Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-08 / 235. szám

6. OLDAL 2002. Október 8., Kedd . §U|| MEGYEI TŰKOR Jó helyen a művészeti oktatás Tetőtér-beépítés helyett komplett átalakítás Paks Nincs, nem is lehet más célja a város és az iskola vezetésé­nek, illetve a szülőknek, mint az, hogy a paksi Művészeti Is­kolába járó gyerekek kultu­rált, biztonságos körülmé­nyek között tanuljanak. Az egyik épület életveszélyessé válása óta mégsem sikerült megtalálni a közös hangot. Egy éve vált életveszélyessé a nyolcszáz növendék oktatásával foglalkozó intézmény főépülete. Akkor felmerült, ha már a tetőt úgy is ki kell cserélni, be kellene építem a tetőteret, így az eddigi tagozatok és a tervezett képző- művészeti szak is kényelmesen elférne. Az elmúlt tanévben kölcsön kapott termekben folyt az okta­tás. Az iskolaépület ügyében kéz­zelfogható előrelépés nem volt, a polgármester és az igazgató egy­másra mutogatott, közben pedig a szülők elveszítették türelmüket és egyre határozottabban adtak hangot azon óhajuknak, hogy nem akarják, hogy gyerekeik újabb esztendőket töltsenek át­meneti helyeken. Bor Imre polgármester tavasz- szal úgy döntött: három ütemben az egész iskolát újítsák fel, bővít­sék ki, bevonva a szomszédos telken álló, műemléki védelmet élvező Pongrácz-házat is. A szülők ennél gyorsabb meg­oldást akartak, és kételkednek abban is, hogy a rendelőépítés mellett lesz a városnak pénze még egy több száz millió forintos beruházásra. A legutóbb tartott egyezteté­sen ezt az aggodalmat teljesen nem sikerült eloszlatni, hiszen e kérdésről a testület még nem döntött, így valóban nincs garan­cia arra, hogy az ígért módon és időben tényleg felújítják a Művé­szeti Iskolát. A többi kérdés tekintetében a polgármester, a város főépítésze, a tervek készítője és a hivatal szakemberei megnyugtatták a szülőket, akik elfogadták azt, hogy nem az olcsóbbnak tűnő te­tőtér beépítés, hanem a több évre húzódó teljes felújítás és bővítés megvalósítását tervezik. Eszerint három ütemben készül majd el az iskola. Az első szakaszban az életve­szélyessé vált épületet javítják ki és bővítik. Ez - ha az októberben felálló testület jóváhagyja - a kö­vetkező tanévre elkészül, és az alapfunkciók ellátását lehetővé teszi. A második ütem a Pongrácz- ház felújítása, a harmadik egy koncert- és balett-termet is magá­ba foglaló új szárny építése. A teljes beruházás költsége a becslések szerint megközelíti a félmilliárd forintot, és több évet vesz igénybe, de hosszú évekre, évtizedekre kulturált, színvona­las otthont jelent majd a művé­szeti oktatásnak. Világörökség: kemény kritériumoknak kell megfelelni Szinte mindenkit váratlanul ért a decsi faluházban vasárnapi elhangzott bejelentés: tekintélyes közéleti emberek, önkor­mányzatok, médiumok kezdeményezik, hogy a Sárköz kerül­jön be a Világörökségi színhelyek közé. Az ötletgazdák valószí­nűleg titoktartási megállapodást köthettek - előre semmi nem szivárgott ki -, ezért is hathatott nagy meglepetésként a hír. Decs Tegnap már fény derült arra is, hogy eredeti­leg a Dunatáj Televízió stúdiójában született meg az ötlet. Innen keresték meg Decs polgár- mesterét, Biczó Ernőt, majd rövid gondolko­dás után a helyi önkormányzat is rábólintott az elképzelésre. Ezt követően felpörögtek az események: dr. Andrásfalvy Bertalan profesz- szor, egykori kulturális miniszter, Sárköz egyik legavatottabb szakértője vállalta a zász­lóvivő szerepét, majd a megyei önkormány­Egyezmény és kritériumok zat is az ügy mellé állt. Biczó Ernő, Decs pol­gármestere lapunknak elmondta: egy nagyon hosszú - talán évtize­des - úton csak az első lépést tették meg ezzel a bejelentéssel. Szá­mos felmérés, tanul­mány készül majd, de­legáció-látogatások sora következik, s ennek során rajzolódik ki, mi az, ami a vüágörökség­A Sárközi lakodalom sok látogatót vonz FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A világörökségi egyezmény 1972-ben született meg. Egyik célja az volt, hogy a ve­szélybe került kiemelkedő értékű emlékeket UNfeSCO-jegyzékbe vegyék, másrészt hogy készüljön egy olyan jegyzék, amely a világ kulturális és természeti örökségét fog­lalja magába. Ezekre mindenképpen oda kell figyelni, ha bajban vannak, ha nem. Itt mintegy 600 körüli „tétel” szerepel, nagy része kulturális érték, s hozzávetőlegesen 130 a természeti örökségek száma. Magyarország 1985-ben csatlakozott ehhez az egyezményhez. A Sárköz számára kikerülhetetlen, hogy országon belül is védetté nyil­vánítsák, hiszen ez feltétele a világörökségi jegyzékbevételnek. A felvételnek hat kritéri­uma van, ezek közül az egyik az, hogy: „egyedi, de legalábbis kivételes dokumentuma legyen egy hagyományos kultúrának, élő vagy éppen már eltűnt civilizációnak". Külön „műfajcsoportra” oszthatók a felvett értékek: Sárköz nagy valószínűséggel az úgyneve­zett „vegyes, egyszerre természeti és kulturális értékeket képviselő” tételhez tartozna. A végső elbírálás szempontjából nagyon fontos feltétel a hitelesség - korhű-e, megfe­lelően történt-e a helyreállítás -, illetve az, hogy garantálni tudják-e a hosszútávú álla­potmegőrzést. Erős a mezőny: jelenleg a többi között olyan magyar várományosok van­nak a világörökségi listán, mint a Tihany-félsziget, Esztergom vára és a Mezöhegyesi Állami Ménesbirtok. (Forrás: www.godot.hu/omvh,www.muemlekvedelem.hu ) ben megőrizhető. Mindenképpen ezek közé tartozhat a sárközi népi építészet, a szőttes- és kézműves kultúra, illetve maga a táj, a vizek, árterek. Decs vezetője hangsúlyozta: a kezde­ményezésnek az adja a legnagyobb értékét, hogy erre a feladatra fel kell készülni, ez pedig összefogást igényel a sárközi emberektől. „Ami megőrizendő, azt meg kell őrizni”, hi­szen ezen keresztül lehet csak továbbfejlődni - fogalmazott a polgármester, krasznai zoltán Magyarország eddigi világörökségi színhelyei: Budai Várnegyed és Dunapart (1987), Hollókő (1987), Aggtelek cseppkőbar­langrendszer (1995), Pannonhalma Bencés Főapátság és természeti kör­nyezete (1996), Hortobágyi Nemzeti Park (1999), Pécsi Ókeresztény Sír­kamrák (2000), Fertő-tó és környéke (2001), Tokaji borvidék (2002.) Koncertek a templomért Közösséggé kovácsolnák a falut Felsőnyék A templom felújításáért, és a hívő közösség összekovácso­lásáén tervez koncertsoroza­tot a Felsőnyéki Katolikus If­júsági Közösség a falu katoli­kus templomában. A közösség három alkalommal rendezi meg a Felsőnyéki Zenei Esték koncertsorozatot az év hát­ralévő részében. A jótékonysági rendezvényekkel a templom fel­újítására, állagmegóvására gyűj­tenek. A program célja az is, hogy az emberekhez közel vigyék a templomot - mondta Kóczán Csabáné, a közösség tagja. A koncerteken a modern és hagyo­mányos egyházi zenét igyekez­nek bemutatni. Szeretnék felkelteni a fiatalok érdeklődését, továbbá azt, hogy mások is kedvet kapjanak a zené­léshez, és több alkalmi, vagy ál­landó énekkar alakuljon a kör­nyéken. A koncertek október 19- én, november 23-án és december 14-én este hat órakor kezdődnek a templomban. Fellép mások mellett a Simontornyai Daloskor, az A Cappella kórus' Tamásiból, a fel­sőnyéki általános iskola énekka­ra, a község színjátszóköre, a Nagyszokolyi Dalkör, a felsőnyé­ki Ifjúsági Ökumenikus Zenekar, a helyi Katolikus Ifjúsági Közös­ség zene- és énekkara, egy fővá­rosi blockflőte-duó, a mezőko­máromi zeneiskolások zongora- darabokat, a felsőnyéki kántor és testvére harmóniumra, illetve fu­volára írt koncertet adnak. A sorozat védnökének Mayer Mihály megyéspüspököt kérték fel. A községben már 1218-ban templom állt, a jelenlegi, műem­lékvédelem alatt álló templom 1830 és 1836 között épült, s leg­utoljára 1944-ben történt átfogó felújítás. Kóczán Csabáné elmondta: el kell végezni a tetőzet, a csatorna javítását, és