Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám

6. OLDAL MEGYEI T Ü KÖR 2002. Október 26., Szombat Bátaiak Shiba-díja Báta A közelmúltban Budapesten, a Gazdasági és Kereskedelmi Mi­nisztérium székházában kiosztot­ták a IIASA-Shiba-díjakat. *Az idén 22 pályázatot adtak be, amelyek közül 10 az oktatás területéről ér­kezett. A díjat Shoji Shiba japán professzor 12 éwel ezelőtt alapí­totta. Az egyik díjat a Bátai Általá­nos Művelődési Központ munka­társai kapták. A bátai művelődési központ - ide tartozik az óvoda, az iskola, a tájház, a könyvtár - peda­gógusai, munkatársai képviseleté­ben Faidt Józsefné igazgató vette át a IIASA-Shiba Alapítvány elis­merő oklevelét. A bátaiak a neves kitüntetést a minőségfejlesztésben végzett munkájukért kapták. Köz­oktatás kategóriában egyébként két intézményt részesített az ala­pítvány kuratóriuma elismerő ok­levélben. Ebben az évben a bátai művelődési központ munkatársai­nak munkáját már másodszor ju­talmazták, hiszen a nyáron a Köz­oktatás Minőségéért Díj pályáza­ton szintén elismerő oklevelet sze­reztek. A pályamunka egyébként 30 oldalas, mely ismerteti az intéz­ményben folyó nevelő-oktató munkát, az egyéni módszereket. Ez év október elején, az alapít­ványt képviselő szakértők helyszí­ni szemlén győződtek meg az írás­beli dokumentáció és a gyakorlat összhangjáról. mauthner Színházba mennek a diákok Palánk Már hagyománnyá vált a színházi látogatás Palánkon a Csapó Dániel Szakképző Intézetben. Október 29- én, kedden egy busznyi diák és ta­nár utazik Budapestre, ahol Pesti Magyar Színházban megnézik Sütő András tragikomédiáját, a Balkáni gerlét. Az utazást a GYIK támogatá- sával sikerült megvalósítaniuk. ■ „Együtt tovább jövet-menet Kitüntetések a Világtakarékossági Nap alkalmából A megyénkből - Dunaföldvárról - induló mozgalom 1956 őszén bontakozott ki. Jelenleg működő egységek ma már behálózzák az egész or­szágot. Hazánkban a legna­gyobb pénzintézeti hálózatot a takarékszövetkezetek működte­tik. Országszerte 1755 fiókban szolgálják ki ügyfeleiket, min­den kistérségben jelen vannak. Ügyfélkörük a működési terüle­tükön, a kistérségben élő ma­gánszemélyek, családi gazdasá­gok, kis- és középvállalkozók, helyi önkormányzatok. Az or­szágban működő takarékszövet­kezeti egységek eredményesen működnek. A nyújtott szolgálta­tásokkal a tagság és lakosság pénzügyi igényeit “helyben a helyiekért” biztosítják. Á takarékszövetkezetek bővü­lő termék kínálatával és szolgál­tatásaik színvonalának emelésé­vel egyre inkább megfelelnek az ügyfelek elvárásainak. Legna­gyobb elismerés számukra, az elégedett ügyfél. Az egész ország­ban, így a Tolna megyében működő takarékszövetkeze­tekre is jellemző a barátságos, közvet­len ügyfélkapcso­lat. Takarékszövet­kezetek Tolna Me­gyei Szövetségé­nek elnöksége 1997-ben jóváha­gyott kitüntetési szabályzatának ér­telmében “ Tolna Megyei Takarék- szövetkezetek Ér­demérem” kitünte­tést adományoz azon dolgozóknak, akik a mun­kájukkal hozzájárultak a taka­rékszövetkezetek eredményei­hez. „Takarékszövetkezeti Érdem­érem” országos kitüntetését ve­heti át 2002. október 30-án az országos ünnepségen, Veszp­rémben Varga Mária Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgatója, Hadobásné Horváth Klára a Siómenti Tksz. főkönyvelője, Kuiné Priger Margit Tamási és Vidéke Tksz. ügyvezető főköny­velője. „Megyei Érdemérem” kitünte­tésben részesülő dolgozóink: A Bátaszék és Vidéke Tksz. betét és számlavezetési ügyinté­zője Halbich Jakabné, Bátai ki- rendeltségének pénztárosa Csá­szár Istvánná, Döbröközi Tksz. igazgatóságának elnöke Bencze János, Gyulai és Kurdi Kiren­deltség vezetője Szentgyörgyi Tibomé, a Dunaföldvár és Vidé­ke Tksz. belső ellenőre Péppné Kiss Mária, a Baracsi kirendelt­ség általános ügyintézője Kocsis Sándorné, az Észak Tolna Me­gyei Tksz. Tamási egység kiren­deltség vezetője Kolocz Attiláné, Fadd és Vidéke Tksz. Tolna II. kirendeltség vezetője Kákonyi Éva, a Nagymányok és Vidéke Tksz. Aparhanti kiren­deltség könyvelője Ziegler Józsefné, a Pincehely-Ozora és Vidéke Tksz. Simontornyai Ki- rendeltség vezetője Weisz Györgyné, A Tamási és Vidéke Tksz. Regölyi kirendeltség veze­tője Gábor Jánosné, a Völgység­hegyhát Tksz. Szekszárdi kiren­deltség számlavezetési főmun­katársa Glück Hedvig, a bony­hádi Vörösmarty Mihály Általá­nos Iskola Tksz. csoportjának ta­nár elnöke dr. Wessely Istvánné, a Zomba és Vidéke Tksz. Kakasdi Kirendeltség ügy­viteli munkatársa Dani Gézáné, felügyelő bizottságának elnöke Lakatos Klára. Mindannyiuknak gratulálunk! Kép a kitüntetettekről A tüdőszűrés továbbra is kötelező! Dombóvár A Dunántúlról százkilenc­venhat, külföldről pedig két orvos vett részt tegnap azon a tudományos konferencián, amit a Magyar Tüdőgyógyász Társaság tartott a művelődési házban.- Az évenkénti tüdőszűrés továbbra is kötelező min­denki számára. Sajnálatos, hogy nagyon sokan van­nak olyanok, akik csak többszöri felszólításra, vagy az ÁNTSZ által kilá­tásba helyezett bírság hatá­sára jelennek meg az ellenőrzé­sen - mondta érdeklődésünkre, dr. Ajkay Zoltán, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgatója. A rendsze­res vizsgálatok jó esélyt kínál­nak arra, hogy kollégáim időben észrevegyék és hatékonyan ke­zeljék többek között az asztmát, a hörghurutot, a tüdőrákot, va­lamint a gümőkórt is. A dokto­rok szakmailag jól felkészültek és az orvosi egyetemekhez kap­csolódó regionális egészségügyi centrumokban már a különféle betegségek diagnosztizálásá­hoz, illetve gyógyításához szük­séges modern berendezések is rendelkezésre állnak.- A Magyarországon a XX. század elejétől népbetegségnek számító és rengeteg halálos ál­dozatot követelő gümőkór ellen az 1950-es években létrehozott tüdőgondozó intézethálózat eredményes harcot folytatott, aminek köszönhetően látványo­san javultak az eredmények emelte ki dr. Va­dász Imre, az Or­szágos TBC és Pulmonológiai In­tézet munkatársa. A rendszerváltás utáni években azonban különfé­le okok miatt ismét emelkedni kezdett a TBC-vel fertőzött em­berek száma. Az 1995-ben foga­natosított in­tézkedések hatására az­óta egyre ke­vesebb új megbetege­dést regiszt­ráltak az or­vosok, de csak tavaly ér­tük el azt a szintet, amit tizenkét esztendő­vel ezelőtt egyszer már produ­káltunk. Hogy ez így is marad­jon, ahhoz szükség van az éven­kénti tüdőszűrésre! -gr­Kisebbségi önkormányzatok Az október 22-i számunkban megjelent összeállításunkból sajnálatos módon kimaradt Bonyhád két kisebbségi önkor­mányzatába választott képvise­lők névsora. Cigány kisebbségi önk: Babai László, Bachusz László, Boros Csaba, Kálózdi Jó­zsef, Sárközi Károly (valameny- nyien MCF). Német kisebbségi önk.: dr. Acsádi Mariann Ildikó, Köhlerné Koch Ilona, Kráhling Dániel, Rittinger Antal, Sántha Lászlóné (valamennyien függet­lenek). Kisvejkén, Lengyelen a cigány kisebbség