Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-08 / 184. szám
I 2002. Augusztus 8., csütörtök SÁRSZENTLŐRINC 7. OLDAL TOLNA MEGYE 2002 Az uzdi kincsek őrzője Népfőiskola, múzeum, kirándulóhely Petőfihez kötődő irodalmi emlékkel Űzd is büszkélkedhet, innen indult Borjádra ama négyökrös szekér amelyen zötykölődve a költő és Sas Erzsiké csillagot választott. A Fördős-kúriában a néptanító őrzi az emlékeket, s adja tovább nemzedékek óta a tudását. A nyugdíjas iskolaigazgató, Renkecz József vérbeli néptanító, minden értékek hozzáértő mentője, az egész országban ismert Uzdi Népfőiskola atyja. A két hektárnyi parkban álló klasszicista épület minden terme egy-egy önálló múzeum. Az igazgató a napokban gyújtott emlékező gyertyát a Petőfi szobában a költő eltűnésének évfordulóján. Minden könyvről, minden tárgyról, ha kellene órákat tudna beszélni. A másik teremben Illyés Gyulához kapcsolódó emlékek találhatóak, első kiadású könyvek, levelek, fotók szólnak az innen indult, s messzire jutott költőről. Bőséges a József Attiláról szóló anyag. Az iskolatörténeti múzeum alighanem az országban párját ritkítja. Annyira valósághű az elrendezése, hogy az ember szinte várja, hogy belépjen a tanító, vagy Renkecz József diktálni kezdje a tollba mondást a hirtelen megelevenedő osztálynak. Az úttörő-történeti gyűjtemény meg lehet, hogy unikum az országban. Nem valószínű, hogy lenne másutt KISZ-klub, aminek a relikviái a pincében kaptak helyet. Egy fedél alatt több, mint 150 év hiteles dokumentumai rendezetten áttekinthetően és történetüeg is hitelesen elrendezve várják a látogatókat. Az uzdi nyugdíjasklub tagjainak száma a százhoz közelít, a főiskola a kúriából indult, ma már a klub ad neki otthont. A kúria parkjában nyaranta önellátó tábort szervez a sárszentlőrinci cigány önkormányzat. A néptanító a hajdani osztályteremben Búcsú és Sió kupa A község lakói, a közterületeteken pedig a közmunkások nyírják a füvet, készülnek a hét végi rendezvényekre. A pénteki nap sztárvendége Fekete László, az ország legerősebb embere. Az V. Sió Kupa csütörtökön délután kezdődik a helyi hagyományőrző együttes műsorával az iskola udvarán, majd amatőr rock együttesek lépnek fel. Tábortűz tízkor, s blues kocsma hajnalig. Pénteken kezdődnek a sport- rendezvények. Lesz foci általános iskolások számára, asztalitenisz, kerékpár- és futóverseny, röplabda mérkőzések, súlylökés, célba lövés légpuskával, női kézilabda. Megmérkőzhetnek a férfiak a falu legerősebb embere címért, s a halászléfőzés tudományában. Délután kerül sor a helyi és a Várpalotai Bányász férfi kézilabdacsapatának összecsapására. Este fellép a helyi gyermek és a györkönyi néptánccsoport. Este eredmény- hirdetések és régi slágerek hangzanak el hajnalig Szombaton lesz a meghívásos labdarúgó torna, este a díjkiosztó gála, tűzijáték és bál hajnalig. Híres emberek Szeniczei Bárány György, korának egyik legkiválóbb evangélikus lelkésze vezette át a nyolc alapító családot a Sió bal partjára. Bárány György nemcsak az egyház, hanem Tolna vármegye, sőt a magyar művelődés történetébe is beírta magát. Ő írta például az első hazai neveléstani tqjikönyvet. Sántha Károly, a költő pap több évtizeden át volt a település jeles lelkésze. Balassa János európai hírű orvosprofesszor, a megyei kórház névadója is a parókián született. Nagy István Sárszentlőrincen viselt püspöki hivatalt, s innen a félreeső Tolna megyei településről kormányozta az egész Dunántúli Evangélikus Egyházkerületet. Petőfi Sándor 1831-től 1833-ig volt az algimnázium tanulója. Illyés Gyula, a XX. század nagy költője, írója Felsőrácegresen született, de Sárszentlőrincen anyakönyvezték. Lázár Ervin Kossuth-díjas író Alsórácegresen született, s onnan járt be, az elemi iskolai tanulmá- nyait Sárszenüőrincen végezte. ■ Az iskola a jövő záloga Egy jó kistérségi program segíthetne Hatékony kistérségi program segíthetne a bor- és falusi turizmus alapjainak megteremtésében. Fel kellene újítani a közintézményeket. Útépítés, a hagyományok ápolása, új munkahelyek. Lehet, hogy mindez nem is egy ciklusra szóló program. ken. Amikor a Nagydorogi ÁFÉSZ virult, igen eredményes volt a gyógy- és fűszernövények termesztése. Míg működött a konzervgyár, uborkát termeszHetesi Károlyt már háromszor választották meg az MSZP színeiben Sárszentlőrinc polgármesterének. Próbálkozott már azzal, hogy társulási forma jöjjön létre az iskola működtetésre, amelyben nem a gyerek, hanem a pedagógus utazik, de nagy volt az ellenkezés a faluban. Féltették az iskolát.- Tisztában vagyok azzal, hogy aki itt, vagy bárhol az országban megszüntet egy iskolát, az jobb ha nem is indul a következő választáson. Az iskola léte nem elhatározás, hanem pénz kérdése, amíg lehet addig fenntartjuk. Jelenleg a településnek 20 millió forintjába kerül az iskola. Lassán a fenntartás hatvan százalékát nekünk kell hozzátenni a normatív támogatáshoz. - Milyen intézmények működnek a faluban?- Mi finanszírozzuk a háziorvosi, a védőnői szolgálatot, iskolát óvodát. A művelődési házat főként az iskola használja. Az idén kezdünk bele a falújításba, a területi kiegyenlítési alapból kaptunk hárommillió forintot. Négy év alatt talán majd sikerül rendbe hozni.- Milyen hagyományos rendezvények vannak a faluban?- Március 15-tel kezdődik az év, amikor a környékbeli iskolákból is jönnek diákok. A következő a Sió kupa, amely kapcsolódik a lőrinci búcsúhoz, ez valójában sport- és kulturális napokat jelent. Vasárnap a népfőiskola és az evangélikus egyház rendezvényei kapcsolódnak az ünnephez. Szeptember második hetében van a szüreti felvonulás, majd 28-án, amikor Petőfi a községbe érkezett, akkor rendezzük meg az idén már 11. alakalommal a költőről elnevezett szavalóversenyt.- Milyen munkalehetőségek vannak a településen?- Mióta a téesz megszűnt, alig van munkahely, s ez a legnagyobb gondunk. A Tolnai Luxin Kft. átvet-, te a szőnyegszövő üzemet, s azóta 17 megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak. Küencvenhá- rom óta sokat próbálkoztunk. Volt a romáknak liba- tömési akció, hiszen a község lakosságának megközelítően a 30 százaléka cigány származású. Az iskolában ez az arány magasabb is. Ma már úgy látom, hogy az önkormányzatok nem igazán képesek a munkahelyteremtésre, s nem is lehet ez feladatuk. A kis települések problémája, az iskolai végzettség és a szakképzettség hiánya, ami már önmagában is gátja az alkalmazásnak. A közcélú foglalkoztatás évente 5-10 embert érint a településen. Vannak falvak ahol komplett építő brigádot lehet kiállítani a munkanélküliekből, nálunk sajnos nem ez a helyzet. Úgynevezett tömegmunka ma meg már nincs a kömyéNévjegy Hetesi Károly 1955-ben született Páifán, 1982-től él Sárszentlőrincen, növényvédelmi üzemmérnök, nős, felesége szintén növényvédős, lányuk 22 éves, 17 éves a fiuk. tettek, akik többre törekedtek. Ma egyáltalán nincsen felvásárlás.- Mennyi az éves költségvetés?- Olyan 121-122 millió forint.- Ebből mire jut?- Néha többre, mint amit az összeg mutat, de kevesebb, mint szeretnénk, bár a pályázatok befő 2500 2000 1500 1000 500 A képviselőtestület Kertainé Kasza Gabriella pedagógus, Marschallné Stállenberger Zsuzsanna pedagógus, Pincésiné Leimszider Anikó bolti eladó, Somogyi Istvánná (alpolgármester) belső ellenőr, Töttősi János vadőr, Vámosi József fakitermelő vállalkozó, Varga István autóbusz-vezető. A település központjában kapott helyet a hősliget, az I. és II. világháború áldozatainak emlékére nyújtását korlátozza a saját erő hiánya. Az idén nagyon sokat számított az egymillió forint, amit az atomerőmű adott a propagandaanyagaik terjesztéséért. Ehhez mindjárt szereztünk másik három milliót, ezt az óvoda tetőszerkezetének felújítására fordítjuk.- Azon csodabogarak közé tartozik, aki kis településen pártszínben indult. Ősszel újra megméreti magát?- Igen, s mivel a pártnak tagja is vagyok, megint MSZP-s színekben. Nem szeretném másnak mutatni magam, mint ami vagyok.- A következő ciklusban mit szeretne elérni?- Az álmaim? Folytatni kellene a középületek, iskola, óvoda, egészségház, művelődési ház felújítását. Kellene egy járda-út program. Még van másfél küométemyi utunk, amit ki kellene építeni. Jó volna a lendületet adni a művelődésnek, a hagyományok élesztősének. Illyés Gyulától Lázár Ervinig sok ismert ember kötődött a faluhoz. Sajnos, 1993 óta folyamatos a vagyon felélése, jó lenne ennek gátat vetni. Szívesen részt vennénk egy hatékony kistérségi program kialakításában és megvalósításában. Egyszer már pályázatunk a csatorna-beruházásra, akkor nem nyertünk, a feladat tehát még előttünk áll. Csatlakoztunk a kölesdi hegyközséghez, nagyon jó boraink vannak, meg kellene teremteni a piacát. A borúihoz, a falusi turizmushoz magántőkére lenne szükség. Ausztriában például 40 évre 3 százalékos kamatra kapnak kölcsönt a gazdák. Ettől mi még messze vagyunk. A mindenkori polgármester és a képviselő-testület feladata az iskolát megtartani. __________________■ A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK . ALAKULÁSA g 1949 1975 1998 2001 Az őslakos Nagy Zoltán annyiban őslakos a településen, hogy családfáját az apai ágon a XVIII. századig tudja visz- szavezetni Sárszentlőrincen. Feleségével pár éve költöztek vissza az ősi földre. Megvásárolták az ükapja építette házat, azt amelyben hajdan az algimnázium működött. Szó volt műemléki jellegű helyreállításról is, de erre egyrészt a szigorú követelmények, másrészt pedig a későbbi átépítések miatt se pénz, se lehetőség. Feleségével együtt megpróbálnak megélni a képzőművészetből. A férj keramikus, cserépkályhákkal és sü- tő-főző edényekkel foglalkozik. Galéria létesítését tervezik. ti j Oláh Erika A címertervező Oláh Erika képzőművész alkotta a település címerét. Módszeréről azt mondta: - Igyekeztem beleélni magamat a falu történetébe. Húsz évvel ezelőtt kezdte el a zománcozást autodidakta módon, tizenhat éve él a faluban. Vásárokon, kiállításokon, adja el a műveit, galériáknak értékesít. Lelkes híve a táncház mozgalomnak a népzenének. Egyedül él, önmagáról úgy fogalmazott, hogy: Én vagyok a magányos farkas. Ami persze olyannyira nem igaz, hogy később otthonában, egy szépen felújított parasztházban találkozott a Sió kupa szervező bizottsága, hogy megbeszéljék az esemény előtti utolsó teendőket. A szervező Sebestyénné Orova Zsuzsanna, a három éve felújított szüreti felvonulás és bál, valamint a Sió kupa szervezőbizottságának vezetője. Utóbbi immár ötödik alkalommal a falu összefogásával jön létre. Támogatja a három napos, és a környező településeket is megmozgató rendezvény-sorozatot a képviselő-testület és a helyi vállalkozók is. Az alsó tagozatos tanítónő kezdetben azért vette a kezébe a szervezést, mert mindkét fia focizik, sőt valójában az alapötlet is tőlük származik. Hat éves volt, amikor a faluba költöztek, mert édesanyját kinevezték az iskola igazgatójának. Huszonnyolc éve van a pályán, a diákönkormány- zat vezetője. __________ ■ Az alapítvány Kocsis István, eredetileg szakács, érettségizett, majd egyházi szociálismunkás-képzőt végzett, a teleház vezetője. A teleházat a Zsibora György alapítvány működteti és népfőiskolái közösségi ház is. Több számítógép áll a zömmel fiatal érdeklődők rendelkezésére. Már szervezetek számítógépes tanfolyamot, a szakkör ingyenes. Négy asszonyt foglalkoztatnak, akik szőnek. Jelenleg dísz- és gyümölcsfa iskolájuk van. Nyolc-tíz lelkes segítőre számíthatnak munkájuk során, együttműködnek az evangélikus gyülekezettel. Az alapítvány adja ki a Lőrinci Hírlap című, havonta megjelenő helyi lapot. A lelkész Csepregi Béla evangélikus lelkész a falu lelke, 1953 óta él a településen Mint elmondta, az egyházán kívül a nagycsaládosokat is képviselhetné, hiszen ők 12-en voltak testvérek, feleségének is 8 testvére született. Neki magának kilenc gyermeke született, 19 unokája és 9 dédunokája van. Egyik leánya az utóda a parókián. Egyik unokatestvérétől hallotta, hogy 114-en vannak a másod-unokatestvérek A legszűkebb családban is negyvenen vannak, s nagyon összetartóak. Mégsem magáról beszél, hanem inkább egyházi elődeiről, akiknek valóban sokat köszönhet a falu és az ország. A címerről Ezüst háromszögletű pajzs. A pajzsfő közepén, kilenc ágú sárga színű nap, aminek a közepén helyezkedik el kék körben a fehér Luther-rózsa. A pajzsderék elején három zöld levelű és két kék fürtű szőlőtőke. A pajzsderék oldalán nyolc búzaszálból álló sárga búzakéve, piros szalaggal átfogva. A pajzstalpon négyes tagolású zöld domb, amely alatt három kék folyó hullámzik. A pajzsderék szőlőtőkéje és búzakévéje a pajzstalp dombjain áll. Jelképrendszerében a Nap egyebek mellett a győztes szent oroszlán havi Szent Lőrincet jelképezi. Az evangélikus egyház jelképe a Luther-rózsa. A búza az állandó újjászülető élet, a termékenységet biztosító és megjelenítő szimbólum. Az egy tőkéről fakadó két fürt a közös gyökerekből táplálkozó két kis község, Űzd és Sárszentlőrinc, amely azonos földből, azonos kultúrával egymást támogatva marad csak éltben. A három folyó a Sió, a Sárvíz és a Donát patak. ■ A falu történetéről A Sió-parti Szent-Lőrinc régi települési hely volt. Már az Árpádok alatt plébániai székhely. A török időkben elnéptelenedett. 1722. március 22-én hirdették ki a Tolna megyében III. Károly rendeletét, mely az elnéptelenedett területekre érkező telepeseknek három évi adómentességét, ingyen vetőmagot, igásjó- szágot, építési anyagot és vallás- szabadságot ígért. Március 27- én írták alá a györkönyi jobbágyok - nyolc család - azt a szerződést, amely jogot biztosít számukra a szentlőrinci puszta megszállására. A falu szellemi fellendülésének második eredője az iparosréteg megerősödése volt, a harmadik pedig az evangélikus egyház, amely az alapítástól kezdve a közösségi és szellemi élet szervezője. Nevezetes épületek Az evangélikus templom a megye egyik legrégibb műemlék jellegű épülete. A valaha zömmel evangélikus település több vallás követőjévé vált. 1806-ban létesült az algimnázium épülete. Ismert emlékhely a Petőfi Múzeum, az úgynevezett Hajdú-ház és az uzdi Fördős kúria. A felsőrácegresei Illyés iskola, az uzdi tévétorony, borjádi Petőfi méhes is látnivalót jelent a látogatók számára a környéken. A templom ünnepe Az evangélikus templom felszentelésének 227. évfordulója alkalmából augusztus 11-én Szent Lőrinc, vagyis a helyi búcsú napján hálaadó istentisztelet lesz templomban 10 órától. Délután négykor a Népfőiskolái Közösségi Házban az önkormányzat nevében Hetesi Károly polgármester átadja a díszpolgári címet. Ezt követően megnyílik az I. és a II. világháború tárgyi emlékei című kiállítás, majd a Tolnai honvédek a Donnál című könyvet ismereti egyik szerzője dr. Szilágyi Mihály. > > » r