a lábazati víztelení­tést. Terveik szerint a koncertso- rozatot évente megrendezik, t. f. Az együttélésnek nincs alternatívája Szenvedélyes viták a „rasszizmus-fórumon” Fadd Cigánynak, nem cigánynak meg kell tanulnia együtt élni, kö­zösen orvosolni a romakérdéssel kapcsolatos problémákat, mert nincs más jó megoldás - hangsúlyozták többen is a Ke­tyeg-e a rasszizmus bombája? címmel megrendezett faddi fó­rumon. bedőtanyai üggyel kapcsolatban folyt (ennek során elsősorban Bor Imre, illetve Paks város „eljá­rása” volt a hozzászólók célpont­ja). A vita másik vonulata a rassz­izmus helyi, illetve általános megítélése volt. A települések részéről tovább­ra is mindenki azt állította, hogy a bedőtanyai ügy nem roma kér­dés, a községek kvázi bűnözők ellen alkalmaztak jogos önvédel­met. A vendégek közül többen nem voltak erről meggyőződve. A felek általában a médiából korábban megismert álláspontjai­kat hangoztatták. Az ombudsmannak például feltették a kérdést: Ön lakna-e ro­ma család szomszédjában? Kaltenbach Jenő erre úgy vála­szolt: nem akadályozná meg, A szervezők a bedőtanyai ügy kapcsán kezdeményezték a pár­beszédet, az ügyben érintett tele­pülések lakossága, illetve szak­emberek között. A fórum vendégei között volt Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman, dr. Freppán Miklós, a megyei közigazgatási hivatal el­ső embere, Horváth Aladár, a Ro­ma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Bor Imre, Paks polgármestere, Gyúrok János kisebbségkutató. Az éjszakába nyúló rendezvény igen szenvedélyes, személyeske­désektől sem mentes vitát hozott, ennek ellenére az egyik vendég szerint a kialakult közhangulat­hoz képest kulturált volt a párbe­széd. A polémia egyrészt a konkrét hogy oda költözzenek, ha rosszul viselkednének, természetesen az neki sem tetszene, de eszébe sem jutna előre eldönteni, hogy mi­ként fognak viselkedni. A hallgatóság egy dologban egyetértett: mindenki békés, nyu­godt életre vágyik. Horváth Ala­dár és Kaltenbach Jenő egyaránt azt hangsúlyozta, hogy ehhez meg kell tanulni együtt élnie ci­gánynak és nem cigánynak, mert az együttélésnek nincs normális alternatívája. A problémákat pedig közösen, mindenkinek a saját felelősségét vállalva kell megoldani. A kisebbségi ombudsman a fó­rum végén azt mondta: úgy látja, sokkal súlyosabb a cigánykérdés, mint ahogy eddig gondolta. La­punk érdeklődésére hozzátette: - Nem lettem pesszimistább. Sok dologban nem értettünk egyet, de a végkicsengés mégiscsak az volt, hogy a többség elfogadta: egy csónakban ülünk, vagy együtt evezünk, vagy nem jutunk sem­mire. -s­Bemutatkozó jelöltek Tolna Tegnap Tolnán a zeneiskolában a FIDESZ mutatta be jelöltjeit, a körzetek sorrendjében a követke­zőket: Baksainé Kenessei Éva, Kern Zoltán, Straubinger Ferenc, Károlyi István, Guld Csaba, Appelshoffer Ágnes, Kovács Jánosné, Pirgi József, Sziráki Já­nos, Doszpod Lászlóné. A polgár­mester-jelölt Pirgi József. Az Eöt­vös utcai iskolában a tolnai Nyug­díjas Érdekszövetség fóruma zaj­lott. A civil szervezet képviselő- jelöltjei: Lovas Jánosné, Báli Já­nos, Palánki Ervinné, Széles Mártonné, Horváth Józsefné, Szakálos Mihály, Andor Istvánná, Csikós Attila, Péter Vilmos. ■ VÁLLALKOZÓI KLUB A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara dombóvári vállalkozói klub­ja szerda délelőtt tizenegy órától a Két Vitéz Étteremben tartja ösz- szejövetelét. Veress János, a Mi­niszterelnöki Hivatal helyettes ál­lamtitkára a Nemzeti Fejlesztési Tervről, Szabó Loránd pedig a kisrégiós elképzelésekről ad fájé- koztatást a cégvezetőknek. ■ Harminc éve tűzoltó Szemes Márton A dombóvári parancsnok eddig huszonnégy kitüntetést kapott Őrmesterként kezdte és az elmúlt három évtizedben alezre- dességig vitte Szemes Márton, a városi tűzoltó-parancsnok­ság vezetője. Vele beszélgettünk hivatásáról. szereztem. 1978-ban Dombóvárra jöttem dolgozni, ahol előbb szol­gálatparancsnokként, majd tűzmegelőzési elő­adóként, személyzeti vezetőként és paranc­snokhelyettesként is te­vékenykedtem. Munka mellett elvégeztem a pé­csi Pollack Mihály Főis­kolát, ahol műszaki pe­dagógusi diplomát vet­tem át.- Mikor lett a helyi parancsnok­ság első embere?- Elődöm, Szimon János nyug­díjba vonulását követően 1996- ban pályázaton nyertem el a veze­tői tisztséget és nem sokkal ké­sőbb alezredessé léptettek elő. Dombóvár- Mi motiválta arra, hogy „lánglo­vagnak" álljon1- Családunkban nagy hagyo­mányai vannak az önkéntes tűz­oltóságnak, nagyapám és apám is hosszú időn keresztül küzdött a pusztító lángok ellen Tamásiban, valamint annak környékén. Az ő példájukat követve tizennégy évesen lettem önkéntes tűzoltó, majd a gépész szakmámat felad­va 1972 szeptemberében a hivatá­sosok közé léptem. Őrmesterként kezdtem és először tűzmegelőzé­si területen dolgoztam lakóhelye­men. Később beiskoláztak a nap­pali tagozatos tisztképzőre, ahol felsőfokú szakmai végzettséget Azóta a Belügyminisztériumtól a város önkormányzata vette át az általam irányított intézmény mű­ködtetését. Évente 300-800 alka­lommal vonulunk a bevetési terü­letünkhöz tartozó településekre tüzet oltani, vagy mű­szaki mentést végezni. A 62 fős csapat tagjai­nak többsége fiatal, ám a folyamatos képzésnek köszönhetően már min­denki kellő tapasztalat­tal rendelkezik. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt helyeztem a technikai fejlesztésre. Két gépjárműfecskendőt, egy mű­szaki mentőautót, számos szemé­lyi védőeszközt és néhány vízszi­vattyút nyertünk pályázaton.- Hogyan értékelik felettesei a dombóvári tűzoltók és az Ön munkáját?- Egy 1998-ban elvégzett átfogó vizsgálat alapján az ország öt leg­jobban működő parancsnoksága közé sorolták a miénket, az idén pedig „jól megfelelt” értékelést kaptunk. Hat előléptetésem közül ötször soron kívül adtak a korábbinál magasabb rangot parancsnoka­im. Harminc év alatt 24 megyei, vagy annál magasabb szintű ki­tüntetést, illetve dicséretet kap­tam kiemelkedő szakmai mun­kám elismeréseként.-Mi a legközelebbi terve?- A műszaki mentőnket egy a mostaninál több felszerelés szállí­tására alkalmas járműre szeret­nénk cserélni, mert a közúti bal­esetek sérültjeinek az autókból való gyors kiemeléséhez nagyon sok speciális berendezést kell használnunk. Új szolgáltatás Pálfán A kedvezményekről később döntenek Pálfa Október elsején bevezették Pálfán és a közigazgatásilag hozzá tartozó Felsőrácegre- sen a kommunális hulladék kukás gyűjtését és szállítását. A településen működő sze­méttelepet január elsején be­zárják. A pálfai önkormányzat régóta törekszik a kommunális hulla­dék megfelelő gyűjtésének, ke­zelésének eurokonform megol­dására. A faluban lévő félig legális szeméttelep nem rendelkezik az előírt engedélyekkel, ezért az a jövő év elején bezárják. Ezzel párhuzamosan bevezet­ték a településen a kukás hulla­dékszállítást. Az önkormányzat egy polgárdi székhelyű vállalko­zással kötött szerződést a heti egyszeri szemétszállításra, és az évi kétszeri lomtalanításra. A szolgáltatás igénybevétele minden háztulajdonos számára kötelező, de az önkormányzat mindent elkövet, hogy a költsé­geket mérsékelje. Még az idei év közepén pályá­zatot nyújtottak be a Belügymi­nisztériumhoz. Az így kapott közel kétmillió forintból fedezték a kukák árá­nak felét és a lakosságot terhelő árból az önkormányzat még ki- lencszáz forintot átvállalt. így egy gyűjtőedény kétezer forint volt, de részletfizetést is igénybe vehettek a rászorulók. A szállítási díj egyelőre egysé­ges, de - mint Balogh László pol­gármester tájékoztatott - né­hány hónapnyi tapasztalat birto­kában dönt majd az önkormány­zat egy szociális alapú kedvez- ményrendszer bevezetéséről, vt „Ami megőrizendő, azt őrizzük meg”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents