Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-30 / 253. szám

m m ff 20 02. Október 30., szerda 5. OLDAL MEGYEI TÜKÖR Tájképek és csendéletek Tihanyiné Csipái Emmy és Brauer János a kiállítás megnyitóján Bonyhád Tihanyiné Csipái Emmy alkotása­iból rendeztek kiállítást Bonyhá- don a Völgység-Hegyhát Takarék­ban. A vendégeket Brauer János ügyvezető igazgató köszöntötte, majd az alkotásokat Barcza Imre ajánlotta az érdeklődők figyelmé­be. Mint mondta, a csak termé­szetet megörökítő művész olaj- festményeiről a szépség, a szere­tet és a vidámság szól az embe­rekhez. A Hőgyészen élő alkotó tájképeit, csendéleteit a hazai helyszínek mellett bemutatta Svájcban, Németországban, ké­pei közül jó néhány eljutott Belgi­umba, az Amerikai Egyesült Álla­mokba és Vietnámba is. A bonyhádi tárlat a Völgység- Hegyhát Takarék üzletházában nyitva tartási idő alatt várja a láto­gatókat____________________■ ______ ______Megkérdeztük olvasóinkat;____________ Mi lesz a Duna-híd haszna? Jövő ilyenkorra - ha minden a tervek szerint alakul - már ja­vában közlekedhetünk a szekszárdi Duna-hídon. Egy ilyen jelentős összekötő kapocs, közlekedési csomópont kétségkí­vül előnyös lehet és lesz is a megye, a térség számára. Ezek közül az előnyök közül melyiket tartja a legfontosabbnak? - tettük fel a kérdést az utcán a járókelőknek. Hunyadi Istvánná, nyugdíjas: - Az a legfontosabb, hogy gond nél­kül átjuthatunk innen, Szekszárdról a túlsó partra. Növekszik a for­galom, több minden érkezik hozzánk. Pálfi Iván, edző: - A kereskedelem Duna-híd általi fellendítésében bízom nagyon. A legkomolyabb haszna a megyeszékhelynek és kör­nyékének lesz. Novák Pálné, kórházi asszisztens: - Sokkal jobb lesz a híd révén. A fiam Szegedre járt egyetemre, rettentő rossz volt arrafelé a közleke­dés. Ez is változni fog, előnyére. Gurzó László, vállalkozó: - Egész biztos sok haszon származik a hídból. Igaz, én az Alföld felé nem járok, annak örülnék, ha már Bu- dapest felé is megfelelő autópálya vezetne. _________________■ Előző k érdésünk: Elfogják-e a szekszárdi börtönből meg­szökött rabot? (Kedd délelőtt elfogták.) Szavazóink 75 %-a jól tippelt, igennel voksolt. MAI KÉRDÉSÜNK* Tartós lesz-e a benzinár csökkenése? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepujsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Nagy ára van, ha hiányzik az ár A szabály ismertetést nem a hivataltól kell várni A Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség vizsgálata megállapította: az egy éve életbe léptetett árfeltüntetési előírásokról az ellenőr­zött kereskedelmi egységek több mint egyne­gyedében még csak nem is hallottak. Tolna megye A megyei felügyelőség a közelmúltban az árfeltün­tetési előírások betartását vizsgálta. Az ellenőrzés összesen 168 kereskedelmi egységet érintett. Mint azt dr. Varga Tibortól, a felügyelőség vezetőjétől megtudtuk, az ellenőrzött egységek 74 százaléka tett eleget maradéktalanul az előírásoknak, hiá­nyosságot 43 egységben tártak fel. Ebből 28 eset­ben a kirakatban nem tüntették fel az árat, 13 eset­ben az eladótérben volt hiányosság és 3 esetben mind a kirakatban, mind az eladótérben hiányos volt az árak feltüntetése. A vizsgálat során közel 900 ezer forint szabálysértési bírságot szabtak ki. A kereskedők többsége ismeri és betartja az ár­kiírásra vonatkozó rendelkezéseket - mondta dr. Varga Tibor - azonban még mindig vannak