Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-31 / 203. szám

Tolnai Népújság 2002. Augusztus 31., szombat Hétvégi Magazin *■■■ 9. OLDAL Fedezzük fel Erdélyt! Hiánypótló útikönyv a boltokban Az árvíz ellenére bőgnek a szarvasok Hiánypótló munkával jelent­kezett a hazai könyvkínálat­ban Sós Judit és Farkas Zol­tán. Útikönyvük hasznos tud­nivalókat tartalmaz azok szá­mára, akik Erdély felfedezé­sére indulnak. Magyar nyelven korábban még nem jelent meg olyan útikönyv, amely a legtágabb értelemben vett Erdély teljes területéről - a Partiumtól a Székelyföldig és Máramarostól a Bánságig - a szállás- és étkezési lehetőségek­ről részletes leírást és a választást megkönnyítő jellemzést ad. Emellett közlekedési tanácsokkal látja el a turistákat és tartalmazza a legfontosabb erdélyi vallási,- kulturális- és egyéb rendezvé­nyek leírását, a legfontosabb tú­rák és síelési lehetőségek leltárát is. A könyv valóban naprakész információkat tartalmaz, a szer­zők a közelmúltban utazták be egész Erdélyt azért, hogy minél frissebb és pontosabb informáci­ókkal szolgálhassanak. Emellett az útikalauz a klasszikus úti­könyvek szerepét is betölti: a lát­nivalókat tartalmasán, érdekesen írja le, a tájékozódást 21 részle­tes, könnyen használható város­térkép és 9 régiótérkép, rövid ma­gyar-román szótár, valamint 78 színes fénykép teszi teljessé. Ez­zel a könyvvel azok is bátran el­indulhatnak Erdélybe, akik eddig azért nem mentek, mert nem állt rendelkezésükre elég információ, de azoknak is sok újat és haszno­sat nyújt, akik már sokszor jártak ott és szeretnék még jobban, vagy más oldalról is megismerni. Az útikönyvet az érdeklődők már megtalálják a könyvesbolt­okban, alá még több információt szeretne, az pedig keresse fel a könyv internetes honlapját: www.erdelyutikonyv.hu . Az útikönyvből a Tolnai Népújság Almanach 2002 megrendelői kö­zül öten egy-egy példányt kap- nak ajándékba. ________ vem Tol na megyei anekdotatár 128. Várdombi dibdáb dolgok A kis község nagy szerencséjére a jelentős hagyományokat Kiss Tamásné már két kötetben is köz­zé tette, így aztán kénytelenek va­gyunk a hajdani jelentéktelen (dibdáb) történeteket leírni. Per­sze egykoron ezek mégsem vol­tak semmiségek. Ki hinné példá­ul, hogy először itt okozott halá­los balesetet egy kerékpáros me­gyénkben, igaz, csak közvetve, ahogy arról a Tolnamegyei Köz­löny írt 1897-ben. „A falu végén, az országút mellett egy kocsi ál­lott, melynek két lova egy Szegzárd felől sebesen jövő ke­rékpáros csengetésétől annyira megijedt, hogy megbokrosodott. A tüzes állatok az országúton vil­lámsebességgel röpítették tova a kocsit, be a faluba, mit látva Schmirberger János, ki a vállán egy létrát vitt, hirtelen a létrával elibük ugrott, hogy majd így meg­állásra bírja őket, a megvadult lo­vak azonban a vakmerő vállalko­zót maguk alá sodorták, és annyi­ra összegázolták, hogy rövid szenvedés után meghalt...” Har­mincnyolc év múlva a helység ha­tárában már azért volt súlyos au­tóbaleset, mert Esterházy herceg­gel szemben angolok száguldoz­tak - a balkézszabály szerint. Pedig a helybeliek a rendelke­zéseknek mindig nagy tisztelői voltak, ahogy erről a Tolnavármegye írt 1895. október 27-én Tanító mint éjjeli őr című hírében. „Várdomb község képvi- selő-testülete elhatározta, hogy az ottani háztulajdonosok házso­ros éjjeli őrség szolgálatra köte- leztetnek, s eme kötelezettséget Schneider József tanítóra is ki­mondották, mert ő is háztulajdo­nos. Schneider azonban megta­gadta az éjjeli őri szolgálatot, s a képviselő-testület határozata el­len fellebbezett a közigazgatási bizottsághoz; ez azonban a hatá­rozatot helyben hagyta, mert a községi tanítók csak fizetéseik után nem viselnek községi ter­het, ellenben magán vagyonuk után a községi szolgálmányokat a többi községi lakosokhoz ha­sonlóan tartoznak teljesíteni. Ki­nyilvánította azonban a megyei bizottság, hogy a tanítónak jogá­ban áll maga helyett az éjjeli őr­ség teljesítésével mást megbízni, vagy e célra mást felfogadni.” Az ember ilyenkor tudja, hogy hamarosan lesz azzal a tanítóval más baj is. Jellemző azonban, hogy ez még néhány évig nem tűnt föl a község bölcs vezetői­nek, hanem a tanfelügyelő jelen­tette az előbbi bizottság 1900. február 12-i ülésén, hogy Vár­dombon nem halad az alsóbb is­kolások magyartanulása, de en­nek igen egyszerű oka, hogy a fenti tanító „csak töredezve be­széli az állam nyelvét”. Ettől per­sze még kitűnő éjjeli őr lehetett... □R. TÖTTŐS GÁBOR A szerelem nemcsak Hollywoodban, hanem a gemenci erdőben is legyőzi a nehézségeket Gemencbe „bele vannak kalkulálva” a közepes árvizek. De az olyan méretűek, mint az idén nyári volt, nem. Mi történt az ár­víz során, mi maradt utána? Többek között erre kerestük a vá­laszt a gemenci erdő szekszárdi erdészetének rezéti kerületé­ben tett „kirándulásunk” során, Máté Béla, szekszárdi erdé- szetvezető-helyettes kalauzolásában. Tolna megye Hihetetlen, hogy a terepjárók mi­csoda terepekkel tudnak megbir­kózni! A rezéti körtöltésen ara­szolunk egy Forddal, amelyet kí­sérőnk vezet, számomra halál­megvető bátorsággal. Ez a töltés egy hatszáz hektá­ros területet kerített körül, védett (volna) az ártéren belül. Sikertele­nül. A „gát” több helyen átsza­kadt, de a Duna vízszintje a mos­tani áradásnál egyébként is átbu­kott ezen a belső töltésen. Mene­déket tehát itt sem találtak a va­dak, ahogy másutt sem nagyon. Ez különböztette meg az idei ár­vizet a megszokott, „normális” áradásoktól.- Gemencbe „bele van kalku­lálva” az árvíz. A bajai vízmérce szerinti 800 centis árvizek nem okoznak nagy problémát, ilyen­kor a természetes magaslatok is szárazon maradnak - magyaráz­za Máté Béla. Csakhogy a 900-as víz már gond, mert ilyenkor a bel­ső területeket védő töltéseket is megbukja a víz, ilyenkor csak a mesterséges vaddombokon ma­rad száraz hely. És a mostani ár­víz 943-as volt. Ilyen nagy víz már nincs számításba véve Gemenc- ben sem. Petőfi sorai jutnak eszembe, amikor álmából felriasztva ten­gert látott ott, ahol tegnap még a Tisza volt. Állítólag valami ilyes­mit éltek át a vadak is a belső te­rületeken. Mindenütt víz, a biz­tonságot nyújtó nagy töltés, a mentett terület több kilométerre van, és a vad egyébként sem tud­ja, merre kellene menekülnie. Úszik, de ha bekerül egy sűrűbe, vagy hordalék közé, akkor még az erős, kifejlett állatnak sincs sok esélye.- Volt olyan hely, ahol egymás­hoz közel öt elpusztult szarvasbi­kát is találtak az erdészek - mondja Máté Béla. Szerinte azonban félreértésen alapulhattak azok a híradások, amelyek szerint a vadállomány 90 %-a elhullott a mostani árvíz­ben. Bár úgy véli, egyelőre még felelőtlenség számadatokat mon­dani a pusztulásról, a „90 %-kal” kapcsolatban legfeljebb egy olyan becslés lehet helytálló, mely sze­rint a belső erdőrészeken az idén született vadmalacok ekkora há­nyada pusztult el. „Kirándulásunk” során min­denesetre számos őzet, vaddisz­nót és még egymást méregető szarvasbikákat is láttunk. Máté Béla azt mondta, hogy a bőgés már egy hete elkezdődött, úgy tű­nik tehát, a „szerelem” nemcsak Hollywood-ban, hanem a gemen­ci erdőben, a szarvasok esetében is legyőzi a mégoly nagy nehézsé­geket.- A gond nem a bikákkal, ha­nem a vadásztatással lesz, ugyan­is a terep a visszamaradt, pangó víz miatt sok helyen és még soká­ig járhatatlan lesz - mondja Máté Béla. Ettől függetle­nül az erdészet min­dent megpróbál a szarvasvadászat ered­ményessége érdeké­ben, hiszen nem ti­tok: ez az egyik fő be­vételéi forrása a gaz­daságnak. A pangó víz egyéb­ként nem csupán a vadászok szórakozá­sát ronthatja el, hanem az őzek, szarvasok természetes tápláléká­nak nagy részét is tönkreteszi, el- rohasztja, (nem beszélve az erdé­szet facsemetéiről). A mocsárrá változott erdőben viszont kifeje­zetten kedvüket lelik a vízimada­rak és a vaddisznók. A „vizenyő- nek” még egy állatcsoport örül nagyon: a szúnyogok, ahogy azt magunk is megtapasztaltuk. A szúnyoginvázió amúgy a vadakat is kellemetlenül érinti, fiatal álla­tok akár bele is pusztul­hatnak a vérszívók tö­meges támadásába. A gyengék természe­tesen a gemenci erdő­ben is gyorsabban buk­nak el. Az árvíz egyfaj­ta természetes szelekci­ót jelent. A természet törvényei ellen az em­ber sem sokat tehet. Voltak jó szándékú, ci­vil kezdeményezések a vadmentésre az ár ide­jén. Igen ám, csakhogy a vad általában nem tudja, hogy őt most ép­pen meg akarják men­teni. Máté Béla szerint legfeljebb a fuldokló állatot lehet megfogni a vízben, de véletlenszerű, hogy ilyenre találjanak. Ugyanakkor a többi állatot az emberek megjele­nése zavarja, menekülésre kész­teti. - Nem azt mondjuk, hogy ab­szolút feleslegesek az ilyen akci­ók, hiszen fogtak be vadmalaco­kat, szarvasborjakat, egerészöly­veket, rókát, őzet is. Összességé" ben azonban nem biztos, hogy nagy hasznot hajtanak ezek a be­avatkozások. Ettől függetlenül köszönet illeti a Tolna Megyei Ál­lat- és Természetvédő Alapítványt a segítségért. Bár itt és most szinte csak a ká­rokról, keservekről, Isten csapá­sáról esett szó, a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a gemenci erdő az árvizeknek köszönheti azt, hogy azzá vált, ami.- Azt a többlet tápanyagot, plusz energiát, éltető vizet, ami Gemenc ilyen jelentős vadeltartó képességének, kedvező klímájá­nak alapja, az évről évre meg­emelkedő, kiöntő Dunának kö­szönheti - mondja Máté Béla. Más kérdés, hogy ilyen rendkí­vüli, hatalmas vizekre, mint az idei nyári is volt, nem vágyik sen­ki. Kizárni ugyanakkor nem le­het, hogy ezután megint csak 30- 40 év múltán jön ekkora áradás a Dunán. (Az 1965-ös ár volt a mos­tanival összehasonlítható.) Emi­att aztán az erdészek és a vadá­szok minél előbb szeretnék biz­tonságosabbá tenni a vadak szá­mára Gemencet. Ezt a belső, ter­mészetes magaslatok, illetve az erdő belső területeit védő töltések magasításával lehet elérni. Máté Béla azt mondja, már dolgoznak azon, hogy sikerüljön megszerez­niük az ehhez szükséges pénzt. Jelenleg azonban ennél is fon­tosabb dolog történik Gemenc- ben: az árvíz ellenére bőgnek a szarvasbikák. < s.zs. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Hogy ne nyúljon droghoz a gyerek Hatékony lehet a szülői segítség Az egyre terjedő drogfogyasz­tás megelőzésében hatéko­nyan közreműködhetnek a szülők. Ehhez ismeretekre van szükség. Ezek megszerzésében adott segítséget a Völgységi Önkormányzatok Megelőzési Egyesületének Fonyód-Bélate- lepen megtartott tábora, ahol nagyszülők, apák, anyák vet­tek részt gyermekeikkel együtt. Fonyód Szerencsések azok a családok, amelyek egy hetet tölthettek a Völgységi Önkormányzatok Meg­előzési Egyesületének {VÖMÉ) sítás egyik fő szervezője Tröszt Erika.- Az amerikai John L. Maczkoval folytatott beszélgeté­sünk során derült ki, hogy a pre­vencióban egyik legnagyobb segít­séget a szülőktől kaphatjuk, hogy a veszélyeztetett korosztály és szüle­ik beszélgető helyzetbe hozásával talán segíthetünk az egyre széle­sebb körben gondot jelentő problé­mán. A VÖMÉ szakemberei e mód­szer hatékonyságát felismerve fel­karolták a gondolatot. Az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz benyúj­tott sikeres pályázatukkal, a me­gyei közgyűlés elnökének, Koltai Tamásnak, néhány önkormányzat­nak és intézménynek a megnyeré­sével lehetővé tették, hogy közel húsz szülő gyermekeikkel együtt vehessen részt a táborozáson. Több oldalról megközelítve is jó­nak ígérkezik ez a megoldás. Egy­részt a veszélyhelyzet felismerésé­re segítséget kaptak a szülők és a gyerekek, másrészt a szabad idős programok során láthatóan köze­lebb kerültek egymáshoz. A felkészítők között volt Ko­vács Zsófia, a zsibriki Kallódó If­júságot Mentő Misszó szociális munkása.- Gondozottjaink között van­nak jó módú és szegény sorsú családokból érkezett fiatalok. A velük történt beszélgetések során derült fény arra, hogy 12-14 éves korukban lett volna nagy szüksé­gük a segítségre. Úgy gondolom, ha tíz évvel ezelőtt hasonló tábo­rok lettek volna, most kevesebben lennének a rehabilitációs intéze­tünkben. A felvilágosító foglalkozások ve­zetője, Kreiner József rendőrszáza­dos a hét minden napján külön csoportokban tartott előadásokat felnőtteknek és gyermekeknek.- A táborban lévők 90 százalé­kánál az alapismeretek átadásá­val indíthattuk a ismeret átadást. Itt mutattuk meg a drogok alap­csoportjait, sokat beszéltünk a bevezető drogok fogalmáról, azokról a reklámokban, zenében alkalmazott módszerekről, me­lyek egyfajta függőség kialakulá­sát elindítják. Természetesen mindezekről külön-külön, az életkornak és a családban betöl­tött helynek megfelelően esett szó. Remélem, hazatérve a részt­vevők szűkebb és tágabb környe­zetükben tapasztalataikat, élmé­nyeiket közzé teszik, s ezzel a mi prevenciós munkánk is könnyeb­bé válik.-BÁL­nak megelőzésével kapcsolatos információk sokaságához jutot­tak. Az ötlet gazdája, a megvaló­Fonyód-Alsóbélatelepen megtar­tott táborában, ahol a legális és il­legális kábítószerek fogyasztásá­Sziilők és gyerekek a prevenciós táborban

Next

/
Thumbnails
Contents