Tolnai Népújság, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-19 / 219. szám
2002. Szeptember 19., csütörtök 6. OLDAL PÉL-PUNÁNTÚL: A PER 0 S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Nemzeti Fejlesztési Terv A sikerhez valamennyi szereplőnek részt kell vennie a tervezés folyamatában A Nemzeti Fejlesztési Terv célja és jelentősége Magyarország tervezett 2004. évi EU-csatlakozási időpontjának közeledtével egyre inkább előtérbe kerülnek azok az Európai Unió által megkövetelt feladatok, melyek alátámasztják hazánk felkészültségét és az uniós normáknak való megfelelést. Az Európai Unió a vüág egyik legsikeresebb és legkiterjedtebb politikai, társadalmi és gazdasági integrációja, ugyanakkor az egyes tagországok és régiók között jelentős fejlettségbeli különbségek vannak. Az Unió egyik alapvető célkitűzése a tagállamok, s azok régiói közötti fejlettségbeli különbségek mérséklése. Ezért hozták létre a Strukturális és a Kohéziós Alapokat. A csatlakozásig hazánknak is ki kell dolgoznia a támogatások igénybevételéhez a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), és azt az Európai Bizottság elé kell terjesztenie. A Nemzeti Fejlesztési Terv egyfelől egy olyan stratégiai terv- dokumentum, amely tartalmazza hazánk középtávú fejlesztési céljait, stratégiáját, prioritásait, másfelől egy tárgyalási dokumentum, amely rögzíti, hogy az EU és a magyar fél 2004 és 2006 között, mely fejlesztési területre milyen összegeket kíván fordítani. Az EU-val szemben vállalt kötelezettségünknek megfelelően, éz év végén hazánk benyújtja Brüsz- szelben a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely alapján megkezdődhetnek a tárgyalások a közösségi támogatásokról. Az előzetes számítások alapján 2004 és 2006 között az Európai Unió várhatóan közel 500 milliárd Ft támogatást nyújt az NFT végrehajtásához a Strukturális Alapokból, és 250 Mrd Ft támogatást a Kohéziós Alapból finanszírozott nagyméretű közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektek megvalósításához. Ezen összegek kiegészülnek még a hazai állami, önkormányzati és magán szféra fejlesztési forrásaival. így összesen a hazai társfinanszírozással együtt - a végrehajtás időigénye miatt - a következő 5 évben mintegy 1100-1600 Mrd Ft fejlesztés valósulhat meg. Az NFT fejlesztési irányai A Nemzeti Fejlesztési Tervet a közösségi jogszabályok maximális figyelembevételével dolgozza ki a kormány a MÉH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának (Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatala, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel. 349-4349. Fax. 320-4473) koordinálása mellett. Az NFT célul tűzi ki az európai átlaghoz viszonyított strukturális elmaradottság csökkentését, hosszabb távon pedig optimális esetben azt, hogy Magyarország 2015-re ne csak megközelítse, de néhány fontos területen el is érje, vagy akár meg is haladja az EU átlagát. A hosszú távú célok között szerepel a tudásalapú, innovatív és egészséges társadalom alapjainak megteremtése, az ország versenyképességének javítása, tőkevonzó képességének erősítése, a foglalkoztatási szint növelése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, illetve a társadalmi és területi kohézió megerősítése és az életminőség javítása. A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések több éves, az egyes beavatkozási területeket, fejlesztési szektorokat, illetve régiókat megjelenítő alábbi Operatív Programokon (OP) keresztül valósulnak meg: 1. Humán erőforrás fejlesztés 2. Gazdasági versenyképesség fejlesztés 3. Agrár- és vidékfejlesztés 4. Környezetvédelmi, infrastruktúra fejlesztés 5. Regionális fejlesztés Az NFT-nek - mindezek mellett - ki kell egészülnie olyan, a fejlődést messzemenően befolyásoló hazai programokkal, intézkedésekkel, reformokkal is, melyek bár nem képezik részét a Brüsszelbe eljuttatandó Nemzeti Fejlesztési Tervnek, de az abban megfogalmazott célok eléréséhez nélkülözhetetlenek. Ilyen a köz- igazgatás reformja, a közszféra modernizációja, az adóreform, illetőleg az államháztartás és alrendszereinek reformja. E nélkül az NFT-ben megfogalmazott célok elérése sem lehetséges. A Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásának és sikeres végrehajtásának nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy valamennyi érintett szereplő részt vegyen a tervezés folyamatában. Ezért a kormány arra törekszik, hogy társadalmi part- f FFíTszíísi nereit-are- TTFí' gionális, a szakmai és civil szervezetek, valamint a gazdasági és a tudományos élet képviselőit - minél szélesebb körben bevonja az egyeztetésbe. Az NFT kidolgozásának ütemezése Az EU-val szemben vállalt kötelezettségünknek megfelelően, a „Regionális politika” csatlakozási fejezet tárgyalása során ez év végén hazánk benyújtja Brüsszelben a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely alapján megkezdődhetnek a tárgyalások a közösségi támogatásokról. 1. 2002. szeptemberében elkészül az NFT Stratégia fejezete 2.2002. októberében elkészül az Operatív Programok első változata 3. 2002. decemberében elfogadásra kerül az NFT és az Operatív Programok egyeztetett anyaga 4. 2003. szeptemberéig elkészülnek az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását tartalmazó un. programkiegészítő dokumentumok. A Nemzeti Fejlesztési Terv dokumentumai a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.ddrft.hu címen tekinthetők meg majd teljes terjedelmükben. A DDRFÜ a közeljövőben egy konferencia szervezését is tervezi az NFT Regionális Operatív Programok témakörében. ■ Tájékoztatás az Európai Unióról Képzési programsorozat a foglalkoztatást segítő civil szervezetek számára A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. és a Magyar Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezetek Társasága képzési programsorozatot indított a foglalkoztatást segítő civil szervezetek számára. Az Országos Foglalkoztatási Köz- alapítvány támogatásával megvalósuló program a szervezetek felkészítését hivatott elősegíteni az EU-s csatlakozással együtt járó kihívásokra és lehetőségekre. támogatáspolitikájáról, az ország csatlakozási előkészületeiről, valamint a regionális fejlesztési elképzelésekről és programlehetőségekről kap tájékoztatást a mintegy 40 főből álló hallgatóság, amelynek soraiban a civil szerve; zetek képviselőin kívül részt vesznek az érdekelt partnerintézmények (pl. a munkaügyi központok, önkormányzatok) munkatársai is. A résztvevők a képzés zárónapján saját elképzeléseik és lehetőségeik megfogalmazása mellett közös felkészülési feladatokat és konkrét együttműködési célokat is meghatároznak. A képzés részletes programjával kapcsolatos felvilágosítás és jelentkezési lap az alábbi elérhetőségeken keresztül kapható: Magyar Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezetek Társasága Budapest, Faragó György (Tel.: 06-1-399-0762, e- mail: tarsasag@enternet.hu ) Dombóvári Jóléti Szolgálat Alapítvány, Soponyai Mihályné (Tel: 06-74-466-424), Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Pusztai Beatrix (Tel.: 06-72- 513-739, e-mail: beatrix@ddrft. hu). ■ Változások és választások A dél-dunántúli régió életében nem elhanyagolható változásoknak lehetünk tanúi mostanában - húzta alá Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a vele készített beszélgetésben. Az egyik - mely összefüggésben van a kormányváltással - a regionális tanács személyi összetételének megváltoztatása Visszahívták a szerveződés ágazati minisztériumi képviselőit, helyettük újakat delegáltak. A váltás nem voü zökkenőmentes: néhány hétre beállt a döntésképtelenség állapota A választások után a baranyai és a somogyi közgyűlési elnök kollégák, akik a tanácsban alelnöki tisztséget viselnek, a sajtó hasábjain keresztül személyeskedő üzenetekben fejtették ki véleményeiket a tanács jövőjére vonatkozóan. Egyesek azt is vélelmezték, hogy bizonyos központosítás fog történni a régióban, egyes, korábban konszenzussal elfogadott regionális alapelvek - feladatmegosztás, társközpontúság, partnerség - figyelmen kívül hagyásával. Megjelent olyan vélemény is, mely szerint az egyetlen Tolna megyei regionális intézmény, avagy a néhány Somogy megyei, települjön át Baranya megye székhelyére. A tanácsnak azonban az önkormányzati választások után is, akár megváltozott összetételben, továbbra is a régió felemelkedését kell szolgálnia. Amikor két esztendővel ezelőtt a grémium elnöke lehettem, ezt a helyzetet az akkori ellenzék tagjai közül néhányan kifogásolták. Akkor azt kértem, hogy várjunk egy esztendőt, s akkor tegyük mérlegre a működést. Egy év után ezen sajtó hasábjain a regionális konszenzusról, a megyék törekvéseinek figyelembevételéről lehetett olvasni. Fontos, hogy ezek a vívmányok, a jövőben se szenvedjenek csorbát. Az új tanács munkáját a tényleges munkavégzés alapján ítélném meg - ha mi bizalmat kértünk, akkor azt nekünk is meg kell adni. Ám ehhez hozzátenném, hogy sajnálatos napi eseményeink közé tartozik a kistérségi megbízottak kinevezésének új gyakorlata. Komoly aggodalmaim vannak: a parlament tegnap ülésező területfejlesztési albizottságában, a kormány- párti képviselők leszavazták azt, hogy napirendre vettessük a lassan országos botránnyá duzzadó kérdést. Így nem tudtuk meg például, hogy a kistérségi megbízottak pályázati kiírásából miért hiányzott a szakmai tapasztalat, a felsőfokú szakmai végzettség kizáró feltétele. Ez aggasztó, hiszen régiónkban az eddigi, a szükséges végzettséggel és gyakorlattal, nyelvtudással rendelkező kistérségi menedzserek helyébe nemegyszer pártkötődéssel rendelkező, kevéssé alkalmas személyek kerültek. Ez ellen felemelte szavát a Települési Önkormányzatok Szövetsége, s a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is. A vita, a botrány terebélyesedik, s ez nem jó a Dél-Dunántúl számára sem. Azért a munka zajlik, a tanács ügynöksége gőzerővel kapcsolódik be a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális léptékű feladatainak elvégzésébe. Alelnök kollégáim - miután a Pécs Városi Bíróságon jogerősen helyreigazítási pert nyertem - úgy veszem észre, belátták nyilatkozataik elhamarkodott mivoltát, s éppen néhány napja olvashattam: ők maguk sem tartanák fontosnak azt, hogy a fejlesztési tanács az önkormányzati választásokig összeüljön, esetleges személyi kérdések megtárgyalása céljából. Nem is lenne túl komoly dolog, ha a tanács most választana elnököt magának, és csak ideig-óráig - az október 20-i megmérettetésig - lenne képes tevékenykedni a régió javára. Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. Folytatódik a Regionális Innovációs Stratégia program Széles egyetértésen nyugvó stratégia a régió versenyképességének javítása érdekében Mint ahogy arról már beszámoltunk, 2001 tavaszán elindult a Regionális Innovációs Stratégia megalkotását célzó program. A RIS célkitűzése az, hogy széles konszenzuson nyugvó stratégia készüljön, amely képes lehet arra, hogy az innovációt eszközül használva javítsa a régió versenyképességét. Ennek során egy asztalhoz kívánja ültetni a régió meghatározó személyiségeit, és fórumot kíván teremteni ahhoz, hogy minél szélesebb körben induljon meg az innovációval kapcsolatos közös gondolkodás. A RIS szemléletet, gondolkodást kíván formálni, hogy a gazdaság szereplői megtalálják az együttműködés formáit. 2002. május 23-án rendezték meg Pécsett az I. Regionális Innovációs Fórumot, melyen három munkacsoport alakult.Vitáik eredményeképpen hasznos, további vizsgálatra érdemes tanulságok, tapasztalatok fogalmazódtak meg. Az egyetem és a gazdaság közötti kapcsolat javításának lehetőségét megvitató munkacsoport résztvevői között általános egyetértés volt abban, hogy szükség van egy interfész szervezetre az egyetemek és a gazdasági szféra között, hiszen nagyon esetleges és gyenge az interakció mind a két szféra, mind az egyetemi karok között. Nem áll rendelkezésre adat arról sem, hogy egyáltalán milyen kutatási témák, illetve szabadalmaztatható kutatási eredmények vannak az egyetemeken. Emellett felmerült az igény az egyetemek proaktivitásának fokozására, amennyiben • az egyetemen belül működő, erre specializálódott intézmény részt vehetne a helyi vállalkozások látens igényeinek felmérésében. További problémaként jelölték meg a résztvevők a kutatók motiválatlanságát a kutatási eredmények piacosítására, hiszen megélnek az oktatásból, illetve a kutatásból. Bizonyos anomáliák fedezhetők fel a törvényi szabályozásban is. A Dél-Dunántúl innovációs csomópontjainak, a vállalkozói hálózatok, klaszterek kialakulásának lehetőségeit vizsgáló munka- csoport vitájából levonható konklúzió, hogy hiányzik egy olyan átfogó elemzés, illetve stratégia, amelynek segítségével kimutathatók lennének a régió innovációs csomópontjai. A Dél-Dunántúl fejlesztési programjában 1998- ban mérlegelték a klaszterképzés lehetőségeit. Háromféle klaszter megvalósulásának lehetőségét látták, amelyekhez megvolt a kapcsolódó intézményrendszer, de természetesen szükség van ezeknek az elképzeléseknek a felülvizsgálatára: 1. Szőlészeti, borászati klaszter (három történelmi borvidékre alapozva, oktatáshoz, tradicionális gépgyártáshoz köthető) 2. Környezettechnológiai klaszter (a környezetterhelés növekedésének megállítására, az EU által is támogatott technológiák, eljárások alkalmazása)3. Jelenleg formálódik az egyetemre alapozva egy életmóddal kapcsolatos potenciális klaszter (új lehetőség mozgásszervi megbetegedésekkel is összefüggésben). Felmerült az igény egy olyan intézmény iránt is, amely gazdaság- szervezési központként működne a régióban és a befektetés ösztönzéstől a régiómarketingig terjedő komplex feladatkört látna el. A harmadik munkacsoport az innováció finanszírozási modelljeit és támogató intézményrendszerét vizsgálta. Általános volt az a nézet, mely szerint nem pusztán tőke szükséges a sikeres innovációhoz, hanem számos olyan egyéb tevékenységre, szolgáltatásra is igény van, amely elősegíti a tőke és a jó ötlet sikeres találkozását. A résztvevők hangsúlyozták az innovációhoz szükséges egyéb készségek, ismeretek fontosságát is. A fenti munkacsoportok ősztől újabb szereplők bevonásával folytatják munkájukat, illetve a további stratégiai fontosságú problémakörök megvitatására felállításra kerül két újabb munkacsoport. Egyikük az Innováció menedzsmenttel, valamint az innovatív készségek fejlesztésével foglalkozik, hiszen a régió vállalkozásainak elemzése során szembetűnő hiányosságként merült fel a vállalkozói készségek, és azon belül az innováció vállalaton belüli kezelésének, menedzselésének módja. A munkacsoportnak fórumot kell teremtenie ahhoz, hogy a vállalkozások számára tanfolyamok, képzések formájában felkészítést nyújtó intézmények és a vállalkozók találkozzanak, és oldott légkörben vitassák meg a téma kérdéseit. A találkozón ezért a vállalkozói központ és a kamarák szakemberei vesznek részt olyan vállalkozók társaságában, akik stabilan működő céget vezetnek, és esetleg már végrehajtottak valamilyen innovációt. Nem titkolt feladata ennek a munkacsoportnak, hogy a gazdaságfejlesztési intézmények közötti partneri együttműködést elősegítse, és azt egy stratégiai rendszerbe foglalja. Az ötödik munkacsoport a Technológia transzfer témakört vizsgálja. A RIS-DD projekt kiemelt célja az, hogy a már meglevő kezdeményezésekre, intézményekre építsen, ezért merült fel az az elképzelés, hogy fő szakmai partnerként a régió kereskedelmi és iparkamaráit vonjuk be e vitába. Kitűnő szakmai segítséget nyújthat a Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, melynek innovációs bizottságában olyan cégek képviseltetik magukat, melyek eredendően érdeklődnek az innováció iránt, és sikereket értek el annak alkalmazásában. A munkacsoport célja, hogy megvitassa a technológia transzfer kérdéseit egyrészt a régiós vállalkozói igények felől, másrészt a gazdaság- fejlesztési intézményrendszer kínálata felől. A munkacsoport fórumot kíván teremteni ahhoz, hogy a két szféra minél közelebb kerüljön egymáshoz, és meginduljon közöttük a hatékony és gyümölcsöző kommunikáció. A munkacsoportok megbeszéléseinek eredménye megtalálható lesz a RIS-DD program hamarosan elinduló honlapján, amely nem pusztán információszolgáltatási funkciót tölt be, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy a munkacsoport tagjai az interneten keresztül fejtsék ki véleményüket egy adott témával kapcsolatban. A honlap a w ww.ris@ddrft.hu címen lesz el- érhető, szeptember végétől. (61120 V i * Az országos program általános és speciális (öt tematikus modult tartalmazó) három-három napos képzési blokkból épül fel, és az információ- és ismeretközvetítésen kívül fontos célja a különböző intézmények és a civil szervezetek közötti, a majdani EU-s támogatások eléréséhez szükséges együttműködés alapjainak lerakása. Az általános képzési programnak a dél-dunántúli régióban szeptember 23. és 25. között a dombóvári polgármesteri hivatal ad otthont. A napirend keretében többek között az EU regionális és