olyan vállalkozók, akik vagy nem ismerik, vagy nem akarják a rendelkezéseket alkalmazni. Sajnálatos tény, hogy többen úgy nyilatkoztak: azért nem is­merik a több mint egy éve hatályba lépett konkrét árkiírási előírásokat, mert erről senki nem tájékoz­tatta őket. Erre válaszul csak azt lehet mondani, hogy a kereskedőknek, vállalkozóknak nem más­tól kell várni, főként nem hivataltól, a tájékoztatást a tevékenységére vonatkozó szabályokról, előírá­sokról. Saját magának kell utánajárnia, hiszen ezt is vállalta akkor, amikor úgy döntött, hogy vállal­kozó, kereskedő lesz. A fogyasztóvédelmi törvény előírja, hogy a for­galmazó (kereskedő) köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról, az egységárról és a szolgáltatás díjáról, mégpedig egyértelműen, kön­nyen azonosíthatóan és tisztán, olvashatóan. Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson kötelezően elhelyezett fogyasztói tájékoztatót. A forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a fo­gyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntet­ni, tehát helytelen az olyan árkiírás, amely csak a nettó árat tartalmazza utána a „+ áfa” felirattal. A helyes a bruttó ár feltüntetése. VEM Hadisiker a sűrű bozótban j» Korántsem volt csapnivaló a Csapó-csapat Ismét nagy fegyvertényt hajtott végre a „Hadijá­ték 2002.” országos kö­zépiskolai verseny dön­tőjében a palánki Csapó Dániel mezőgazdasági iskola közbiztonsági gimnáziumának csapa­ta, tekintettel arra, hogy megnyerték az összetett számot. Szekszárd-Palánk Az Egerben megrendezett megmé­rettetésről Herczig Viktória, a csa­pat egyik tagja küldött élménybe­számolót szerkesztőségünknek. A levélből kiderül, hogy a Csapó-csa­pat (hat lány, hat fiú) a felkészülés során gránáthajítással, lövészettel, lajhármászással, katonai sátor épí­téssel és főként futással „foglalko­zott”, Klem Zsolt pedagógus irá­nyításával, bizakodó hangulatban, katonai térkép alap­ján kellett tájéko­zódniuk és hat állo­máson feladatokat végrehajtaniuk. „Mindeközben sza­kadt az eső, északi szél fújt és sűrű volt a bozótos.” Néhány csapat el is tévedt, volt, amelyik nem ért célba a három órás szintidőn be­lül, és akadt olyan gárda is, amely „elhagyta” egy-két tagját. Szerencsére az eredményhirde­tésre már mindenki megkerült, „és a Csapó-csapat büszkén vehette át a kupát”. A levélíró diáklány remé­li, hogy a palánki hadijátékosok jö­vőre is üyen szép sikerekkel képvi­selik Tolna megyét, és a vándorser­leg „ismét Szekszárdra vándorol”. «■ mivel a felkészítő tanár személye „önmagában hordozza a győzelem esélyét”. A beszámoló szerint szükség is volt a kemény kiképzés­re, hiszen a Hadijátékon a „hadi” szónak megfelelő viszonyok vár­ták a versenyzőket, nem csak a verseny-körülmények, hanem a szállás és a koszt tekintetében is. A versenytáv kb. 8-9 km volt légvonalban. A csapatoknak egy Faluról Falura KAPOSPULA ÉS ALSÓHETÉNY. A közigazga­tásilag egymáshoz tartozó településeken egy helyi vállalkozás - a Bujáki és Társa Bt. - a képviselőtes­tület megbízásából hat régi autóbuszváró pavilont újakra cserél. A korábbiaknál sokkal esztétikusabb - fémből és üvegből készített - építmények felállítá­sával a cég decemberig végez. Az összesen 3,2 mil­lió forintba kerülő munka 70 %-át a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács finanszírozza, a többi pénzt pedig az önkormányzat állja. KAPOSSZEKCSŐ. A községháza dísztermében