Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-09 / 236. szám

BÖLCSKE F A L U N A P 7. OLDAL 2002. Október 9., szerda A Falunap mélyre nyúló gyökerei Egyre többen jönnek, évről-évre Táncosok a színpadon Jókedv és vidámság. Kilenc éve jellemzi ilyenkor, október elején a szép pincefalut, a Béke terét. Sok ezren fordultak meg itt az elmúlt hét végén is, a résztvevők jó érzésekkel, kel­lemes hangulatban töltötték a napot.- Dr. Havassy Péter kutatása nyo­mán tudjuk, a Bölcskén 1291. októ­ber 7-én keltezett királyi oklevél az első írásos emlék a faluról - kezdi az emlékezést Kiss József polgár- mester. 1994-ben javasolták, hogy ehhez a dátumhoz kötődjön a Fa­lunap, amelyet az idén már kilen­cedik alkalommal rendeztünk. Helyszínt kellet keresni az ünnep­séghez, a Béke tér, a pincefalu mel­lett döntöttünk.- Eléggé nyilvánvaló volt a javas­lat, hiszen ez a helyszín szépségé­nél fogva szinte kínálta magát.- Korántsem volt így. A helybéli­ek kijártak ide a pincékhez, ahol bort lehetett tárolni, de bármilyen hihetetlen, nem igazán ismertük fel az adottságait. Akkor jöttünk rá, mikor az elszármazottak, sokan külföldről hazatértek és hozták az ötletet, hogy ki lehetne használni turizmus céljaira. Jellemző, hogy az első rendezvény másnapján, Bátor Marci bácsival találkozva, azt mondta: Jóska, hatvan éve napon­ta járok ide, de soha nem hittem volna, hogy itt üyet lehet csinálni!- A helyszín tehát telitalálat lett. A rendezvényt hogy fogadták az emberek?- Az első évben nagyfokú kí­váncsi várakozás előzte meg. Rögtön ráéreztek az ízére, sokan rájöttek, ha már van pincéjük, bo­ruk akkor ebből ki lehet hozni va­lamit. Szándékosan nem profitá- lást mondok, hiszen nem üzleti alapon várják a vendégeket, akik számára a műsorok, programok további vonzerőt jelentenek.- Úgy látom két falunap zajlik egyszerre, az egyik a színpadon, a rendezvényeken, a másik a pin­cékben, ahol ez alkalommal ösz- szejönnek a rokonok, barátok, ön­maguknak csinálnak programo­kat, főznek, iszogatnak, beszélget­nek. Egyszerre kettő, ugyanakkor nagyon is együvé tartozó ez.- Valóban így van. Teljesen ter­mészetes módon alakult így ki. Az emberek vendégeket hívnak, és joggal büszkélkednek a pincé­jükkel, boraikkal és legalább eny- nyire büszkén mutatják a rendez­vényt, a programokat a rokonok­nak, barátoknak, hiszen érzik, hogy ez is az övék, bölcskeieké. Annyira így van ez, hogy már fel­merült sokakban a gondolat, hogy a búcsút is itt kellene ren­dezni. Mikor ez indult, '94-ben magunk sem gondoltuk, mekkora fejlődést hoz a rendezvény, azóta mindenki szépítgeti, fejleszti a pincefaluban lévő birtokát. Az ünnep napja pedig a jókedvé, a vi­dámságé évről-é\*e. Egyre töb­ben jönnek, ma már nem csak az elszármazottak, híre ment, cso­portok jelentkeznek és látogatnak el Bölcskére, a Falunapokra, sőt máskor is. ■ Sportolt az egész iskola és óvoda Minden résztvevő győztes lett Több éve kapcsolódik a Faluna­pok programjához Diák Sport­nap Bölcskén. Ennek kínálata egyre színesebb. Idén hat sport­ágban hirdettek versenyt meg­mozgatva a falu szinte összes gyerekét, sőt még Madocsáról is érkeztek nevezők. Az összes iskolai és óvodai peda­gógus részt vállalt a Diák Sportnap szervezésből. Szükség is volt erre, hiszen a hat sportágban összesen négyszáztíz nevezőt regisztráltak. Sokan több versenyszámban is próbára tették magukat. Választ­hattak a duatlon, a futás, és a Bölcskén igen népszerű kerékpározás különböző vállfajai közül. Rendeztek országúti és terepver­senyt, valamint első alka­lommal a település törté­netében Süveges József Kerékpáros Emlékver­senyt. Másodszor tartot­ták meg a felnőttek erő­próbáinak mintájára az Iskola Legerősebb Diákja virtust, természetesen a diákok adottságait figye­lembe vevő feladatokkal. A sportágakban korosztá­lyonként versengtek a gyerekek. Minden kate­góriában az első három helyezettet díjazták. Ennek pénz­ügyi feltételeit a Gyermek és Ifjúsá­gi Alapprogram MOBILITÁS által kezelt pályázatán nyerték, míg a Süveges József Kerékpáros Emlék- versenyre az érmeket az Atomerő­mű Sportegyesület ajánlotta fel. A győztesnek Horváth Gyula, a Magyar Technikai Tömegsport Klubok Országos Szövetségének ügyvezető-elnöke akasztotta az ér­met a nyakába, az emlékverseny legjobbjainak pedig Süveges Jó­zsef fia adta át a díjakat. A versenyek győztesei: Országúti kerékpárverseny: Kiscsoport: Bengő Evelin és Pálfi Ákos. Középsőcsoport: Felföldi Helga és Almási Pál. Nagycsoport: Csekő Andrea és Németh Zoltán. 1-2. osztály: Deák Judit és Molnár Martin. 34. osztály: Rafaisz Tímea és Felföldi Márk. 5-6. osztály: Bán Nikolett és Rausch Barna. 7-8. osz­tály: Koch Judit és Rausch Ádám. Süveges József Kerékpáros Emlékverseny: 14. osztály: Deák Judit és Felföldi Márk. 5-6. osztály: Bán Nikolett és Rausch Barna. 7­8. osztály: Koch Judit és Rausch Ádám. Középiskola: Patai István. Terep kerékpárverseny: 1-4. osztály lány: Polányi Gabriella. 1­2. osztály fiú: Tóth Károly. 34. osztály fiú: Höss Bence. 5-6. osz­tály: Pálinkás Éva és Süveges Gyula. 7-8. osztály fiú: Szilágyi Ádám. Duatlon: 1-2. osztály: Deák Ju­dit és Tóth Károly. 34. osztály: Szénási Noémi és Molnár Milán. 5-6. osztály: Koczka Klaudia és Rausch Barna. 7-8. osztály: Koch Judit és Rausch Ádám. Futás: 1-2. osztály: Deák Judit és Bertók Alex. 3-4. osztály: Fü- löp Krisztina és Pécsi Krisztián. 3000 méteren: 5-8. osztály: Ruff Anikó és Gárdonyi Róbert. 5000 méteren: 5-8. osztály: Jákli Enikő és Monori Róbert Erős diák vetélkedő: 5-8. osz­tály: Tóth Edit és Sárosdi István. A sportversenyek díjátadása A legjobb marhapörkölt Vörösbor és egy csipetnyi mustár A zsűri döntése nem keltett nagy meglepetést az ered­ményhirdetéskor. ismert a fa­luban remek borairól és kivá­ló étkeiről. A főzőversenyen győztes marhapörkölt eré­nyeit mindenki elismerte, aki kóstolta. Azok számára., akiknek erre nem volt lehető­ségük, most közreadjuk a re­ceptet. tálalásig, az idősebbnek há­rom kell. Min­den híreszte­léssel szemben az idősebb ál­lat - de nem a nagyon öreg - húsából lehet a legjobb pörköl­tet főzni. Dr. Tóth Mihály Viszonylag sok hagymát teszek fel kevés zsiradékra - mondja dr. Tóth Mi­hály - rögvest sót dobok rá, kevés pi­ros aranyat (mert az nem keseredik meg) és ezt szinte péppé párolom fedő alatt. Erre dobom a húst, nem túl kicsire, de nem is nagyra koc­kázva, felöntöm a hús kilójához számí­tott fél deci testes vö­rösborral. A fűsze­rek hozzá: őrölt kö­mény, babérlevél - utóbbi csak akkor, csak ha faggyús a marha. Itt követke­zik a trükk, egy kis mustár, az íze nem érződhet. Akkor te­szem bele, mikor a hús a levét engedi, ez segíti a puhulását és egyben tartja. A paprika akkor kerül bele, mikor már majdnem kész, jó húsz percet lobogta­tom, hogy szétfőjön. A fiatalabb marha húsának elegendő két óra a kezdettől a Készül, a győztes marhapörkölt A falugondnok jó szakács Nem híve a büntetésnek A bölcskeiek híresek vendég­szeretetükről, tapasztalhatja ezt bárki, ha megfordul a fa­luban. Különösen így van ez a Falunapon, amikor szélesre tárják a pinceajtókat, jó szó­val, egy pohárka borral fogad­ják a vendégeket. Szénási Ist­ván ilyenkor hivatalból házi­gazda, mint az IPA pince gondnoka, a polgármesteri hivatal „mindenese”. Az idei Falunap hivatalos ven­dégeit - aho­gyan korábban is szokták - az IPA pincéjében fogadták. Az asztalra Szénási István marha- pörköltje került. Nem járt rosz- Szénási István szül, aki