és a szennyvíztisztításra fordított támogatásoknak a csökkenését tartja el­fogadhatatlannak. plenáris ülésen elhangzottaktól, így az ellenzék továbbra is a nép­szavazás, a közösségi és a magyar •jogrend, valamint a kormány és a parlament viszonyában kíván változtatásokat elérni. Vastagh Pál, az MSZP képvise­lője ugyanakkor azt mondta: ala­posan áttanulmányozzák a javas­latokat, és megvizsgálják, melyek azok a kérdések, amelyekben kompromisszumra juthatnak a pártok. A négy parlamenti párt egy hét múlva folytatja az egyeztetéseket, emellett az ellenzéki pártok várha­tóan külön is megbeszéléseket folytatnak hétfőn. EUROPRESS Finanszírozás és felzárkóztatás A közoktatásban megvalósuló béremelés a pedagógusok szá­mára feltétlenül kedvező, az intézményfenntartó önkormány­zatok feladata azonban nem minden esetben lesz egyszerű - mondta Balogh Miklós, a KSH főosztályvezetője az Ön- kormányzat és közoktatás című konferencián. Szekszárd A béreket - közvetlenül - az érin­tett önkormányzatoknak kell biz­tosítaniuk. A központi költség- vetésre vonatkozó előrejelzések szerint jövőre 29-30 százalékkal nő az önkormányzatok bevétele, s ebből az összegből teremthető meg a közalkalmazotti béremelés fedezete. Ám a forráseloszlás egyenlőtlen volta miatt vélhetően számos településnek súlyos gon­dokkal kell megküzdenie a bérfej­lesztéskor. Balogh Miklós szerint célszerű volna felmérni, mely tele­püléstípusok tartoznak az elosztás vesztesei közé: számukra a fel­adatellátás csak kiegészítő forrá­sok révén valósítható meg. Ilyen esetekben tehát egyszerre van szükség központi beavatkozásra, segítségre, ületve körültekintő ön- kormányzati tervezésre. Egy vala­mi egészen biztos: nem fordulhat elő, hogy a törvény által garantált járandóságukhoz ne jussanak hozzá az érintettek. A szociális alapon történő le­szakadás kárvallottjai gyakorlati­lag az esélytelenség biztos tudatá­val mérhetik fel képzési lehetősé­geiket: a cigány fiatalok aránya például mindössze 0,2 százalék az elitet adó egyetemeken - mutatott rá a szekszárdi konferencián Bernáthné Mohácsi Viktória, a hátrányos helyzetű és roma gyer­mekek integrációjáért felelős miniszteri biztos. Nem kétséges, hogy ez a helyzet változtatásra szorul: éppen ezért a jövő szep­tembertől már igényelhetik az ok­tatási intézmények azt az úgy­nevezett integrációs normatívát, amely egy hosszú folyamat után váltja fel, illetve egészíti ki a roma felzárkóztatási normatívát. Ez az új financiális - évente és gyerme­kenként járó - elem a maga 51 ezer forintjával háromszor annyit tesz ki, mint a korábbi. Figyelemre méltó tudnivaló, hogy ezt az ösz- szeget az intézményfenntartó nem feltétlenül csak a cigány fiata­lok után kérheti, hanem mind­azok után, akik mindeddig csök­kentett tananyagot tanultak. Ugyancsak a felzárkóztatást segíti a majdani Országos Oktatá­si Integrációs Központ és Háló­zat. Az intézmény több száz mil­lió forintos pályázati alappal áll a pedagógusok rendelkezésére, továbbképzésre, programírásra vagy -átültetésre. szeri árpád Tavaszias idő - sok baleset Országjáró füstkommandó Egyre szigorúbban ellenőrzik országszerte a nem dohányzók védelmében három évvel ezelőtt született törvény betartását. A tisztiorvosi szolgálatnál január l-jétől működő „komman­dót” már csaknem hatezerszer vetették be. A kiszabott bírsá­gok összege meghaladja a 10 millió forintot. Budapest Budapest Százéves időszak meleg­rekordja dőlt meg Nagykani­zsán a kora délután mért 23,6 Celsius-fokkal. A melegfront hatására országszerte több volt a közlekedési baleset. Májusra emlékeztető időre éb­redt az ország pénteken. Az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint pénteken a 2000. november 15-én Bácsalmá­son mért 23,2 fokos melegrekord dőlt meg. Nagykanizsán 13 óra­kor mérték a 23,6 Celsius-fokot. Az időjárás-előrejelzés szerint hétvégén is folytatódik a tava­szias idő, várhatóan 20-25 fokos csúcshőmérséklettel, így várha­tóan újabb időjárási rekordok dőlnek meg. A szokatlan meleg főként az utakon, a közlekedésben érez­tette hatását - mondta az Euro­pressnek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője. Sok volt a koccanásos baleset, és az átlagosnál több súlyos, személyi sérüléssel, sőt halállal végződő balesethez is riasztották a mentőket. A karam­bolokért többnyire a figyelmet­lenség okolható, amit a hirtelen beköszöntött meleggel magya­ráznak az emberek. A mentő- szolgálat szakembere ugyan­akkor megjegyezte: a vártnál ke­vesebb utcai rosszulléthez, áju­láshoz riasztották őket. Az erős felmelegedés általá­ban a szív- és érrendszeri beteg­ségben szenvedőket, valamint az idős, legyengült szervezetű em­bereket viseli meg. Győrfi Pál szerint szerencse, hogy az őszi meleg a hétvégén folytatódik, így az érzékenyebbek otthon pihen­hetnek, elkerülve a tömeget, a közlekedési dugókat. NÉMETH A törvény hatályba lépését köve­tően eleinte csak figyelmeztet­tünk a szabályokra, kerültük a bírságolást - mondta az Euro­pressnek Ulveczki Erzsébet, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal egészségvédelmi főosztályveze­tője. A komolyabb szankcioná­lás idén vette kezdetét. A legtöbb bírságot Csongrád megyében vetették ki, ám a fő­osztályvezető szerint ebből még nem következik, hogy itt lenne a legrosszabb a helyzet. A tiszti- orvosi szolgálat ellenőrei meg­lepetésszerűen jelennek meg a munkahelyeken, illetve a köz­intézményekben. Komolyan ve­szik a névtelen bejelentéseket is, mert a munkahelyeken általá­ban félnek a megtorlástól a vé­delemre szoruló nem dohány­zók. Különösen ott, ahol a veze­tő maga is dohányzik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen emelik fel szavukat a szervezetüket károsí­tó dohányfüst miatt. Ma már ku­tatási eredmények bizonyítják a passzív dohányzás veszélyeit. A cigaretta füstjében lévő csaknem 4000 alkotóanyag közül 40 bizo­nyítottan a legerőteljesebb „A” tí­pusú rákkeltők közé tartozik. Az ismétlődő ellenőrzések során látható, hogy a munka­helyeken egyre komolyabban veszik a teljesen elkülönített dohányzóhelyek kijelölését. Ahol az épület jellege nem teszi ezt lehetővé, többnyire az utcá­ra, a szabadba szorulnak ki a káros szenvedély rabjai. Őket pedig már a megfázástól senki sem védi. A szakember szerint komoly problémák vannak a középisko­lákban, ahol a 18. életévüket be­töltött diákoknak már joguk van kijelölt helyen dohányozni. Az viszont nincs a tanulók homlo­kára írva, hogy hány évesek. Ulveczki Erzsébet különösen nagy problémának tartja a serdü­lő lányok körében rohamosan terjedő dohányzást, amely a leg­újabb kutatási eredmények sze­rint a mellek fejlődésének idő­szakában még az emlőrák koc­kázatát is növeli. NÉMETH ZSUZSA _________Hírek ________ Él őben közvetítik A jövő hét közepére válnak véglegessé azok a feltételek, amelyek alapján az idei Nobel- díj átadását közvetíti a Magyar Televízió. Annyi már bizonyos, hogy a Magyar Televízió élőben közvetítheti a december 10-i stockholmi eseményt, és a mű­sorjelet a Duna Televizió is át­veheti. MTI Vegyi szakember Magyar szakember is részt vesz az ENSZ iraki vegyi fegyvereket ellenőrzők munkájában: Földi László őrnagy, várhatóan decem­ber elején utazik Irakba. Földi vasárnap New Yorkba megy egy előkészítő kurzusra. Szerződése három hónapra szól, szükség esetén meghosszabbítható. A tiszt 1988 óta szolgál a Ma­gyar Honvédségnél, vegyészi és a környezetvédelmi analitikusi diplomája van. mti Profi hadsereg A Honvédelmi Minisztérium kollégiumi ülésén elfogadták az önkéntes haderőre való át­állás koncepcióját, amelynek alapján a tárcánál megindul az erről szóló kormány-elő­terjesztés előkészítése. Komor Levente humánpolitikai helyet­tes államtitkár azt mondta: az előterjesztés két héten belül a kormány elé kerülhet. A kon­cepció szerint 2006 márciusáig kell megvalósítani az átállást. A honvédelmi tárca 45 ezer fős önkéntes haderővel számol, de rugalmasságot kér a kormány­tól a különböző állománykate­góriákra. MTI Kórházi gondok A Fidesz-frakció szerint jövőre tovább emelkedik a kórházak adósságállománya, ha a 2003. évi központi költségvetésből csak 2,6 milliárd forintot kap­nak konszolidációs célokra. Selmeczi Gabriella és Frajna Imre parlamenti képviselők (Fidesz) jelezték, hogy a kór­házak adósságállománya most 25-30 milliárd forint, mti Csomagjavaslat A Fidelitas szerint a kormány­nak nincs írásos ifjúságpolitikai koncepciója, ezért csak a jövő évi a költségvetési javaslatból olvashatók ki a fiatalokkal kap­csolatos elképzelések. Gyürk András, a Fidelitas elnöke, országgyűlési képviselő tudat­ta: kidolgoznak egy alternatív ifjúsági költségvetési javaslat- csomagot, amelyet az Ország- gyűlés elé terjesztenek, mti Európa-hajó Kifutott az Európa-hajó, fedél­zetén fiatal újságírókkal és a magyar média meghatározó résztvevőivel. A rendezvény szervezője a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület (MESE) hagyományteremtő szándékkal indítja most útjára a hajót, hogy minden évben újra és újra összehozza a fiatal újságíró-nemzedéket a „régiek­kel”, tapasztaltabbakkal, hogy az EU-s normákat követve megteremtse egy új újságírás alapjait, europress Szegény magyarok A gyulai és a debreceni hajlék­talanok ellátására összesen 1,7 millió forintnyi támogatást kapott a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat a szaktárcától. A pályázaton kapott pénzen a szervezet élelmiszert, gyógy­szert és a karácsonyi ünnepek alatt meleg ételt biztosít a haj­léktalanoknak. MTI Madarak védője A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület (MMTE) idén indította el Madárbarát kertprogramját, ennek első elismerő tábláját Jónás Norbert zalaegerszegi fiatal­ember vette át. mti ■

Next

/
Thumbnails
Contents