Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-11 / 238. szám

2. OLDAL KÖR KÉP 2002. Október 11., péntek Az uniós csatlakozás küszöbén te ki. A volt kormányfő azt mond­ta: az ország elérkezett a csatlako­zás küszöbéig, most az a kérdés, hogy megbotlik-e rajta vagy nem. Hozzátette: az Európai Unió­ba való belépés önmagában nem jelenti az ország versenyképes­ségének javulását, ahhoz meg­felelő kormányzati intézkedések kellenek. A külügyminiszter szerint Or­bán Viktor elhamarkodottan nyi­latkozott a védzáradék ügyében, „olyasmit is belelátott a szövegbe, ami nincs benne”. A volt kor­mányfő elfogadhatatlannak és a nemzeti érdekek „behorpasztásá- nak” minősítette a záradékot.- Nem botlunk el a csatlako­zás küszöbén, ha nem lesz, aki elgáncsoljon bennünket - mond­ta lapunknak Szent-Iványi Ist­ván. Az integrációs bizottság elnöke hozzátette: vannak még területek, amelyeken javítanunk dékra vonatkozó része további tanulmányozást és értelmezést igényel. A külügyminiszter ezt Orbán Viktor exkormányfő dél­előtti nyilatkozatára utalva fejtet­Hom Gyula volt miniszterelnök az MSZP európai integrációs tagozatá­nak küldöttgyűlésén bírálta az előző kormányt, mert az „semmit sem tett a válságterületek kezelése érdekében”. Szanyi Tibor földművelésügyi ál­lamtitkár, a tagozat elnöke úgy vélte: talán az előző vezetés nem is akart az unióhoz csatlakozni, legalább is ezt sejteti, hogy elhanyagolták az ag­rárágazat felkészítését. így a lakosság körében növekvő kétely övezi az uniós csatlakozást. Hozzáfűzte, hogy a parlamenti ellenzék ahelyett, hogy tenne ellene, még „rá is lapátol” erre. Vastagh Pál, az Európa jövőjével foglalkozó konvent MSZP-s tagja hang­súlyozta: hazánk történelmi fordulat előtt áll, és a közélet minden sze­replőjének rendkívül nagy a felelőssége abban, hogyan él az ország a lehetőséggel. kell, ilyen pél­dául a romák helyzete, a kor­rupció vissza­szorítása és a még visszama­radt jogharmo­nizációs kérdé­sek. Hozzátet­te: a bizottság ülésén konst­ruktív munka folyt, a tagok alapvetően egyetértésben dolgoztak. Az SZDSZ képviselője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nincs szükség a véd­záradék kapcsán hisztériakeltés­re, mert a felmerülő félelmek túl­zottak az országjelentésben leír­takhoz képes. MTI/EUROPRESS Több pénz biztosíthatja a függetlenséget Az igazságügyi reform megvalósulása érdekében az elmúlt év­ben fontos lépések történtek, ugyanakkor az igazságszolgálta­tás számára elkülönített költségvetési források nem elegendő­ek - tartalmazza az Európai Bizottság országjelentése. A bí­rák bíznak a kormány ígéretében, miszerint jövőre ötven­százalékos fizetésemelést kapnak. A bírák nincsenek abban a hely­zetben, hogy ne fogadják el az igazságügyi és a pénzügyi tárca megállapodása nyomán érlelődő éves szinten körülbelül tízszáza­lékos alapilletmény-emelést, de bíznak abban, hogy a kormány betartja eredeti, ötvenszázalékos fizetésemelési ígéretét. Minderről Lomnid Zoltán számolt be az uniós országértékelés kapcsán tartott sajtótájékoztatóján. A Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) elnökét a Fidesz parlamenti frakcióvezetője arról biztosította, hogy a szavazáskor az ellenzéki képviselőcsoport tá­mogatja majd a bírák ötvenszáza­lékos fizetésemelését, és azt is, hogy a bíróságok költségvetési igényét az ÓIT közvetlenül a par­lamentnek nyújtsa be. Az országértékelés szerint a bí­rák javadalmazása progresszíven emelkedett az elmúlt években, ennek ellenére jövedelmük reál­értékben csökkent. Emellett az uniós jelentés felrója azt is, hogy az elmúlt négy évben a kormány rendszeresen, mintegy negyven százalékkal csökkentette a bíró­sági fejezet költségvetési igényét, emiatt a tervezett mértékben nem w valósulhattak meg a szüksé­ges épületfel­újítások és az informatikai rendszer kellő fejlesztése. A jelentés hi­ányolja a pénz­ügyi függetlenség erősítésére uta­ló intézkedéseket. Az ország­jelentés dicséri a bírósági eljárá­sok gyorsaságát, az ítélőtáblák jövő év eleji felállítását és a bíró­sági önigazgatás hatékony műkö­dését. HORVÁTH MAGDOLNA Nem lesz szükség a „védzáradékra” Történelmi jelentőségűeknek tartja az EU-tagjelölt országok­ról szerdán nyilvánosságra hozott jelentéseket Jürgen Koppén, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője. A dokumentumok új dimenzió­kat nyitnak Európa újraegyesíté­sének folyamatában - hangsú­lyozta a nagykövet, s reményét fejezte ki, hogy ez az éves jelentés az utolsó, amelyet a bizottság a tagjelölt országokról csatlakozá­suk előtt készített. Az országjelentések mellett elkészített stratégiai dokumen­tum megállapítja, hogy 2004 elejére 10 jelölt ország állhat készen a csatlakozásra. Jürgen Röppen utalt arra, hogy a csat­lakozási szerződések a bizott­ság ajánlása szerint tartalmaz­nának egy, a belső piacra vonat­kozó úgynevezett „védzára- dékot”, s ez két évig lenne al­kalmazható. Hasonló záradékot alkalmaztak Ausztria, Svédor­szág és Finnország csatlakozá­sakor is. Magyarország eseté­ben azonban előreláthatólag a záradéknak nem lesz különö­sebb jelentősége. A misszióvezető kedvezőnek nevezte a magas gazdasági növe­kedést, az agrárágazat exportké­pességét, a viszonylag alacsony munkanélküliséget. Ezek alapján hazánk képes lesz a gazdasági ver­senyre a jelenlegi tagállamokkal. A brüsszeli bizottság külön di­csérettel illette a határellenőrzés minőségének javítását, ami azért is fontos, mert a csatlakozás után Magyarország az unió külső hatá­ra lesz. Jürgen Koppén tájékoztatása szerint a bi­zottság a je­lentésben fi- gyelmezette Magyarorszá­got a magas államháztar­tási hiányra. Feladatként jelölte meg az egészségügyi szektor, illetve a nyugdíjrendszer reformját és a gázágazat liberali­zációját. A jelentés szerint Magyaror­szágnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie az agrár- és regionális támogatások felhasználása terén. „Ha Magyarországnak a csatla­kozás idejére nem lesz megfelelő­en erős és hatékony intézményi háttere és pénzügyi ellenőrzési rendszere, akkor előfordulhat, hogy nehéznek találja majd az uniós támogatások teljes mértékű felhasználását” - hangsúlyozta a nagykövet.__________________■ ___________ Háttér; diplomáciai botrány_________________________ A koppenhágai magyar nagykövet úgy véli: az EU dán elnöksége nem ad megfelelő tájékoztatást a tagjelöltek számára. Sajtónyilatkozatában Deseő László azt mondta: csak azután értesül hivatalosan fontos uniós kérdésekről, amikor erről már az újsá­gok is írtak. Rassmussen dán kormányfő rossz né­ven vette a nagykövet megjegyzését, sőt a magyar diplomata kifakadása Brüsszelben is megütközést keltett. Munkatársunk kérdésére a Külügyminisztéri­um szóvivője megerősítette: Deseő László nem ka­pott utasítást arra, hogy bármiféle véleményt megfo­galmazzon az EU dán elnökségének tájékoztatási politikájával kapcsolatban. Tóth Tamás kifejtette: a nagykövet „kritikai megjegyzései olyan egyéni állás­pontot tükröznek, amely ellentétes a Külügyminisz­térium véleményével”. ÁRPÁS1 ZOLTÁN A magyar Nobel-díj elé Volt szó Illyésről, beszéltek Juhász Ferencről, tudni vélték Konrád Györgyről, hallani lehetett Esterházy Péterről, végül hír lett Nádas Péterről, aztán most mégis Kertész Imre kapta - az irodalmi Nobel-díjat. Mint kiderült, nem váratlanul: tíz évig írt, a holokauszt témáját rendhagyó és megrázó módon feldolgozó, 1975-ben megjelent regénye, a Sorstalanság Né­metországban sokáig vezette a sikerlistát. A rangos irodalmi elismerést mégsem ezért, az immár 17 éve kiadott munkájá­ért, hanem életművéért - a svéd akadémia indoklása szerint „a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átélt élmények megörökítéséért” - kapta. Ugyanazért, amiért világszerte kitüntetett figyelem illette a Schindler listája című filmet, vagy a mi Szabó Istvánunk munkáját, A napfény ízét. A náci haláltáborok el nem feled­hető borzalmára való emlékezésért, az ebből is táplálkozó zsidó öntudat felmutatásáért, a népek lelkiismeretének éb- resztgetéséért. Kertész Imre Nobel-díja kapcsán okkal feltehető a kérdés, mi számít értéknek a világ számára? Mi az egyetemes, a nem provinciális, a nem helyi, a nem „vidéki”? A stockholmi bizottság most megmutatta - számunkra, magyarok számára is érthetően. Miénk az irodalmi Nobel-díj! Először kapta magyar, ráadásul magyar zsidó. Ahogy illik, a köztársasági elnök és a minisz­terelnök köszöntötte a regényírót. Amikor kopogom e soro­kat, még nem tudom, kik követik őket. Valószínű, valameny- nyi pártelnök, és politikai főkorifeus. (Hogy Csurka István hogy fogja ezt a kérdést megoldani, egyelőre rejtély, de bizo­nyosan megoldja.) Örülök a Nobel-díjnak, de félek is. A kisajátítástól, a köré fo­galmazható politikai üzenetektől. Félek attól, hogy politiku­sok, antiszemiták és filoszemiták elveszik tőlem, magyartól e rangos elismerést. Hagyjatok örülni! Legalább két napig. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330-304 _______________________ÁLLÁSPONT ________________________ NÉ METH ZSUZSA Az ígéretek súlya Újabb politikai szócsaták tárgya az egészségügyiek bérezése. Az ágazat dolgozói talán soha nem kaptak még ekkora fize­tésemelést, mint most, mégis - „keserű a szőlő”. Legfőképp az ellenzékben politizálóknak. Szerintük a kormány nem tel­jesítette ígéretét, hiszen nem minden egészségügyi dolgozó fizetése emelkedett 50 százalékkal - mint ahogyan azt a szo­cialisták korábban megígérték. Ez bizony valóban így van. Akinek a választások előtt 50 százalékos béremelést ígértek, nehéz utólag megmagyarázni, hogy személy szerint ő miért nem kapott annyit. Őt nem vigasztalja, hogy az 50 százalékot az ágazatra, átlagosan értették. „Lehet, hogy a kampány hevében nem figyeltek oda, hogy pontosan mit ígérnek” - szegezte a vádat a szocialistáiba Selmeczi Gabriella, a Fidesz egészségpolitikusa. S mennyire igaza van! Az emberek többségének „sajnos” jó a memóriája. Különösen emlékeznek azokra az ígéreteibe, amelyektől személyes sorsuk függ. Ilyen dolog a béremelés is. Nem vagyok egészségügyi dolgozó, de pontosan emlékszem az előző kormány választási ígéreteire. Két fülemmel hallot­tam, amikor Gógl Árpád, a Fidesz egészségügyi miniszter­jelöltje - pártja győzelme esetén - 400 százalékos béremelést helyezett kilátásba. A dolog „pikantériája”: Selmeczi Gabriel­la társaságában mondta. Semmi nem lett belőle, bár meggyő­ződésem, hogy Gógl Árpád komolyan hitt benne. Azóta már Varga Mihály egykori fideszes pénzügyminiszter is megkér­dőjelezte a 400 százalékos fizetésemelés ígéretét. Úgy látszik, mára csak az egészségügyi dolgozók emlékeznek rá. Az ígéreteknek súlyuk van. A politikusok hitelessége, szava­hihetősége egyre inkább felértékelődik. Akiben egyszer csa­lódnak, attól később megvonják a bizalmat. EGYETÉRTEK: 0640330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási di] A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. A VILÁG HÍREI Vegyes bizottság Magyar-román környezetvédelmi ve­gyes bizottság felállításáról született megállapodás Kóródi Mária magyar és Petra Lificiu román környezetvédelmi miniszter bukaresti tárgyalásán. Tervek szerint felgyorsítják a már megkötött vízügyi és környezetvédelmi kétoldalú egyezmények felülvizsgálatát, a határ­vizekről szóló kétoldalú egyezmény ki­dolgozását is. Decemberben a magyar fővárosban rendezik meg a Tisza-völgyi árvízvédelmi fórumot, valamint a tér­ség klímaváltozásával, ökológiai hely­zetével kapcsolatos nemzetközi konfe­renciát. MTI Alternatív Nobel-díj Egy paraguayi emberjogi aktivista, az egyik Balkánon tevékenykedő svéd se­gélyszervezet és egy burundi ifjúsági központ kapta idén az úgynevezett alternatív Nobel-díjat. Alapítójának, Jakob von Uexküllnek a szándékai szerint minden évben azok kapják a díjat, akik az élet, a sokféleség és az igazságosság tiszteletét helyezik előtérbe a pénzközpontú világrenddel szemben, mti Öngyilkos merénylet Tel-Aviv közelében egy nő, valamint a fel­tételezett támadó vesztette életét a csütör­töki merényletben. Mintegy harmincán megsebesültek. Az akciót öngyilkos me­rénylő hajtotta végre Tel-Aviv egyik, orto­dox zsidók lakta elővárosában. Á palesz­tin férfi hátul akart felszállni egy távolsá­gi buszra, de a sofőrnek gyanús volt, ezért bezárta előtte az ajtót. Ennek ellené­re a merénylő már-már feljutott a zsúfolt buszra, és működésbe hozta az övébe rej­tett robbanószerkezetet, mti Menesztették a védőt A hágai Nemzetközi Törvényszék visszahívta Milosevics volt jugoszláv el­nök védelmére kijelölt három ügyvéd egyikét. A holland Michail Wladimiroff pártatlansága ugyanis kétségessé vált. A távozásra kényszerített kirendelt védő­nek a sajtóban tett ellentmondásos nyi­latkozatait rótta fel a testület. Wladimi­roff azon véleményének adott- hangot, hogy az exelnököt bűnösnek találja majd a testület és elenyésző esélye van a felmentő ítéletre, mti Szavazás lövöldözéssel Pakisztán egyik tartományában lövöl­dözés tört ki. A száműzetésben élő Benazir Bhutto volt kormányfő, illetve Pervez Musarraf tábornok-elnök hívei csaptak össze: egy ember meghalt, ket­tő megsebesült. Pakisztánban tegnap tartották az első parlamenti választá­sokat azóta, hogy három évvel ezelőtt puccsal hatalomra került Musarraf tábornok. A voksolás tisztaságát sokan kétségbe vonják, mert Musarraf kizárta a versenyből két legnépszerűbb rivá­lisát. MTI Betiltott szatíraműsor Az olasz állami televízió (RAI) harmadik csatornájának műsorigazgatója megtil­totta az egyik, Silvio Berlusconi minisz­terelnököt célba vevő szatíraműsor-soro- zat harmadik részének levetítését. A né­zők igencsak kedvelik a Blob című mű­sor, amely a különféle televízióadókon látott képsorokból áll. Berlusconi minisz­terelnöknek hat részből álló külön soro­zatot szántak. A műsor készítője és több baloldali ellenzéki politikus cenzúrának minősítette a mostani betiltást, erre szerintük a kormányhivatalokból „adtak parancsot” a műsorigazgatónak, mti Külföldi zsoldosok Az orosz különleges erők megöltek há­rom külföldi zsoldost Csecsenföldön. Az elesetteknél talált iratok alapján ketten közülük törökök voltak, a harmadik pe­dig német állampolgár. Az utóbbi napok­ban az orosz erők ebben a térségben már két ízben is felszámoltak, foglyul ejtet­tek, illetve megöltek külföldiekből álló kis csoportokat, mti Cseh elnökválasztás Václav Klaus, a cseh Polgári Demokrati­kus Párt elnöke, volt kormányfő és képvi­selőházi elnök, hivatalosan bejelentette: ha pártja javasolni fogja, kész indulni a januári államfőválasztáson. Erre való te­kintettel azonban decemberben a rendkí­vüli pártkongresszuson már nem jelölte­ti magát a vezető jobboldali párt elnöki tisztségébe, mti Felravatalozták a herceget A hágai királyi palotában csütörtökön hollandok ezrei vettek végső búcsút a 76 éves korában elhunyt Károly hercegtől. Hosszú sorban várakoztak az emberek, hogy gyászukat kifejezve elhaladhassa­nak a herceg koporsója előtt. A lakosság­nak négy nap áll rendelkezésére, hogy ki­fejezze Beatrix királynő eltávozott férje iránti tiszteltét. ■ A védzáradék felvetése az Európai Unió részéről önmagában nem sértő Magyarország számára, törekednünk kell azonban arra, hogy ne kerülhessünk méltánytalan feltételek közé - mondta tegnap újságírók előtt Kovács László külügyminiszter. Budapest Az Országgyűlés integrációs bi­zottsága ülésén Kovács László azt mondta, hogy a jelentés védzára-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents