Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-31 / 254. szám
10. OLDAL ÉGÉS Z S É G 2002. Október 31., csütörtök Veszélyes városi galambok Közismert: az ország lakosainak nagy része allergiás. A legtöbb megbetegedést - a növények pollenjétől eltekintve - az állatok szőrzete és ürüléke okozza. A szakemberek szerint nincs pontos adat arról, hogy az allergiás megbetegedések kialakulását hány százalékban köszönhetjük a városokban megtelepedett galamboknak. Hazánkban eddig még senki sem készített felmérést arról, hány városlakó ga- j lamb van. A galambpiszok nem nyújt esztétikus látványt, ezen felül akár komoly betegségek kialakulásáért is felelős lehet. A galambok tollazata és ürülékük kiválthatja a galambásztüdő nevű, ritka megbetegedést. Ez a betegség egy im- munreakció, amely a tüdőgyulladás tüneteit idézi elő. Lázzal jár, röntgenelváltozást okoz. Ilyen megbetegedésre azonban ritkán van példa. A galambok és más állatok által kiváltott allergiás betegség semmiben sem különbözik például a pollenallergia tüneteitől. Nem méreg Több mint negyven éve tartó vita végére tesz pontot három te- j kintélyes francia tudós egymás- | tói független, de egybehangzó ítélete: Napóleon halálát nem arzénmérgezés okozta, az egykori császárt valóban gyomorrák vitte j el 1821. május 5-én. A Science et Vie tudományos j szakfolyóirat másfél évvel ezelőtt j kérte fel Napóleon hajtincseinek laboratóriumi vizsgálatára a toxikológia legnevesebb hazai képviselőit, s vizsgálatuk eredményét kedden megjelent legújabb szá- mábáií tette közzé. ■ A sajt és a bor házassága A sajtkultúra - a borkultúrához hasonlatosan - ősidőktől fogva a gasztronómiai kultúra szerves része. A legizgalmasabbakat mindkét fajtából gondosan érlelik, kezelgetik, ápolják, míg végül elérik teljes nagyszerűségüket. A tökéletesen érlelt sajt és a hozzá jól megválasztott bor „szerelmi viszonyba” képes keveredni egymással. Ahol ez előfordul, ott a „házasság” sem ritka. Bár a bor és a sajt általában is jól érzik magukat egymással, nem mindegy, hogy melyik sajtfajta melyikféle borral szeret a leginkább „együtt lenni”. Nincsenek abszolút szabályok, vannak viszont rosszul rögződött dogmák. A nagy harmóniák lehetősége mindenesetre adott. Nagy a szerepe a jó ízérzéknek és a jó ízlésnek. A közhiedelemmel ellentétben a sajtokhoz nemcsak és nem is elsősorban a vörösborok illeszthetők. A vörösborokban gyakorta jelenlévő csersav (tannin) a legtöbb sajtot,, „legyőzi”, márpedig harmónia csak a sajt és bor közötti megfelelő egyensúly esetén alakulhat ki. A könnyed, friss sajtok - melyek lényegében érlelést nem kapnak - a könnyed, friss, üde, jó savszerkezetű, nem túl alkoholgazdag fehér- és rosé borokkal társíthatók legjobban. A nemes-penésszel érlelt lágy sajtok (camembert, brie és társaik) a könnyedebb, inkább gyümölcsös jellegű vörösborokat szeretik. A rúzsos bevonatú lágy sajtok, melyek ízvilága erőteljesebb, markánsabb, testesebb, nagyobb formátumú, érlelt fehérborokkal vagy jól összeérett tanninú, gömbölyű vörösborokkal a legjobbak. A félkemény sajtok mellé többféle társítás lehetséges. A kecskesajtok jó sávú, élénk, pikáns fehérborokkal, főképpen sauvignon blanc-nal, vagy szép roséval szeretnek a legjobban együtt lenni. Ha alaposan érlelt a kecskesajt, akkor nagyobb formátumú, testesebb fehérrel, esetleg könnyebb vörössel érdemes fogyasztani. A kék penészes rokfort típusúak esetén többféle sikeres párosítás is lehetséges. Nagy formátumú, nagyon érett kerek vörösborok, vagy a kései szüretelésű természetes édesborok közül a nem túl édesek és jó savúak, pl. tokaji édes szamorodni, alacsonyabb puttonyszámú aszúk, aszúfordítás és hasonlók gyönyörű harmóniákra képesek. Néhány alapelv: a fehérborok általában jobban illenek a sajthoz, mint a vörösek. Ugyanakkor a nagyon lágy sajtokhoz, például A trappistához bikavér dukál FOTÓI PILISY ELEMÉR kecskesajtokhoz, mégis vöröset ajánlanak a szakértők. A nagyon sós sajtokhoz savanyítás, például rizlingbort ajánlunk. Néhány példa arra, milyen sajthoz milyen bor illik: Sport sajt, Tartare - Egri leányka, Sauvignon Blanc; Göcseji csemege - Szekszárdi Kadarka; trappista - Egri Bikavér; Medve - Sauvignon Blanc; márványsajt - Portói; camembert - Cabernet; Cheddar - lágy Champagne, Chardonnay; kecskesajt - Sancerre, Vouvray; Rokfort - Portói. A „gyilkos négyes” és a táplálkozás Táplálkozásunk sok szempontból befolyásolja életünk minőségét. Igaz ez szívünk és vérkeringésünk egészségére is, hiszen ételeink összetétele pozitív és negatív hatásokkal egyaránt befolyásolhatja ezt. Bár első hallásra talán furcsa, testsúlyunk és vérnyomásunk szoros összefüggésben áll egymással. Felmérések és vizsgálatok tucatja bizonyítják azt a tényt, hogy a túlsúly magas vérnyomásra hajlamosít, de azt is, hogy a súlycsökkentés vémyomáscsökkenést is hozhat. Túlsúlyosoknál átlagosan kétszer gyakoribb a magas vérnyomás, mint a nem túlsúlyosak körében. Sok esetben a testsúly csökkentése egyben nagyon jó vérnyomáscsökkentő terápia is, és előfordulhat, hogy még a gyógyszeres kezelést is kiválthatja. S(z)óval? A konyhasóról régen tudjuk, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztva emeli a vérnyomást. Vannak azonban olyanok is, akikre ez kevésbé hat, de az emberek többsége abba a csoportba tartozik, akinek csökkentenie kell sófogyasztását. Három-öt grammnyi só már elegendő lenne naponta, ezt a meny- nyiséget mi magyarok három-négyszeresen lépjük túl. Miután az élelmiszeripar ízesítési és tartósítási céllal sokat használ belőle, nem is kellene sót használnunk semmihez. Ha nehezen tudunk lemondani róla, fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, mivel ezek káliumtartalma némileg ellensúlyozni képes a nátrium vérnyomásra gyakorolt hatását. Alkohol. Általánosságban elmondható, hogy az alkoholfogyasztás káros hatással van a vérnyomásra. Néhány kutatás az alkoholfogyasztás és a magasvémyo- más-betegség összefüggésének vizsgálatakor viszont árnyalta ezt a képet: megállapításaik szerint a napi kis mennyiségű alkoholt, azaz 1-2 dl-nyi vörösbort fogyasztók körében ritkább ez a betegség, csakúgy, mint a többi szív- és érrendszeri megbetegedés, mint az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók között. A rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók körében viszont jóval gyakoribb az agyvérzés, ami a magas vérnyomás egyik szövődménye. „Gyilkos négyes”. A szakirodalomban gyakran találkozunk az angol nevén deadly quartett-nek titulált tünetegyüttessel. Sajnos, az elnevezés igen találó: akinél e négy probléma együttesen jelentkezik, súlyos - néha tragikus - következményekre számíthat. Az elhízás, a magas vérzsírszint, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Ezek egymás hatását erősítve együttesen okozzák a szív- és keringési rendszer különböző megbetegedéseit és azok tragikus következményeit. Szívbarát táplálkozás. Ez a táplálkozási forma nemrégiben indult útjára. Lényege, hogy olyan ételeket, élelmiszereket tartalmaz, melyeknek a szívre és a keringési rendszerre gyakorolt hatása pozitív. Alacsony zsír- és koleszterintartalmú, sok rostot biz- tosító élelmiszerek alkotják az étrend gerincét, amely a gabona- és tésztafélék fogyasztásán alapul. A zöldség- és gyümölcsfélék szintén naponta többször kerüljenek az asztalra, ezekből 5-8 egység az ajánlott napi mennyiség. (Egy egységnek egy paprika, egy paradicsom, egy sárgarépa, egy alma, egy barack, egy narancs, egy szelet sárgadinnye, 10-15 deka nyers saláta számít. Két egység egy adag zöldfőzelék, egy adag zöldségköret, 20 deka burgonya vagy kukorica, egy közepes fürt szőlő, egy banán.). Tej- és tejtermékekből - a kevésbé zsíros változatokból - is mindennap szükséges ennünk, ezekből 3-4 egységnyit. (Egy egységnek számít két deci sovány tej, egy deci sovány tejföl, két deci kefir, 5 deka tehéntúró, 2 vékony szelet sajt). A húsok és a húskészítmények közül a zsírszegényeket választva ajánlott napi adagjuk 2-3 egység. (Egy egységnek számít egy virsli, 5-10 deka pulykamell, csirkecomb, halszelet, marhahússzelet, 3-5 deka felvágott). Mindezeken kívül ehetünk tojást, belsőségeket, olajos magvakat, mézet, lekvárokat, zsiradékot, süteményeket, cukrot is. További részletek a www.hazipatika.com internetes címen. ■ Harcban a túlsúllyal A magyar lakosság körében a túlzott energiafelvétel főként a nagyarányú zsírfogyasztásban mutatkozik meg. Mindemellett a „legendásan” mozgásszegény életmód is hozzájárul a túlsúlyosak és az elhízottak szokatlanul magas honi arányához. Az elhízás többféle baj forrása is lehet. Jelentős mértékben elősegítheti többek között a hipertónia, a szív- és érrendszeri betegségek, az időskori cukorbaj és az ízületi betegségek kialakulását, de viszonylag nagy az epekőbetegség aránya is a túlsúlyos emberek körében. A tapasztalatok szerint az érintettek az elhízásukat elhanyagolják mindaddig, amíg az konkrét egészségügyi panaszokat nem okoz. Számos európai országban megfigyelhető a lakosság folyamatos hízása, s az Egyesült Államok statisztikái is rendkívül rosszak. A gyermekek között például minden ötödik elhízott, de a serdülők, illetve a felnőttek körében is gyakori a telt testalkatú. A fogyást elősegítő étrendek korábban többnyire névhez kötöttek voltak. így a Banting- kúra névadója egy röpiratot terjesztő beteg volt, aki saját fogyókúráját ismertette a nagy- közönséggel. A kúra lényege: napi 1600 kcal energiafelvétel, amely sok fehérjéből, ám kevés szénhidrátból és zsírból tevődik össze. Ebstein (1882-ben) szokványos fehérjefelvétel mellett kevés szénhidrátot és bő zsírfogyasztást engedélyezett. Schweninger - napi 1600 kcal mellett - folyadékmegszorítást javasolt. Pennington (1953-ban) 50-60 g szénhidrát mellett zsírdús étrendet ajánlott. Rengeteg változat, kísérletezés és vita után jutottunk el a mai, elfogadottnak tartott variációhoz, amelynek kalóriamegszorítás a lényege megfelelő szénhidrát-, zsír-, fehérje- és energiaszázalékra osztva. Az viszont már a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek feladata, hogy ismertessék, egyénre szólóan összeállítsák és nyomon kövessék a fogyókúrázó étrendjét. Annál is inkább, mert az eredményes fogyókúrához pszichés támaszra, hozzáértő irányításra van szüksége az érintetteknek. ■ Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu www. lakaskultura. hu www. mindmegette. hu www.holgyvilag.hu www.gyongy.hu TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZA Lézeres kezelés a szájsebészeten Nincs szükség varratokra, kisebb a fájdalom A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza szájsebészeti osztályán a hagyományos műtétek mellett már olyan eljárással is végeznek beavatkozásokat, amelyek után nincs szükség varratok behelyezésére. így a beteg számára könnyebb az étkezés, a seb nem feszül, nem húzódik, gyógyuláskor pedig nincs hegesedés. A gégészettel közösen használt széndioxidlézer legnagyobb nagy előnye a hagyományos műtétekkel szemben, hogy a beteg jóval kisebb fájdalmat érez a műtét után. A készülékkel végzett beavatkozásokat elsősorban azoknak ajánlják, akiknél kisebb daganatokat vagy a szájnyálkahártya elváltozásait kell eltávolítani. A széndioxid-lézerrel az is megoldható, hogy a nem jól rögzülő, kivehető műfogsorok viselését egy egyszerű beavatkozással megkönnyítsék, azaz javító műtétet hajtsanak végre. A Balassa János Kórház szájsebészeti osztályának gyógyító munkája a járóbeteg-ellátás köré szerveződik. A járóbeteg-szakellátás a fogorvosi alapellátás után beutalt betegek kezelésével foglalkozik. A problémák sokrétűségéből adódóan az osztály tevékenysége szerteágazó: a foggyökér eltávolításától a ciszták műtéti ellátásán keresztül a foghúzásig terjed. Ebből adódóan minden nem műtéti kezelés az osztály járóbeteg-ellátása során valósul meg. Az orvosok körzetenkénti beosztás szerint hétköznapokon 8.00 és 14.00 óra között fogadják a betegeket. Ettől függetlenül reggel 7.30 és 9.00 óra között a góckutatásra érkező pácienseket vizsgálják meg, a fogszabályzáshoz szükséges röntgen-felvételek pedig kedden és pénteken 8.00-12.00 óráig készíttefhetők el. A fekvőbeteg-ellátásra azokat a szakrendelésen nem ellátható betegeket veszik fel, akiknek a kezeléséhez speciális műszerre van szükség, vagy általános érzéstelenítés (altatás) mellett végezhető csak el a szükséges beavatkozás. A száj- sebészeti műtéteket a baleseti sebészet, a fül-orr-gégészet és a gyerekosztály műtőiben hajtják végre, ezért a betegek azokon az osztályokon kerülnek felvételre. Az arcsérültek ellátására a baleseti sebészeten, a daganatok kezelésére a fül-orr- gégészeti osztályon kerül sor, míg a gyermekek ellátása természetesen a gyermekosztályon folyik. (46674) Lovasterápiával a gyógyulásért Két éve szűnt meg Kiskunhalason a sportlovasképzés egyik hazai fellegvárának számító lovasiskola. Ám a szélnek eresztett sportolók nem hagyták abba a munkát: látták az igényt és saját erőből megteremtették a szervezett lovagoltatás lehetőségét. A Füzér Gábor és dr. Váczi Lajos nevével fémjelzett lovas klub tevékenységük egyik kevésbé ismert formájáról tartott bemutatót a napokban a lovasiskolában. Alapvető céljuk a mindenki által elérhető lovaglás lehetőségének biztosítása volt. Egyre több iskola jelezte a szándékát. Az intézetben kezelt sérült gyerekeket lova- goltatják, nagy tűrőképességű lovakon, oktató és pedagógus felügyelete mellett. Bizonyítottan bevált terápiái eszköz, amely nem csak a testet, hanem a lelket is gyógyítja. Fizikailag azért is fontos, mert ellazítja és fejleszti a tolókocsiban mozdulatlan izmokat. A ló háromdimenziós mozgása - grafikus ábrázolásban - 90%-ban megegyezik az ember mozgásával. Amikor mozgássérült gyereket ültetünk a lóra, a lóból érkező impulzusok áttevődnek a sérült idegpályákra és ezek a sérült idegpályák működni kezdenek. A sokat mozgó gyerekek a lovaglás ideje alatt sokkal fegyelmezettebbek és utána is jobban szót fogadnak. Vannak értelmileg sérültek, ők is megnyílnak, megismernek egy új világot és szoros érzelmi kötődés alakul ki a szeretett állattal. A ló közelében megváltozik a viselkedésük, kapcsolatba lépnek a külvilággal. A foglalkozás alatt felülről látják a világot, mozognak, lovagolnak és - ha csak egy rövid időre is - úgy érzik, hogy ők is egészségesek. *
