Tolnai Népújság, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-14 / 215. szám

10. OLDAL HÉTVÉGI MAGAZIN 2002. Szeptember 14., szombat Krisztus a pecsétgyűrűn Fadd Tolna megye területéről ez idáig igen kevés ókeresztény régészeti lelet ke­rült elő. Ezek egyike a faddi Jeges-he­gyen nemrég kiásott Krisztus-monog- ramos gyűrű. A keresztények üldöztetése a IV. század elején szűnt meg a Római Birodalomban. Ezt követően ez a vallás gyorsan terjedt a birodalom különböző vidékem, így a mai Magyarország területén, Pannóniában is, ám elsősorban a nagyobb városokban. A mai Tolna megyéhez hasonló „vidéki” terü­letekre csak később jutottak el ezek a ta­nok, és mire elterjedhettek volna, a népván­dorlás viharai elűzték az őslakosokat. Ezért van az, hogy Tolna megye területéről meg­lehetősen kevés ilyen ókeresztény leletet is­mernek a régészek - magyarázta Odor Já­nos, a Fadd melletti Jeges-hegyen immár öt éve folytatott ásatás vezetője, a megyei Wosinsky múzeum régésze. Az ásatáson, ahol eddig három korszak- beli - kelta, római és honfoglalás kori ma­gyar - temetőket leltek, idén többek között két római kori sírt tártak fel. Az egyikben, - egy V. században élt, idősebb nő sírjában - az egyik ujjcsonton bronz pecsétgyűrűt ta­láltak, amelyre az ún. Krisztus-monogra­mot vésték. A gyűrű fotó: bakó- Krisztus görögül írt nevének kezdőbe­tűiből „X”, azaz chi és „P”, azaz rho betűk­ből álló jelkép alapján nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy tulajdonosa keresztény vallású volt. Korábban a megye területéről csupán egy-két hasonló típusú gyűrű került elő - közölte Odor János. -s­A politikában nincs nemzeti egység” Tóth Gy. László politológus, Orbán Viktor egykori főtanác­sadója. Könyveket, tanulmányokat ír, rendszeresen olvasható a Magyar Nemzetben, ahol például ismert sorozata a Politikai abszurditások. Szélesebb körű ismertséget az azóta megszűnt ATV-s Sajtóklub-szereplés hozott számára.- Nézi a Sajtóklub helyén pár hete indult, Debreczeni-féle Péntek esti klubot?- Az elsőt megpróbáltam végignézni, de annyira unalmas volt, hogy húsz perc után átkapcsol­tam.- És nem voltak előítéle­tei a műsorral kapcsolat­ban?- Nincsenek előítélete­im. Nem azzal volt problé­mám, ami elhangzott, ha­nem ahogy elhangzott. A hatékony kommunikációnak nem ez a módja.- Van, aki árulónak nevezi Debreczeniéket, mert átvették az Önök he­lyét.- Az ő helyükben én nem ültem volna bele abba a székbe.- Előbb-utóbb úgyis vállalja valaki...- Azt gondolom, hogy vannak helyze­tek, amikor nem kell elvállalni dolgokat. Csak tartás kell hozzá.- Ön nem találja furcsának, hogy szinte minden politológust valamelyik párthoz kötnek. Ez a szakma nem követelne meg egyfajta távolságtartást, objektivitást?- A magyar társadalom teljesen kettésza­kadt. Aki ma függetlennek mondja magát a politikai, szellemi életben, az valójában ha­zudik.- Ezek szerint nem létezik olyan, hogy valaki tényleg kötépen áll?- De. Nyugat-Európában. Magyarorszá­gon nincsenek független értelmiségiek. Szalai Erzsébettől Eörsi Istvánig sokan ne­vezik magukat függetlennek, de hát ezt ép­eszű ember nem veheti komolyan. Mind­annyian az MSZP és az SZDSZ holdudvará­hoz tartoznak. Én politológus vagyok, ér­telmiségi, de soha­sem tagadtam, hogy jobboldali a beállí­tottságom. Miért kellene ezt szégyell­ni? Engem rendkí­vüli módon zavar, amikor harmincéves MSZMP múlttal valaki arról beszél, hogy ő most egy független politológus. Hogyan le­hetne független, hiszen az értékrendje, a szocializációja meghatározza az embert.- Lehet valaki egyszerre a miniszterelnök politikai tanácsadója és folyamatokat ob­jektiven elemző politológus?- Attól, hogy valakinek van egy politikai értékrendje és képvisel egy politikai filozó­fiát, a kritikai attitűdjét még nem kell, hogy feladja. Én rengeteg hibáját látom a jobbol­dalnak is. Egy percig nem állítom, hogy itt nincsenek simlis gazemberek, nincsenek belső ellentétek. Ugyanakkor azt is tapasz­talom, a másik oldalon sokkal nagyobb számban fordulnak elő ezek a jelenségek.- Nemrégiben arról írt egy félmondatot, hogy a Fidesz csúszik lefelé a lejtőn. Mire gondolt pontosan?- Úgy érzem, a Fidesz egy része most tel­jesen rossz irányba politizál. Ez a nemzeti egység gondolat, amit Fidesz körüli értel­miségiek vetnek fel, egy nevetséges kon­cepció. A politikában a nemzeti egység a kommunizmust vagy fasizmust jelenti. Ha nemzeti egységben gondolkodunk, akkor nincs értelme a politikai fogalmaknak. A demokrácia azt jelenti, hogy többféle érték van, többpárt rendszer van. Nemzeti egy­ségre akkor van szükség, amikor árvíz el­len védekezünk. A politikában miért kelle­ne összefogni? Ennek semmi értelme.- Egy jó hónap múlva ismét választások lesznek. A baloldalnak, úgy tűnik, nagy az előnye.- Az MSZP pillanatnyi fölénye teljesen érthető: kormányozni nem keÚett az el­múlt száz napban, csak osztogatni. Igazá­ból az MSZP kormányzási periódusa csak ezután kezdődik. krasznai zoltán Aki szeret a kis széken ülni Eta óvó néni kitüntetést kapott Fácánkert Óvodaszervezői, óvodaveze­tői, közéleti munkássága elis­meréseképpen Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja ki­tüntetést vehetett át nemrégi­ben a Fácánkertben élő Fuchs Ferencné, Eta néni.- Üljön csak ide, nekem jó lesz ez a kis szék is, szeretek ilyenen ülni - mondja Fuchs Ferencné találkozásunkkor, a tol­nai kijelölt iskola egyik helyiségében. Eta néni most, nyugdíjasán itt napközis nevelő, közel négy évti­zedes pályafutása azonban az óvodákról szólt, ahol hozzászo­kott a mini ülőalkalmatosságok­hoz. Eta néni a családjából - három fiatalabb testvére volt - hozta a kisgyerekekről történő gondos­kodás iránti késztetést, így aztán nem volt meglepő, hogy 1953- ban a varsádi általános iskola el­végzése után a hőgyészi óvónő­képzőbe iratko­zott be. Az 1956- ban végzett, szin­te még gyermek Eta „óvónénit” gyorsan a mély­vízbe dobták. Rö­vid szedresi tar­tózkodás után megbízták a fá- cánkerü óvoda lét­rehozásával, meg­szervezésével. Az ottani kisdedóvó a községháza egyik helyiségében kezdte meg működését, később az újonnan felépült iskolában kapott helyet az intézmény. Eta néni hosszú évekig egyetlen óvónőként fog­lalkozott a gyerekekkel, volt, hogy egyszerre negyvenhét apró­sággal. Amikor néhány évvel a rendszerváltás után elkészült az óvoda épület, Eta nénire várt an­nak a felszerelése, megszervezé­se is. Innen vonult nyugdíjba, 1994-ben, hogy aztán egy év múlva már a tolnai kijelölt iskolá­ban tevékenykedjen. - Hiába, szeretem a gyerekeket, és a házi­munka nekem nem elég, kell még mással is foglalkoznom - mond­ja. Való igaz, hogy Eta néni mozgalmas életet él. Nyugdíjba vonulása után „visszatért a kez­detekhez”, legalábbis annyiban, hogy az álta­la 1995-ben megszervezett és az­óta is vezetett helyi nyugdíjas klub szobája a legelső fácánkerti óvodai helyiségben van, illetve, hogy első ovisainak szülei most már a klub tagjai. Az óvó néni a helyi politikai közéletből is kivet­te a részét: 1990-ben polgármes­terré választották, ám ő főállású faluvezető nem akart lenni („mégiscsak óvónő vagyok”), ezért inkább lemondott a poszt­ról. 1994. óta azonban képvise­lőként viszsza- tért, ’98. óta a falu alpolgármestere. Eta néni kitün­tetésének indok­lásában szerepel „a gyerekek egyé­niségét figyelem­be vevő fejlesztő munkája” is, ami - könnyen elkép­zelhető - mennyi többlet mun­kát, többlet figyelmet és türelmet igényelt tőle, különösen a nagy létszámú csoportokban. Az erő­feszítések azonban meghozták az eredményüket, Eta nénit, akármerre jár, megismerik egy­kori csemetéi, mi több, a mai na- pig visszajárnak hozzá. _____-s­A kitüntetés fotó: gottvald Tolnai Népújság Almanach 2002 Exkluzív kiadvánnyal jelentkezik kiadónk: szeptember második fe­lében lát napvüágot a Tolnai Nép­újság Almanach 2002. A lapunk­kal megegyező formátumú, ke­ménytáblás könyv méltán szá­míthat olvasóink érdeklődésére. A gazdagon illusztrált kötetben bemutatkozik Tolna megye vala­mennyi, összesen 108 települése. Több mint ezer ember szerepel a könyvben, köztük a települések gazdái, a városok, falvak szelle­miségét meghatározó személyi­ségek. A kötetben helyet kapnak a megye hagyományai, jeles nap­jai, megtaláljuk benne valameny- nyi település címerét és annak he­raldikai leírását. A Tolnai Népúj­ság Almanach ára 4990 forint. Ol­vasóink azonban ennél lényege­sen olcsóbban, mindössze 3994 forintért juthatnak hozzá, ha ki­adónknál megrendelik. Megren­deléseket e-mailben is elfoga­dunk a hilda@tolnainepujsag.hu címen. További részletek honla­punkon: www.tolnainepujsag . hu és az alábbi megrendelő szel­vényen. Tolnai Népújság Almanach 2002 // MEGRENDELŐ Alulírott........................................................................................................................................ .......... .........................................................................................................................alatti lakos me grendelem a Tolnai Népújság Almanach 2002 kiadványt.......példányban. A kiadvány ára példányonként 4.990 Ft*, de igényt tartok a kedvezményes előjegyzési árra, 3,904 Ft* mely kötetenként 1A kiadvány árát utánvéttel fizetem []] * plusz csomagolási és kézbesítési költség 1A kiadványt a kiadóban (Szekszárd, Liszt. F. tér 3.) veszem át. 1_| 1 kérjük, szándékát a megfelelő kockába írt X-szel jelezze! Dátum:........................................... A megrendelőt a következő címre küldje: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Nem kívánnak elhatárolódni Tolna A korábban megjelentek­kel ellentétben az Orszá­gos Polgári Nyugdíjas Egyesület Tolna városi szervezete nem kíván el­határolódni a Tolna Váro­si Nyugdíjas Érdekszövet­ségtől - közölte lapunk­kal a polgári szervezet képviselője. Az Országos Nyugdíjas Pol­gári Egyesület tolnai szerve­zete megalakulásáról szóló, másfél hete megjelent tudósí­tásban többek között szere­pelt, hogy az új nyugdíjas szervezet a baloldalinak ítélt nyugdíjas egyesületektől ha­tározottan elkülönülten kí­ván tevékenykedni, illetve, hogy a polgári egyesületnek nem lehet tagja az, aki az MSZP-hez kötődőnek minő­sített városi nyugdíjas érdek- szövetséghez tartozik. A cikk megjelenését köve­tően az érdekszövetség elnö­ke visszautasította, hogy a szervezet az MSZP-hez kötő­dő lenne, hangsúlyozta, hogy pártoktól függetlenül működik. Szerinte a polgári szervezet megalakulása al­kalmas a nyugdíjasok táborá­nak megosztására. Hangsú­lyozta, hogy az érdekszövet­ség továbbra is minden nyug­díjas előtt nyitva áll. Az érdekszövetség elnöké­nek gondolataira reagált a polgári nyugdíjas egyesület egyik vezetője, Saramó Sán­dor. Az ő megítélése szerint pontosításra szorul az erede­ti cikk azon megállapítása, mely szerint a polgári szerve­zet elkülönülten kívánja vé­gezni a tevékenységét az ér­dekszövetségtől, amely az MSZP-hez kötődik. A polgári egyesület alapszabálya sze­rint ugyanis „az egyesület tagja lehet minden olyan nyugdíjas, aki nem tagja olyan más egyesületnek, amely az alapszabály célkitű­zéseivel ellentétes elveket vall.” Ez a célkitűzés a kon­zervatív, polgári, nemzeti és keresztény erkölcsi értékek vállalása. A két szervezet kö­zötti különbség abban van, hogy mindegyik más elvek talaján áll. Saramó Sándor szerint a tények azt bizonyítják, hogy az érdekszövetség együttmű­ködik az MSZP-vel, amely­ben nincs semmi tisztesség­telen, csupán nem érti, miért beszél az érdekszövetség pártoktól független műkö­désről. A nyugdíjasok megosztott­ságáról szólva azt mondta, hogy azt az érdekszövetség elnöksége idézte elő azáltal, hogy a tagság minden rétege számára nem tudott kielégítő programot nyújtani. A meg­osztottsággal kapcsolatban még megjegyezte: az érdek- szövetség önkormányzati vá­lasztásra kiadott szórólapján az szerepel, hogy mindenki támogatására számítanak, akik nem állnak kapcsolat­ban semmiféle polgári szer­vezettel. Saramó Sándor vé­gezetül hangsúlyozta: nem kívánnak elhatárolódni az ér­dekszövetségtől, rendezvé­nyeiken szívesen látják e szervezet tagjait is. A két nyugdíjas szervezet vitáját lapunk részéről ezzel lezártnak tekintjük. _ -s­Köztünk élő irodalom Meditáció és beszélgetés címmel je­lent meg Gacsályi József esszéköte­te az Illyés Gyula Megyei Könyvtár kiadásában. A szerző előszavában egyfajta szellemi térkép-készítésnek említi művét, amely- lyel hozzájárul a megye irodalmi tájain való eligazodáshoz. A kötet első részé­ben ennek az irodalmi palettának Tolna megyei főszereplőivel beszélget, Illyés Máriával, a költő leányával, Lázár Ervin­nel, Baka Istvánnal, Mészöly Miklóssal, némelyikükkel többször is. Ezek a beszélgetések nem csak a té­ma és a személyek érdekessége, hanem a kérdező speciális helyzete okán is mél­tán tarthatnak számot érdeklődésre. Gacsályi József ugyanis irodalomkutató, ám irodalmár maga is, s így olyan ár­nyalt, csak a beavatottak számára magá­tól értetődő kérdéseket tehet fel, amit a laikus olvasó csak örömmel és hálával fogadhat. A kötetben a megye irodalmi és mű­vészeti életének több alakja is felbukkan a fent említetteken kívül egy emlékbe­széd formájában Csengey Dénes, a boroskönyv kapcsán Kis Pál István, publi­kációi vagy művei ré­vén dr. Töttős Gábor, H. Németh István, Móser Zoltán, Máté Gyula. Esszét olvasha­tunk Übü királyról, a Pad irodalmi műhe­lyéről, s szárnyaló szellemessége miatt bizonyára mély nyomokat hagy az olva­sóban a Szarvas Szervác életét és mun­kásságát taglaló kvázi-recenzió is. Ajánlom Gacsályi József könyvét azoknak, akiket érdekel a mai magyar, pontosabban Tolna megyei irodalom, azok szereplői, s szeretik a finom, ár­nyalt, szellemes, ugyanakkor hatásos és változatos nyelvi leleménnyel írt prózát, amely az írás első betűjénél észrevétle­nül egy magasabb lelki-szellemi szintre emeli az olvasót, s gondoskodik róla, hogy végig fenn is maradjon. VENTER MARIANNA 1

Next

/
Thumbnails
Contents