Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-07 / 183. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 D A L M A N D 2002. Augusztus 7., szerda Dalmand története Dalmand község közigazgatási egységként 1950. január 1-jén alakult meg Ódalmand, Újdalmand, Vörösegyháza, Felsőleperd, Csáb- lény, Kőkút, Göbölyistálló, Iharos és Kisleperd puszták öszszevoná- sából. Ezek a puszták hosszú időn keresztül Dombóvár területéhez tartoztak. A falu története azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vissza, hiszen Dalmadi néven már 1138- ban szerepelt egy település a dömösi apátság adománylevelében, mely szerint „a szerzetesek cellákban és ebédlőben való kiszolgálására innen adományoztak egy Batti nevű férfit”. A XIV. században egyházashely volt és a regölyi főesperességhez tartozott. A török idők első felében még lakott település volt, később a helység teljesen elnéptelenedett, 1696- ban Tolna megye portíóadó elosztásakor nevét nem is lehet megtalálni a listán. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében az alábbiakat találjuk: „Dalmand gyönyörű puszta Tolna megyében, Kocsolához háromnegyed órányira, herceg Esterházynak nagy fontosságú gazdászatával és juhtenyésztésével.” Az itt élők az uradalmi birtokon a múlt század első felében is állattenyésztéssel és növénytermesztéssel keresték a kenyerüket. Az 1940-es évek végén lezajlott közigazgatási reform során a már korábban említett pusztákat ösz- szevonták egy faluvá, mely a Dalmand nevet kapta. A következő évtized elejétől állami gazdaság működött a faluban, mely a környékbeli területeken gazdálkodott. Sokan költöztek ide az ország más tájairól, mert munkát találtak az egykoron több mint ezer embert alkalmazó cégnél. A tervezők rajzasztalán megálmodott település utcáiban gyors ütemben épültek a családi házak. A vállalat neve ugyan később mezőgazda- sági kombinátra, majd az 1990-es évek közepén mezőgazdasági részvénytársaságra módosult, de hosszú időn keresztül a Paksi Atomerőmű mögött Tolna megye második legnagyobb foglalkoztatója volt. Az utóbbi időben a tartósan állami tulajdonban lévő vállalkozástól többszáz főt bocsátottak el állásából, majd tavaly meg- történt a cég privatizációja is. ■ Partner volt az önkormányzat és a lakosság Dalmand a megye délnyugati részén, a dombóvári kistérségben található a 61-es számú főút mentén. Bondorné Nagy Ibolya polgármestert arra kértük, hogy mutassa be a községet.- Mivel keresik a kenyerüket a falu lakói?- Az itt élők közül a legtöbben a mezőgazdasági részvénytársaságnál dolgoznak, néhányan a helyben működő másik két agrárcégnél kaptak munkát. A nők egy része a májusban megnyílt varrodában tudott elhelyezkedni. Jelentős foglalkoztató az ön- kormányzat is, mely intézményeiben közel ötven főt alkalA mezőgazdasági részvénytársaság IL Névjegy — Bondomé Nagy Ibolya Dombóváron született, Dalmandon járt általános iskolába, majd Bonyhádon szerzett közgazdasági végzettséget. Hazatért falujába, ahol adóügyi előadó lett, 1985- ben tanácselnökké, öt évvel később polgármesterré választották. 1993-ig társadalmi megbízatásban, azóta pedig főállásban látja el feladatát. Férje Bondor József autószerelő, lányuk Timi hatesztendős. Hobbi: kirándulás, kerékpározás. máz állandóan és sok embernek ajánl időszakos állást a település közterületeinek rendben tartása és csinosítása érdekében. A vállalkozási kedv megfelelő tőke hiányában nem túl nagy, néhányan kereskedelmi egységet üzemeltetnek és vannak olyanok is, akik különféle lakossági szolgáltatásokat nyújtanak.- Milyen a község kor szerinti összetétele?- Négyszáz nyugdíjas van a faluban és kétszázötven 18 év alatti fiatal. A keresőképes lakosság mintegy 15 százaléka állásnélküli. Közülük több tucatnyian vállalnak néhány hónapos idénymunkát a mezőgazdasági vállalkozásoknál, ám a téli időszakban többen rászorulnak az önkormányzat támogatására.- Milyen a kereskedelmi ellátottság?- Négy vegyesboltban és egy zöldség-gyümölcs üzletben vásárolhatnak be a családok, italbolt pedig kettő működik a faluban. Viszont nincs cukrászdánk és éttermünk.