Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-03 / 180. szám
6. OLDAL VÁRDOMB TOLNA MEGYE 2 0 0 2 2002. Augusztus 3., szombat vArdomb Emlékezés a múltra Felújították tavaly a falumúzeum kerítését, mintegy egymillió forintos költséggel. Ezen a falon kapott helyet az emléktábla, amelyet Várdomb megalapításának évfordulójára hoztak létre, kiegészítve az államalapítással és a katolikus egyház évfordulójával. Az avatásra 2001 nyarán, az elszármazottak találkozóján került sor. Az emléktáblát Tövisháti András tervezte, égetése Rács Róbert műhelyében történt. ■ A sváb bállal kezdődött Holtz Jánosné a tánccsoport alapítója.- A sport, ezen belül a labdajátékok több formája is érdekelt ,sA tánc irányába a.külső lökést és támogatást első polgármesterünktől, Rács Lászlótól, valamint Pamuk Tibornétól kaptám, akik felvetették - sok-sok évtizednyi kihagyás után - a sváb bál ötletét és megbíztak, hogy szervezzek meg ez alkalomra egy kis bemutatót. Ekkor kezdődött a házaspárok felkutatása, akik a megszokott mindennapjaikból szívesen áldoztak 1-2 órát a siker reményében. A bálra a sváb táncokra jellemző és hagyományos lépésmotívumokkal készültünk fel, mint Kreizpolka, Gólyatánc, Schuß- •tertanz, egy kis keringő, polka. És ez az első siker és kellemes élmény alapozta meg a későbbi tánccsoport létét, amely azóta már túl van az első tíz évén, háta mögött számtalan belföldi és külföldi fellépéssel. Jelenleg 35 fő - zömmel fiatal - alkotja a csoportot. Hivatalos eredményeink között a Néptáncosok Országos Bemutató Színpad Ezüst, Arany és kétszeres minősült cím szerepel, amit legutóbb idén június 8-án Pécsváradon értünk el. ■ Röviden SZÁMÍTÓGÉP pedagógusoknak. Tizenkét pedagógus kapott a kormányzati pályázat keretében számítógépet. Mint ismeretes, azok kaphatták meg ezt a korszerű oktatási, technikai eszközt, akiknek az önkormányzat a költségek felét kifizette. A képviselőtestület úgy döntött, hogy minden befektetés, amit az iskolára fordítanak, sokszorosan térül meg, ezért 700 ezer forintot adtak erre a célra. ISKOLAKEZDÉSI támogatás. Nem jelentett soha gondot a gyermeküdültetés és az iskola- kezdés támogatása. Milliós nagyságrendet jelent, hogy minden iskolába induló várdombi 3500-6000 ezer forintot kap egyszeri iskolakezdési támogatásként. A Várdombon lakók kapják, függetlenül attól, hogy a gyerekek, illetve fiatalok milyen iskolába mennek. MŰEMLÉKVÉDELEM. Felújították a Vendel szobrot, illetve másolat készült róla. A felújított szobor a régi a helyére, a másolat pedig a múzeumba került. ■ A vízellátás a legnagyobb gond A civil szerveztek őrzik, teremtik az értékeket Már szinte minden megvan Várdombon, ami egy városban. A legnagyobb gond a vízellátással van, a fejlődés következő lépcsője a csatornázás lesz.- Hogyan lett polgármester a szülőfalujában Vilii Ferenc?- Kihívás volt és azt megelőzően sem tértem ki, ha szőkébb, tágabb közösségem megbízott valamilyen feladattal. Ennek ellenére sokat vívódtam, de amikor kiderült, hogy megvan a megfelelő számú ajánlószelvényem, belevágtam. Úgy éreztem, nem hagyhatom cserben azokat, akik megbíztak bennem.- Most ősszel újra indul?- Azt gondolom, a négy évet megszenvedtem, s ennyi tanuló-idő után talán elkövetkezhet egy kellemesebb időszak. Őszintén szólva abban reménykedünk, hogy ebben a parlamenti ciklusban jobb anyagi helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Úgy gondolom, hogy az eddig végzett munkának a minősítése lesz a következő választás. Azt a kockázatot meg, hogy veszíthetek is, vállalom.- Mit az, amit négy év alatt sikerült elérni, s mi a legfontosabb feladat?- Ellentmondásos ez a négy év. Igen magas szintről indulhattunk el, ezért továbblépni objektív, s nyilván szubjektív okokból is nem minden területen sikerült. Az első két évben pénzügyi gondokkal küszködtünk, főként amiatt, mert az állami normatíva nem fedezi az iskola fenntartását. Ezért alig maradt pénzünk a fejlesztése.- Mennyi kell pluszban az iskolára?- Az idén már 10 millió forint, s ez több, mint az állami normatíva 30 százaléka. Hoztunk megszorító intézkedéseket, de kigazdálkodtuk a felvett hitelt. Azzal azonban büszkélkedhet a képviselőtestület is, amit várdombi emberekkel közös munkával elértünk. Meg tudtuk tartani a civil szerveződéseinket, a tánccsoportot, a daloskört, ebben az évben ruhákat is biztosítottunk nekik. Megmaradtak a sakkozók, s az idén már jutott a nagycsalásos egyesületnek is. Mindezekkel felsoroltam azokat az értékeket is, melyeket az én felfogásom szerint abban az európai gondolkodásban, amely felé remélhetően közelítünk, a civil _ szerveztek megtestesítenek. Kiteljesítik a min- ' dennapokat, színesítik az emberek életét, s elviszik ennek a kis falunak a hírét más településekre is. Várdombon régebben híresek voltak az asztaliteniszezők, most ismét alakult egy kis csapat, aminek nagyon örülünk.- Mi az, ami még hiányzik?- A járdák, utak rendben vannak, de azért jó lett volna javítani rajtuk. Gond a vízelvetés, de a ■legnagyobb problémánk a vízellátás. Szerencsére a falu a gyarapodó települések köNévjegy A 2002-ES KÖLTSÉGVETÉS Éves összeg 222 millió 864 ezer ft Állami hozzájárulás 115 millió 088 ezer Ft Helyi adók, egyéb bevételek 7 millió 366 ezer Ft Saját bevétel 100 millió 410 ezer Ft Ebből pénzmaradvány 45 millió 517 ezer Ft Vilii Ferenc Várdombon született, nős, 25 éves fia, 20 éves lánya van. Szekszárdon, a Bezerédj szakközépiskolában érettségizett, 1998-as megválasztásáig a bátaszéki áfésznél dolgozott. Szabad idejében olvas, zenét hallgat, kedvencei az operettek, a német népzene, s az operaslágerek, ezek közül is legkedvesebb a Bánk Bán nagyáriája, mert, mint mondta ez üzenet a mának is. zé tartozik, amikor a vízvezeték készült akkor még 800-900 fővel lehetett számolni, ma már 1252-en vagyunk. A gázközmű- vagyonból maradt 20 millió forintból és a megtakarításainkból elkezdődhet egy több kilométeres vezetékcsere. Megkezdődött egy új kút fúrásának az engedélyeztetése. Szeretnénk magasabb rendű szolgáltatást nyújtani a lakosságnak, még akkor is, ha a minőségi gondok nem enyhülnek, hiszen a vas-mangántalanító még hiányzik. Bár, erre is megvannak az elképzeléseink. Sajnos mindez sokkal hosszabb folyamat lesz, mint magam is gondoltam volna. Szeptember végére, október elejére megszűnnek a nyomásproblémák, érezhető lesz a javulás. Harmadízben pályázunk a szennyvízelevezésre, az őcsényi rendszerre szeretnénk csatlakozni. Azt gondolom, hogy ami a csatornázást illeti, gyermekeink, unokáink jövőjéről van szó. Személyesen is nagy csalódás volt számomra, hogy nem épült meg az elkerülő út, hiszen potenciális veszélyforrást jelent a községen átzúduló forgalom. Sárközi és óbányai kerámia Az igényeket ki kell szolgálni Rács Róbert a kész kerámiák között Mint a műhelyben kiderült, a szekszárdi újévi örömünnep- re is Várdombon készültek az ízléses, egyszerű poharak. Rács Róbert az agyaggal már gyerekkorában megismerkedett. Édesapja a téglagyárból hozott nyers tégladarabokat, s már akkor plaketteket és szobrocskádat formáztak belőle. Később -Juhos Lászlóhoz járt a hajdani úttörőházba képzőművészeti szakkörre. Az érettségi után Kaposváron végezte el kerámia-for- mázó szakot.- Milyen igényeknek kell megfelelni, ha az ember ebből él?- Nem könnyű, hiszen pusztán a népi fazekasságból nehéz megélni, muszáj kommersz árut is gyártani. Az viszont biztos, , hogy az igényeket ki kell szolgálni, készítünk kaspókat, ültető edényeket, más használati tárgyakat. Egy alkalmazottam van és a feleségem is néha besegít.- Szíve szerint milyen kerámiákat készít legszívesebben?- Készítek sárközi és az óbányai kerámiát. Inkább a népi kerámiát kedvelem, 25-30 zsűrizett tárgyam van, és tagja vagyok a Tolna Megyei Nép- művészeti Egyesületnek. Várdomb sziget a Sárközben, hiszen sváb falu, ezért igyekszem német eredetű, történetesen óbányai kerámiákat is készíteni. Eredetileg Szekszárdról jártunk ki dolgozni, aztán vettünk egy kis parasztházat, s most itt élünk, műhelyt építettünk., az építkezés még nagyon az elején tart., .- Hogyan lehet eladni?- 1988-ban végeztem, 92 óta vagyok vállalkozó, azóta kialakultak a kapcsolataim kereskedőkkel. Van aki a műhelybe jön vásárolni, kisebb, nagyobb üzletek számára. Másrészt pedig nép- művészeti vásárokra járunk. Nagyobb, több napos rendezvényekre az egész országba. Mint például a szekszárdi folklórfesztivál, a mesterségek ünnepe, s majd a szüreti fesztivál. ______■ Szőt s István, a pékség vezetője: - A rendszerváltás után 1992-ben két kollégámmal, Szabó Sándorral és Varga Zsolttal kiváltunk a bátaszéki szövetkezetből, ahol szőlészeti ágazatvezető voltam. L létrehoztuk az Agrovár Betéti Társaságot. Ezen a néven szerettük volna újraalakítani a volt várdombi szövetkezetét. Ez nem sikerült, az akkori tagoknak nem volt tapasztalatuk és elég báNévjegy Szőts István negyven éves, nős, két fiúgyermekük van, nyolc és tizennégy évesek. Felesége szintén Várdombon dolgozik, óvodavezető. Eredeti szakmája kertész, a Bátaszéki Mg. Szövetkezetben szőlészeti ágazatvezetőként dolgozott. torságuk a vállalkozóvá váláshoz. Másik tervem az akkori igen gyenge kenyérellátás miatt jutott eszembe, ez volt a pékség. Ma már tíz éve üzemel, nem gyártunk sok terméket, viszont azok minőségére gondosan vigyázunk. Pár éve mi üzemeltetjük a Báta-széki ÁFÉSZ vegyeskereske- i dését is. Igyekszünk aktív résztvevői, támogatói és szervezői lenni mindennek, ami Várdombbal, az itt élő emberekkel kapcsolatos. Ennek köszönhetően az idén már tizedszer kerül megrendezésre az AGROVÁR kispályás labdarúgó bajnokság, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb rendezvények, ünnepi mise és kenyérszentelés, szabadtéri bál. A gépgyártó VénerZohán, a Pagrix Gépgyártó Kft. ügyvezetője másodszor dolgozik Várdombon, aztán 1980-ban került megint vissza. Most nyugdíjba készül. A gépállomáson három évet töltött annak idején. A cég öntözőgépek gyártásával foglalkozik, 1990-ben alakult. A profil az Agramtól származik, ma 6CFan dolgoznak az üzemben. Később megpróbáltak export irányba elmozdulni, s ma már kerti bútorokat is készítenek, évente 10-15 ezer darab úgynevezett sörszék-vázat, festett, vagy tűzihorganyzott kivitelben Németországba. Különleges székeket is gyártanak, kis szériában. Készítenek napernyő tartókat, virágállványokat, mindent, amire igény mutatkozik. _______ ■ A németek története Kis’s Tamásné Újvári Mária úgy számolja, hogy körülbelül 7-8 generáció óta él a családja a településen. Valahonnan a Rajna vidékéről származnak az ősei. Két nyelven nőtt fel a családban, magyarul az óvodában tanult meg. Ma már úgy látja, hogy kicsit későn kezdett el foglalkozni a helyi németség történetével. Egy nagynénje emlékeiből kiindulva gondolt arra, hogy ezek mások számára is érdekesek lehetnek. Az első könyv a helyi németek néprajzáról, szokásairól szól, a második régi fotókon ábrázolja a mindennapi életet és az ünnepeket. A népzenei kazetta a település létrejöttének 250. évfordulója alkalmából jelent meg. _______■ A családorvos Dr. Szabó Péter 16 éve a falu orvosa.- Megszoktam a falut, megismertem az embereket, mindig körzeti orvos szerettem volna lenni, nem kényszerből kerültem ide. Ezt akartam csinálni és ezt is szeretem. Főként a kórházi orvoslással szemben azért jó körzeti orvosnak lenni, mert emberekkel, családokkal lehet foglalkozni, és nem csak a betegsége 1-2 hetében, hanem hosszabb távú kapcsolatban. A munkám két részből áll, a rendelési és beteglátogatás idejéből, illetve a készenléti ügyeletből, s ha szükség van rá akkor a feladatom a sürgősségi ellátás. ■ A helyi pénzügyes Iván Attiláné a körjegyzőség gazdálkodási előadója Vár- % dombon született, 1991 január elsejétől dolgozik a községházán. Bony- hádon érettségizett a közgazdasági szakközépiskolában. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés üyen mennyiségű pénzzel dolgozni, azt mondta: azt nem érzi az ember. Olyan egyszerű az egész, mint otthon, ami van azt be kell osztani és ha vannak plusz lehetőségek, mint például a pályázatok, akkor azokat ki kell használni.- Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre, mindketten az idén végeztek, a lányom német nyelvtanár, tolmácsnak készül, a fiam rendőr a készenléti rendőrségnél, s tovább tanul. ■ A népfőiskoláról Badics Lász- lóné nyugdíjas pedagógus. - Mindig szerettem az emberekkel foglalkozni. Vezér- gondolatom Illyés Gyulától származik: „Itt élnénk ezen a vidéken, Itt élnénk, élhetnénk csak emberül”. Az elidegenedés ellen mentálhigiénés céllal is csak a civil összefogás a jó orvosság. Vallom, hogy magunknak kell megteremtenünk az emberies környezetet. Ebben a törekvésemben a Tolna Megyei Népfőiskolái Társaság és a helyi önkormányzat segített. A Várdombi Népfőiskolái Társaság első évfolyamát sikeresen zártuk. Folytatni kívá- nom-kívánjuk a József Attila-i tűz rakását, melynek fényénél emberibb emberek nevelődhetnek. ■ Szőlészet helyett pékség
