Tolnai Népújság, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-04 / 206. szám

Szerencsés szeptember! Ne bízza a véletlenre szerencséjét! Fizessen elő most a Tolnai Népújságra, és porcelánt nyerhet Hívja a 74/511-503-as telefonszámot! >> www.tolnainepujsag.hu e-mail: tolnai.nepujsag@axels.hu 2002. szeptember 4., szerda Ára 69 Ft. Előfizetve 46 Ft. XIII. évfolyam, 206. szám Figyelem! Villánk Minden nap szavazhat Lapozzon az 5. oldalra! MEGYEI TÜKÖR Erdei iskola Cseresznyésben 5. oldal SZOLGÁLTATÁS Kérdezni tudni kell 11. oldal Vonalban vagyunk Közérdeklődésre számot tartó kérdéseivel hívja ingyenes vonalunkat, munkanap de. 9-12 óm között 06/80/200-398 Hírek SZEKSZÁRD. A Megyenap kísérő rendezvényeként ma 15 órakor Szekszárdon, a Várme­gyeháza udvarán, a Deutsche Bühne szervezésében a Holló együttes mutatkozik be a kö­zönségnek, Vándormuzsiku­sok című előadásával. A belé­pés díjtalan. MEDINA. Ma, szerdán 14 óra­kor kézműves kiállítás nyílik, Gyöngyszem címmel a medi­nai házasságkötő teremben. A tárlaton nyolc, Tolna megyei településen élő szövő és kéz­műves mutatkozik be. TEVEL. Véradásra várják a 18- 65 éves egészséges állampol­gárokat szeptember 5-én, 10- től 16.30-ig a művelődési ház­ban. TOLNA. A Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete csütörtökön 18 órától rendezi soron követ­kező összejövetelét a Szek­szárdi utcai közösségi helyi­ségbem _________________■ El ektronikus levéltár: ez már a jelen Dokumentumok, melyek nélkül nem érthető a múlt A hazai levéltárak az elmúlt évtizedben több okból is reflek­torfénybe kerültek. Mindenekelőtt a kárpótlások miatt, más­részt pedig a múlt felértékelődése okán. így nem véletlen az a nagy érdeklődés, mely a Tolna megyei levéltári napot övezte. A Levéltárak, levéltárügy múltja, jelene és jövője elnevezést viselő rendezvény tegnap az intézmény létrehozásának 275. évfordulója alkalmából várta a közönséget, mindenekelőtt a hazai levéltári vezetőket, szakembereket. Tolna megye______ Ne m is olyan régen családok szá­zezrei keresték fel személy- és vagyoni kárpótlások miatt or­szágszerte a levéltárakat. Nőtt nemzeti múltunk, szűkebb pátri­ánk, intézményeink, üzemeink megismerésének igénye. Szinte gyakorlattá vált a rendhagyó történelem órák meg­tartása levéltárakban - hangsúlyozta a Szekszár­don, a vármegyeháza dísztermében tartott meg­nyitón a vendéglátók nevében dr. Dobos Gyula, a Tolna Megyei Levéltár igazgatója. A levéltá­ri nap arra is lehetőséget ad, hogy a szakma a saját történetével is foglalkozzon. Koltai Tamás, Tolna Megye Közgyűlés­ének elnöke a fenntartó önkormányzat képviseletében arra mutatott rá, hogy a le­véltárak az egész nemzet emlékezetét jelen­tik. Az itt őrzött dokumentumok nélkül nem lehetne hitelesen bemutatni múltunk, benne közelmúltunk történetét. A levéltá­rak munkatársainak kiadványai magas színvonalú alapkutatásokat közölnek, se­gítve ezáltal az oktatás, illetve a szakmai közvélemény munkáját. Sajnálatos, hogy az elmúlt évtizedekben a felgyülemlett anyagok szakszerű tárolására nem jutott pénz. A megye arra törekszik, hogy előte­remtse azokat az anyagi eszközöket, me­lyek segítségével a helyi levéltár gondjai is megol­dódnak. A köszöntő után dr. Szögi László, a Magyar Le­véltárosok Egyesületének elnöke lépett a mikro­fonhoz, s tartott előadást A magyar levéltárügy év­századai címmel. Mint egyebek mellett elmondta, a hazai iratkezelés eleve hátrány­nyal indult Nyugat-Európához képest: míg nálunk a XI. század­tól kezdett elterjedni az írásbeli­ség, addig a majdani francia terü­leteken már a VII. századtól van­nak példák a jogbiztosító hatok kiadására. A hátrányt Magyaror­szág nagyjából a XIII. századra dolgozta le, ám az ezt követő vi­rágzás után a török kor követke­zik, a maga mérhetetlen pusztí­tásával. A levéltárügy fellendü­lését a XVIII. század második fe­le hozza meg, ekkor nemcsak a központi, hanem a megyei le­véltárak is létrejönnek. A fény­kort a XX. század eleje jelenti, ekkorra az Országos Levéltár valódi tudományos intézménnyé válik. Napjainkban a hazai levéltár­ügy újabb kedvező fejlődést könyvelhet el, tekin­tettel az újonnan megépült, korszerű intézmé­nyekre, valamint az anyagvédelem terén alkalma­zott új technikákra. Ugyanakkor az informatikai forradalom további kihívásokat jelent: dr. Szögi László szerint hamarosan létrejöhet az a magyar elektronikus levéltár, mely komoly próbatétel elé állíthatja a szakmát is.____________________-szá­Levéltárosok, pedagógusok, diákok foglaltak helyet a padsorokban FOTÓ: BAKÓ JENŐ Kisebbségi és közoktatás Megismerni a másikat, a nyelv elsajátításával SZEKSZÁRD ___________ Kis ebbségi közoktatási konfe­rencia várta az érdeklődőket tegnap délután Szekszárdon, a művelődési házban. A Tolna Megyei HSZK által szerve­zett rendezvényen a német és a ci­gány kisebbségi lét kérdései kerül­tek terítékre. A résztvevőket Koltai Tamás, Tolna Megye Közgyűlés­ének elnöke köszöntötte, rámutat­va arra, hogy a megye továbbra is fontos feladatának tekinti a ki­sebbségi törekvések támogatását. Dr. Komlósi László, a PTE tanára a nyelvközösségek, közösségi nyel­vek összefüggéseit tárta az érdek­lődők elé. Hangsúlyozta a másüt nyelvének megismerését, mint a súrlódás mentes együttélés egyik lehetséges feltételét. Dr. Knipf Er­zsébet az ELTE docense a hazai német kisebbség nyelvi helyzetét tekintette át, a második világhábo­rú végétől napjainkig. A negyve­nes évek közepén-végén ezt a nép­csoportot súlyos megpróbáltatá­sok érték, ez rányomta bélyegét a nyelvhasználatra. Manapság vi­szont annak lehetünk tanúi, hogy a németül még beszélő középko­rúak igyekeznek a legfiatalabba- kat is az egykori anyanyelv elsajá­títására ösztönözni. Bayburdi Azam, a Cigányügyi Miniszteri Biztos Hivatalának munkatársa a romák felzárkóztatásának első helyszíneként az iskolát nevezte meg. Az oktatásban sem engedhe­tő meg az a diszkrimináció, mely például roma osztályok létesítésé­ben jelenik meg. ___________-szá­Me gosztott nyugdíjasok? Vitát gerjesztettek az alakuló ülésén elhangzottak ______________Tolna______________ A Tolna Városi Nyugdíjas Ér­dekszövetség visszautasítja, hogy az MSZP hez kötődő szervezet lenne. Az érdekszövetség megítélése szerint a múlt pénteken, a Nyug­díjas Polgári Egyesület Tolnai Szervezetének alakuló ülésén el­hangzottak alkalmasak a város nyugdíjas társadalmának megosz­tására. Hétfői számunkban meg­jelent írásunkban számoltunk be arról, hogy megalakult az Orszá­gos Nyugdíjas Polgári Egyesület Tolnai Szervezete. Az újságcikk­ben szerepelt többek között az is, hogy az új nyugdíjas szervezet a baloldalinak ítélt nyugdíjas egye­sületektől határozottan elkülönül­ten kíván tevékenykedni, illetve, hogy a polgári egyesületnek nem lehet tagja az, aki az MSZP-hez kötődőnek minősített városi nyugdíjas érdekszövetséghez tar­tozik. A cikk megjelenését követő­en Széles Mártonné, az érdekszö­vetség elnöke visszautasította a polgári egyesület alakuló ülésén elhangzott egyes állításokat, ame­lyek megítélése szerint csak arra alkalmasak, hogy megosszák az érdekvédelmi szervezetet, és szembeállítsák egymással a város háromezer fős nyugdíjas táborát. Az elnök hangsúlyozta: Tolna Vá­ros Nyugdíjas Érdekszövetsége önállóan, pártoktól függetlenül működik, senkit sem rekeszt ki vi­lágnézete, életútja, eszmei érték- rendszere miatt, ez számára ide­gen és elfogadhatatlan. Az érdek- szövetség valóban politizál, de az idősügyi és a szociálpolitika, nem pedig a pártpolitika terepén. Szé­les Mártonné szerint a jobboldali pártszövetség elindult nyugdíjas toborzó útjára, hogy megossza a nyugdíjasokat, ugyanakkor úgy látja, az idősek nagy többsége nem ilyen kötődésre vágyik. Az elnök aláhúzta: szervezetük to­vábbra is minden nyugdíjas előtt nyitva áll. ________-s­A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN Megszépül a városközpont Terven felüli fejlesztések Bátaszéken A legutolsó testületi ülésen arról is döntöttek a képviselők, hogy terven felüli fejlesztéssel segítik a bátaszéki városköz­pont rekonstrukciójának a befejezését. Százezrekről, milliók­ról szavaztak a képviselők, így jut pénz új járdára, buszmegál­lóra, dísz kandeláberre. , Bátaszék Bozsolik Róbert jegyző elmondta, további fejlesztésekről hozott döntést a képviselőtestület. így 14 millió forintot szavaztak meg a városközpont felújításának befejezésére. Már hetek óta tart az útfelújítás Bátaszék közepén, a Szekszárd és Mohács közötti út­szakaszon, mely átszeli a várost. Ha már úgy is túrni kellett, össze­kötötték a kellemetlent a hasznos­sal, így az út két oldalán új járdát, leállósávot is építenek. Most ter­ven felüli beruházásokkal is csat­lakozni kívánt az önkormányzat a városközpont megszépítéséhez, így kerül majd sor az Árpád utca felújítására. Mindkét oldalon új járdát kap az utca, leállósávot is építenek itt, ezt követően az útburkolat kap új aszfaltot. A Szent István tér nyugati olda­lán (a templom felől) a járdát újít­ják fel, a buszváró innen elkerül a mozi és malom szomszédságába, ahol új várót alakítanak majd ki, erre külön 1,5 millió forintot biz­tosít az önkormányzat. A temp­lom környékén 3 dísz kandelá­bert állítanak fel (675 ezer forintot különítettek el erre), és a temetőn belüli járdákat is felújítják (250 ezer forintot biztosítottak a mun­kálatokra). Szeptember végére el­készül a Piac tér és a Kossuth La­jos utca közötti leállósáv is, és ez­zel befejeződik a városközpont rekonstrukciója. Az önkormányzat további ter­vei között szerepel az idősek klubjában, a vizesblokk felújítása (675 ezer forintot máris biztosítot­tak rá), illetve a II. Géza Gimnázi­umban egy lépcső kialakítása (275 ezer forint), és a most átadott tűzoltószertárnak 150 ezer forin­tos gyors támogatás. A város pénzügyi helyzete stabil, a kitű­zött feladatokat tervszerűen haj­tottuk végre, mondta Bozsolik Ró- bert jegyző. _ mauthner Vendégek Kilyénből Sárpilis A hétvégén Erdélyből várnak vendégeket Sárpilisre. Sepsi- szentgyörgy mellől, Kilyén­ből érkezik a tíz fős csoport. A két falu között három éve van hivatalos testvértelepülési kap­csolat. A vendégek pénteken a sárpilis nyárbúcsúztatón vesz­nek részt, majd a következő na­pokban negtekintik a sárközi nevezetességeket, illetve szere­pel a programban egy budapesti kirándulás is. Helyi hír még, hogy a közelmúltban az önkor­mányzat, három esztendőre el­osztva, egymillió forintot nyert pályázaton, temető és ravatalo­zó felújításra. Sárpilisen a vá­lasztási bizottságban öt ember felügyeli majd a törvényességet: Kátai Vilmosné, Kubanek Jenő- né, Simovics Pálné, Süveges Lászlóné és Töttösi János. ■

Next

/
Thumbnails
Contents