Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-03 / 180. szám

6. OLDAL VÁRDOMB TOLNA MEGYE 2 0 0 2 2002. Augusztus 3., szombat vArdomb Emlékezés a múltra Felújították tavaly a falumúze­um kerítését, mintegy egymillió forintos költséggel. Ezen a falon kapott helyet az emléktábla, amelyet Várdomb megalapításá­nak évfordulójára hoztak létre, kiegészítve az államalapítással és a katolikus egyház évforduló­jával. Az avatásra 2001 nyarán, az elszármazottak találkozóján került sor. Az emléktáblát Tövis­háti András tervezte, égetése Rács Róbert műhelyében tör­tént. ■ A sváb bállal kezdődött Holtz Jánosné a tánccsoport alapítója.- A sport, ezen belül a labdajátékok több formája is érdekelt ,sA tánc irányába a.külső lökést és támogatást első polgármeste­rünktől, Rács Lászlótól, vala­mint Pamuk Tibornétól kaptám, akik felvetették - sok-sok évti­zednyi kihagyás után - a sváb bál ötletét és megbíztak, hogy szervezzek meg ez alkalomra egy kis bemutatót. Ekkor kezdődött a házaspárok felkutatása, akik a megszokott mindennapjaikból szívesen ál­doztak 1-2 órát a siker reményé­ben. A bálra a sváb táncokra jel­lemző és hagyományos lépésmo­tívumokkal készültünk fel, mint Kreizpolka, Gólyatánc, Schuß- •tertanz, egy kis keringő, polka. És ez az első siker és kellemes él­mény alapozta meg a későbbi tánccsoport létét, amely azóta már túl van az első tíz évén, háta mögött számtalan belföldi és kül­földi fellépéssel. Jelenleg 35 fő - zömmel fiatal - alkotja a csopor­tot. Hivatalos eredményeink kö­zött a Néptáncosok Országos Be­mutató Színpad Ezüst, Arany és kétszeres minősült cím szerepel, amit legutóbb idén június 8-án Pécsváradon értünk el. ■ Röviden SZÁMÍTÓGÉP pedagógusok­nak. Tizenkét pedagógus ka­pott a kormányzati pályázat ke­retében számítógépet. Mint is­meretes, azok kaphatták meg ezt a korszerű oktatási, techni­kai eszközt, akiknek az önkor­mányzat a költségek felét kifi­zette. A képviselőtestület úgy döntött, hogy minden befekte­tés, amit az iskolára fordítanak, sokszorosan térül meg, ezért 700 ezer forintot adtak erre a célra. ISKOLAKEZDÉSI támogatás. Nem jelentett soha gondot a gyermeküdültetés és az iskola- kezdés támogatása. Milliós nagyságrendet jelent, hogy minden iskolába induló vár­dombi 3500-6000 ezer forintot kap egyszeri iskolakezdési tá­mogatásként. A Várdombon lakók kapják, függetlenül at­tól, hogy a gyerekek, illetve fi­atalok milyen iskolába men­nek. MŰEMLÉKVÉDELEM. Felújí­tották a Vendel szobrot, illetve másolat készült róla. A felújí­tott szobor a régi a helyére, a másolat pedig a múzeumba ke­rült. ■ A vízellátás a legnagyobb gond A civil szerveztek őrzik, teremtik az értékeket Már szinte minden megvan Várdom­bon, ami egy városban. A legnagyobb gond a vízellátással van, a fejlődés kö­vetkező lépcsője a csatornázás lesz.- Hogyan lett polgármester a szülőfalu­jában Vilii Ferenc?- Kihívás volt és azt megelőzően sem tértem ki, ha szőkébb, tágabb közössé­gem megbízott valamilyen feladattal. Ennek ellenére sokat vívódtam, de ami­kor kiderült, hogy megvan a megfelelő számú ajánlószelvényem, belevágtam. Úgy éreztem, nem hagyhatom cserben azokat, akik megbíztak bennem.- Most ősszel újra indul?- Azt gondolom, a négy évet meg­szenvedtem, s ennyi tanuló-idő után ta­lán elkövetkezhet egy kellemesebb idő­szak. Őszintén szólva abban reményke­dünk, hogy ebben a parlamenti ciklus­ban jobb anyagi helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Úgy gondolom, hogy az eddig végzett munkának a minősíté­se lesz a következő választás. Azt a koc­kázatot meg, hogy veszíthetek is, válla­lom.- Mit az, amit négy év alatt sikerült el­érni, s mi a legfontosabb feladat?- Ellentmondásos ez a négy év. Igen magas szintről indulhattunk el, ezért to­vábblépni objektív, s nyilván szubjektív okokból is nem minden területen sike­rült. Az első két évben pénzügyi gon­dokkal küszködtünk, főként amiatt, mert az állami normatíva nem fedezi az iskola fenntartását. Ezért alig maradt pénzünk a fejlesztése.- Mennyi kell pluszban az iskolára?- Az idén már 10 millió forint, s ez több, mint az állami normatíva 30 százaléka. Hoztunk meg­szorító intézkedéseket, de kigazdálkodtuk a fel­vett hitelt. Azzal azonban büszkélkedhet a képvi­selőtestület is, amit várdombi emberekkel közös munkával elértünk. Meg tudtuk tartani a civil szerveződéseinket, a tánccsoportot, a daloskört, ebben az évben ruhákat is biztosítottunk nekik. Megmaradtak a sakkozók, s az idén már jutott a nagycsalásos egyesületnek is. Mindezekkel felso­roltam azokat az értékeket is, melyeket az én fel­fogásom szerint abban az európai gondolkodás­ban, amely felé remélhetően közelítünk, a civil _ szerveztek megtestesítenek. Kiteljesítik a min- ' dennapokat, színesítik az emberek életét, s elvi­szik ennek a kis falunak a hírét más települések­re is. Várdombon régebben híresek voltak az asztaliteniszezők, most ismét alakult egy kis csa­pat, aminek nagyon örülünk.- Mi az, ami még hiányzik?- A járdák, utak rendben vannak, de azért jó lett volna ja­vítani rajtuk. Gond a víz­elvetés, de a ■legnagyobb problémánk a vízellátás. Szerencsére a falu a gya­rapodó tele­pülések kö­Névjegy A 2002-ES KÖLTSÉGVETÉS Éves összeg 222 millió 864 ezer ft Állami hozzájárulás 115 millió 088 ezer Ft Helyi adók, egyéb bevételek 7 millió 366 ezer Ft Saját bevétel 100 millió 410 ezer Ft Ebből pénzmaradvány 45 millió 517 ezer Ft Vilii Ferenc Várdombon született, nős, 25 éves fia, 20 éves lánya van. Szekszárdon, a Bezerédj szakközépiskolában érettségizett, 1998-as megválasztásáig a bátaszéki áfésznél dolgozott. Szabad idejében olvas, zenét hallgat, kedvencei az operettek, a né­met népzene, s az operaslágerek, ezek kö­zül is legkedvesebb a Bánk Bán nagyáriája, mert, mint mondta ez üzenet a mának is. zé tartozik, amikor a vízveze­ték készült akkor még 800-900 fővel lehetett számolni, ma már 1252-en vagyunk. A gázközmű- vagyonból maradt 20 millió fo­rintból és a megtakarításaink­ból elkezdődhet egy több kilo­méteres vezetékcsere. Megkezdődött egy új kút fúrásának az engedélyeztetése. Szeretnénk maga­sabb rendű szolgáltatást nyújtani a lakosságnak, még akkor is, ha a minőségi gondok nem enyhül­nek, hiszen a vas-mangántalanító még hiányzik. Bár, erre is megvannak az elképzeléseink. Sajnos mindez sokkal hosszabb folyamat lesz, mint ma­gam is gondoltam volna. Szeptember végére, ok­tóber elejére megszűnnek a nyomásproblémák, érezhető lesz a javulás. Harmadízben pályázunk a szennyvízelevezésre, az őcsényi rendszerre szeretnénk csatlakozni. Azt gondolom, hogy ami a csatornázást illeti, gyermeke­ink, unokáink jövőjéről van szó. Személyesen is nagy csalódás volt számomra, hogy nem épült meg az elkerülő út, hiszen po­tenciális veszélyforrást jelent a községen átzúduló forgalom. Sárközi és óbányai kerámia Az igényeket ki kell szolgálni Rács Róbert a kész kerámiák között Mint a műhelyben kiderült, a szekszárdi újévi örömünnep- re is Várdombon készültek az ízléses, egyszerű poharak. Rács Róbert az agyaggal már gyerekkorában meg­ismerkedett. Édesapja a téglagyárból hozott nyers tégladarabokat, s már akkor plaketteket és szobrocskádat formáztak belőle. Később -Juhos Lászlóhoz járt a hajdani úttörőházba képzőművészeti szakkörre. Az érettségi után Ka­posváron végezte el kerámia-for- mázó szakot.- Milyen igényeknek kell meg­felelni, ha az ember ebből él?- Nem könnyű, hiszen pusz­tán a népi fazekasságból nehéz megélni, muszáj kommersz árut is gyártani. Az viszont biztos, , hogy az igényeket ki kell szolgál­ni, készítünk kaspókat, ültető edényeket, más használati tár­gyakat. Egy alkalmazottam van és a feleségem is néha besegít.- Szíve szerint milyen kerámiá­kat készít legszívesebben?- Készítek sárközi és az óbányai kerámiát. Inkább a népi kerámiát kedvelem, 25-30 zsűri­zett tárgyam van, és tagja vagyok a Tolna Megyei Nép- művészeti Egyesület­nek. Várdomb sziget a Sárközben, hiszen sváb falu, ezért igyekszem német eredetű, történe­tesen óbányai kerámi­ákat is készíteni. Erede­tileg Szekszárdról jár­tunk ki dolgozni, aztán vettünk egy kis parasztházat, s most itt élünk, műhelyt építet­tünk., az építkezés még nagyon az elején tart., .- Hogyan lehet eladni?- 1988-ban végeztem, 92 óta vagyok vállalkozó, azóta kiala­kultak a kapcsolataim kereske­dőkkel. Van aki a műhelybe jön vásárolni, kisebb, nagyobb üzle­tek számára. Másrészt pedig nép- művészeti vásárokra járunk. Na­gyobb, több napos rendezvé­nyekre az egész országba. Mint például a szekszárdi folklórfesz­tivál, a mesterségek ünnepe, s majd a szüreti fesztivál. ______■ Szőt s István, a pékség vezetője: - A rendszerváltás után 1992-ben két kollégámmal, Szabó Sándor­ral és Varga Zsolttal kiváltunk a bátaszéki szövetkezetből, ahol szőlészeti ágazatvezető voltam. L létrehoztuk az Agrovár Betéti Társaságot. Ezen a né­ven szerettük volna új­raalakítani a volt vár­dombi szövetkezetét. Ez nem sikerült, az akkori tagoknak nem volt ta­pasztalatuk és elég bá­Névjegy Szőts István negy­ven éves, nős, két fiúgyermekük van, nyolc és tizennégy évesek. Felesége szintén Várdombon dolgozik, óvodavezető. Eredeti szakmája kertész, a Bátaszéki Mg. Szövetkezetben szőlészeti ágazatvezetőként dolgozott. torságuk a vállalkozóvá váláshoz. Másik tervem az akkori igen gyenge kenyérellátás miatt jutott eszembe, ez volt a pékség. Ma már tíz éve üzemel, nem gyár­tunk sok terméket, viszont azok minőségére gondosan vigyá­zunk. Pár éve mi üze­meltetjük a Báta-széki ÁFÉSZ vegyeskereske- i dését is. Igyekszünk aktív résztvevői, támo­gatói és szervezői lenni mindennek, ami Vár­dombbal, az itt élő em­berekkel kapcsolatos. Ennek köszönhetően az idén már tizedszer kerül megrendezésre az AGROVÁR kispályás lab­darúgó bajnokság, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb rendezvények, ün­nepi mise és kenyérszen­telés, szabadtéri bál. A gépgyártó VénerZohán, a Pagrix Gép­gyártó Kft. ügy­vezetője má­sodszor dolgo­zik Várdom­bon, aztán 1980-ban került megint vissza. Most nyugdíjba készül. A gépállo­máson három évet töltött annak idején. A cég öntözőgépek gyártá­sával foglalkozik, 1990-ben alakult. A profil az Agramtól származik, ma 6CFan dolgoznak az üzemben. Ké­sőbb megpróbáltak export irányba elmozdulni, s ma már kerti bútoro­kat is készítenek, évente 10-15 ezer darab úgynevezett sörszék-vázat, festett, vagy tűzihorganyzott kivitel­ben Németországba. Különleges székeket is gyártanak, kis szériá­ban. Készítenek napernyő tartókat, virágállványokat, mindent, amire igény mutatkozik. _______ ■ A németek története Kis’s Tamásné Újvári Mária úgy számolja, hogy körülbe­lül 7-8 generá­ció óta él a csa­ládja a telepü­lésen. Vala­honnan a Raj­na vidékéről származnak az ősei. Két nyelven nőtt fel a családban, magyarul az óvodában tanult meg. Ma már úgy látja, hogy ki­csit későn kezdett el foglalkozni a helyi németség történetével. Egy nagynénje emlékeiből kiindulva gondolt arra, hogy ezek mások számára is érdekesek lehetnek. Az első könyv a helyi németek néprajzáról, szokásairól szól, a második régi fotókon ábrázolja a mindennapi életet és az ünnepe­ket. A népzenei kazetta a telepü­lés létrejöttének 250. évfordulója alkalmából jelent meg. _______■ A családorvos Dr. Szabó Pé­ter 16 éve a fa­lu orvosa.- Megszok­tam a falut, megismertem az embereket, mindig körze­ti orvos sze­rettem volna lenni, nem kény­szerből kerültem ide. Ezt akar­tam csinálni és ezt is szeretem. Főként a kórházi orvoslással szemben azért jó körzeti orvos­nak lenni, mert emberekkel, családokkal lehet foglalkozni, és nem csak a betegsége 1-2 heté­ben, hanem hosszabb távú kap­csolatban. A munkám két részből áll, a rendelési és beteglátogatás ide­jéből, illetve a készenléti ügye­letből, s ha szükség van rá ak­kor a feladatom a sürgősségi el­látás. ■ A helyi pénzügyes Iván Attiláné a körjegyzőség gazdálkodási előadója Vár- % dombon szüle­tett, 1991 janu­ár elsejétől dol­gozik a község­házán. Bony- hádon érettségizett a közgazdasági szakközépiskolában. Arra a kér­désre, hogy milyen érzés üyen mennyiségű pénzzel dolgozni, azt mondta: azt nem érzi az ember. Olyan egyszerű az egész, mint ott­hon, ami van azt be kell osztani és ha vannak plusz lehetőségek, mint például a pályázatok, akkor azokat ki kell használni.- Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre, mindketten az idén végeztek, a lányom német nyelvtanár, tolmácsnak készül, a fiam rendőr a készenléti rend­őrségnél, s tovább tanul. ■ A népfőiskoláról Badics Lász- lóné nyugdíjas pedagógus. - Mindig szeret­tem az embe­rekkel foglal­kozni. Vezér- gondolatom Illyés Gyulától származik: „Itt élnénk ezen a vi­déken, Itt élnénk, élhetnénk csak emberül”. Az elidegenedés ellen mentálhigiénés céllal is csak a ci­vil összefogás a jó orvosság. Val­lom, hogy magunknak kell meg­teremtenünk az emberies kör­nyezetet. Ebben a törekvésem­ben a Tolna Megyei Népfőiskolái Társaság és a helyi önkormány­zat segített. A Várdombi Népfőis­kolái Társaság első évfolyamát si­keresen zártuk. Folytatni kívá- nom-kívánjuk a József Attila-i tűz rakását, melynek fényénél embe­ribb emberek nevelődhetnek. ■ Szőlészet helyett pékség

Next

/
Thumbnails
Contents