Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-19 / 193. szám
jjJ 2002. Augusztus 19., hétfő SZEKSZ Á R D 2 0 0 2 . AUGUSZTUS 20. 13. OLDAL Gyalog a halhatatlanságba A közadakozás szervezője: Szigetvári Ernő Az idős(?) férfi, talán életében először nem tudja mit mondjon, amikor a daruval a helyére emelik a Szent István szobrot. Aligha mond eleget a lelki- állapotról hogy a könnyeivel küszködik, hiszen boldog. Ahogy manapság mondják, nélküle nem jöhetett volna létre a Szent István szobor Szek- szárdon, a Szent István téren. Szigetvári Ernő, szekszárdi nyugdíjas egyszerre csak gondolt egy nagyot, majd legott hihetetlen szorgalommal és akaraterővel neki is látott annak, hogy amit megálmodott, az meg is valósuljon. Az elmúlt másfél évben sokat találkozhattunk a megyeszékhely utcáin az elegáns idős úrral. Pokolian nehéz táskájában együtt volt minden dokumentum. A papírok, levelezés, régi újságok, lektori jelentés, megjelent újságcikkek, makettekről készült fotók, számítógépes variációk arról, hol legyen, milyen is lesz majd az emlékmű. A papírok mind egy-egy állomását jelentették a valóságos és jelképes úrnak, amit másfél év alatt a 76. életévét taposó férfi megtett. Mindenhol jelen volt, mindenre odafigyelt. Tárgyalt a szobrásszal, a lektorátussal, a polgárokkal és polgármesterrel; a szobor környezetének a tervezőjével, jelen volt a kivitelezés fázisainál, levelezett, telefonéit. Az utolsó pillanatban elsáígült két fa, azokat is ki kellett cserélni.- Honnan jött az ötlet , hogy Szent István szobor legyen Szekszárdon?- A millennium évében, 2000 elején jutott az eszembe, hogy miért nincsen Szent Istvánról elnevezett utca, vagy tér a városban. Január harmadikán indítottam, ekkor felhívtam Kocsis Imre Antal polgár- mestert, hogy mit lehetne tenni ebben az ügyben. Ő akkor azt mondta, hogy adjam be a javaslatomat írásban. Miután ez megtörtént, a tér visszakapta hajdani nevét. Ebből következett a gondolat, hogy miért ne legyen akkor ezeréves múltunkhoz méltó szobor is. December 18- án volt a közmeghallgatás, ahol felvetettem azt a gondolatot, mi lenne, ha közadakozásból a város maga hozná létre a szobrot. A közadakozás megszervezését magamra vállaltam. December 27-én útnak is indultam. Nem is egyszer végigjártam 241 munkáltatót. Megható számomra, ahogyan a gazdálkodó szervezetektől kezdve a szekszárdi emberekig olyan sokan mögém álltak. Úgy látszik, hogy Szent István szellemisége megérintette az emberek lelkét, s a pénztárcájukat is megnyitotta. Volt aki csak 500 forintot tudott adni kevéske nyugdíjából, de ez talán még értékesebb, mint a tehetősebbek nagyobb összegű támogatása. Nagy büszkeségem, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök a lakásáról, csekken adta fel a hozzájárulását a szekszárdi Szent István szoborhoz. A pénz kezelését elvállalta és becsülettel megcsinálta a Tolna Megyei Honismereti Egyesület.- Mennyi pénz gyűlt össze?- Hat és fél millió forint.- Kinek az ötlete volt, hogy az alkotó Farkas Pál legyen ?- Az enyém. Ő a mi szobrászunk, de nemcsak Szekszárdon, hanem nemzetközi porondon is elismert alkotó. Úgy tudom, a köztéri szobrainak száma megközelíti a negyvenet.- Hogy a bírta ebben a korban ezt a strapát?- Néha úgy éreztem, hogy ösz- szeroppanok, de vitt az emberek pozitív hozzáállása ehhez az ügyhöz, s amit elkezdtem, azt végig is akartam vinni.- Mit fog csinálni augusztus 20 után?- Még nem tudom, ihárosi ibolya A fáradhatatlan Szigetvári Ernő FOTÓ: BAKÓ Roma Nívódíj Horváth Ferenc sportvezetőnek adományozott a cigányság támogatásáért nívódíjat a Szekszárdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A sportszervező 1955. május 29-én Szekszárdon született, 1982-ben kezdett a verseny- sporttal foglalkozni, a Szekszárdi Dózsa súlyemelő szakosztályának technikai vezetője volt, majd nemzetközi és világversenyek szervezésében tűnt ki, a magyar súlyemelő szövetség elnökségi tagja, majd főtitkára lett. 1992-ben tért vissza a városba és az iskolai kézilabda felé fordult az érdeklődése, megalapította az Szigma Szekszárd Klubot. Azóta több formában támogatja a roma fiatalokat és a hátrányos helyzetű családokat. Egyik fő támogatója a Dankó foci kupának, a szekszárdi roma napnak és a cigány gyerekek már hagyományos évenkénti kirándulásának. ■ A fiák kövessék az elődöket Beszélgetés a királyról és a szoborról Farkas Pál szobrászművésszel Meg kell ismerni a kort és a történelmi személyt, ahhoz, hogy a szobor külleme kifejezhesse az ábrázolt személy jellemét. Kisebb fajta tömeg gyűlt össze Szekszárdon, a Szent István téren, amikor a frissen aranyfüsttel bevont szobrot a helyére emelték. Az elkészült mű lenyűgöző hatással volt az emberekre. Egy valaki, az alkotó Farkas Pál szobrászművész még láthatóan nem tudta átélni, hogy elkészült a mű, mert csak azt látta, azzal foglalkozott, hogy mit kell még fúrni, felszögelni, elrendezni, hogy az avatóra valóban minden a helyére kerüljön. A beszélgetést egy nappal az esemény előtt folytattuk a szobrászművésszel.- Mivel kezdődik a szobrász munkája?- Mindenestre újra meg kell ismerkedni a korral, hiszen az iskolai tanulmányok az idő múltával ho- mályosulnak. Utána a megformálandó történelmi személy összes fellelhető ábrázolását elő kellett keríteni és tanulmányozni. Ezekből alakítottam ki egy remélhetően árpádházi karaktert, korabeli viseletben, a legjellemzőbb és a leghitelesebb attribútumokkal felszerelve, ezek a lándzsa, a korona és az országalma. Mindhárom történeti elem szerepel a koronázási paláston. A paláston lévő ábrázolás, az egyik leghitelesebb, hiszen abban a korban készült, s vélhetően Gizella királyné részt is vehetett a létrehozásában. A Veszprém-völgyi apácák a kolostorukban, miseruhából alakították át. Szerepel rajta Szent István, Imre herceg és Gizella királyné részben stilizált képe.- Miért'éppen ilyen a korona?- Ez a legvitathatóbb része a témának. Azért gondoltam a leginkább autentikusnak az abroncskoronát, mert Asztrik kalocsai érsek hozta a Szilveszter pápa által küldött koronát, s a XII. századból van egy úgynevezett kalocsai királyfej, ami az egyetlen, István korához a legközelebb lévő ábrázolás és az is ezt az egyszerű abroncskoronát viseli amit én is a király fejére helyeztem.- Mielőtt, vagy miközben megformáltál a figura fe- jét, az arcot, milyen embernek gondolta el a királyt?- Ezen sokat gondolkodtam. A kis méretű vörös márvány faragvány kalocsai királyfej mellett a legfontosabb forrásom a bambergi lovas volt. A bamFOTÓ: GOTTVALD bergi dómban látható egy, a falra épített egy nézetű lovas szobor. A kutatók úgy tippelik, hogy akár István alakja is lehet, aki talán éppen Gizella kezét kérte meg és azért fordult meg ezen a vidéken. A szobrász és a mű Ez a fiatal alak fogott meg legjobban. Semmiképp sem szerettem volna azonban fiatalon, hanem inkább ereje teljében ábrázolni a király figuráját, ezért némiképp öregebbre vettem az arcot. A bambergi lovasnak nincs szakálla, nincs bajusza, később viszont mindig szakállal, bajusszal ábrázolják Istvánt. Ez a küllem, a másik téma pedig a jellem. Nagy változást jelentett a magyarság életében a kényszerű letelepülés, hiszen akkor Európában már kialakult államformák léteztek. A félig pogány, vagy ősvallású magyarok áttérítése a keresztény hitre annak érdekében, hogy tárgyalóképesek legyünk Európával, fontos feladat volt. Ő erre rájött, ami okos, és ügyes politikust is mutat. Mint tudjuk a történelmi tényekből, a nagy, törvényalkotó király kemény kezű uralkodó volt, harcolt, kemény harcokban edződött. Ebből következik, hogy harcias, kemény férfinak kellett lennie. Hozzátartozik a kompozícióhoz, a talpazat mellett két emlékszöveg is, egy-egy bronztáblán, értelmezendő a kort. Az egyik egy regös ének, másik pedig idézet István törvény- könyvéből. Utóbbi a múltból a jelenbe és a jövőbe haladásnak az intelemszerű megfogalmazása, amely arra bíztatja az ifjúságot, hogy a fiák kövessék az elő; dÖket. IHÁROSI IBOLYA Pro Űrbe Szekszárd emlékplakett Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése az idén három köz- tiszteletben álló polgárának adományozta a Pro Űrbe Szekszárd Emlékplakettet. A kitüntetést az ünnepi közgyűlésen veszik át. Dr. Ferenczi József nyugalmazott osztályvezető főorvos, a közel négy évtizedes orvosi illetve megelőző és közegészségügyi munkássága elismeréseképpen részesült a kitüntetésben. A Garay gimnáziumban érettségizett, az egyetemet Pécsett végezte, volt körzeti orvos, majd 1965 és 73 között a városi közegészség- ügyi és járványügyi szolgálatot vezette, aztán a megyeinél a munkaegészségügyi osztály vezető főorvosa volt. Kiemelkedő szerepet vitt a város közegészségügyi helyzetének javításában, a városi köztisztasági rendelet megalkotásában, majd az izotóp laboratórium kialakításában és működtetésében. Tizenöt évig volt tanácstag, közben bizottsági elnök és a Vöröskereszt városi elnöke. Póla Károly, matematika-fizika szakos középiskolai tanár, közoktatási szakértő, több évtizedes magas színvonalú, áldozatos pedagógusi és közoktatási tevékenységével és kiemelkedő közéleti munkásságával érdemelte ki a kitüntetést. A Garay gimnáziumban kezdte megyei pályafutását, tanár, majd igazgatóhelyettes volt. Az 505-ös ipari szakmunkásképző a vezetése alatt kiemelkedő eredményeket ért el. A megyei tanácson a szakfelügyelők csoportvezetője lett, 1981 és 1990 között pedig a művelődési osztályt vezette. Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola, ahonnan nyugdíjba vonult, szintén az ő vezetése alatt vált korszerű középiskolává. Vezetőként folyamatosan részt vett a megye közoktatásának fejlesztésében, a pedagógusok továbbképzésében, főiskolásokat is oktatott. Négy országos és két megyei kitüntetés birtokosa. Szigetvári Ernő, az OTP nyugalmazott megyei igazgatóhelyettese elsősorban a Szent István király szobor felállításának kezdeményezéséért, a közadakozás szervezésében a város érdekében végzett, energiát, időt, fáradságot nem ismerő munkája elismeréseként veheti át az emlékplakettet. Pályáját az őcsényi elöljáróság jegyző gyakornokaként kezdte, dolgozott a közalkalmazottak szak- szervezetében, 1957 és 1984 között az OTP-ben járta végig a ranglétrát. A közélet iránti érdeklődés végigkísérte az életét, 18 évig volt a városi tanács tagja, 20 évig népfront városi elnöke. Ma is a megyeszék- hely közéletének, ismert alakja. ■ Közadakozás, 1898 Legutóbb 1898-ban létesült szobor közadakozásból Szekszárdon. Akkor a pénz összegyűjtése 41 évig tartott. A Tolnavármegye című újság 1898 június 6-i száma teljes egészében a szobor leleplezésének ünnepségéről szólt. Részlet a vezércikkből. Egy hosszú múltnak vágyódása nyert megtestesítést a tegnapi nappal. Ami még nem is oly rég a képzelet ködös levegőjében homályosan borongott, a mai nappal a megvalósulás stádiumába lépett. Tolnavármegye hazafias közönsége, élén a központ tevékeny intelligenciájával, szobrot emelt egyik legnagyobb fiának,.... Dicsőség érte mindazoknak, akik akár anyagi, akár szellemi erejűkkel csak parányi részt is vettek a munkában... Amely város és vármegye megtudja becsülni nagyjait, az maga is a nagyok között foglal helyet. ■ Németségért Nívódíj Erhard Stephannak, a Main- Tauber Járás Caritas Szövetség ügyvezetőjének adományozta az idén a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat a nívódíjat. Szekszárdi tevékenységéhez tartozik többek között a helyi Caritas szervezettel a partner- kapcsolat kialakítása. A közösséget többször segítette tanulmányutak, szakmai tapasztalatcserék, valamint anyagi-tárgyi támogatás formájában. A szekszárdi német önkormányzat és az egyesület is sokat köszönhet neki. Az ifjúsági és cserkészház építéséhez nyújtott támogatás mellett lehetőséget biztosított szekszárdi fiataloknak, hogy tanulmányozhassák a kinti Caritas tevékenységét. Aktívan közreműködött abban, hogy itteni szakemberek megismerkedhessek a németországi házi ápolási szolgálat munkájával, módszereikkel. Erhard Stephan 1978 óta vezeti a Main-Tauberi Caritas Szövetséget. Vezetése alatt a járásban több ápolási otthont és lakóparkot hoztak létre és gyarapodott a többszörösen fogyatékos embereknek elfoglaltságot nyújtó foglalkoztató műhelyek száma. Nevéhez fűződik a menekült fiatalokat támogató és a büntetett előéletű fiatalokat segítő szolgá- lat megszervezése. ■ Szakértő szemmel A szobor környezetét Máté János építész tervezte. A Képző- És Iparművészeti Lektorátus szakvéleményéből: A fej megformálása határozott, eltökélt uralkodói személyiséget mutat. A figura kompozíciója a gazdag sziluetthatásra épített. Ötletes megoldás az oszlopfő szalag- fonatos motívuma mely egy szekszárdi monostorból került elő. ■ Közjóért kitüntető díjakat adnak át Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002-ben öt polgárnak adományozta a Közjóért kitüntető díjat Dr. Fenyőházi László, magas színvonalú gyógyító munkája, kimagasló, a város hírnevét öregbítő tudományos munkássága elismeréseként veheti át a kitüntetést. Tizenkét cikke jelent meg hazai és külföldi szakmai folyóiratokban, rendszeresen előadásokat tart orvoskongresszusokon és más szakmai konferenciákon. Belgyógyász és reumatológus szakorvos, 1967-től 1982-ig a megyei kórház III. számú belgyógyászati és reumatológiai osztályának vezető főorvosa, majd 1988- ig a reumatológiai osztályé. Osztályáról tíz orvos szerzett szakképesítést. Kezdeményezésére nyilvánították gyógyvízzé a tamási fürdőt, nyugdíjasként is dolgozik. Kovács János mesterszakács, szakoktató, országos szakmai neve a város hírnevét is öregbíti, a gasztronómiai kultúra fejlesztésében elért eredményei érdemesítik a díjra. Szakoktatóként fiatalok sokasságát nevelte a szakma ismeretére és sze- retetére. 1976 és 2002 között váltakozva a vendéglátó-ipai szakiskola és a Kolping Iskola szakoktatója, oktatásvezetője, nyugdíjba vonulásáig a Garay étterem üzletvezetője. Nemcsak az iskolaszerű oktatásban tevékeny. A megyei ínyencklub alapítója, a Gasztronómiai Szövetség Dél-Dunántúli Régiójának vezetője, a nagyszakácsi reneszánsz konyha versenyének szervezője. Jelentős receptgyűjtő, a gasztronómiai hagyományok ápolója, ugyanakkor a korszerű táplálkozási ismeretek terjesztője. Nepp Dénes népi iparművész, szíjártó mester a családi és a szíjártó hagyományok magas színvonalú folytatásáért és Szekszárd nemzetközi hírnevét is öregbítő tevékenységéért kapta az elismerést. A bőrdíszműves szakma valamennyi ágában járatos, a legtöbb hazai és nemzetközi elismerést lószerszámaival szerezte magának. Munkáira jellemző a részletek finomsága, a használhatóság és az esztétika értékek ötvözése. Bel- és külföldi kiállítások szervezője, számtalan díj, elismerés birtokosa. 1966-ban Salzburgban, 2001-ben San Fraciscoban képviselte a magyar kézművességet. Az Ipar kiváló mestere, 1998-ban az Ev mester címet kapta meg. Váczi Imre építészmérnök, magas színvonalú szakmai munkája, számos középület tervezése terén elért sikerei és a város érdekében végzett tevékenysége elismeréseként veheti át a kitüntető címet. 1956 és 1991 között a megyei tervező vállaltnál dolgozott, 1965-től főmérnök, műszaki igazgató. Megvalósult terveinek többsége középület, mint például a strandfürdő, a Gemenc Szálló, a kórházi konyha és étterem. A Van de Velde és a Prettl Hungária kft-k épületeinek a tervezője, jelenleg saját építész irodája van. A Magyar Építőművész Kamarának 1962 óta tagja. Szakmai tudása mellett kiváló emberi tulajdonságai, higgadt egyénisége, békés személyisége miatt is tisztelik. Velencei István tűzoltó ezredes a tűzoltás és a megelőzés, valamint város érdekeit mindig szem előtt tartó, a köz ügyét szolgáló, kiemelkedő, lelkiismeretes munkásságával érdemelte ki az elismerést. 1968 óta teljesít szolgálatot a tűzoltóságnál, a BM Akadémia tűzoltó tagozatát és a Rendőrtiszti Főiskola igazgatásrendészeti tagozatát is elvégezte. Nevéhez fűződik a város tartalék tűzvíztároló medencehálózatának a kiépítése, a középmagas épületek tűzoltási taktikájának a kidolgozása. Sokat tesz a megelőzésért, a fiatalok felkészítéséért. A testvérvárosok tűzoltóival és 55 település polgármesterével, képviselő-testületével alakított ki jó kapcsolatokat. 1998- ban a köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt- jével tüntette ki. _______ _■ »
