Tolnai Népújság, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-17 / 217. szám

U 2002. Szeptember 17., kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét KRASZNAI ZOLTÁN Fórum J-jgyik nagy előnye az internetes fórumok látogatásának, hogy - el­lentétben a való élettel és a reklámokkal - ott akkor is öntudatos és magabiztos maradhat az ember, ha éppen nem a megfelelő márkájú intelligens mosószerrel tisztította ki a fehér ingét. Azért sem árt topi- cokban nézelődni, mert itt minden öt perccel előbb megtörténik, mint a valóságban. Például mire betekintést nyerünk Hoffer Eszter kicsit merészebb dekoltázsába, a Barátok közt topában már hárman kom­mentálják annak plaza-trendekre gyakorolt kereskedelmi hatását. Aztán a fórumokon szerezhetünk tudomást olyan alulról építkező kezdeményezésekről is, mint amilyen például a „bigbrotheres" Zsa­nett és Judit szombati, kiszavazó párharcának nyomán indult: töb­ben a szavazatok újraszámlálását követelik. Segíthet a fórum azokon a végzős hallgatókon is, akiknek négy-öt év tanulás után, érthető mó­don, az égvilágon semmi sem jut eszükbe a dipbmamunkájuk téma­köréről. Tudok olyanról, aki a Jóbarátok sorozat internetes topájáról írta szakdolgozatát. Ő várhatóan elismert tekintélye ász tanult hivatásának. A kezdő fórumlátogató is felbecsülhetetlen értékű taná­csokkal gazdagodhat: ha például bemegy egy autós topába azzal, hogy Skodára van pénze, mire kijön onnan, nem áhet ábeszélni a Ferjuriról. Es ami a legfontosabb, itt mindenki leveheti álarcát és végre valódi önmagát adhatja: a földkerekség ággyorsabb kezű gitárosát, a laza eleganciájú, Nobel-díjra esélyes matematikust, vagy éppen a sármos divatdiktátort. Megkérdeztük olvasóinkat: Vérre megy a játék? Hiába épülnek az új, korszerű labdarúgó arénák, nem sok minden változik. A szurkolói kemény magokat továbbra sem képesek kontrollálni az illetékesek: az újpesti és a székesfe­hérvári stadionokban is botrány volt a hétvégén. Tóth Lajos, gépkocsivezető: - Van pár fanatikus, akiket nem lehet megfékezni. Angliában is évekbe telt, mire megoldották ezt a problé­mát egy újfajta beléptető rendszerrel. Glósz József, rokkantnyugdíjas: - Én Fradi-drukker vagyok, de el sem tudom képzelni, hogy azért menjek ki egy meccsre, hogy verekedjek. Talán az emberek mentalitásán kellene változtatni. Debella László vállalkozó, Felsőnyék: - Amíg olyan törvényt nem hoznak, hogy az ilyen emberek ellen hathatósan el lehetne járni, a van­dalizmus megállíthatatlan. Én a gyerekeimet el sem merem vinni a na­gyobb meccsekre. Genszler László vállalkozó, Diósberény: - Szívesen kimennék egy Fradi-Újpestre, de vigyáznék, hogy ne ott legyek, ahol ilyenek történ­nek. És persze semmiképp sem viheti el a családját, mert voltam már meccsen, ahol mindenki kapott a rendőröktől, vagy a szurkolóktól. ■ MliMMKPKf Egyetértene-e a melegek há­zasságának engedélyezésé­vel? Szavazóink nagyobb ré­sze, pontosan 58,3 %-a nem értene egyet ezzel. MAI KÉRDÉSÜNK: Katonaság helyett lenne-e Ön polgári szolgálatos? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepujsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Séta a szekszárdi sírkertek körül Temetőgondnok, törődés és pénz kellene A végtisztesség megadá­sakor a családok a lehető legtöbbet, a maximumot akarják nyújtani az eltá­vozottnak. Később, lehe­tőségeikhez mérten szép síremléket állíttatnak az elhunytnak, gondozzák, ápolják a sírt. Nem mind­egy tehát, milyen környe­zet és milyen körülmé­nyek fogadják a látogató­kat a sírkertekben. Szekszárd A gondozatlan sírokra évente több milliót költ a város. Olvasóink nem egyszer hívták már fel szerkesztő­ségünk figyelmét a me­gyeszékhely temetőinek állapotára. Hétfőn délelőtt látogattunk ki az újvárosi és az alsóvárosi temetőbe, hogy szemrevételez­zük a jelen állapotot. Mindkét temetőben össze vannak gyűjtve az elszáradt virágok, koszorúk, a füvet, aljnövényzetet nemrégen kaszálták. Ami már kevésbé jó: a kavicsos utakon kívül a közle­kedés a bokát veszélyezteti, a sírok között pedig gyakran gazos, elhanyagolt a terület. Sok a gon­dozatlan sír is, ami miatt elsősorban a szomszé­dos sírhelyek látogatói bosszúsak. Az egyik helyi kegyeletei vállalkozó cég mun­katársa arra is panaszkodott, hogy még mindig sok a temetői lopás, bár a temetőőrök alkalmazá­sa óta némi pozitív változás tapasztalható. Azo­kat, akik a sírokról lopnak, most nem kívánjuk minősíteni. A szekszárdi temetők fenntartásával kapcso­latos ügyintézést Katz Zoltánná végzi a polgár- mesteri hivatalban. Mint elmondta, most készül a temetőkkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendelet, amely a tervek szerint még az idén a testület elé kerül. A készülő jogszabály rendez majd több olyan dolgot, amely jelenleg nem kel­lőképpen szabályozott, illetve egyáltalán nincs szabályozva. Szigorúbban veszik majd a sírgon­dozást, mivel sajnos sokan vannak, akik hozzá­tartozójuk nyughelyét és annak környékét nem gondozzák. A város a gondozatlan sírok évi há­romszori kaszálására 3 millió forintot költ, ha a hozzátartozók, ahogy illik, ezt elvégeznék, akkor a pénzt például az utak karbantartására fordít­hatnák. A hozzátartozóknak egyébként nem csak magát a sírt, hanem annak közvetlen kör­nyezetét is rendben kellene tartaniuk. A temetőgondozási munkák elvégzését a vá­A temetők karbantartását egy magáncég végzi ros egy magáncégre bízza, ők gondoskodnak a rendszeres kaszálásról, takarításról. A temetők- őrzése biztosított, az ideális az lenne, ha temető­gondnokot tudna a város alkalmazni, akihez gondjaikkal fordulhatnak a látogatók. A jövőben e téren is változás várható. Jelenleg nincs az sem szabályozva, hogy a kegyeleti vállalkozók, sírkö­vesek, illetve az egyes sírok gondozásával megbí­zott vállalkozók hogyan és milyen mértékben já­ruljanak hozzá a temetők fenntartásához. Más városok helyi rendeletéiben ezt is szabályozzák. A szekszárdi polgármesteri hivatal egy évben a temetők közvetlen fenntartására 6,4 millió forin­tot, az egyéb feladatokra - például a kavicsos utak karbantartása, a gondozatlan sírok rendbe­tétele - pedig 7,6 millió forintot fordíthat - fejez­te be Katz Zoltánné. Mi lenne tehát a megoldás? Lehet, hogy nem lenne népszerű döntés, de sokkal szigorúbban kellene eljárni azokkal szemben, akik elhanya­golják a sírokat, illetve azok közveüen környé­két. Azt sem ártana szabályozni, hogy mekkora lehet egy-egy síremlék és sajnos ki kell mondani: némelyik éppen csak a jó ízlés határain belül van. Gondoskodni kellene arról is, hogy legyen aki gondozza azokat a sírokat, amelyekhez már nem tudnak rendszeresen kijárni az idős, vagy beteg hozzátartozók, mondjuk éves átalány fize­tése fejében. Azzal tisztában vagyunk, hogy egy teljes rekonstrukció hatalmas összeget emészte­ne fel, de csak így lehetne megoldani, hogy esős időben ne süppedjenek a sárba a látogatók, csök­kenjen a hepe-hupák száma. Arról is érdemes lenne elgondolkodni, nem érné-e meg hosszú tá­von mindkét temetőben főállású gondnok foglal­koztatása, aki a temet­kezéssel, sírokkal kap­csolatban is felvilágosít­hatná a látogatókat, út­ba igazítaná a tanácsta­lanokat, követné a meg­váltással kapcsolatos ha­táridőket és végül, de nem utolsó sorban fo­lyamatosan takarítana, kaszálna, terepet ren­dezne. A temetőkkel kapcsolatban tehát azt mondhatjuk: mind a vá­rosnak, mind egyes hozzátartozók­nak változtatniuk kell eddig hozzáállásukon. FOTÓ: BAKÓ JENŐ VENTER Hírek SZEKSZÁRD. Fodor Gábor, az SZDSZ országgyűlési képvise­lője lesz szerdán fél hattól a Li­berális Klub vendége Szekszár- don a Vállalkozók Házában. Az előadás és beszélgetés témája a 100 nap, 100%, avagy az SZDSZ szerepe a kormány sikereiben. DOMBÓVÁR. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ helyi ki- rendeltségén szerda délután két órától azoknak a csökkent« munkaképességű környékbeli embereknek tartanak tájékoz­tatót, akik kedvet éreznek egy számítógépes tanfolyam elvég­zéséhez. SZEKSZÁRD. Hullámok há­tán, szelek szárnyán. Ezt a cí­met viseli az a kiállítás, mely Ignácz Ferenc óceániai gyűjte­ményéből ad ízelítőt az érdek­lődőknek Szekszárdon, a Wosinsky Mór Múzeumban. A szeptember 18-án, szerdán 15 órakor megnyíló tárlaton an­nak egyik rendezője, a Mar- quisas-szigetekről érkezett Alfred Falchetto Teururai tart kóstolóval egybekötött bemu­tatót. DOMBÓVÁR. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Sza­badság utcai központjában szerdán azon Tolna, Somogy, Baranya és Zala megyei civil szervezetek munkatársainak tart minőségbiztosítási képzést az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Fejlesztési Ügy­nöksége, akik részt vesznek a hosszabb ideje állás nélkül lé­vők elhelyezkedését segítő „Új­ra dolgozom” programban. SZEKSZÁRD. Harmadik szü­reti bálját rendezte tegnap a Platán nyugdíjasklub. A műve­lődési házban tartott műsoros esten vendégként részt vettek a gyönki nyugdíjas klub tagjai is. TENGELIC-SZŐLÖHEGY. Ünnepi misével emlékeztek meg az elmúlt vasárnap arról, hogy a tengelic-szőlőhegyi ká­polnát 50 éve alakították ki, az épület azóta szolgál egyházi célokat. Az ünnep - amelynek alkalmából Lendvai István, tol­nai apátplébános celebrált mi­sét - aktualitását adta még, hogy a szőlőhegyi „templom” tavalyi külső tatarozása után a napokban elkészült a belső fel­újítás is. BONYHÁD. A Vörösmarty Mi­hály Általános Iskola a nyári képzőművészeti alkotótáborá­ban készült munkákból kiállí­tást rendez első emeleti folyo­sóján. A tárlatot, mely szep­tember 23-ig tekinthető meg, Somogyi János igazgató szep­tember 18-án 17 órakor ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Tiltakoznak az eljárás ellen A faddiak nem cigányságuk miatt nem látnák szívesen a bedőtanyaiakat A faddiak a paksi polgármesteri hivatal elé vonulnak, ha a paksi önkormányzat nem lép vissza a városhoz tartozó bedőtanyai ro­mák más településekre - köztük Faddra - történő költöztetésétől. Fadd Élénk visszhangot váltott ki múlt hét pénteki cikkünk, amelyben arról írtunk, hogy a Pakshoz kö­zeli Bedőtanyán élő, nemrég ott­hontalanná vált roma családok - a paksi önkormányzat által az in­gatlanjaikért felajánlott összeg fel- használásával - környékbeli köz­ségekben, Pusztahencsén, illetve Faddon telepednének le. Szom- baü számunkban Kocsner Antal, Fadd polgármestere a paksi ön- kormányzat eljárását burkolt kite­lepítési-akciónak nevezte, mivel a családok a paksi önkormányzat által felajánlott pénzből és tudo­mása szerint a paksi önkormány­désével vásárolnának házat a vá­roson kívül. Szombaton este óriási érdeklő­dés mellett falugyűlés zajlott a faddi művelődési házban. Á fóru­mon ismertették a helyi képvise­lőtestület döntését, amely szerint Fadd tiltakozik a paksi önkor­mányzat eljárása ellen. A falugyűlésen a helyi roma la­kosság is jelentős számban képvi­seltette magát. Fodor József szó­szóló arra kérte a faddi önkor­mányzatot, hogy védjék meg a faddi cigányságot a bedőtelepi ro­máktól. (Érdeldődésünkre, hogy mi a baj a bedőtanyaiakkal, azt a választ kaptuk, hogy sokan közü­lük „elvetemültek”, kötekedők, verekedők, még a rokonaik se lát­nák őket szívesen. Más szerint bűnözők is vannak közöttük, te­hát, mint az illető hangsúlyozta, nem a cigányságuk miatt nem lát­nák szívesen őket, hanem anti­szociális magatartásuk miatt.) A falufórum résztvevői elhatá­rozták, hogy ha a paksi önkor­mányzat nem lép vissza a költözte­tés ügyében, akkor a faddiak a hét­végén a paksi városháza elé vonul­nak, és ott tartanak ültakozó meg­mozdulást a város eljárása ellen. A pusztahencseiek egyetérte­nek a faddiakkal - közölte lapunk­kal Pusztahencse polgármestere. Lengyel Jánosné elmondta: ha a héten azt tapasztalják, hogy a bedőtelepiek részéről további ér­deklődés mutatkozik hencsei há­zak megvásárlásával kapcsolat­ban, ők is csatlakoznak a faddiak tervezett demonstrációjához. Európai ezüst diploma Paksnak „Gyönyörű a Dunám tekintő panoráma” Ragyogó eredménnyel erkezett haza a hollandiai Alphen aan den Rijn városából Paks önkormányzatának küldöttsége, ezüst oklevelet vehettek át a virágos városok nemzetközi ver­senyének eredményhirdetésén. Az elmúlt tizenkét év legna­gyobb nemzetközi sikere az összefogás eredménye - hangsú­lyozta Bor Imre polgármester. Paks Tíz ország húszezer önkormány­zata nevezett a virágos települések versenyére tavaly, közülük az egyes nemzetek legjobbjai kerültek a nemzetközi mezőnybe. Magyar- országot a városok kategóriájában Paks, a falvakat a Duna túlsó olda­lán, szemben fekvő Géderlak kép­viselte az idei versengésben, ame­lyet az Entente Florale elnevezésű szervezet rendez évről-évre. A nemzetközi zsűri július 10-én járt a Duna-parti városban. Az ered­ményhirdetést az Amsterdam kö­zelében fekvő Alphen aan den Rijn városában rendezték a hét végén. Mindkét magyar település szép si­kert könyvelhetett el, Géderlak arany, Paks ezüst oklevelet vehetett át - ismertette Bor Imre polgármes­ter tegnapi sajtótájékoztatóján az eredményt. A díjkiosztón Luke Griffin, ír építész professzor így in­dokolta Paks elismerését: „Gyö­nyörű a Dunára tekintő panoráma, a város fejlesztéséért végzett mun­ka figyelemre méltó, de még szá­mos feladat vár Önökre.” Paks 1997 óta készül tudatosan a versenyre, tavaly nevezett elő­ször és mindjárt meg is nyerte az országos vetélkedést. Az ered­ményben egyaránt részesek a civil szervezetek, a lakosság, a gazda­ság szereplői és az önkormányzat - hangsúlyozta a polgármester. Az oklevélnek számos hozadéka lehet az itt élők jó közérzetén túl, mind a turizmusfejlesztésben, mind a munkahelyteremtésben. A város költségvetéséből évi 45 millió fo­rint jutott a parkok, közterületek fenntartására, ezt az idén üzenöt millióval toldották meg. Az euró­pai mezőnyben olyan városok tár­saságában sikerült helyt állni, amelyek jóval többet költhetnek ilyen célokra. Az unióban átlago­san másfél euro (400 forint) jut egy négyzetméter parkfelület éves fenntartására, a most aranydiplo­mát kapott francia város, az ás­ványvizéről ismert Evian 5 eurót fordított erre, Pakson ez az összeg mindössze 100 forint. __________________RÁKOSI GUSZTÁV

Next

/
Thumbnails
Contents