Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-14 / 265. szám

Ml 2002• November 14., csütörtök MEGYEI T Ű K Ö R 5. OLDAL Mondom a magamét VENTER MARIANNA Haj és baj Az igencsak bosszantó élősködő, a fejtetű, a megfigyelések szerint néhány évenként inváziószerűen megjelenik az oktatási intézmé­nyekben. Az idei tanév, úgy tűnik, szintén ezek közé a „kiemelt” esztendők közé tartozik, szaporodnak a vakarózó gyerekek. Prob­léma mégis a szülőkkel van. Sokan közülük felháborodnak, ami­kor csemetéjük a védőnő üzenetével érkezik haza az iskolából, ki­zártnak tartják, hogy az ő gyerekükkel ilyen megtörténhet, arról már nem is szólva, hogy a patikában a tetűirtó-vásárlást valósá­gos vesszőfutásként élik meg. Nos, a tetű a világ legdemokratikusabb élősködője. Abszolút nem érdekli, hogy a „megtámadott" gyerek, vagy felnőtt szegény vagy gazdag, átlagember, vagy jelentős személyiség. A tisztaság­hoz meg éppen fordítva viszonyul, mint az a köztudatban van. Ál­talában az a vélekedés, hogy az elhanyagolt gyerekeket támadja meg, holott éppen ellenkezőleg, a tiszta, ápolt hajzatban érzi jól magát. Éppen ezért tehát nincs semmi szégyellni való a dologban, ráadásul kiváló irtószerek kaphatóak, mellé részletes tájékoztatás, hogyan kell használni vész esetén, illetve megelőzés jelleggel. Vé­gezetül idézzük fel a régi mondást: nem megkapni szégyen, ha­nem megtartani! Megkérdeztük olvasóinkat: Küldj ön-e sms-t az iskola? Sms-ben figyelmeztetik a szülőket két dél-franciaországi gimnáziumban, ha a diákok reggel nem érkeznek meg az iskolába. Olvasóinkat arról kérdeztük: jó megoldásnak tartják-e az „ellenőrző” sms-t? Herrné Szabadi Judit, Szekszárdi - Mint igazgatóhelyettes mond­hatom: általános iskolában nem jellemző, hogy igazolatlanul hiányzik a tanuló. Középiskolások esetében azonban elképzelhető, hogy ez az sms-módszer visszatartja a diákokat a „lógástól”. Dr. Halász Nóra, Szekszárdi - Mint édesanya, azt mondhatom: jó dolog, hogy azonnal jelzik a szülőnek, ha a gyerek hiányzik. Kisebb gyereknél a biztonság szempontjából van jelentősége, nagyobb gyerekeknél pedig felhívhatja a figyelmet egy esetleges problémára, ami miatt az „iskola mellé” jár. Kovács Sándorné, Paks: Érdekes ötlet, szívesen látnám itthon is. Középiskolás fiam viszont nem biztos, hogy örülne. Hallottunk ugyanis egy másik hírt, amely arról szólt, hogy van Európában isko­la, amely az Interneten keresztül teszi megtekinthetővé az osztá­lyzatokat, és erre a fejét fogta. Szerencsére nincs különösebb oka félni ezektől a módszerektől. Schuckert József, Paks: Nagyszerű módszer, azt jelzi, hogy az iskola együttműködésre törekszik a szülőkkel. Kíváncsi lennék, hogy nálunk miképp reagálnának a szülők az ilyen sms-ekre. ■ Hajléktalanok a közelgő tél előtt A lakhatás joga és lehetőségei A lakhatáshoz való jog az Alkotmányban rögzített, ez azon­ban kevés annak érvényesítéséhez. Egy-egy település „meg­engedheti” magának, hogy hajléktalan szállót tartson fenn, ehhez azonban jócskán ki kell egészítenie az állami normatí­vát. Magányosan Paks A város egyes pontjain, a volt pártházban működő élelmiszer áruház vagy a rendelőintézet előtti pado­kon megszokott látvány, hogy hajléktalanok üldö­gélnek, itt töltik napjaikat. Az arcok ismerősek, szin­te mindenki tudja, hogy a hajléktalan szálló lakói. A közelgő tél - az előző évek tapasztalatai szerint minden bizonnyal más, fűtött helyekre szorítja majd őket, pályaudvarok várótermeibe, a Városháza előterébe. Hajléktalanszál­ló ugyan van Pakson, ám az egész napot mégsem tölthetik ott. A szállót 1991-ben hozta létre a város önkor­mányzata. Tizenöt ember számára van itt hely, jelenleg tizenketten laknak a szállón - mondta el Gogolák Róbertné, az önkormányzat szociális intézményeinek igazgatója. A laldiatáshoz való jogot az alkotmány biztosítja, az állami normatí­vából azonban képtelenség lenne fenntartani a hajléktalanok szállóját. Egy főre évi 229 ezer fo­rint jut a központi költségvetésből, ehhez jön a csekély mértékű térítési díjakból befolyó összeg, ez Pakson félmillió forint. A négymillióhoz az ön- kormányzat hatot kell, hogy hozzátegyen, mert a le állandónak számít, évek óta itt vannak, a má­sik fele folyamatosan cserélődik. Térítési díjat jö­vedelmük alapján fizetnek, ennek maximális ös­szege 6600 forint, a jövedelem nélkülieknek in­gyenes. A „szolgáltatások” körébe a szállás, fű­tés, ágynemű, mosási lehetőségek, tisztálkodó szerek, mosószerek tartoznak. Napi két étkezés­re, reggelire és ebédre is van lehetőség, szintén a jövedelem alapján számított térítési díjért, ezzel jelenleg nyolcán élnek. Nehéz visszakapaszkod­nia a társadalomba annak, aki ide csúszott. Rend­bontás ritkán fordul elő, az ok ilyenkor minden esetben az alkohol. A szakem­berek mindent megtesznek, se­gítenek munkahelyet, albérle­tet keresni, ám hatalmas aka­raterő is kell a talpra álláshoz. Van akinek sikerül, a többség­nek azonban nem. Nehezíti a helyzetet, hogy a szállót fel­ügyelő öt gondnok és egy köz­hasznú munkás között nincs szakképzett szociális munkás, igaz ketten most végzik tanul­mányaikat. _____RÁKOSI GUSZTÁV Eg yedül a pádon Urbán János az ismert arcok egyike. Mint mondja, két éve él a hajléktalan szállón, emlékezetem szerint jóval régebben. Alapvető panasza nincs. Jobb ott, mint a Duna-parton, még ha időnként el is lopják a kajámat - mondja. Havi négyezer­kétszáz forint térítést fizet, a segélyeiből. Az alkalmi munka sajnos ritka, állandóra pedig már nem is gondol. Jön a tél, behúzódok majd a szállóra. - Ott töltöm a napokat - szól a közeljövőről, szomorúsággal. A cigarettától, amivel megkíná­lom, felderül az arca. Neki már ennyi is elég, hogy elégedett legyen. Járvány és védekezés Meningitis minden évben előfordul SZEKSZÁRÖ. Halmai Gáborné országgyűlési képviselő novem­ber 15-én, pénteken 14-16 óra között tartja fogadóóráját Szek- szárdon, az MSZP Mikes utca 24. szám alatti helyiségben. DOMBÓVÁR. A művelődési házban csütörtök délután két órától tartja következő összejö­vetelét a dombóvári és környék­beli sztómások egyesülete, az ILCO Klub, ahol a tagok a be­tegségükkel kapcsolatos isme­retterjesztő előadásokat hallgat­hatnak meg. SZEKSZÁRD. A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum Honis­mereti szakkörének keretében november 15-én, pénteken 8 órától Vass Erika néprajzkutató tart előadást Gyermekkor, ne­veltetés címmel a középiskolás diákoknak. KOCSOLA. Csütörtök délután egy órakor tartja alakuló ülését a kocsolai német kisebbségi önkor­mányzat a községháza díszter­mében, ahol a megbízólevelek átadása és az eskütétel után az öt képviselő - Braun Zoltán, Keller Ádám, Klein József, Lajos Anikó, valamint Schlitt János - megvá­lasztja a nemzetiségi testület el­nökét és annak helyettesét. DOMBÓVÁR. A „Merre halad a világunk?” című bibliatörténeti sorozat következő előadása pén­tek este öt órakor kezdődik a dombóvári művelődési házban. KAPOSSZEKCSŐ. A német kisebbségi önkormányzat ala­kuló ülésén a képviselők eskü­tétele és a megbízólevelek át­adása után az öt fős testület tagjai Csapó Gyulánét választot­ták a nemzetiségi szervezet ve­zetőjévé, helyettese pedig Weszely Istvánná lett. SZEKSZÁRD. Hazai címmel hamarosan megjelenik a Szek- szárdon élő író, újságíró, Varga S. József novelláskötete. Az esztétikus, szép grafikákkal il­lusztrált könyv kizárólag „ha­zai” írásokat tartalmaz. DECS. Erzsébet- és Katalin-na- pi roma bál lesz pénteken 20 órától a Rokka-vendéglőben. Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Előző kérdésünk: Lesz-e drasztikus áremelkedés ja­nuártól? Borúsan látják a jö­vőt szavazóink, 86,7%-uk szerint lesz drasztikus ár­emelkedés. Tart-e attól, hogy figyelik az elektronikus levelezését? MAI KÉRDÉSÜNK: A meningitis, azaz a fertőző agyhártyagyulladás világszerte előforduló betegség. Cseppfertőzéssel terjed, többféle kóroko­zó által. A betegség mindig is jelen volt, az utóbbi években azonban fokozott figyelem irányult rá. Tolna megye Mint azt dr. Halász Nóra tisztifőorvos elmondta, agyhártya- gyulladásos megbetegedés min­den évben előfordult régebben is, a kalocsai laktanyában 1999-ben lezajlott járvány óta pedig a kórhá­zaknak, a háziorvosoknak azon­nal jelentem és a megyei kórház fertőző osztályára kell küldeni a pácienst, már gyanú esetén is. A megyében az utóbbi években mindössze néhány ilyen megbete­gedés történt. A védőoltás eseté­ben megoszlik az orvosok vélemé­nye. Többségük úgy véli, hogy mi­vel a betegség tünetei pár óra alatt kialakulhatnak, nem árt óvatos­nak lenni. A meningitis elsősor­ban az iskoláskor alatti gyermeke­ket veszélyezteti, de nagyobb az esély a kialakulására zárt közössé­gekben, tehát laktanyákban, kollé­giumokban is, s rizikófaktor a le­gyengült immunrendszer is, ezért nem csak a gyerekeknek ajánlják a védőoltást. Kockázat persze itt is van, mint minden védőoltás eseté­ben. A védettség a vakcina beadá­sa után 10-14 nappal alakul ki. A forgalomban lévő védőoltások a meningitis A és C típusa ellen kí­nálnak védelmet. Létezik azonban az előbbiekhez hasonló hatású B típusú meningitis is, ami ellen az oltás nem nyújt védelmet. Ha egy beteg esetében csak a gyanúja is előfordul a agyhártya-gyulladás- nak, akkor az ANTSZ azonnal el­látja gyógyszerrel mindazokat, akik érintkeztek a beteggel. Ez a gyógyszer garantáltan hatásos. __________ VEM CS IKÓSTŐTTŐS. A megye széli falut vezető testület követ­kező ülése csütörtök este hat órakor kezdődik a községháza dísztermében, ahol az önkor­mányzat idei gazdálkodásáról, egy bérlakás tatarozásáról és szociális ügyekről tárgyalnak Pintér Szilárd polgármester irá­nyításával a képviselők. DOMBÓVÁR. A Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület péntektől vasárnapig kiállítást rendez a dombóvári művelődé­si ház aulájában, ahol a tagok kedvenceiket mutatják be az ér­deklődőknek. Egy évtized eredményei és emlékei Tízéves a bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület A megalakulás nem volt zökkenőktől mentes, mert voltak akik nem jó szemmel nézték Bátaszéken, hogy a németek „egyesül­ni” akarnak. De szerencsére mindez már a múlté. A fénykép- albumokat lapozgatva szép emlékek, vidám együttlétek, ki­rándulások, közös vacsorák idézik az elmúlt tíz évet. Bátaszék Bátszék utcáján két idős né­ni németül beszélgetett, hangosan, gesztusokkal alátámasztva a mondaniva­lójukat. Svábok, mosolyog­tak rajtuk az arra járók. Zeyer Imre, a Német Nem­zetiségi Egyesület elnöke szerint, nem szokatlan ez a „kép” Bátaszéken, főleg az idősebb em­berek körében. A lakosság egy- harmada (2300 fő) ugyanis német származású. Ez a háttér tette lehe­tővé tíz évvel ezelőtt, hogy megalakuljon az egyesület. Zeyer Imrével a kezdetek­ről és az elért ered­ményekről beszél­gettünk.- Az egyesület ala­kulásában az is sze­repet játszott, hogy volt már egy tánccsoportunk. Kezdetben 70 ta­gunk volt, mára ez 130-ra bővült, de a gyermekektől kezdve a nyug­díjas korosztályig sokmindenki megtalálható itt. A célunk ma is az, amit 1992-ben az alapszabá­lyunkban megfogalmaztunk: a német anyanyelv megőrzése, a nemzetiségi hagyományaink, szokásaink ápolása. Örömünkre szolgál, hogy segíteni tudjuk az óvodai és az általános iskolai né­met nyelvi oktatást is.- Honnan van pénze az egyesü­letnek?- Több forrásból is, pályázatok útján igyekszünk magunkon segí­teni. Az etnikai kisebbségi hivatal­hoz, a kisebbségi önkormányzat­hoz és más területekre is nyújtunk be pályázatot, de segítséget 'ka­punk a bátaszéki önkormányzat­tól is. A tagdíj nagyon szerény, évi 500 forint, a nyugdíjasoknak 250 forint. A helyi önkormányzat jó­voltából van egy 60 négyzetméte­res állandó helyiségünk, ahol ha­vonta kétszer találkozunk egy­mással, illetve a fiatalok szinte na­ponta látogatják. Havi két alka­lommal együtt töltünk egy estét, amikor a palotabozsoki harmoni- kással együtt énekelünk, évente egy alkalommal gasztronómiai es­tet tartunk, felelevenítve őseink főzési, sütési szokásait, negyed­évente pedig vacsorával kötjük ös­sze a beszélgetéseinket. Mindez vonzóvá teszi az egyesületi tagsá­got, én a legnagyobb eredményt abban látom, hogy az együvé tar­tozást, az identitásunkat erősíti.- Sok család szakadt szét a kite­lepítések idején, tartják-e még a kinti németekkel a kapcsolatot?- Sokfelé szóródott Bátaszékről is a németség, de a legtöbben Kocsisné Auerck Mária, Wittendorfer Antalné és Fölkér Ferencné saját ételeikkel gyakran hazalátogatnak. Sokan élnek Stuttgart környékén, akik megalakították a bátaszéki néme­tek egyesületét. Sok segítséget kaptunk tőlük, eszközökben, anyagiakban. Évente kétszer jön­nek a kitelepítettek, sőt sokan kö­zülük házat vásároltak Bátaszéken. Érdekesek ezek a ta­lálkozások, melyek nem csak a múltról szólnak. A kintiek, bár a kitelepítés idején, több évtizeddel ezelőtt, sok megpróbáltatáson mentek keresztül, ma már sokkal nyugodtabban, nagyobb anyagi biztonságban élnek, mint mi, akik maradtunk. Remélem, az unoká­ink már nem érzik majd ezt a kü­lönbséget. MAUTHNER szálló fenntartása tízmillió fo­rint alatt lehetetlen. A tél közeledtével egészen biztos teljes lesz a létszám - mondta az igazgató. A lakók fe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents