Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-31 / 203. szám

1SBB 2002. Augusztus 31., Szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Levelek a nagykövetnek Vajon hány ország diplomatájának mehetne hasonló tiltakozó levél, mint amilyeneket mostanában a legismertebb nemzetközi emberjogi szervezet felhívására kap Nigéria Budapesten szolgála­tot teljesítő nagykövete? A kétségkívül jogos felzúdulást az afrikai országban - és bizony másutt is - érvényben lévő megkövezés, mint alkalmazott büntetés váltotta ki: elvileg ez az ítélet vár egy házasságtörő nőre, az iszlám törvénykezés alapján. Persze, nem­csak önmagában a megkövezés lenne ez esetben a barbárság meg­testesülése, hanem bármilyen súlyos ítélet. Ezért is hangsúlyozza a szervezet levele, hogy a gyanúsítottnak joga van pártatlan bíró­sági tárgyalásra és fellebbezésre is. Egyébként a címzett nem ismeretlen mifelénk sem. Nigéria nagy­követe tavalyelőtt járt már Tolna megyében, Szekszárdon, előkelő megjelenése és jellegzetes népviselete kellemes színfoltként hatott. A diplomata konkrét ötlettel, javaslattal állt elő arra nézve, hogy miként lehetne a kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Tolna megyének betörnie a nigériai piacra. A külföldi vendég úgy látta, hogy jó esélyei lennének a feldolgozó iparnak, ezen belül pél­dául az ivóié készítésnek: ebben a szektorban már működnek is náluk magyar érdekeltségű cégek. A mostani tiltakozási hullám nyilván nem ad impulzusokat a kooperációhoz, de talán egyszer, a jogszerűség győzelme után majd ismét lehet koccintani a kitelje­sedő együttműködésre. Az sem baj, ha Tolna megyei ivólével... Hat osztályban az elsősök Tolna Különösebb újdonságok nél­kül, összesen hatvanhét tanu­lócsoportban indul az iskolai tanév Tolnán. A Széchenyi iskola bővítésének el­halasztása miatt nem lehet látvá­nyos változásról beszélni a tanév­kezdést illetően Tolnán. Az Általános Nevelési Központ­hoz tartozó mözsi I. István iskolá­ban eggyel csökken a tanulócso­portok száma, mivel az eddigi két hatodik osztályt hetedikben össze­vonják. Á Széchenyi és a Wosinsky is­kolában nem történt csoportösz­szevonás. A kijelölt tagozaton 4 csoportban tanulnak a gyerekek. Az általános iskola első osztályát a Széchenyi és a Wosinsky iskolá­ban két-két, az I. István és a Szent Mór katolikus iskolában egy-egy csoportban kezdik a gyerekek. Utóbbi intézményben idén is 8 osztályban tanulnak a diákok, összesen kilencvenegyen. A Sztárai gimnáziumban is szo­kásos a menetrend. A hatosztályos és a négyosztályos képzésben is egy-egy „első” osztály indul, to­vábbá idén is zajlik az érettségi utáni, 13. évfolyamon történő szá­mítógépes szoftverüzemeltető képzés. A Phare nyelvén Dombóvár Az Oktatási Minisztérium Phare Programirodája, a Tolna Megyei Humán Szolgálatok Központja, valamint Dombóvár Város és Vá­roskörnyéki Önkormányzatok Te­MMÁm Előző kérdésünk: Megszavazná-e hazánk EU- csatlakozását? Szavazóink 50 százaléka nemmel, 50 százaléka igen­nel voksolt. MAI KÉRDÉSÜNK: rületfejlesztési Tanácsa regionális konferenciát szervez a dombóvári polgármesteri hivatalban szep­tember 19-én. A konferencia té­mája a Phare-projektek lehetősé­gei a közoktatásban, a pedagógus- képzésben és továbbképzésben. ■ Szerepelne-e valóság show-ban? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepiUsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Garancia a szekszárdi bornak? Van aki másként vélekedik a pozitív diszkriminációról Mint már beszámoltunk róla, a szekszárdi hegyközség tagjai elfogadták azt a javaslatot, mely arról szólt, hogy a szekszár­di borok valódiságát jelöljék meg egy kis emblémával. Ezt a gyakorlatban azonban nem egyformán fogadták a termelők. Szekszárd A „Garantált minő­ségű szekszárdi bor” címet egy hét tagú bizottság ítéli oda, amely havon­ta ülésezik. Eddig 10 termelő kérte a bizottságtól, hogy szeretné a palac­kos borát ellátni ezzel a kitüntető címmel, a kérelmezők fele kapta meg az engedélyt. Mó­dos Ernő, a „Garantált minőségű szekszárdi bor” ad hoc bizottságának elnöke kérdésünk­re elmondta, nem automatikusan jár a dm a termelőknek.- A cél az volt, hogy a minőség feletti boro­kat lássák el ezzel az emblémával. Sokan ab­ban a hitben voltak eddig, ha az OBI (Orszá­gos Borminősítő Intézet) engedélyével már rendelkeznek, akkor jár nekik ez a cím is, ez azonban nem így működik, mondta Módos Ernő. Borversenyen is vannak jó és nagyon jó borok, de csak az utóbbiak kapnak díjat. A garanciát az úgynevezett „kirakat” borokra kí­vánjuk rátenni, melyek méltón képviselik a szekszárdi borvidéket.- Megértem a termelők csalódását, hiszen a magyar ember a feleségére és a borára külö­nösen érzékeny, ha azt bírálják. - mondta a bi­zottság elnöke. Sajnos tudomásul kell venni, hogy a szekszárdi borok fele nem üti meg a magas mércét, tehát nem garantált minőségű­ek. A borbírálat min­den szubjektivitást mellőz, hiszen nem tudjuk kinek a borát kóstoljuk és így hoz­zuk meg a döntést, melyről jegyzőkönyv is készül.- Mi az oka annak, hogy a nagy hírű pincészetek, Takler, Vida, Dúzsi, Sárosdi, Aranyfürt, Vesztergombi, eddig nem kér­ték ezt a minősítést?- Én úgy gondolom, fogják majd ők is kérni, hiszen ők is megszavazták azt, hogy erre a minősítésre szükség van. Azt is szeretném hangsúlyozni, aki elnyerte a címet, az köteles eltűrni, hogy a bizottság ellenőrzi a borát. A garantált minőséggel a színvonalat szeretnénk emelni. Halmosi József borász, több borverse- nyen nyert arany és ezüstérmet:- Én megszavaztam és támogattam, hogy legyen ez a minősítés, mert az,ötlet jó. De nagy csalódást okozott. Nem azért mondom ezt, mert a 98-as évjáratú kadarkámra (arany és ezüst érmet nyertem vele városi, megyei és országos versenyeken) nem kaptam meg az emblémát. Én úgy gondolom, hogy nem a bi­zottságnak kell garanciát vállalnia azért, hogy ez vagy az a bor mi­lyen. Garanciát a ter­melőnek kell vállalnia, aki a nevét is adja a bo­rához. A bizottságnak az lenne a dolga, mint ahogy erről kezdetben szó is volt, igazolja, az a bor valóban a szek­szárdi borvidéken ter­mett és a fajta jegyeit magán viseli. Ez a dolguk és nem több. A je­lenlegi gyakorlattal azt érik el, hogy se az első vonalbeli, se a másod vonalbeli borászok nem tartanak majd igényt erre az emblémára, mert tartanak a megaláztatástól. A bizottság így nem segíti, hanem korlátozza a borvidéket, érdemes lenne újra végiggondolni, valóban igy kell ennek működni. Dúzsi Tamás borász, roséja az országos listán évek óta az első:- Az embléma mellett és ellene is van ér­vem. Akinek már van neve a piacon, annak nem segít különösebben az embléma, hiszen e nélkül is keresik és szeretik a boraimat. Ezen kívül úgy gondolom, nem a bizottság­nak kell garantálnia az én borom minőségét, hanem nekem, a termelőnek. Az viszont tény, hogy kell valamit tenni a borvidék érde­kében, de hogy ez a próbálkozás beválik-e majd idővel kiderül. Vida Péter borász, aki nem csak a hazai, de a külföldi piacon is elismert:- Ez a kezdeményezés visszafelé is elsül­het, ha a borvidéket képviselő borászok nem vesznek részt ebben az akcióban. Már pedig ma még ez várható. Az tény, mindentó jót akart, de talán egy évtized is kell ahhoz, hogy kiforrja magát ez a kezdeményezés, mauthner Garantált minőségű szekszárdi bor: A szekszárdi hegyközség választmányának 7 tagú szakmai bi­zottsága ítéli oda a címet. A bizottság havonta ülésezik. Aki a címre pályázik , annak ki kell töltenie egy űrlapot, .mellékelnie kell az OBI engedélyt, a vámhivatal által kiadott engedélyt. A nevezett borokat „vakon” bírálja a bizottság. A 7 tag a követ­kező: Módos Emö, Rizsányi Csaba, Vesztergombi Ferenc, Gál József, Ferenc Vilmos, Mészáros Pál, Takács István. Sok a malom, sok a pékség A kenyér árának emelését egymástól teszik függővé az érintettek Visszatérő téma a kenyér árának emelése. A pékségek részben a malmokra, részben a megemelkedett költségekre hivatkoz­nak, de a malmoknak is anyagi gondjaik vannak. A helyzetü­ket az is nehezíti, hogy mindkét területen nagy a konkurencia. Megyei körkép Tolna megyében évek óta szinte változatlan a pékségek és a mal­mok száma, azzal együtt, hogy mindkét területen vannak új vál­lalkozások, mert körülbelül ugyanannyian tönkre is mennek. A pékségek és a malmok abban megegyeznek, hogy a kenyérár­emelés sokkal nagyobb figyelmet kap, mint bármely másik élelmi­szer árának alakulása. A szekszárdi székhelyű Möller Pékségnél még a tavalyi liszttel sü­tik a kenyeret és a pékárut, így az új liszt árát nem ismerik. Lehel Ist­ván, a cég vezetője kérdésünkre elmondta, nagy a konkurencia ezen a területen, így bármennyire is szükséges lenne, az áremelést nem ők akarják elkezdeni. Az árakban meghatározó szerepet játszanak a multinacionális cégek, melyekkel szinte lehetetlen felven­ni a versenyt. Az már biztos, hogy őszre nem tervez a Möller Pékség áremelést, de hogy meddig tudják költségeik alatt tartani az árakat, azt nem tudják. Egy kiló kenyér­nek valóban csak a 30 százalékát teszi ki a liszt, a többi az adalék­anyagok, a cél liszt, az élesztő, a margarin, melyek árai is folyama­tosan emelkednek. Ezzel szem­ben amin tudnak spórolnak, saj­nos még 3 munkatársuktól is meg kellett válniuk. A fácánkerti Acsádi Pékségben már az új és a régi liszt keveréké­vel készítik a kenyereket. A cég ve­zetője, Acsádi János szerint a pék­ségek még egymás előtt is titkol­ják, ki, honnan, és mennyiért vá­sárolja a lisztet. Nagy a konkuren­cia ezen a területen, így létkérdés a jó piac, bár az is sokat jelent, hogy a kereskedő meny­nyit tesz rá az alapárra. Vannak boltok ahol 10, de van ahol 25 százalé­kos haszonkulccsal dol­goznak. A megye egyik legnagyobb malma, a Cerbona Rt. szekszárdi részlege. Hollentunder János telepvezető elmondta, az utóbbi évek egyik legjobb minőségű búzáját vették át a termelőktől. Jelenleg felesben őrlik az óbúzát a frissel. A telepve­zető elmondta, bár kevesebb búza termett az idén, még így is több van belőle országosan, mint amennyit a malmok felhasznál­nak. Ugyanakkor sok a malom, legalább is több, mint amennyit a piac igényel, mondta Hollentunder János. Ennek ellené­re a liszt árának emelésére készül­nek, hiszen a Mszt kilóját 36 forint körül értékesítik, de 23 forintért vették hozzá a búzát, a feldolgo­zás pedig sokba kerül. Mindenki a túlélésre rendezkedett be, a tarta­lékaikat élik fel a malmok, ezen a helyzeten talán a kvótarendszer bevezetése. segíthetne, mondta Hollentunder János. A KENYÉR ÁRÁNAK ALAKULÁSA 1 kg fehér kenyér ára házi jellegű ára 1995 66,90 Ft 72,40 Ft 1997 99,30 104 1999 106 113 2002 148 165 Útlezárások a Megyenapon A megyenapi rendezvények mi­att szeptember 1-jén, vasárnap 5 órától 23 óráig zárva lesz Szek­szárdon a vármegyeháza előtti útszakasz a Garay tér felőli bejá­rattól az épület északi sarkáig; a polgármesteri hivatallal szem­közti parkoló; a Tolna Megyei Fő­ügyészség előtti parkoló. Ugyan­ezen a napon 18 órától 23 óráig lezárják a Garay térnek a Várköz­től a Béla térig terjedő szakaszát; a Bezerédj utcát a 23. sz. épület előtti résztől a polgármesteri hi­vatalig; a Béla tér teljes területét az autóbusz fordulóba, a Mun­kácsy utcába valamint a Flórián utcába történő behajtás szaba­don hagyásával. A rendezőség kéri a lakosság türelmét és meg­értését. ■ A gazdálkodásról Gyulajon, a községháza díszter­mében hétfő délután öt órakor kezdődik a képviselő-testület következő ülése, ahol az önkor­mányzat első félévi gazdálkodá­sáról, a Bursa Hungarica Felső- oktatási Ösztöndíjrendszerhez való csatlakozásról és szociális ügyekről lesz szó. __ ■ A vitorlázó repülés nagy kihívás Névjegy: Nyolcvanezer kilométer szabadon szállva A Keszthely melletti Matkópusztán rendezett 2002. évi Magyar Vitorlázó Repülő Bajnokságon a Dunaferr Repülő Klub színei­ben versenyző dunakömlődi Varga Tibor Vlaszák Lajos mögött a szabad osztályban második helyezést ért el. Teljesítménye feljogosítja arra, hogy Magyarországot nemzetközi versenyen képviselje. A következő világverseny Új-Zélandon lesz. Varga Tibor is ott lesz, ha sikerül előteremtenie az ehhez szükséges pénzt. A vitorlázó repülőgépben nincs motor. A levegőben maradáshoz rengeteg tapasztalatra, tudásra, navigációs és meteorológiai isme­retre van szükség. Megtalálni a felszálló légoszlo­pokat, azokat kihasználva emel­kedni, órákon keresztül repülni, sok száz kilométert megtenni - embert próbáló feladat. Arra, hogy ezekkel a kis gépekkel nagy távolságot lehessen megtenni, a gépben rejlő lehetőségek ismere­tére és gyors, helyes döntésekre van szükség. Nem mindegy persze, hogy az ember milyen repülőgépen emel­kedik a magasba. Magyarorszá­gon a vitorlázó repülőgépek több­sége több mint húsz esztendős, a kluboknak a fennmaradásért kell küzdeni, modern gépekre nem futja. Csupán néhányan engedhe­tik meg maguknak, hogy több tíz­milliót szánjanak egy új vitorlázó repülőre. Éppen ezért a magyar versenyzők nem tartoznak a nem­zetközi élmezőnybe. Míg az itt használt, MHSZ-től örökölt lengyel gé­pek egy kilométernyi magasság­vesztésnél negyven kilométert ké­pesek siklani, a modernebbek en­nek másfélszeresét. A magyar vi­torlázó repülők, ha nemzetközi porondon nem is rúghatnak lab­dába, rendszeresen „megküzde- nek” egymással, s persze a termé­szettel. Egy nemzeti bajnokság két hétig tart. Ritka, ha a tizen­négy nap mindegyikén fel lehet szállni. Az értékelhetőséghez leg­alább négy versenyfeladat teljesí­tése kell. Adott távolságot - ami nem le­het kevesebb százötven kilomé­ternél - kell a lehető legrövidebb idő alatt megtenni. A nemzeti baj­nokságra az előző év legjobbjait hívják, az itt jól szereplők alkotják a következő esztendő válogatott­ját. Varga Tibornak nem ez első jó szereplése, öt éve megnyerte az országos versenyt, három évig vá­logatott kerettag volt. Harminckét év repülés, nyolcvanezer megtett kilométer van mögötte. Tizenöt évesen szeretett bele ebbe a sportba egy akkor látott film hatására, hamarosan enge­délyt szerzett, és azóta minden szabadidejét vitorlázó re­püléssel töl­ti. Arra a kérdésre, hogy miért éppen a repülést vá­lasztotta, azonnal kész a válasz­szák aki még soha sem próbálta, úgysem érti. Hogy miért éppen vi­torlázó repülés? Ez a legnagyobb kihívás. Itt a pilóta magára van utalva, a teljesítmény attól függ, ki mennyire ismeri a természetet, a gépet. Varga Tibor szerint nem veszé­lyes a sport, amit űz. A gép hibája miatt nem történt még baleset, csak azért, mert a pilóta túlérté­kelte önmagát, nem szerzett elég repülőintelligenciát. A versenye­Varga Tibor. 1954. december 3-án született Szombathelyen. Húsz éve költözött Paksra, három éve Dunakömlődön él. A Paksi Atomerőmű Rt. anyagvizsgálója, nős egy 24 és egy 19 éves fiú édesapja, a Dunaferr Repülő Klub vitorlázó repülője, az idei nemzeti vitorlázó repülő bajnokság ezüst­érmese. ken nagy segít­ség, ha a pilóta párban repül­het. Együtt pásztázzák vé­gig a levegőt, keresve a meg­felelő áramlatokat, segítik egy­mást. Új-Zélandon, a nemzetközi versenyen nem lesz társa Varga Tibornak, egyedül megy. Ha megy. Egy ilyen bajnokságon való részvétel legalább másfél millió forintba kerül és azt neki kell összekalapolnia. _____________■ > i

Next

/
Thumbnails
Contents