meg­kóstolta, a főzőverseny zsűrije második helyre sorolta. A finom falatok mellé mindenkinek jár né­hány kedves szó a mindig mosoly­gós házigazdától, pedig mint kide­rül, nem mindig van oka a jókedv­re, munkája olyan, amely miatt gyakran kerül konfliktusba. Ő ugyanis hét éve a közterület őre, a falu gondnoka, és mindennek te­tejébe a Polgárőr Egyesület vezető­je. Egyik sem túl hálás feladat, in­kább haragost lehet vele szerezni, mint barátot, de a falu javát szol­gálja, nagyobb a rend, a biztonság. Szénási István egyébként nem hí­ve a büntetésnek, inkább jó szó­val, rábeszéléssel próbálja meg­győzni a szabályszegőket. A pol­gárőrség vezetőjeként igen büszke arra, hogy jól szolgálják a bűn- megelőzést és munkájukért már többször is kaptak elismerést, leg­utóbb éppen a Falunapon a köz- ség önkormányzatától. ________■ Me sszire viszik a falu jó hírét Régóta keresett egy olyan he­lyet Farkasinszky Csaba, ahol újra kapcsolata lehet a vidék­kel, ahol befogadják. Végül tel­jesen véletlenül bukkant Bölcskére, ahova ma már szin­te hazajár. Vendégségben járt egyszer a bölcskei pincesoron a budapesti férfi, aki egy nemzetközi logiszti­kai cég ügyvezetője, és egy igen csak hosszúra nyúlt, átmulatott éj­szaka során azt mond­ta: „de jó volna nekem egy ilyen pince!”. Né­hány héttel később hív­ta barátja, hogy jöhet kifizetni. így lett egy düledező présház gazdája, amit felújított és az IPA (nemzetközi rendőr­szervezet) rendelkezé­sére bocsátott. Akkori- Farkasinszky Csaba ban a magyar szekció főtanács­adója volt. Azóta egymásnak adják a kilin­cset Bölcskén, gyakran megfordul­nak osztrák, német rendőrök, itt rendezték meg a magyarul beszélő rendőrök első fesztiválját. A ven­dégek jönnek, jól érzik magukat és messzire viszik a falu jó hírét. Farkasinszky Csaba úgy érzi ez­zel segített a falunak, mert egyre többen ismerik meg, és segített a rendőröknek, mert lehetőségeik bővültek, lett egy bázisuk. Persze ő maga is szíve­sen tölti itt az idejét, vidé­ken nőtt fel, vágyott egy olyan helyre, ahol elfogad­ják, ahol jól érzi magát. Bölcske ilyen, itt otthonra lelt. Óriási érzés, amikor megérkezem és a szom­széd Marci bácsi így kö­szönt: „Na, hazajöttél?” Az ország legsportosabb faluja Nyolc esztendeje állandó résztvevője a bölcskei Falunapok­nak Horváth Gyula. Irányítása alatt zajlik a rendezvény leg­különlegesebb programja, az erős emberek virtuskodása. Horváth Gyula röviddel a Magyar Technikai Tömegsport Klubok Országos Szövetségének (MTOSZ) ügyvezetőjévé válasz­tása után nem sokkal került kap­csolatba Bölcskével. Egy közös programban gondolkodva szüle­tett meg az erős emberek vetélke­dőjének gondolata. Előbb csak a falu férfijai tehették magukat próbára, ma már a hölgyek is fér­fiasán kiveszik részüket a versen­gésből. A lehetőségeket egyre szélesítették, így kerülhetett sor három éve arra, hogy Bölcskén rendezzék a Magyarország leg­erősebb faluja verseny döntőjét. Az erőpróbák során a falusi élet eszközeit használják, puttonyt cipelnek, ta­licskát tolnak, zsákot pakol­nak. Horváth Gyula reméli, hogy sikerül minél több ér- ^ ■ deklődőt és tá­* 1 mogatót meg­_!_I nyerniük. Ter­Ho rváth Gyula ve, hogy jövő­re Magyaror­szág legerősebb városa címért rendezzenek versenyt. Az MTOSZ ügyvezetője mindig örömmel látogat Bölcskére, sőt, ha teheti barátait is magával hoz­za. De nem csak vendégszeretet­ükkel kápráztatják el az itt élők, Súlytartás az erős emberek versenyében hanem azzal is, hogy szeretik a sportot, testmozgást. Úgy gon­dolja, hogy a község határába ki lehetne tenni a „az ország leg­sportosabb faluja” címet, s öröm­mel látná, ha az országban lenne még háromezer ilyen falu. (54735) ■

Next

/
Thumbnails
Contents