Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-01 / 178. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 2002 KISVEJKE 2002. Augusztus 1., csütörtök dHI*' A címerről A község címerét Kovács Ferenc grafikus tervezete. Az alábbiakban részletet közlünk elemzéséből. A címerképek megfogalmazásához a helytörténeti adatok adtak támpontot. Az önkormányzat kívánsága volt, hogy a címerben szerepeljen a templom titulusa, vagyis a község védőszentje: Sárkányölő Szent György. Igen szerencsés elhatározás ez, hiszen a heraldikában hagyomány a védő- és segítő szenteknek a megjelenítése. A lovagszent ábrázolása egységes címerképet képez, ezért a pajzson belül már nem sok lehetőség van arra, hogy a pajzsmezőnek különböző heraldikai mesteralakokkal való osztásával még több címerkép is elhelyezésre kerüljön. Egyedüli lehetőség volt a pajzsláb kiképzése, ahol a régi pecséten is szereplő szőlőfürt kapott helyet. Sokkal szerencsésebb tehát a Szent György ábrázolásnak egyedüli címerképként történő megjelenése. Ez eleget tesz annak a címertani alapelvnek, mely szerint annál értékesebb egy címer, minél kevesebb motívumot sorakoztat fel a pajzson. A címer elsődleges feladata ugyanis a megkülönböztetés, és nem az, hogy mindent elmond- jon tulajdonosáról. __________■ Hő sök emléktáblái Mindkét világháború sok áldozatot követelt a falu férfilakosságának köréből. Az I. világháborúban 26-an estek el. Emlékükre 1921-ben állítottak emléktáblát a falu templomában. A II. világégés 39 áldozatának 1990-ben állítottak emléket, szintén a templomban.______________■ Be szélő falunév Az emberi település nyomai a bronzkorba visznek vissza bennünket, a híres lengyeli mellett itt is gazdag lelőhelyre bukkantak. Kisvejke és Nagyvejke ősi magyar település volt már a török kor előtt. Az első írásos említést 1397-ben találjuk, amikor Weyke és Felsew Weyke szerepelnek a Zsigmond-kori oklevéltárakban. írásos feljegyzések szerint Nagyvejke és Kisvejke határán egy falu helyezkedett el amelynek ura egy Vajk nevű katonatiszt volt. Két fia született, akik apjuk halála után az örökségen összevesztek. A harcból a kis Vajk került ki győztesen. A csata után a nagyobb Vajk öccsének békességet kínált, csupán arra kérte, hogy a régi falut égessék fel és mindketten külön falut hozzanak létre, saját megszerzett birtokukon. Az emberek elosztását a kisbbik fiú végezte. Azok az emberek, akik a kisebbik fiú mellé álltak, a falu nyugati felénél gyülekeztek, akik a nagyobb Vajk mellé álltak, a falu keleti felénél gyülekeztek. A kisebbik Vajk mellé több ember ált, nagyobb falut építettek, ezért több Kisvejke lakossága. A falut a Tolna megyei németek Ungrisch, míg Nagyvejkét Deutsch Vejkének nevezték. Forrás: Kisvejke község hat évszázada 1397-1997. Szerkesztette: Bai József, megjelent a képviselőtestület megbízásából az évforduló évében. ■ Kezdődhet a csatomaberuházás A legnagyobb gond a munkanélküliség Sok munkával, ötletekkel, pályázatokkal lehet kiegészíteni a szűkös költségvetési kereteket. Kisvejkén már majdnem minden van: víz, telefon, kábeltelevízió. A csatornázás még hiányzik. Höfler József teveli postamester a 1990 óta áll a falu élén.- Hogyan lesz valakiből polgármester?- Sosem zárkóztam el a közélettől, annak idején tevékenykedtem a Népfrontban, a választáskor egy voltam a négy jelölt között. Mivel jelöltek, elvállaltam s én nyertem.-Mi a település legnagyobb gondja?- A legnagyobb gondunk a munkanélküliség. A termelőszövetkezet 1992-93-as széthullásával sok ember elveszítette a család létalapját, s ráadásul még az önkormányzatra is adósság maradt. Akkoriban vezettük a vizet, a téesz még aláírta a társulási megállapodást, de fizetni már nem tudott. A mezőgazdaságban ma már csak alkalmi munka van, vagy feketén alkalmazzák az embereket. Ebből kialakult egy olyan réteg amely szociális segélyre szorul, már vagy húszán vannak, sajnos sok közöttük a fiatal. Ezért volt nagy öröm a szövődé megalakulása. A hajdani téeszirodát az adósság fejében jutányosán megvásárolhattuk, így lett a miénk az épület.- Mennyiből gazdálkodhat a falu?- Mindent összevetve 40-43 millió forintból.- Mennyi jut fejlesztésre?- Arra csak akkor jut, ha pályázunk, és annak is örülünk, ha a A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK í szükséges önerőket ebből a pénzből ki tudjuk hozni. Ebből a költségvetésből legfeljebb 2-3 milliót lehetne kiszorítani fejlesztésre, ami szinte semmire sem volna elég.-Mi a következő lépés? Belterület 51 ha 3979m2 Külterület 1047 ha 0731 m2 Zártkert 28 ha 8978m2 Névjegy Höfler József polgármester 1949. május 5-én született Kisdorogon, a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, 1967 óta postai dolgozó, '73 óta Tevelen dolgoznak a postán a feleségével együtt, azóta él KiSvejkén, 1990-től tisz- teltdijas polgármester. Két fiuk van, Róbert és Dániel. A képviselők Hosszú Ferenc hentes, Tüdő János alpolgármester, vállalkozó, Bernhardt Jánosné csoportvezető, Herbert Tamás autószerelő, Garai Ferencné orvos-asszisztens.- A legnagyobb beruházás már folyik is. Van egy iskolaépületünk, ahonnan kifogytak a gyerekek. Lengyellel közösen tartjuk fenn az iskolát, abban már nem gondolkodunk, hogy Kisvejkén újra iskola legyen Az óvodát azonban feltétlenül megtartjuk. Az épületet átmenti lakásnak használták, rossz állapotban van. Ezért a munkaügyi hivatalnál a pécsi kht. megpályázta a rehabilitációs munkahely létrehozását, az önkormányzat mögé állt, így megkapták a támogatást. Az épület a télen megrokkant, a vis major alapból kaptunk még pénzt, ebből a két összegből, - az épület elejét teljesen lebontva - bővítjük a szövődét. A közhasznú társaság a szövés mellett gyertyaöntéssel, fa munkákkal is foglalkozik, bővülhet a munkalehetőség a faluban.- El lehet-e látni a polgármesteri teendőket mintegy társadalmi munkában a nyolc órás munka után?- Igen, de nem biztos, hogy olyan színvonalon, mint főállásban. El lehet látni akkor, ha az ember az összes szabadidejét, családját, esetenként az egészségét is feláldozza. A tiszteletdíjas polgár- mesternek éppúgy ott kell lenni a területfejlesztési tanács ülésein, a kistérségi megbeszéléseken, a tájékoztatókon, mint a többinek, különben lemarad a falu. A legnagyobb feladat most a csatorna- építés, a végéhez közeledik a beruházás előkészítése.- Indul ősszel ismét a választásokon?- A csatorna építése olyan nagy munka, hogy talán nem is volna tisztességes itthagyni az utódomra. Vannak viszont ellenérvek is. Ha úgy látom, hogy az emberek bíznak bennem, akkor még egy ciklust megpróbálok végigcsinálni. ■ A szövetkezők Lóczi Zoltán értékesítési, szolgáltatási manager, a hűtő-fagyasztó ház technológiai folyamatainak irányítója, élel- miszeripai technológus mérnök szakon tanul a főiskolán. A hűtés-erjedés szakirányt választotta. A gyümölcstermelő és értékesítő szövetkezetnek 36 tagja van. A térségben 150 hektáron termesztenek kajszit, 103 hektáron szőlőt, 10-12 hektár a szilva, az alma 30 hektár, a meggy-cseresznye együtt 10 hektárt tesz ki. A szövetkezet 1997-ben alakult 20 fővel. Szolgáltatnak a gazdáknak, kedvezőbb áron, amibe beletartozik a permetezés, tárcsázás, szállítás, s természetesen az értékesítés. ■ A nyugdíjasklub Hegyi Imréné több, mint negyven évet töltött a postán. Már nyugdíjban volt, amikor az akkori körzeti orvos megalakította a nyugdíjas klubot. Harmincketten vannak, havi 100 forint tagdíjat fizetnek. Ebből fizetik többek között a farsangi buliban az üdítőt. Havonta találkoznak. Kirándulást szervezni már nehezebb, hiszen van aki nem szeret fürödni, van aki nem tud sokat menni. Azért minden évben összehoznak egy-két kirándulást, van amikor a Vöröskereszttel együtt. Legutóbb Zalakarosra mentek, a későbbi programban szerepel még egy keszthelyi és hévízi program. Minden ősszel el- mennek a pécsi színházba is. ■ Az őslakos Takács Istvánnak az ősei is itt éltek, középparasztok voltak. A változások folyamán a termelőszövetkezetbe kerültek meglévő javaik. Egy időre a lakásukat is el kellett hagyniuk. Később a lengyeli téeszben volt agronómus, majd kisvejkére került az összevont téesz elnökhelyetteseként, s mint energetikus ment nyugdíjba. Két fiuk van, két-két unoka, már végzett a főiskolán, egyetemen, sőt már két dédunokájára is igen büszke.- Odáig eljutottunk, hogy február másodikán volt a gyémántlakodalmunk, ami azt jelenti, hogy hatvan éve élünk együtt jóban-rosszban a feleségemmel __________________■ Egy fi atal körjegyző Közvetlen a kapcsolat a testületekkel A közigazgatás is olyan szakma, amit csak a gyakorlatban lehet igazán megtanulni.- Mi a vonzó a közigazgatási munkában?- A sikerek nem elsősorban az ügyfelek kiszolgálásból adónak, hiszen ezeken a kis településeken a legnagyobb ügyfélforgalom a szociális ügyekből, vagyis emberi problémákból adódik. Siker abban a munkában lehetséges, amit a testületek és a polgármesterek mellet végez a jegyző. Különös öröm egy-egy sikeres pályázat, majd a megvalósuló beruházás. A jegyzők munkájának a nagyobb része a képviselőtestület és a polgár- mester tevékenységének az előkészítése, segítése. Különösen így van ez olyan településeken, ahol tiszteletdíjas a polgármester.- Mennyi az éves ügyiratforgalom? __- Úgy ezres nagyságrendű lehet, ami nyilván nem mind a jegyző dolga, de mivel a polgár- mestereknek nem ez mesterségük, gyakorlatilag minden ügy átmegy a jegyző kezén.- Miért költözött a megyeszékhelyre?- Nem tűnik helyesnek ott lakni, ahol az ember született, és dolgozik, főként, ha még fiatal is. A nagyszüleim is itt élnek, minden lehetséges és lehetetlen időNévjegy Simon János 1975-ben született Kisvejkén, 1998 decembere óta Lengyel és Kisvejke körjegyzője. Államigazgatási főiskolát végzett. A tevel-závodi körjegyzőségben is helyettesít heti két fél napot. Nőtlen, Szek- szárdon lakik. pontban akad panasz, elintézni való probléma, gyakorlatilag nem maradt szabad időm.- Mennyire készít fel a főiskola a gyakorlati életre?- Nem igazán, s ez talán nem is lehetséges, hiszen egy jegyzőnek több, mint háromezer hatáskört állapítottak meg. Sokat tanultam a bonyhádi polgármesteri hivatalban, miközben levelezőn végeztem el a főiskolát.- Milyen a viszony a testületek és a körjegyző között?- Közvetlen. Az ember próbál semleges maradni, s csak jogi szempontból értékelni a témákat, de azért adnak a véleményére.- Marad hosszabb távon a köz- igazgatásban?- Igen, ha nem is feltétlenül a helyi közigazgatásban. Szeretném a szakma más területeit is megismerni, s ebben a korban még a tanulás is benne van a pakliban. Szociális munkahely Hulladékból szőnek értékeket Az üzemben csak megváltozott munkaképességűeket alkalmaznak. Most a vezetővel együtt 17- en dolgoznak itt, közülük egy a férfi. Ő 22 éves, s van közöttük 56 éves asszony is. A pécsi Juvita Rehabilitációs és Foglalkoztató Kft. Színes rongyszőnyeget szőnek Százéves a templom Az idén 100 éves a templom. A jubileum alkalmából füzet jelent meg a templom történetéről, szerkesztette Bai József lengyeli helytörténész. Az egyházközség elöljáróságának tagjai: Varga Imre elnök, Fü- löp Arnoldné sekrestyés. Tagok: Bernhardt Jánosné, özv. Kürti Tiborné, Herbert Józsefné, Fülöp Lászlóné, Hetesi Jánosné, Garai Lászlóné. ■ Az óvodapedagógus Zsók Józsefné óvodapedagógus Lengyelből jár át 1999 óta dolgozni, ha az időjárás engedi akkor motorral. Az óvoda társulásban működik, a fenntartója a helyi önkormányzat, a munkáltató pedig a lengyeli iskola. 1983-ban végzett, egy lánya van, a bonyhádi gimnáziumba jár, a férje fakitermelő vállalkozó. Ősztől az óvodavezető nyugdíjba megy, óvodapedagógusi állást hirdettek, de az első, német óvodapedagógus szakos jelentkező később visszalépett.- Igyekszünk mind a pedagógiai munkában, mind pedig az élelmezés területén az új minőségi előírásoknak és szabályok- nak megfelelni. - mondta. ■ A szövödevezető Bernhardt Jánosné, a helyi szövődé vezetője, csoport- vezetői beosztásban. Érettségizett, régebben a Bonyhádon dolgozott a vasipari vállalatnál. A későbbi években négy gyermekével vette igénybe az anyasági ellátásokat. A nagyobb fiú most fejezete be Pakson a 11. osztályt, az iker lányok hetedikesek lesznek az ősszel, a kicsi fiú negyedikes. A férje műszaki adminisztrátor. A faluban már 1990 óta működik szövő szakkör, amelynek a munkájában kezdettől részt vesz. A szakkör oktatójának a díját az ön- kormányzat finanszírozza, ott gyapjúszövéssel foglalkoznak. A szövődében úgynevezett rongy- szőnyeget állítanak elő. ______■ a tu lajdonos. Az üzem 2001. március 27-e óta működik, előtte három hónapos tanfolyamon sajátították el munkafolyamatot. Tíz szövőgépen dolgoznak, a többiek anyagelőkészítéssel foglalkoznak, hat vagy nyolc órában.