listája nem ka­pott ötven érvényes szavazatot, így ezeken a településeken nem alakulhatott meg kisebbségi ön- kormányzatuk. __________■ Ní vódíjas diagnosztikai készülék A német kormány támogatta a műszervásárlást Az ország egyik legkorszerűbben felszerelt osztályává vált a szekszárdi megyei kórház izotóp diagnosztikai laboratóriu­ma azzal a diagnosztikai készülékkel és gammakamerával, amit hivatalos ünnepség keretében tegnap adtak át. Tolna megye Nagy értékű diagnosztikai készülékkel gazdagodott a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kór­háza. A SPECT-készüléket - ami segítségével bár­mely belső szervről olyan, három di­menziós képet tudnak készíteni a szak­emberek, amelyek a szervek funkcióját is megmutatják anélkül, hogy közben külső sugárzás érné a beteget -, pénte­ken délelőtt adták át hivatalosan a me­gyei kórháznak. A vételár kétharmadát a Német Szövetségi Köztársaság Bel­ügyminisztériuma, egyharmadát az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium biztosította. A hivatalos átadóünnepség résztve­vőit dr. Muth Lajos, a kórház főigazga­tója tájékoztatta az izotóp-diagnoszti­kai betegellátásban európai színvonalat képviselő berendezésről, melynek se­gítségével olyan vizsgálatok bevezeté­sére is lehetőség nyílik - onkológia, il­letve a központi idegrendszer izotópdi­agnosztikája -, amelyeket eddig nem lehetett a kórházban elvégezni és ezért a betegeket megyén kívüli intézetekbe kellett küldeni. Á főigazgató köszöne­tét mondott mindazoknak, akik segít­séget nyújtottak a nívódíjas magyar gyártmányú diagnosztikai eszköz meg­vásárlásához, külön kiemelve az orszá­gos és a helyi német önkormányzat, dr. Józan- Jilling Mihály közbenjárását. Az ünnepségen résztvevő Wilfried Gruber Ma­gyarország németországi nagykövete elmondta, hogy kormánya a német-magyar szerződés kereté­ben évek óta támogatja a magyarországi kisebbsé­geket az oktatás és az egészségügyi ellátás terüle­tén. Az utóbbi projekt keretében Magyarországon eddig több helyen adtak át orvosi műszereket a la­kosság egészségnek megőrzése érdekében, de egyösszegben ilyen nagyságrendű támogatást, mint amit a szekszárdi kórház kapott, még sehol sem adtak. A német belügyminisztérium a szek­szárdi kórháznak most átadott SPECT-készülék megvásárlását 210 ezer euróval, azaz közel 52 millió forinttal támogatta. Külön értékelte a nagykövet, hogy a ma­gyar kormány - a program elindulása óta most elő­ször -, 25 millió forinttal hozzájárult a készülék megvásárlásához. Dr. Rácz Jenő az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium helyettes államtitkára vála­Háromdimenziós képek a szívről a SPECT monitorán FOTÓ: BAKÓ szában utalt a két nemzet ezeréves együttműködé­sére és elmondta, hogy az egészségügyet a magyar kormány kiemelt prioritással kezeli, idén 600 millió forint többletforrást biztosított a terület számára és ezt a tendenciát jövőre is folytatni kívánják. Az ál­lamtitkár-helyettes reményét fejezte ki, hogy a szekszárdi Duna-híd átadása után a Balassa János kórház regionális intézményként fog működni. Az ünnepségen ott volt Heinek Ottó, az Országos Német Önkormányzat elnöke is. A beszédeket követően dr. Pasztarak Erzsébet az izotóp labor osztályvezető főorvosa működés köz­ben mutatta be a SPECT-berendezést. F. KOVÁTS ÉVA Aube megye, a francia kapcsolat Borászat, köztisztviselők fogadása, cégvezetők találkozója Mindkét fél nyomatékosan és ugyanazt a jelzőt használ­va hangsúlyozta: a megkötött együttműködési szerződés kö­zös akarattal gyümölcsözővé tehető. A kölcsönös előnyök mellett Tolna megye számára további hozadékot jelenthet az a segítség, melyet Aube megye nyújt az EU-s csatlakozás fo­lyamatában. Tolna megye Tolna megye és a Franciaország ban található Aube megye kap csolata három évre tekint vissza Tímár László, a megyei közgyű­lés alelnöke ekkor talál­kozott a Francia-Magyar Kezdeményezések Tár­saságának vezetőjével, aki javasolta: Tolna me­gye lépjen összekötte­tésbe egy hasonló nagy­ságú francia megyével. A választás - a közös pontok miatt - Aube-ra esett. Tegnap délelőtt ez­zel a megyével írt alá együttműködési szerző­dést Tolna megye, s a megállapodásnak nem is titkoltan jelképértékűén nem a hivatal, hanem a szek­szárdi Wosinsky Mór Múzeum könyvtárter­me adott otthont. A do­kumentumot Lucien Bonenfant, Aube Me­gye Közgyűlésének tag­ja, valamint Tímár László, Tolna Megye Közgyűlésének alelnöke látta el kézjegyével. Utóbbi, mint tisztsé­géről leköszönő testületi vezető, az elmúlt négy esztendős tevé­kenységének egyik legkiemelke­dőbb állomásaként ér­tékelte a megállapo­dást, hozzátéve: a kap­csolat ápolása a követ- ■ kező közgyűlés felada­ta és felelőssége lesz. Lucien Bonenfant egye­bek mellett elmondta: Aube megye, lévén Champagne része, a szőlészet-borászat terén lát lehe­tőséget közös tervekre. Emellett már részben megvalósult, de to­vább folytatandó kezdeményezés a közigazgatási munkatársak cse­réje, felsőoktatási kapcsolat felvé­tel, cégvezetők találkozása, akár Tolna, akár Aube megyében, -szá­Drogellenes városi konferencia A városi kábítószerügyi egyeztető fórum első drogellenes konferenciáját rendezte meg tegnap Szekszárdon. Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, a fórum elnöke bevezetőjé­ben a veszélyekről, a család és a helyi társadalom lehetősége­iről, valamint a felelősségről szólt, mely utóbbi ezt a fórumot is létrehívta. _________SZEKSZÁRD________ A tanácskozáson jelen voltak az együttműködő szervezetek kép­viselői és sok fiatal is. To- polánszky Ákos helyettes állam­titkár diagrammal, összehasonlí­tó adattal illusztrált előadásában a reális nemzeti drogstratégiáról szólt. A sok adat közül érdemes kiemelni, hogy 1995 és 99 között kétszeresére nőtt a másodikos középiskolások körében a kábító­szert kipróbálók száma. A tavaszi budapesti felmérés azt mutatta, hogy a 16 évesek egy- harmada már találko­zott a droggal. A nemzeti drogstra­tégia adatokon, tudo­mányos eredménye­ken alapszik. Olyan reális drogpo­litika, amely leépíti a témával kapcsolatos mítoszokat és depoli- tizál. Utóbbinak csak annyiban van szerepe e tárgyban, amennyi­ben a leghatékonyabb beavatko­zási módokhoz ad lehetőséget és támogatást. Életszerű a program, mert sor­sukban mélyen érintett emberek­ről van szó, az ártalmak csökken­tését, valamennyi beavatkozási módot figyelembe veszi, amelyek esélyt adnak a társada­lomnak és az egyénnek a probléma megoldására. Mint elmondta, minél közelebb vagyunk a probléma kialakulásá­hoz, annál inkább lehető­ség van a beavatkozásra. Ez a gondolat hívta létre a helyi káObítószerügyi egyeztető fórumokat is. A tanácskozás további részé­ben pszichiáter, szakpszicholó­gus, gyógyítással foglalkozó inté­zetek, alapítványok képviselő számoltak be tapasztalataikról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents