Tolnai Népújság, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-13 / 214. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Szeptember 13., péntek „Terroristák és tirannusok” George Bush elszánt harcot hirdetett meg az ENSZ-ben Irak ellen Nagy várakozás előzte meg George W. Bush Irakkal kapcsola­tos beszédét az ENSZ-közgyűlés előtt. Az amerikai elnök kevéssel korábban elkeseredett harcot hirdetett meg a „terro­risták és a tirannusok” ellen. kus Irakot, békés Közel-Keletet kíván, s az ENSZ-nek kötelessége, hogy ehhez megteremtse az ala­pokat, kényszerítse ki a fegyver­zetellenőrzést. Ha ez a szándék Hírek ELRABOLTÁK csütörtökön Moszkvában Oroszország leg­nagyobb olajipari vállalata, a Lukoil első alelnökét. Az olaj- társaság közleményben adta hírül, hogy Szergej Kukura, a cég pénzügyeiért felelős al- elnöke éppen a munkahelyére tartott Mercedesén, amikor a város központjában katonai gyakorlóruhát viselő álarcos férfiak egy csoportja fegyverrel feltartóztatta a kocsiját, mti AZ ÍR KÖZTÁRSASÁGI Had sereg fegyveres csoport és an­nak politikai szárnya, a Sinn Fein párt csütörtökön elutasí­totta azt a javaslatot, miszerint független megfigyelőknek kellene nyomon követni, hogy betartják-e tűzszüneti kötele­zettségvállalásukat az északír félkatonai csoportok. A javas­lattal a közelmúltban állt elő David Trimble északír kor­mányfő, az Ulsteri Unionista Párt vezére, mti A NATO csütörtökön gyaláza­tosnak nevezte a macedóniai rendőrgyilkosságot, de válto­zatlanul felkészültnek tartja a belpolitikai nehézségekkel küz­dő balkáni országot a hétvégére kitűzött szabad és tisztességes választások megtartására. Mark Laity szóvivő csütörtökön Brüsszelben kijelentette: az al­bán fegyvereseknek tulajdoní­tott támadás azt mutatja, hogy Macedóniában még mindig létezik egy olyan kisebbség, amely céltudatosan a feszültség és az erőszak szitására, féle­lemkeltésre törekszik, mti HÁROM halálos áldozatot követelt a Groznijban orosz katonák és csecsen rendőrök között lezajlott lövöldözés. A csütörtökre virradó éjszaka kitört összecsapást az váltotta ki, hogy egy orosz katonákat szállító teherautó összeütkö­zött egy városi autóbusszal, s a csecsen rendőrök megpróbál­ták feltartóztatni a nyolc sze­mélyi sérüléssel járó baleset­ben részes teherautót. A lövöl­dözésben egy orosz katona, egy csecsen rendőr és a grozni- ji városigazgatás egyik munka­társnője vesztette életét, mti Kohl fényes búcsúja Célegyenesben a német választási kampány Az elsötétült teremben az egyetlen reflektor Helmut Kohl volt német kancellárt világítja meg, a Bundestag képviselői tapsol­nak. Huszonhat esztendős pályafutása után így búcsúzott a képviselői pályától a tekintélyes politikus. Berlin Utoljára vett részt a plenáris ülés munkájában szeptember 12-én a 72 esztendős egykori kancellár, aki 1976-ban jutott be először az akkor még kettéosztott ország nyugati felén, Bonnban ülésező Bundestagba. Utolsó beszédét is ott mondta el 1999 júliusában „50 év demokrácia - Köszönet Bon­nak” címmel. Ezt követően a kép­viselőház átköltözött az általa egyesített Németország új fő­városába, Berlinbe. Tekintettel arra, hogy még eb­ben a hónapban, tehát hama­rosan lezajlanak a német válasz­tások, Kohllal együtt a 666 tagú parlament tagjainak csaknem egyharmada is elbúcsúzik; köz­tük több korábbi miniszter: Rudolf Seiter (CDU), aki a belügyi tárcát vezette egy időben, vala­mint a talán mind közül legismer­tebb Theo Waigel (CDU/CSU), aki Helmut Kohl idején a pénzügye­kért volt felelős. Hozzá kell azonban tenni, hogy a távozó exminiszterek nem mindegyike teszi ezt önszántá­ból. Andrea Fischemek, a Zöldek képviselőnőjének, egykori egész­ségügyi miniszternek például Berlinben nem sikerült biztos be­futó helyet szereznie pártja listá­ján. A 293 szociáldemokrata kép­viselő csaknem egynegyede is ki­cserélődik. Közéjük tartozik a Bundestag alelnöke, a korábbi családügyi miniszter asszony, Anke Fuchs is. A jelenlegi SPD- miniszterek azonban - élükön Gerhard Schroder kancellárral - kivétel nélkül jelöltetik magukat. A közvélemény-kutatók szoros versenyre számítanak: Edmund Stoiber, a CDU/CSU kancellár­jelöltje erős kihívónak számít, Bajorországban bevált gazdaság­élénkítő programja sokak számá­ra rendkívül vonzó. Ráadásul A reflektor és a figyelem Kohlra szegeződik FOTÓ: EUROPRESS/EPA Németországban a munkanélkü­liség 4 millió fölé emelkedett, ma­gasabbra, mint négy évvel ez­előtt, pedig Schröder választási programjában annak idején épp ennek drasztikus lefaragása volt a legfontosabb ígéret. EUROPRESS Kiállják az atomrobbanást is Jugoszláv mérnökök építették Szaddám Húszéin bunkeréit Irak egy jugoszláv építészmérnök szerint olyan stabil bunke­rekkel rendelkezik, hogy Szaddám Huszeint a „szokásos” légicsapások egyikével sem lehet eltenni láb alól. Belgrad „A bevett fegyverek aligha talál­ják el, illetve meg őt. Nem hi­szem, hogy az Egyesült Államok ilyen formában sikert érne el” - jelentette ki a jugoszláv szak­ember, aki a nyolcvanas évek­ben Irakban olyan védelmi berendezések építésében vett részt, mint például légóbunke- rek, föld alatti parancsnoki állá­sok és kórházak. A férfi egyéb­ként - érthető módon - név­telenségbe burkolózik. „Szaddám bunkeréi képesek egy kétezer kilogramm súlyú TNT-bomba telitalálatát vagy egy 20 kilotonnás robbanást egy kilo­méternyi távolságból is kiállni" - mondja a mérnök, és hozzáfűzi: „még egy atomrobbanás sem árt­hat nekik.” Tegyük hozzá: a hiro- simai atombomba 15 kilotonna szokásos robbanóanyag erejének felelt meg. A szakember elmondása sze­rint a bunkerek legalább harminc méterrel a föld felszíne alatt hú­zódnak, és ugyanolyan „típu­súak”, mint a Jugoszláviában, Tito uralkodása idején épített ha­sonló menedékhelyek. „Referen­ciaként” elmondható, hogy ez a típus már 1991-ben az Öböl-há­borúban, 1991 és 1995 között a Bosznia elleni háborúban, vala­mint 1999-ben a NATO Jugoszlá­via elleni légicsapásai alkalmával is kiállta a próbát. A bunkereket egyébként ame­rikai és orosz technikával szerel­ték fel, és a jugoszláv mérnök úgy tudja: az amerikai csapatok Bosz­niában és Koszovóban jól ki­ismerték magukat bennük. A já­ratokban akár félezer ember is tartózkodhat egyszerre, van szá­mukra egy hónapra elegendő levegő, étel, víz és tüzelő. „Ha azonban az összes kijáratot le­zárják, senki sem élné túl kilenc­venhat óránál tovább” - fűzi hoz­zá a jugoszláv férfi. Mindesetre elgondolkodtató, hogy az iraki bunkerhálózat kiépítésében jugoszláv mérnö­kök vettek részt, a bukott belgrá­di diktátor, Szlobodan Milosevics emberei. GYULAY ZOLTÁN ÁLLÁSPONT BERKI IMRE Sündörgők Választási plakátokat terveznek, bemutatkozó szórólapokat szerkesztenek, pr-cikkeket írnak. Tanácsokat osztogatnak a je­lölteknek, szervezik programjukat, felkészítik őket a lakossági fórumokra. Kikalkulálják az esélyeket, feltárják a gyenge pon­tokat, meghatározzák a csapás irányait. Ott vannak a gyűlése­ken a jelölt közelében, súgnak, vagy előre megbeszélt kézmoz­dulatokkal adnak útmutatást. Figyelik a közönség reagálását, összegzik a tapasztalatokat, levonják a jövő teendőire vonatko­zó következtetéseket. Ők az események háttérszereplői, a név­telen bozótharcosok, akik csatát nyernek. Ők az úgynevezett sündörgők. Pozíciójukból adódóan esetenként még a jelöltnél is fontosabbak. Ők döntik el például, kivel, mikor, mennyi idő­re találkozhat a programokra éhes választópolgár, és befolyá­suk van arra is, hogy a sikert hozó kampány után kinek hol lehet a helye a húsosfazék körül. A sündörgők csak úgy lehet­nek eredményesek, ha nagy odaadással végzik munkájukat. Nyilván ez azt jelenti, hogy bele kell tenniük apait, anyait, azo­nosulniuk kell a jelölt politikai meggyőződésével, világlátásá­val, gondolkodásmódjával. Az a jelölt, aki rosszul választ magának sündörgőt, eleve lemondhat a győzelemből. A sündörgők különleges emberek. Megvan az a különös adottságuk, hogy a jövőbe látnak. A szagáról megérzik az esé­lyest, és rögtön, kéretlenül is melléjük csapódnak, majd foly­ton körülötte sündörögnek. Valószínű, a jelöltek is tisztában vannak a sündörgők különleges képességeivel, ezért nem problémáznak azon, hogy az illető négy évvel ezelőtt egy másik párt végül is befutott jelöltjének sündörgője volt, és egészen a legutóbbi időkig oda tett szolgálatokat. AÍckor a má­sik párt, a másik aspiráns politikai felfogásával azonosult, és végezte dolgát teljes hittel és lendülettel. Talán nekik is sze­rencsét hoz - vélhetik a most harcba indulók -, hiszen a szü­letett sündörgők mindig a várható győztesek oldalára állnak. Lehet persze, hogy a sündörgés mára szakmává, mi több, élethivatássá vált, és a köpönyegforgatónak tetsző magatartás csak munkaeszköz. Tény, hogy a sündörgők - ma még vagy ma már - piacképesek. EGYETÉRTEK! 0640330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM; 06-90-330304 MADÁR ISTVÁN Árfolyam és hit Úgy tetszik, a forintárfolyamra mostanában nem lehet hatni. Jöhet gyenge GDP-adat, kiábrándító beruházási folyamat, dinamikusan növekvő folyó fizetési és költségvetési mérleg­hiány, vagy éppen hónapról hónapra kellemes meglepetést okozó inflációs szám, a magyar valuta euróhoz viszonyított árfolyama olyan stabil, mintha kirobbantani sem lehetne a 243-246 forintos sávból. Ez persze kényelmes helyzet a jegybankból nézve, hiszen ha beavatkozás nélkül is nagy a bizodalom a jelenlegi árfolyam­szintben, úgy a tavaly jelentősen megerősödött forint ár­leszorító hatása jobban érvényesülhet. De mégsem érvénye­sül. Szinte csak olyan tényezőt látunk, amelyre a monetáris politikának igen kevés hatása van (élelmiszerárak, hatósági áras termékek). A forintárfolyam tehát stabil, de azért nem jó próbára tenni, hogy mennyire. A kis ingadozás magyarázata ugyanis főként abban rejlik, hogy a gazdasági szereplők el­hiszik, a magyar gazdaság helyzetéhez ez a megfelelő szint. Ezt néhány adat nem befolyásolja jelentősen, mert a kialakult képet nehezen írják át. (Ugyanakkor az utóbbi hónapokban már látható volt, hogy több befektető gyengülésre számít.) Ilyen esetekben számtalanszor az volt a tapasztalat, hogy ha egyszer mégis bekövetkezik a bizalomvesztés, akkor az rend- * kívül erőteljes árfolyamzuhanással jár. A magyar gazdaság helyzete ebben az esztendőben már nem fog sokat javulni, de ezt a befektetők is láthatják. Ha viszont a magyar gazdaság- politika nem akar kellemetlen meglepetéseket legkésőbb a következő év első hónapjaiban, akkor a költségvetés tervezé­sekor és a bértárgyalásokon jó lesz, ha szem előtt tartja, mit enged meg a közgazdasági racionalitás. EGYETÉRTEK! 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj _________________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről._________________ Ki utasított papok Nehezen működhetnek az orosz egyházmegyék Varsó Tadeusz Kondrusiewicz ér­sek, moszkvai római katoli­kus metropolita szerint nem véletlennek, hanem szabály- szerű egyházellenes kam­pánynak lehet minősíteni, hogy az utóbbi időben soro­zatosan kiutasítottak katoli­kus papokat Oroszországból. Legutóbb kedden tagadták meg a belépést a fehérorosz hatóságok a lengyel-fehérorosz határon Edward Mackiewicz lengyel sza- lézi atyától, a Don menti Rosztov katolikus plébánosától, akinek templomára szombatra virradóra ismeretlen tettesek több lövést adtak le. A fehérorosz határőrök azt mondták neki, hogy Minsz- ken keresztül kapcsolatba léptek Moszkvával, ahonnan azt a tájé­koztatást kapták, hogy a Don menti Rosztov katolikus templo­mát már bezárták, az egyház- községet felszámolták, így plébá­nosra sem lesz többé ott szükség. Mackiewicz már az ötödik Oroszországban dolgozó katoli­kus pap, akit az elmúlt hónapok­ban nem engedtek vissza szolgá­lati helyére. Kondrusiewicz érsek ború­látóan ítéli meg az orosz ortodox és a római katolikus egyház kö­zötti viszály rendezésének kilátá­sait. Bár az orosz ortodox egyház képviselői minden egyes alka­lommal azt ismételgetik, hogy semmi közük a vízumok elvéte­léhez, nincs ilyen jellegű állami jogkörük, minden jel szerint a problémákat a Szentszéknek az az év eleji döntése okozza, amellyel szabályos egyházmegyé- ket létesített Oroszországban. ■ « t í t 4 New York „Országunk soha nem fog megke­gyelmezni idegen hatalmaknak az összeesküvésért” - ezekkel a szavakkal fordult az amerikai nemzethez Bush elnök. - „Az Egyesült Államok egyetlen terro­ristának vagy tirannusnak sem fogja megengedni, hogy a civilizá­ciót tömegpusztító fegyverekkel zsarolja.” Hozzátette: „az ameri­kaiak a jövőben szabad népként fog élni, félelem nélkül”. Kofi Annan ENSZ-főtitkár az amerikai elnököt megelőzve a világszervezet közgyűlésén arra figyelmeztette az Egyesült Álla­mokat, hogy óvakodjék a külön- utas politikától. Ugyanakkor Lon­donban arra szólították fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy újabb határozattal „világos ultimátumot” adjon Iraknak. Ilyen előzmények után került sor Bushnak a diplomáciai élet­ben szokatlanul kemény beszé­dére. Kifejtette: a demokratikus világ békét óhajt, de ehhez arra van szükség, hogy a jelenleg szemben álló felek mindkét olda­lon szabadságban éljenek. Beszé­dének elején közölte, hogy támo­gatja a palesztin nép törekvéseit, a független palesztin állam létre­hozását - Izrael mellett, Izraellel közösen, békében és biztonság­ban -, de fölhivta a feleket, hogy vessenek véget az öldöklésnek. Ezt követően évről évre és pontról pontra felsorolta, hogy Kuvait 1991-ben bekövetkezett iraki lerohanása után mi követke­zett. Az Öböl-háború sikerrel járt, Bagdad elfogadta a nemzetközös­ség határozatait, de azóta figyel­men kívül hagyja és sorozatosan megsérti őket. Terroristákkal tart kapcsolatot, vegyi és nukleáris fegyvereket gyárt, ezt a tényt azonban letagadja, hazudik a világnak; sőt: a gazdasági szank­ciók ellenére azon dolgozik, hogy további fegyvereket vásároljon. Éppen ezért Szaddám Húszéin rendszere veszélyt jelent a világ békéjére és biztonságára. George Bush arra hívta fel Irakot, hogy vessen véget a terro­rizmus támogatásának, és az iraki nép kínzásának. Fogadja el az „olajért élelmiszert” programot, elvégre az Egyesült Államoknak nem az iraki néppel van baja, a szabad társadalmak nem isme­rik a szenvedés fogalmát. Ameri­ka demokratikus Palesztinát, demokratikus Iránt, demokrati­nem valósul meg, Washington és személy szerint az elnök eltökélt abban, hogy a világszervezet ellenére is maga vegye kezébe az intézkedést. europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents