Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-21 / 246. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2002. Október 21., hétfő IIH B Bát-összefoglaló Drágult a tengeri A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten összesen közel 800 millió fo­rint értékű áruval keresked­tek a brókerek, míg a határ­idős devizapiacon több mint 5 milliárd forint értékű kül­földi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derült ki a BÁT hét végi összefoglaló jelentéséből. A kukoricapiacon vegyesen zár­tak az árfolyamok, a novemberi lejárat kétszáz forinttal erősöd­ve 23100, a decemberi 23 370 fo­rinton fejezte be a kereskedést. A búzaárak - a stabil augusztus kivételével - gyengültek. A de­cemberi jegyzés száz forinttal, 23 300 forintra mérséklődött. Az extrabúza decemberi ára 26 500 forint maradt. Ugyanerre a ha­táridőre a takarmánybúza érté­ke 22 800 forintra csökkent, míg a takarmányárpáé 19 200, a szó­jáé 58 700 forint maradt. Az olaj­napraforgó két árfolyama emelkedett, a novemberi lejárat 58 000 forinton cserélt gazdát. A határidős pénzpiacon a múlt héten közel 25 ezer kont­raktussal üzleteltek a brókerek. A legnépszerűbb az euró volt. A közös európai fizetőeszköz két lejáratának árfolyama csök­kent, a novemberi 247,50 forin­ton zárt. Drágult a dollár. A leg­közelebbi lejárat, a november 252,50 forinton fejezte be a ke­reskedést. A zöldhasú decembe­ri elszámolóára 254 forint volt. A dollár és az euró piacán meg­nyílt a februári határidő, amely 256, illetve 249 forinton várja a mai tőzsdenyitást. A japán jen novemberi ára 203,50, a cseh koronáé 8,05, a zlotyé 60,41 fo­rint maradt. A svájci frankot de­cemberre változatlan áron, 169 forintért kínálták az alkuszok. ÚJVÁRI GIZELLA Hírek LÍZING. A Magyar Lízing- szövetség előzetes adatai sze­rint az idei első kilenc hónap­ban 600 milliárd forint nettó értékben adtak lízingbe külön­böző eszközöket a tagvállala­tok. Az elmúlt évben mintegy 570 milliárd forintot tett ki a teljes nettó lízingelt eszköz- állomány. A szövetség szerint a lízingcégek új kihelyezései mintegy 400 milliárd forintra rúgtak az első kilenc hónap­ban, ebből 245 milliárd forint jutott a személyautók, 60 mil­liárd forint a teher- és haszon- gépjárművek, 52 milliárd forint különböző eszközök, és 38 milliárd forint különféle ingat­lanok finanszírozására, mti ÉRDEKLŐDŐ. Valószínű, hogy résztvevője lesz a magyar Postabank privatizációjának az osztrák Erste Bank. Ezzel lehe­tőség kínálkozna arra, hogy a helyi kiskereskedelmi (lakossá­gi) banki területen erősítse po­zícióját az osztrák bank. A kér­dés jövő év első felében kerül­het napirendre, mivel egyelőre a Postabank magánosításának menetrendje nem ismert, mti CSERE. Jóllehet nőnek a ve­zető orosz gázipari vállalat, a Gazprom bevételei, de ezek egyre nagyobb hányadát nem készpénzben kívánják a vevők kiegyenlítem: terjednek a barter- és a követeléscsere­ügyletek. A Gazprom illetéke­sei egyelőre szerénynek nevez­ték a nem készpénzes fizetési hányadot, de reményüket fe­jezték ki, hogy nem egyre szé­lesebb körben tért hódító jelen­ségről van szó. A jelentések a fejlemény hátterében az orosz belföldi nagykereskedelmi gáz­árak idei 38 százalékos emelé­sét látják. Az árak jövőre is mintegy 20 százalékkal emelkednek, mti ■ Csődhelyzetben a halászat Balaton Csődhelyzetben van a Balato­ni Halászati Rt. - mondta Gönczy János, a cég vezér- igazgatója a Füred katamará­non tartott tájékoztatóján. A társaság bevétele 1998-tól, az angolnahalászat megszű­nésével folyamatosan csök­kent. Ráadásul a kifogott busán kilónként 200-300 fo­rint veszteségük van. Beszélgetésre invitálta a Füred fe­délzetére a Balatoni Halászati Rt. a tóért dolgozó szakembereket, politikusokat, újságírókat, akik megismerkedhettek a halászattal, haltelepítéssel, a tó élővilágával - és a cég gazdasági nehézségeivel. A részvénytársaságnak jelentős szerepe van a balatoni turizmus alakulásában a horgászati lehető­ségek biztosításával. A vezérigaz­gató szerint az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása a hor­gászturizmussal elérhető.- Ki kell szolgálnunk a hor­gászigényeket - mondta Gönczy János, aki hozzátette, jelenleg nincs horgász-idegenforgalom a Balatonon. - Hiányzik a megfele­lő infrastruktúra, az egyesületek működése szinte csak a tagsági díjak beszedéséből áll. A cégünk csődhelyzetben van, a kifogott busán kilónként 200-300 forint a veszteségünk. Korábban a kifo­gott húsz-huszonöt tonna angol­namennyiségből fedeztük az egyéb költségeinket, de az angol­na halászata fokozatosan meg­szűnt. Az elhangzottakra reagálva Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő, a parlament idegen- forgalmi bizottságának elnöke el­mondta: a horgászturizmus fej­lll|§ésÁ -1 ­Komolyan veszteséges a balatoni halászat lesztése az önkormányzatok és a térség képviselőinek elképzelé­seivel is megegyezik. Ezért sze­rinte párbeszédre, sűrűbb talál­kozóiba van szükség az érintet­tek közt. A horgászok fogási lehetősé­geit nagyban rontja az alacsony vízállás, ami a részvénytársaság­nak is gondot okoz. A Keszthelyi­FOTÓ: GÁTI KORNÉL öbölnél és környékén 130-140 centis a víz, ami a halászhajóknak kritikus vízmélység. A technika ráadásul nem fejlődött, évszáza­dos módszereket alkalmaznak. Ezeknek nagy az élőmunkaigé­nyük, nem alkalmas szelektív ha­lászatra, és a vízszint csökkenésé­vel használatuk nehézkessé vált. KESZTHELYI ZOLTÁN Két év alatt 400 milliárd A jelenleg mintegy 700 milliárd forintnyi állami vagyon fölött rendelkező Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az el­következő két évben legalább 400 milliárd forint értékű magánosítást tervez. A bevételek gyarapításán túl cél a haté­konyabb működtetés, a munkahelyteremtés és a kárpótlási el­lentételezés lehetőségének megteremtése. Kiemelt feladata az EU-jogharmonizáció végrehajtása. PÉCS A privatizációs szervezetnél je­lenleg már megindult a követke­ző évekre tervezett tranzakciók előkészítése. Az ÁPV Rt. ezzel szakít az elmúlt két év gyakorla­tával, amikor minimális mérté­kűek voltak a magánosításra irá­nyuló törekvések. Az előkészítendő privatizációs ügyleteknek összhangban kell állniuk az új kormány gazdaság- politikájával. Ennek keretében az eredményes értékesítés mellett elsődleges cél az egyes vagyon­elemek további hatékony mű­ködtetése, fejlesztése, és a hoz­zájuk kapcsolódó foglalkoztatás bővítése. A gazdasági kormányzat jelen­legi vezetői már a választást meg­előző kampányban ígéretet tettek a kárpótlásijegy-tulajdonosok hosszú ideje húzódó kálváriájá­nak megoldására. A nyilvántartás szerint jelenleg mintegy 18-19 milliárd forintnyi hasznosítatlan kárpótlási jegy van forgalomban az országban. A tervezett tranz­akciók keretében nemcsak erre kell megfelelő ellentételezést biz­tosítani, hanem a korábbi kárpót­lási eljárások tervezett megvál­toztatása kapcsán piacra kerülő értékpapírokra is. A privatizációs üzletek a gaz- | dasági kormányzat reményei sze­rint jelentős tőkebevonást ered­ményeznének a magyar gazda­ságba, ezzel összhangban a tőzs­dei forgalom bővüléséhez, a bör­ze fejlődéséhez is jelentős mér­tékben hozzájárulnak. A privatizációs folyamatot, ilyen módon az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt.-t a hazai gazdaság számos területéhez ha­sonlóan érinti Magyarország kö­zelgő uniós csatlakozása. Az ÁPV Rt. kiemelt feladatai közé tartozik a szakterület jogharmonizációs munkájának előkészítése, illetve a változások konkrét végrehajtá­sa. Szakmai berkekben új szabá­lyozás várható például az úgyne­vezett aranyrészvények ügyében. Ez a részvénykategória állami tu­lajdonban speciális jogosítványo­kat eredményezhet például a cé­gek értékesítése során. _____________________________KASZÁS ENDRE | EU-konform lehet az eva Budapest Az egyéni vállalkozóknak akár 90 szá­Az Iposz elnöke szerint az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) az EU fórumai előtt is megindokolható, hiszen egy réteg versenyképességé­nek növelését, a foglalkozta­tás megtartását célozza. Mi­után a kisvállalkozók hátrá­nyait igyekszik csökkenteni, az esélyegyenlőséget javítja, ami az EU egyik célkitűzése. Egyes vélemények szerint az eva nem EU-konform, vagyis az Unió támogatásokra vonatkozó szabá­lyaival nem áll kellő összhang­ban. Más szakértők felvetik, hogy az EU jelenlegi tagállamai között is vannak, amelyek figyel­men kívül hagyják a támogatá­sok bizonyos módjait tiltó szabá­lyokat, és különféle konstrukció­kat működtetnek vállalkozásaik támogatása végett - ilyen például Írország, amely leginkább össze­hasonlítható hazánkkal. Az Ipartestületek Országos Szövetségének információi sze­rint az eva az EU fórumai előtt is megindokolható oly módon, hogy az egy réteg versenyképes­ségének növelését, a foglalkozta­tás megtartását célozza. Ez eset­ben viszont a honi államigazga­tásnak és az uniós tárgyaló dele­gációnak ki kell tartama a mel­lett, hogy az eva hiányában az ál­tala megcélzott szegmens vállal­kozásainak egész sora szűnne meg, és az általuk foglalkoztatott emberek egzisztenciája veszély­zalék közeli költséghányad esetén is megérheti az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választani - mondta Zára László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Zára számításai alapján úgy véli, hogy akár 200 ezren is az új adózási tormát fogják választani. be kerülne, ami a társadalmi és szociális helyzet romlásához ve­zetne - mondta lapunknak Szűcs György, az Iposz elnöke. Tilos ál­talános támogatást adni, tehát olyat, amivel a támogatottak - akár más tagországbeli - piaci versenytársaikat is hátrányba hoznák. Ezért az eva is úgy „ad­ható el” az EU felé, hogy az a kis­vállalkozók hátrányait próbálja csökkenteni, vagyis esélyegyen­lőség-javító célokat szolgál, így az EU egyik céljának megvalósí­tását segíti. Az EU-ban is vannak olyan programok, amelyek eltérnek az általános módszerektől - emlé­keztetett Szűcs, példaként hozva fel, hogy a Ruhr-vidéken a bá­nyák bezárása és a kohók leépíté­se idején is komoly, 5-10 éves tá­mogatási programokat hajtottak végre. Az Iposz az előbbiek figye­lembevételével mindazon gazda­ságfejlesztési programok lehető leghamarabbi megindítását szor­galmazza, amelyeket az EU meg­kérdőjelezhet, ám a csatlako­zás után a befejezésükig to- vábbvihetők. DÓCZY LÁSZLÓ Megmaradnak a kisboltok __________Budapest__________ A közeljövőben nem csökken a kisboltok száma, ám piaci részesedésük várhatóan visz- szaesik. A kutatók szerint a hipermarketek megerősöd­hetnek, míg a bevásárlóköz­pontok terjedése lassul. Jövőre várhatóan 2,64 millió négyzetméterre növekszik a ve­gyes élelmiszer profilú boltok összes területe, és ez csaknem 5 százalékkal haladja meg a tava­lyit - írja a kereskedelem várható fejlődéséről a Gfk Piackutató Intézet tanulmánya. Az 1000 négyzetméternél nagyobb eladó­terű üzletek száma a tavalyi 570- ről várhatóan jövőre 710-re emel­kedik. A legkisebb, 40 négyzetméter alatti eladótérrel rendelkező üzle­tek további bővülését is jelzik a kutatók a következő négy évre. A napi fogyasztási cikkek keres­kedelmében a koncentráció nö­vekedésének egyik jellemzője, hogy az öt legnagyobb vállalat ta­valyelőtt 48 százalékkal részese­dett a forgalomból, a múlt évben már 51 százalékkal, míg 2005-re 56 százalék prognosztizálható. A piaci erőviszonyok annyira stabilnak látszanak, hogy a mul­tinacionális kereskedelem legerő­sebb vállalatai közé tartozó Carrefour-Promodés hipermarket és a német Lidi diszkontház le­mondott magyarországi tervezett belépéséről. Á koncentráció erő­södése mellett a forgalom is sok­kal nagyobb lesz, ezért a kutatók nem számolnak a boltszám csök­kenésével. A trendek inkább a bolthálózat szerkezetváltozását ígérik. A hipermarketek száma az idei 50-ről 2006-ra várhatóan 68- ra, piaci részesedésük pedig 18 százalékról 25 százaiéiba emel­kedik. Ellenkező tendenciát mu­tatnak a kisboltok, bár számuk egyelőre nem lesz kevesebb, de piaci részesedésük az idei 36 szá­zalékról 30 százalékra csökken 2006-ra. A többi bolttípus közül az áruházak tovább veszítenek jelentőségükből. A bevásárlóközpontok terjedé­se is lassul. Ennek okát a kutatók a piac telítődésében és a sikeres működésre alkalmas helyszínek fogyatkozásában látják. Ezért az eddigieknél kisebb, bővebb profi­lú shopingcenterek nyitása lesz jellemző az elkövetkezendő években. koós tamás Tovább magasodó panelépületek Öt emelet fölött elméletileg kötelező lenne a lift A kormány lakásépítési programja a tervek szerint kiemelten támogatja a négy-hatemeletes lapos tetős panelépületek eme­letráépítését. Az ebből adódó parkolási és egyéb túlterhelési gondok a lakóközösségre hárulhatnak, ám a liftbeépítési köte­lezettség alól felmentés kapható. A rekonstrukciós támogatás akár a költségek 40 százaléka is lehet. Budapest A Nemzeti Lakásépítési Program­ban az elképzelések szerint ötezer tetőtéri lakás létrehozása is szere­pel majd, amelyeket részben a négy-, illetve hatemeletes panel­házakon alakítanának ki. Mint Csabai Lászlóné kormánymeg­bízott az Europressnek elmondta, ez alapvetően a lapos tetős panel­épületeket érintené, tehát nem te­tőtér-beépítésről, hanem valójá­ban egy további szint felhúzásáról lenne szó. Ez a művelet, amely sok kellemetlenséget okozhat a la­kóknak, a tulajdonosok hozzájá­rulása nélkül nem végezhető el. Viszont míg a tetőteret technikai okok miatt rendszerint az alatta, vagyis a legfelső emeleten lakók vásárolhatják meg, s alakíthatnak ki belőle lakást, addig a tetőtér­szintet elvben bárki létrehozhatja, akit a tulajdonosok feljogosítanak rá, és aki rendelkezik a szükséges pénzzel. A szintráépítő ezért a ház lakóközösségének fizet, amely e pénzből részben vagy egészben fedezheti az épület fel­újításának költségeit. A zajos munka és a környező parkolóhelyek szűkössége mel­lett gondot okozhat, hogy a jog­szabályok szerint az ötemeletes vagy -annál magasabb épületek létrehozásakor kötelező azokba liftet építeni - ami a négyemeletes panelházak szintráépítése esetén is érvénybe lép. Ez alól azonban egyedi engedély alapján felmen­tést kaphat a beruházó, illetve a kivitelező - erre indok lehet, ha például az épület alsó szintje nem halad meg bizonyos magasságot. A tetőtéri lakások kialakításá­hoz a kormány viszonylag magas támogatást kíván nyújtani. A kor­mánymegbízott tájékoztatása sze­rint a Pénzügyminisztérium a la­káskorszerűsítési, lakóépület-bő­vítési célokra adható állami támo­gatás maximális mértékét a teljes rekonstrukciós ráfordítások 40 százalékában jelölte meg, dóczy Kinyílik a SAPARD-erszény Budapest Akkreditálható a magyar­országi SAPARD-hivatal, mi­után a végső ellenőrzést vég­ző brüsszeli delegáció a hiva­talnál mindent rendbe talált. A gazdák hároméves késle­kedés után hamarosan hoz­zájuthatnak az uniós pénzek­hez - jelentette ki Németh Imre agrárminiszter. A földművelésügyi tárca vezetője elmondta: sikerült pótolni azokat a hiányosságokat, amelyeket az uniós szakértők júniusi vizsgála­tuk során feltártak, így a magyar- országi SAPARD-hivatal végleges akkreditációját az Európai Unió november 20-án jóváhagyja. A SAPARD-hivatal lesz az első olyan intézmény hazánkban, amely korlátlan hatáskörrel ren­delkezik, önálló döntési jogosít­ványa lesz a Magyarországra ér­kező uniós források fölött. A SAPARD-pályázatokat már szep­temberben kiírták. A mezőgazda- sági termelők egyelőre három te­rületen pályázhatnak az uniós pénzekre: a mezőgazdasági vál­lalkozások beruházásainak tá­mogatására november 15-ig, a mezőgazdasági és halászati ter­mékek feldolgozására és marke­tingjének fejlesztésére, valamint a vidéki infrastruktúra javításá­nak támogatására december 15- ig lehet benyújtani az igényeket a SAPARD-hivatal regionális iro­dáiban. A gazdálkodókkal az első szerződéseket már az idén meg­kötik, sőt a miniszter szerint az is lehetséges, hogy még az Állam- kincstár december 15-i zárása előtt folyósítani lehet majd a tá­mogatásokat. A SAPARD 2000. évi keretének (38 millió euró) felét előlegként Brüsszel még az idén átutalja a Pénzügyminisztériumnak, újvári

Next

/
Thumbnails
Contents