Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-05 / 181. szám

H 2002. Augusztus 5., hétfő TOLNA MEGYE 2 0 0 2 ZOMBA 7. OLDAL Fogatosok: versenyzők és szimpatizánsok Szeretik a lovakat a faluban Lókedvelő baráti társaságból alakult másfél évvel ezelőtt a Zombai Lovasklub Egyesület, amely idén már országos színvonalú fogathajtó ver­senyt rendezett a településen. Versenyzés, versenyren­dezés, valamint a lovak megismertetése, megsze­rettetése a fiatalokkal. Eb­ben áll a lovasklub válla­lása, amelynek az eltelt rövid idő alatt is maximá­lisan igyekezett eleget tenni. Erre a hagyomá­nyok is „kötelezik” a Hirnikl György által vezetett egyesületet, hiszen a XIX. század végén a vi­lághírű sütvényi ménes alapító kancái is Zombáról származtak. A lovas egylet a XXI. század­ban immár hatvankilenc helybéli lókedvelőt tud tagjai között, igaz, közülük csak kb. minden negye­dik tart otthon efféle négylábút. Fogathajtó versenyző pedig öt van a faluban, Bíró Viktor, Bíró Vilmos, Győrfi Antal, Szentes Jó­zsef és Hirnikl György. Természe­tesen ők is elindultak a klub által évente nyaranként rendezett fo­gathajtó versenyeken, amelyeket az önkormányzat részé­ről ez alkalomra átadott sportpályán, illetve az ősparkban tartanak. Az idei, a szakemberek sze­rint országos színvonalú versenyen a megyében eddig egyedülálló mó­don az 55 kettesfogat mellett 6 négyest is lát­hatott a több, mint ezer néző. A lovasklub a versenyeztetés mellett másik célkitűzésének is igyekszik megfelelni: alkalman­ként iskolásokat, óvodásokat visznek egy kis (lovas) koc­sikázásra, és tervezik, hogy az is­kolai biológia órákra is „becsem­pésznek” egy-egy lovat, hús-vér szemléltetőeszköz gyanánt. Egy négyesfogat az idei zombai versenyről Versenyben a legjobbakkal Borok házát hozna létre a hegyközség A zombai szőlő- és borterme­lést hosszú ideig a saját fo­gyasztásra történő előállítás jellemezte. Ma már többen hivatásszerű­en foglalkoznak a borászkodással. 1999-ben kezdte meg tényleges tevékenységét a szekszárdi borvidék­hez tartozó zombai hegyközség, Szűcs Sándor elnök és Misóczki József hegybíró irá­nyításával. A 216 hektár területű hegyközséghez a zombai mellett a harci, a medinai és részben a sióagárdi ültetvények tartoznak. A vörös szőlők (Zweigelt, Kék­frankos, Merlot, Cabernet) ará­nya kb. kétharmados, a fehérek között a Rizlingszilváni és a Chardonnay a meghatározó. A megtermett gyümölcs egyharma- dát dolgozzák fel az itteni gaz­A tűzoltó- Ma is meg­dobban a szí­vem, ha meg­hallom a tűzol­tóautó sziréná­ját. Az embere­ken való segítés teszi ezt a szol­gálatot széppé - vallja Pálfi Fe­renc, a helyi tűzoltó egyesület hi­vatásos múlttal is rendelkező el­nöke. A zombai önkéntesek 115 éves szervezete 1998-ban alakult újjá. Huszonnyolc aktív tagja van a szervezetnek, felnőtt, ifjúsági és- gyermek csapataikkal vesznek részt a versenyeken. Technikai felszereltségük kiváló, a németor­szági Beinerstetten által ajándé­kozott tűzoltóautó révén, amely­nek segítségével több kisebb és egy igen nagy tűz megfékezésé­ben is részt vettek a zombai láng­lovagok. dák, akik közül néhányan hiva­tásszerűen borászkodnak. Tény, hogy van fantázia a zom­bai borban, hiszen az itte­ni ültetvényeken jó minő­ségű szőlő terem, a zom­bai borok pedig verseny­ben vannak a borvidék legjobbjaival. Nem vélet­len, hogy a hegyközség a helybéli borok ázsiója emelkedésének megfele­lően borok háza létesítését tervezi. A szervezet hozzájárul a gazdák szakmai tudásának fejlő­déséhez, emellett a közéletben is aktív, civil szervezetekkel - köz­tük a hagyományőrző együttessel - együttműködve a helyi rendez­vényeken is képviselteti magát. Amit még nem sikerült megol­daniuk, az pl. az időjárás befolyá­solása: az elmúlt téli fagyok miatt jelentős terméskiesés várható a szőlőkben. ■ A fiatalokért A fiatalság összefogása, a szabadidő hasznos eltöl­tésének bizto­sítása volt a fő célja az új köz­ségi sportegye­sület két és fél éve történt megalakításának - hangsúlyozza Domokos Menyhért, az SE elnö­ke. Mindez nem zárja ki a - tö­megsport rendezvények szerve­zése mellett - versenysport szak­osztályok működtetését sem. Létrejött a férfi és a női labdarú­gó szakosztály, amiben nagy sze­repe volt Áment Istvánnak, illet­ve Sebestyén Jánosnénak. A fiúk (felnőtt és ifi csapat) a megye Ill- ban, a lányok a megyebajnokság­ban rúgják a bőrt. A teiVek sze­rint ősztől női kézilabda csapata is lesz Zombának. Domokos Menyhért Ahol a földben látják a jövőt Sokszínűségében is egységes, szép, rendezett község, ahol elsősorban a kiváló mezőgazda- sági adottságból adódó lehetőségek jelentik a jövőt. Ekképpen összegezhető Szulimán Fe­renc, zombai polgármester vélekedése az álta­la irányított településről. Zomba polgármestere 63 éves, me­zőgazdasági technikus. Lánya óvó­nő, fia katonatiszt. Két unokája van. Hobbija az olvasás és a munka. ZOMBA LAKOSSAGANAK ALAKULÁSA Szulimán Ferenc 1983. óta áll a község élén, bár nem tősgyökeres zombai. Talán nem véletlen, hogy ő is a mezőgazdaságból, a helyi termelőszövetkezet­ből került a községvezetői székbe, hiszen Zomba környékén igen jelentős, ráadásul nagyon jó minőségű földterület áll az egyéni és a társas gazdálkodók rendelkezésére. - A zombai ember mindig is szerette a földet és az álla­tokat, értett hozzá és a szorgalma is megvolt ahhoz, hogy a kiváló adott­ságokból szép eredményeket hoz­zon ki, ezáltal anyagilag is gyara­podjon. Ez a Zomba „sokszínű egy­ségét” biztosító valamennyi nép­csoportra érvényes. A zombai em­ber mindig is a földben látta a jövőt - vélekedik a polgármester. A község vezetése (a képviselő- testület személyi összetétele az évek folyamán csak keveset válto­zott) a rendszerváltás után hasonló kihívások elé nézett, mint más települések. Zombán zömmel si­került megfelelni az elvárásoknak. Valamennyi út szilárd burkolatú, immár sok éve. Megvalósult a te­2000 1500 1000 lefonhálózat fejlesztése, a föld­gázrendszer kiépítése, tavaly a közvilágítás korszerűsítése is be­fejeződött. Emellett gondot fordí­tottak a járdák, vízelvezető árkok karbantartására, valamint a tele­pülés képének formálására, a közterületek rendezésére, lakóbarát környezet kialakí­tására is, mint azt a nemré­giben a vásártéren létreho­zott játszótér is bizonyítja. A jövő feladatai között van a szennyvízcsatorna­hálózat kialakítása. Ebből a szempontból hátrányt jelent az az előny, hogy Zomba ivóvízbázisa nagyon jó, és nem tartozik a leg­veszélyeztetettebbek, azaz a leg­sürgősebben megvédendők közé. Emiatt a csatornaépítésre vonat­kozó állami támogatás egyelőre késik. A másik nagy falat egy községi sportcsarnok létrehozása, amely: nek helyét a tervek szerint a felső iskola bővítése révén létrehozan­dó, gazdaságosabb működtetésű iskolacentrumban képzelik el. A polgármester úgy érzi, hogy mindezen feladatok összefogás­sal, a képviselőtestület segítségé­vel megoldhatók, a zombai lakosság megelégedé­sére. Szulimán Ferenc úgy fogalmaz: szeretem ezeket a zombai embereket, értük élek és halok. 2000 2001 2002 Egyetemes hagyományok őrzői A négy 'korcsoportban összesen százhúsz tagot számláló Zombai Hagyományőrző Együttes immár tucatnyi évre tekinthet vis­sza. A számoknál lényege­sebb, hogy - korántsem megszokott módon -, az eredetileg a magyar tradíci­ók ápolására hivatott társu­lat - Zomba lakossága ösz- szetételének megfelelően - immár sajátjának tekinti a Egyházközségi elnök Két vallási gyü­lekezetei tarta­nak számon Zombán, az evangélikust és a katolikust. Utóbbi egyház- község világi elnöke Pintér János, aki egy­ben önkormányzati képviselő is. Részben ennek is köszönhető, hogy jó a kapcsolat az önkor­mányzat és az egyházközség kö­zött. Az elnök úgy látja, hogy bár a lakosság többsége katolikus, a rendszeresen templomba járók viszonylag kevesen vannak, in­kább a nagyobb egyházi ünnepe­ken telik meg Isten háza. A zom­bai katolikus templom egyéb­ként az 1860-as években épült. Tavaly újították fel a tetőszerke­zetet, a belső tatarozásra viszont még hiányzik a pénz. székely, a felvidéki és a német ha­gyományok vigyázását is. A min­den évben külföldön is megfordu­ló, Toláczi József vezet­te együttes fő rendezvé­nye a szeptemberi szü­reti nap, amely prog­ramra idén a németor­szági Quarrendorf test­vértelepülésről is vár­nak vendégeket. Aktív idősek A zombai nyugdíjas tár­sadalom közel fele, majdnem háromszáz helybéli lakos tagja a Zombai Nyugdíjas Ér­dekszövetség­nek - tájékoz­tat Kaufmann János, a legna­gyobb helyi civil egyesület elnö­ke. Figyelemre méltó a zombai nyugdíjasok aktivitása, ami nem csak a kirándulásokon való rész­vételben, a színházba járásban, a bálozásban mutatkozik meg, ha­nem például a település szebbé tételét célzó társadalmi munkák során is. A község és más támo­gatók által is segített érdekszö­vetség a jövőben a helyi közélet­ben is fokozni kívánja aktivitását: két képviselőjelöltjük indul az önkormányzati választáson. A falu gondnoka- Csak nyitott szemmel kell járni a község­ben, akkor az ember mindig bőven talál fel­adatot - vallja Témer István falugondnok, a házibrigád irányítója, aki tréfásan hozzáte­szi: négy dioptriás szemüveggel még jobban szembeötlenek szá­mára a tennivalók. Ezt bizonyít­ja, hogy a község a kívülálló szá­mára is példásan tiszta, rende­zett képet mutat. A falugondnok egyébként a kedd esténként je­lentkező falutévé szerkesztője, operatőre, vágója is egy sze­mélyben - társadalmi munká­ban. Mint mondja, a kamerával mindenütt igyekszik ott lenni, ahol a zombai emberekkel vala­mi történik. Békében, barátságban Zomba életének, fejlődésé­nek, arculatának alakulásá­ban alakosság más rétegei mellett jelentős szerepet ját­szott a német nemzetiség és a székelyek. A XVIII. század elején Németor­szágból történő betelepítés ered­ményeként jó ideig a lakosság je­lentős hányadát a németség al­kotta. A II. világháborút követő kitelepítések után sokáig háttérbe szorult ez a népcsoport. Már jó­val a rendszerváltás után, 1998- ban jött létre a kisebbségi önkor­mányzat, Specht Péter és családja kezdeményezésére. Ma a lakos­ság mintegy 10 %-a vallja magát német származásúnak. A Fetzer Györgyi elnök és Mátis Éva alel- nök vezette ki­sebbségi ön- kormányzat a németség kul­túrájának, ha­gyományainak megőrzésére, a falunak történő bemutatására helyezi a hang­súlyt. Nagy gondot fordíta­nak a német nemzetiségi nyelvoktatásra, amely régóta sikeresen fo­lyik a község­ben. A székelyek a negyvenes évek közepén a német kitelepítések ütemében érkeztek a községbe. Zombán zömmel Hadikfalváról származó családok telepedtek le. A Zombai Székelyek Egyesüle­te 1999. tavaszán alakult, ma mintegy 120 tagja van. A szerve­zet vezetője, Domokos Béla sze­rint nehéz a hagyományok meg­őrzése, hiszen a székely öntudat fenntartását úgy kell megvalósíta­ni, hogy ezzel még véletlenül se bántsanak meg másokat, hiszen ma békében és barátságban él együtt minden népcsoport a falu­ban. Bizonyítja ezt az is, hogy a 2000-ben Zombán rendezett szé­kely vüágtalákozó alkalmából a község apraja-nagyja segített a rendezésben. ■ _________Legek_________ A legidősebb hölgy Kocsis Já- nosné, 98 éves, a legidősebb férfi Mezei József, 92 éves. A legifjabb zombai polgár Göb- lyös Csenge Tünde és Szombat Barnabás. A legnépesebb család Tőrő Jó- zseféké, öt gyermeket nevelnek. A leghűségesebb önkormányza­ti dolgozó Pintér Jánosné sza­kács, aki 14 éves korától 42 évig az iskolában dolgozott. A legeredményesebb pénzinté­zetek közé tartozik országos szinten is a Zomba és Vidéke Ta­karékszövetkezet. A legszebb zombai területek egyike az őspark, amelyet pályá­zati támogatással alakított ki a község. »

Next

/
Thumbnails
Contents