- A közbiztonsággal meg vannak-e elégedve a dal- mandiak?- Az itt működő cégeknél alkalmazott vagyonvédelmi szolgálatok munkatársainak és a rendőrség körzeti megbízottjának - Zádori Józsefnek - köszönhetően kevés a bűncselekmény a községben.- Milyen a település infrastruktúrája?- Az 522 háztartás mindegyike rá van kötve a villamos energiahálózatra és a közüzemi vízellátást is valamennyi család igénybe veszi. 441 vezetékes távbeszélő működik a faluban, 273 személygépkocsit tartanak üzemben gazdáik és 125 lakás tulajdonosai használnak földgázt. A falu környékén lévő pusztákon a közüzemi hálózatok a mezőgazdasági részvénytársaság tulajdonában vannak, ám azok várhatóan néhány éven belül átkerülnek az önkormányzathoz. Ezek a víz- és DALMAND LAKOSSÁGA *n 2000 1500 1000 500 1870 1900 1949 1990 2002 Az önkormányzati képviselők: Nagy Lajos alpolgármester, Nagy László, Právics József, Zádori Józsefné, Pintér Miklósné, Balogh Sándomé, Varga Károly, Baka Béláné, Vendl Józsefné áramellátó rendszerek nincsenek jó állapotban, felújításukhoz állami támogatásra számítunk. Egy köz kivételével minden utca aszfaltos burkolattal és járdával rendelkezik, melyek azonban rendszeres karbantartást igényelnek. Az autóbuszos közlekedés jó, könnyen el lehet jutni Dombóvárra, illetve Tamásiba és a két legközelebbi városból a visszautazás is megoldott. A közvilágítást korszerűsíteni szeretnénk és a dombóvári kistérség településeinek összefogásával megvalósuló szennyvíz-programban is részt kívánunk venni.- Melyek azok a beruházások, amik az elmúlt tíz évben készültek el?- Az iskolát új épületszárnnyal bővítettük, felújítottuk a polgármesteri hivatalt, az óvodát, az orvosi rendelőt és a hozzá tartozó szolgálati lakást, a sportöltözőt, valamint a templomot, modernizáltuk intézményeink fűtésrendszereit, autóbuszvárókat, utakat, járdákat és több helyen ivóvíz-vezetékeket építettünk, millenniumi parkot és játszóteret alakítottunk ki, a temetőben a ravatalozót renováltattuk, parkosítottunk és szelektív szemétgyűjtő-szigeteket is létrehoztunk. A közterületek rendben tartása érdekében gépeket vásároltunk. Sok volt a tennivaló, de úgy gondolom, hogy lehetőségeinkhez mérten rengeteg problémát sikerült megoldanunk. Törekvéseinkben szerencsére partnerek voltak az itt lakók, akik szinte minden kezdeményezésünket jól fogadták és támogatták. Ehhez szerintem nagyban hozzájárult az, hogy egy rendszeresen megjelenő helyi lapban mindig tájékoztattuk a lakókat a képviselőtestület elképzeléseiről és falugyűléseket is tartottunk, ahol az érdekeltek elmondhatták véleményüket.- A civil szféra is megmozdult?- Örömömre szolgál, hogy néhány kezdeményezés már elindult. A nyugdíjasokból alakult Rozmaring Kórus szép sikereket ért el és a labdarúgó csapatok mérkőzéseire is sokan kíváncsiak. Nagy közönséget vonzanak azok a rendezvények, amelyeket az önkormányzat és az iskola közösen szokott szervezni. Nincs művelődési otthonunk, ezért szeretnénk egy közösségi házat kialakítani, ahol a fiatalok is helyet kapnának.- Mennyi pénzből gazdálkodik évente az önkormányzat?- Mintegy 150 millió forintból. Ennek az összegnek több mint a felét az oktatási intézmény fenntartására fordítjuk, de sokat kell költeni a kommunális feladatok ellátására és szociális segélyezésre is. Fejleszteni csak pályázatokon nyert pénzek segítségével tudunk.- Milyen terveket dédelgetnek?- A már korábban említetteken - többek között a közvilágítás korszerűsítésén, a szennyvíz-csatornarendszer megépítésén és a közösségi ház kialakításán - kívül a temetőben az ivóvíz-hálózatot kívánjuk bővíteni, az utakat és a járdákat szeretnénk felújítani, Alsóleperden pedig egy buszmegálló felújítását és egy park kialakítását vettük tervbe. A dombóvári térség egyik leg jelentősebb foglalkoztatójá nak, a Dalmandi Mező- gazdasági Részvénytársaságnak a vezérigazgatóját, Ádám Jánost az agrárcég jövőjéről kérdeztük.- A jelenleg hatszázötven dolgozót alkalmazó vállalkozás 10.700 hektáron folytat növénytermesztést a dalmandi és a középhídvégi határban. Ennek az ágazatnak a legfontosabb feladata az, hogy jelentős állatállományunk számára biztosítsa a szálas- és a tömegtakarmányokat. Kétezerötszáz tejelő szarvasmarhát tartunk, ezerhétszáz kocánk van, melyek szaporulatát hizlaljuk. Az állattartó telepek fejlesztését lehetőségeink függvényében tovább folytatjuk, korszerű technológiát vezetünk be mindenütt. A földműveléshez szükséges erő- és munkagépek az elmúlt években elhasználódtak, így azokat is újakra kell cserélnünk. A növény- termesztésben olyan új módszereket alkalmazunk, melyek csökkenő mértékű talaj művelést igényelnek. Ettől azt reméljük, hogy termelési költségeink jelentősen mérséklődnek. Állandó dolgozóink foglalkoztatása mellett a hibridkukorica előállításához idénymunkásokra továbbra is szükségünk lesz. A vetőmag-üzem sorsa attól függ, hogy találunk-e piacot termékeinknek. A keverő jelenleg is két műszakban működik és évente 24.000 tonna tápot gyárt, amivel teljes egészében ellátja állataink takarmányszükségletét. Egy pénzügyileg stabil, eredményesen gazdálkodó, a dolgozók hosszú távú boldogulását biztosítani tudó társaság működőképességének megteremtése a célunk. ■ Az óvoda és az iskola Az óvoda és az általános iskola igazgatója, Béres János a tizedik tanévét kezdi el ősszel a faluban. A Tamásiból nap mint nap ingázó direktort arra kértük, hogy mutassa be az általa irányított oktatási intézményt.- Óvodánkban három csoport működik 56 gyerekkel, akikkel hat óvónő és három dajka foglalkozik. Az épület tetejét néhány évvel ezelőtt újíttattuk fel, tavaly pedig a vizesblokkot, de a parkettát, az ablakokat és a bútorokat is ki kellene cserélni. Az általános iskolába 114 diák jár nyolc osztályba. Őket tizennégy pedagógus tanítja. Gondot az okoz, hogy évek óta nem sikerül rajz-, ének-, fizika- és német szakos tanárt találni. Nagy hangsúlyt helyezünk a természet- és környezetvédelmi oktatásra. A gyerekek kiemelkedő eredményeket értek el a Kaán Károly-, a Herman Ottó-, valamint a „Madarak és fák napja” verseny országos döntőiben. Erdei iskolába járunk évek óta a tanulókkal, korábban Gyulajon töltöttünk el néhány napot, mostanában az alsósokat Pacsmagra, a felsősöket pedig Váraljára visszük. Diákjainkkal együtt sokat kirándulunk, részt veszünk a Pécs és Dombóvár közötti Kovács Béla-emléktúrán, de mi is szervezünk utakat. A német nyelv oktatását harmadik évfolyamtól kezdjük el és az osztályokban heti 2-3 órát tartunk. Nemrégiben partneriskolái kapcsolatot alakítottunk ki a wach- bachi oktatási intézménnyel, melyhez nagy reményeket fűzünk. Igazgatókollégám már több alkalommal járt nálunk, én is túl vagyok a bemutatkozó látogatáson. Tavaly óta számos gyerek levelez egymással és nemrégiben a 7-8. osztályos fiúkból álló focicsapat is járt a németországi településen. Komputerparkunkat folyamatosan bővítjük, jelenleg tizenöt számítógépünk van, melynek fele korszerű - internetezésre is alkalmas -, a többit pedig rövid időn belül szeretnénk modern berendezésekre cserélni. Informatikát nálunk a gyerekek az ötödik évfolyamtól tanulnak. A művészeti élet színes a tánccsoportnak, az énekkarnak és a furulyaszakkörnek köszönhetően. Művelődési háza nincs a falunak, így kulturális központként is működünk. A sport is komoly szerepet kap nálunk. AÜétáink a NAP-program- ban, focistáink a Bozsik-program- ban vesznek részt és a kézilabda is népszerű a gyerekek körében. A körzeti és a megyei megmérettetéseken sok szép eredményt értünk el. Problémát a tornaterem hiánya jelent. Az általános iskola épületének új szárnya 1996-ban készült el közel 40 millió forintos beruházással. A régi részen ki kellene cserélni a nyílászárókat és a naponta 250 adag ebédet készítő konyhánkra is ráférne a renoválás. Munka hiányában elég sok család költözik más településre, ezért az oktatási intézményünkbe járó gyerekek száma folyamatosan csökken. Emiatt az állami normatíva nem fedezi az óvoda és az általános iskola működési költségeit, így az önkormányzatnak jelentős összeggel kell hozzájárulnia a fenntartáshoz. A jegyző •Dr. Foki Csilla, az önkormányzat jegyzője:- A polgár- mesteri hivatalt 1995-től vezetem. Jelenleg egy főmunkatársa, két főelőadója, egy hivatalsegédje és egy köztísztasági alkalmazottja van a községházának. A korábban lovardaként is használt épület átalakítását és teljes felújítását 1998- ban fejeztük be. Ez a munka több mint tízmillió forintba került. Azóta a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően kitűnő körülmények között dolgozhatunk: különféle pályázatokon nyert összegekből új számítógépeket és korszerű irodatechnikai berendezéseket vásároltunk. Az itt lakók mindenfajta ügyes-bajos dolgukkal felkeresnek bennünket, mi pedig megpróbálunk segíteni nekik. A sportvezető Ifjabb Nagy Lajos, a sportkör vezetője:- Egyesületünk labdarúgó szakosztályt működtet. Felnőtt és ifjúsági csapatunk egyaránt a megyei bajnokság III. osztályában szerepel. A legutóbbi pontvadászat őszi szezonjában remekül szerepeltek gárdáink, tavasszal azonban néhány váratlan vereség is becsúszott, ami lerontotta a „bizonyítványunkat”. A játékosok többsége helybeli, de néhány dombóvári focista is szerepel az együtteseinkben. A Bozsik-programba is beneveztünk, amitől azt várjuk, hogy megoldja az utánpótlásgondjainkat. Klubunkat az ön- kormányzaton kívül több vállalkozás és mintegy hatvan pártoló tagunk is támogatja. A bizottsági elnök Balogh Sándor- né, a képviselő- testület kulturális bizottságának elnöke:- Nyugdíjas pedagógusként közel áll hozzám ez a terület. A bizottságot 2001 márciusától irányítom. Könnyű dolgom van, ugyanis társaim valameny- nyien olyan agilis emberek, akik tenni szeretnének a falunkért és annak lakóiért. Remek kapcsolatot alakítottunk ki az iskola tanítóival és tanáraival. Ők nagyon sokat tesznek a kultúra közvetítéséért, a gyerekek számára szakköröket tartanak és rengeteg programot is szerveznek. Az önkormányzat rendezvényei minden alkalommal közönségsikert arattak és ez arra ösztönöz bennünket, hogy folytassuk a megkezdett munkát. Az egyik díszpolgár Schiffer József, a község egyik díszpolgára:- Huszonkilenc évig voltam a község tanácselnöke. Ez az életemnek egy izgalmas időszaka volt, ugyanis egy szinte teljesen új falu kialakításán munkálkodtam. Az infrastruktúra - az utak, a járdák, az ivóvíz-vezetékek, a villamos hálózat, valamint a közvilágítás - megteremtése, a családi házak és a település intézményeinek építése hatalmas feladat volt, mely az állami gazdaság és annak vezetője - a hozzám hasonlóan díszpolgári címmel kitüntetett Vas István - segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg. Az idetelepülő emberek faluközösséggé formálását sem volt könnyű elérni. A kórus mindenese Babati Imréné, a Rozmaring Kórus mindenese:- Négy éve alapítottuk meg az énekkarunkat, melynek nyugdíjasok a tagjai. Tíz asszony és egy férfi látogatja rendszeresen a próbákat, de néhány olyan társunk is van, aki egy-egy fellépés erejéig száll be közénk. Remek csapattá kovácsolódtunk össze, mert szíwel-lélekkel készülünk a fellépésekre. Helyben és a környékbeli településeken gyakran adunk műsort. Dalainkkal, táncainkkal és vidám jeleneteinkkel nagy. sikert aratunk a közönség körében. Az önkormányzat és egy vállalkozás támogatásának köszönhetően szép ruhát varrtunk, valamint a meghívásoknak is eleget tudunk tenni. A fafaragó Csősz István, fafaragó: Négy-öt éves koromban Újdalmandon egy juhászembertől lestem el az alapfogásokat, aki arra bíztatott, hogy soha ne hagyjam abba a faragást. Az útravalóul mondottakat megfogadtam. Amikor munkahelyemen volt egy kis szabadidőm, akkor mindjárt a kezembe vettem a bicskámat és kerestem egy fadarabot. Tíz éve vagyok nyugdíjas, azóta napközben szinte mindig a műhelyemben tartózkodom. Pipaszárakat, . pohártartókat, ostomyeleket, különféle használati tárgyakat, kisplasztikákat és domborműveket készítek legszívesebben cseresznye-, körte-, alma-, tölgy-, vagy hársfából. Fajátékokat és kopjafákat is faragtam már. < 1 i A dalmandi általános Iskola