szerda délután négy órakor kezdődik az önkor­mányzat alakuló ülése, ahol a megbízólevelek át­adása és az eskütétel után Tóth Imre polgármester javaslatot tesz helyettesére, majd rajta kívül megvá­lasztják a szociális bizottság tagjait. JÁGÓNAK. A megyeszéli faluban a Dédász Rt. megkezdte a közvilágítás korszerűsítését. A szak­emberek a község mindhárom utcájában az új vil­lanyoszlopokra a korábbiaknál több fényt kibocsá­tó lámpákat szerelnek és a vezetékhálózatot is az eddigieknél nagyobb teljesítményűre cserélik. A beruházást az önkormányzat az energia-megtakarí­tásból származó pénzből öt év alatt törleszti az áramszolgáltató cégnek. GYŰ LA J. Az önkormányzat hétfő esti ülésén al­polgármesterré ismét Dobos Károlynét választot­ták, aki 1994 óta immáron harmadszor kapott meg­bízást erre a tisztségre. Csikóstőttős. A megyeszéli faluban az első alka­lommal megalakuló német kisebbségi önkormány­zat csütörtök este fél héttől ülésezik a községháza dísztermében, ahol a három képviselő - Pónert Károlyné, Kreb Imre és Tencz Károly - megválaszt­ja a nemzetiségi testület elnökét. Emléktábla Ordas Ivánnak Szekszárd Ordas Iván író, újságíró emléktáb­láját avatják október 31-én, csü­törtökön 12 óra 15 perckor Szek- szárdon Mészáros Lázár utca 7. szám alatt, ahol élt és alkotott. Elekes Eduárdné, a megyei könyvtár igazgatója és Kocsis Im­re Antal polgármester karolta fel a kezdeményezést. Az emléktáblát Kalász Márton, az írószövetség el­nöke avatja fel. Az ünnepség ré­sze az ifjúsági írók hagyományos szekszárdi találkozójának. ■ Kirándultak az ovisok Bátaszék A Perczel utcai óvoda négy cso­portja Kecskemétre látogatott. A kicsik és kísérőik elmentek a Szórakaténusz játszóházba és a játékmúzeumba. Kipróbáltak né­hány kézműves mesterséget is, agyagoztak, nemezeitek, rongy­babát készítettek, majd megnéz­ték a játékkiállítást. Ezt követően ellátogattak a Planetáriumba, ahol „Csillagvarázs” címmel óvo­dásoknak összeállított progra­mon vettek részt. ■ __________Hírek DO MBÓVÁR. Peter Greenaway rendező „A szakács, a tolvaj, a fe­leség és a szeretője” című filmjét nézhetik meg ingyen az érdeklő­dők csütörtök este hat órától a Művelődési Ház Kht. 25 és 1/2 Frame Klubjában. SZEKSZÁRD. A felkelő nap or­szága, Japán. Ezt a címet viseli dr. Balázs Kovács Sándor néprajzku­tató előadása, mely ma 15 órától hallgatható meg Szekszárdon, a Wosinsky Mór Múzeumban, a Barangolás távoli tájakon sorozat keretében. SZEKSZÁRD. Technikai okok - az osztrák társulat távolléte - mi­att elmarad a ma estére meghir­detett, Elsötétítés című darab a szekszárdi Német Színházban. DOMBÓVÁR. A Jóléti Alapít­vány Családsegítő és Gyermekjó­léti Szolgálatának Szabadság ut­cai központjában csütörtökön 9 és 15 óra között játszóházba vár­ja az általános iskolásokat, akik különféle kézműves foglalkozá­sokon vehetnek részt. BONYHÁD. Az ÁNTSZ Városi intézete által, egészségügyi szak­embereknek szervezett tanfo­lyam soron következő előadását október 31-én 16 órától tartják a művelődési központban. Ez alka­lommal dr. Funk Sándor addik- tológus főorvos tart előadást a drog-betegségek természetéről, a kórházi kezelés lehetőségeiről. ■ Csütörtöki ülések Döbröközön csütörtök este hat órakor tartja első ülését az októ­ber 20-i helyhatósági voksoláso­kon megválasztott képviselőtes­tület. A községháza dísztermé­ben előbb az eskütételre és a megbízólevelek átadására kerül sor, majd a polgármesteri tisztsé­get főállásban ellátó Szili Lajosné ismerteti programját. Azután megválasztják a helyet­tesét, valamint az önkormányzat pénzügyi, szociális és ügyrendi bizottságának tagjait. Szakcson az alakuló ülés csü­törtök este fél hétkor kezdődik a községháza dísztermében, ahol először az eskütételre és a meg­bízólevelek átadására kerül sor. Azután az óvodát és az általános iskolát a lápafői, valamint a várongi önkormányzattal közö­sen működtető intézmény-fenn­tartó társulásba delegálni kívánt személyeket választják meg. ■ Ami emberré teszi az embert Kétszer kilencven év a 20. században Az általános iskola vöröskeresztes szakkörének tagjai vezetőiktől azt tanulják, ami igazán emberré teszi az embert. Az idősek tisztelete is e sorba tartozik. A na­pokban két 90 éves hölgyet köszöntöttek, két egyidős, és merőben eltérő sorsú embert. Tevel A Vöröskereszt teveli szerveze­tének általános iskolai szakköre jó kezekben van. Dr. Antal Ta­más fogorvos és Propsztné Hor­váth Adél olyan dolgokra tanítja a gyerekeket, amelyek emberré teszik az embert. Együttérzésre, szeretetre, a rászorulók segítésé­re, egymás megbecsülésére, az idősek tiszteletére. Ennek jegyé­ben, felhajtás nélkül, minden 70. életévét betöltött, kerek szüle­tésnapi évfordulót ünneplő teveli lakost verssel, dal­lal, néhány szál virággal köszöntenek. A közel­múltban két, 90 éves höl­gyeknek adták át jókívánságai­kat. Strázsi Józsefné, Mária néni a Baranya megyei Borod pusztán született. Elemi iskolába Bakócán járt, a pécsi gimnáziu­mot nem tudta befejezni, édes­apja korai halála miatt kézbe kel­lett vennie a 200 holdas gazdasá­got. Irányított, szervezett, köz­ben lovagolt, vadászott, síelt, színes társasági életet élt, amíg a II. világhá­ború közbe nem szólt. Budapesti és budakeszi - ahol lá­nya született - kitérő után érkeztek Tevelre 1945-ben. Férje a hát­borúban elesett. Ez­után minden idejét gyermekének, unokáinak szen­telte, akiknek gyakran felidézi fi­atalságát, a 20. század elejének történéseit. Még ma is ellátja magát, kényesen ügyel testi és lelki tisztaságára. A születésnapi köszöntőt nem állja meg köny- nyek nélkül. Herr Ferencné, Rézi néni úgy gondolja a jó Istennek és a mun­kának köszönheti hosszú életét. Délelőtt még rendbe tette a nem is kicsi őszi kertet, késő este pedig frissen foga­dott, csillogó szem­mel mutogatta a tisz­ta szobában sorako­zó születésnapi csokrokat, aztán két órán át ki nem fo­gyott a szóból. Aparhanton szü­letett 1912-ben, hat éves volt, amikor az édesapja meghalt. Bátyja a 2. világháborúban esett el. Nem volt könnyű élete, még­is legszebbnek leánykorát tartja, amikor fonóba, bálba jártak. Megmutatja bizonyítványát, ami szín jeles, de azt mondja, könyv helyett kapát kaptak a kezükbe, meg kellett élni. 1931-ben férj­hez ment, s társá 1975- ben bekövetkezett halálá­ig jóban, rosszban kitar­tottak egymás mellett. A háború után átélték a ma­gyarországi németek sa­nyarú sorsút. Aparhanton mindenüket odahagyva Kovácsiba kényszerítették őket. Életkedvük, szorgal­muk azonban átsegítette őket a nehézségeken, 1965-ben felépült Tevelen a házuk. Rézi néni azóta itt él, fia szomszédságában. Lá­nya, aki Aparhanton lakik gya­kori vendég a háznál, s ha nem ér oda, hát telefonál, mint most is, és Rézi néni úgy használja a telefont, mintha azzal született volna.-PÁL-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents